„Szilveszter (ünnep)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
+ |
a 0 |
||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
|kapcsolódó ünnep = [[Újév]] |
|kapcsolódó ünnep = [[Újév]] |
||
}} |
}} |
||
A '''szilveszter''' a |
A '''szilveszter''' a polgári év utolsó napja, [[Újév]]{{wd|Q196627}} előestéje a [[Gergely-naptár]]ban; a [[karácsonyi időszak]]{{wd|Q867780}} hetedik napja. Sok országban családi összejövetelekkel, evéssel-ivással, különféle rendezvényekkel és tűzijátékokkal ünneplik; egyes keresztény templomokban szilveszter éjszakáján [[virrasztás]]i szertartás van. Elnevezését onnan kapta, hogy ezen a napon van [[I. Szilveszter pápa|Szent Szilveszter]] pápa ünnepe a katolikus egyházban. |
||
==Dátuma== |
==Dátuma== |
||
A lap 2018. december 13., 23:13-kori változata
| Szilveszter | |
 | |
| Szilveszteri tűzijáték | |
| Alternatív neve | óév estéje |
| Ideje | december 31. |
| Kapcsolódó ünnep | Újév |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szilveszter témájú médiaállományokat. | |
A szilveszter a polgári év utolsó napja, Újév előestéje a Gergely-naptárban; a karácsonyi időszak hetedik napja. Sok országban családi összejövetelekkel, evéssel-ivással, különféle rendezvényekkel és tűzijátékokkal ünneplik; egyes keresztény templomokban szilveszter éjszakáján virrasztási szertartás van. Elnevezését onnan kapta, hogy ezen a napon van Szent Szilveszter pápa ünnepe a katolikus egyházban.
Dátuma
A különböző kultúrák legtöbbje csillagászati vagy természeti jelenségekhez kötötte az év kezdetét, és évvégi és újévi ünnepségeket már az ókori mezopotámiaiak és egyiptomiak is tartottak. A nyugati kultúrkörben január 1-ét az ókori rómaiak nevezték ki újév napjának i. e. 46-ban, a julián naptár bevezetésekor.[1] Ennek ellenére Európa nagy részén az újévet sokáig különböző napokon, mozgóünnepként tartották.[2] A középkorban egyes egyházi vezetők december 25-ét vagy március 25-ét jelölték ki újév napjának a napok vallásos jelentősége miatt (karácsony, illetve Gyümölcsoltó Boldogasszony).[1] 1582-ben, XIII. Gergely pápa naptárreformjával január 1. lett az általánosan elfogadott dátum, melyet 1691-ben XI. Ince pápa tett véglegessé, így az év utolsó napja december 31-ére került.[3]
Elnevezése
December 31-e I. Szilveszter pápa ünnepe, így az 1582-es naptárreform után több kultúrában – köztük a magyarban – Szilveszter napjának, röviden szilveszternek nevezik az év utolsó napját. Szilveszter 314 és 335 között volt a katolikus egyház feje, pápaságának egyik jelentős teendőjeként megszervezte az egyházi életet Rómában. A történettudomány által nem igazolt középkori legendák szerint meggyógyította, megtérítette, és megkeresztelte Nagy Konstantin császárt.[4]
A köznyelvben általában más kultúrák évének utolsó napját is „szilveszternek” nevezik, még akkor is, ha az nem december 31-ére, Szent Szilveszter ünnepére esik (például „kínai szilveszter”).[5]
Szokások, ünneplés
Az óévet búcsúztató zajos mulatságokat az ókori római szaturnáliák utódjának tekintik, melyeket lakoma, lármázás, maszkos felvonulások jellemeztek. A szaturnáliákból később kialakult a „bolondok lakomája” (Festus Fatuorum), melyet régen a vízkeresztet megelőző estén tartottak, majd a dorbézolás áttevődött az év utolsó napjára. A babonák, hagyományok szerint az óév esti zajkeltés elűzi a felhalmozódott gondokat, bajokat, és a gonosz szellemeket.[2][6]
Jegyzetek
- ↑ a b Márciusban is volt már szilveszter. Origo.hu, 2015. december 31. (Hozzáférés: 2018. december 13.)
- ↑ a b Szilveszteri kisokos – történet, hagyományok. szilveszter.hu. (Hozzáférés: 2018. december 13.)
- ↑ Ince pápa miatt rúgtunk be tegnap. 24.hu, 2015. január 1. (Hozzáférés: 2018. december 13.)
- ↑ Mit ünnepelnek a keresztények szilveszterkor?. Mindennapi.hu, 2011. december 31. (Hozzáférés: 2018. december 13.)
- ↑ Ostromállapottal ünneplik a kínai újévet. Index.hu, 2006. február 5. (Hozzáférés: 2018. december 13.)
- ↑ Szilveszter. ring magazin, 2009. január 1. (Hozzáférés: 2018. december 13.)
