„Zsurzs Éva” változatai közötti eltérés

	Zsurzs Éva
Született	Steinhercz Éva; 1925. szeptember 29.; Budapest
Elhunyt	1997. szeptember 6. (71 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Zsurzs Ágoston (1922?–1988) (h. 1945–?)
Gyermekei	1. Zsurzs Mária (1946–?); 2. Zsurzs Kati (1955– )
Szülei	Steinhercz Tóbiás (Székely Antal)
Foglalkozása	filmrendező
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1954)
Kitüntetései	Jászai Mari-díj (1963); SZOT-díj (1966); Magyarország Érdemes Művésze díj (1970); Kossuth-díj (1973); Magyarország Kiváló Művésze díj (1983); Erzsébet-díj (1987);
	IMDb; PORT.hu;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Zsurzs Éva témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2018. június 26., 22:55-kori változata

Zsurzs Éva (Budapest, 1925. szeptember 29. – Budapest, 1997. szeptember 6.), születési neve: Steinhercz Éva,^[3] Kossuth-díjas filmrendező.

Zsurzs Éva elsősorban irodalmi filmadaptációival aratott sikereket. A Magyar Televíziónak alapításától tagja volt. Kisebbik lánya, Zsurzs Kati színésznő.

Élete

Fiatal korában Csepelen lakott, a csepeli Munkásotthonban lépett fel a Csepel Művek munkás színjátszókörének keretében, ahol együtt játszott Suka Sándorral, Donát Lilivel és Baksa-Soós Lászlóval.

1950-ben került a Magyar Rádióhoz, az akkor létesült Stúdió osztályra, ahol olyan rendezők mellett sajátította el a szakmai ismereteket, mint Cserés Miklós, Horváth Tibor, Ispánki János, Képessy József, Lányi Andor, László Endre, Molnár Mihály, Németh Adél, Rácz György, Török Tamás. Sokat tanult a műsorban közreműködő külső személyektől is (Apáthi Imre, Dienes Ferenc, Szász Károly, Várkonyi Zoltán).

A Magyar Rádióban a kéthetenként adásba menő „Művészest” című egyórás adásának egyik rendezője volt; az adásokat többek között Halda Alíz, Lehel Judit, Gonda Mária, Kékvölgyi Vilmos, Éger Zsuzsa szerkesztették.

1957-ben alakult meg az MTV, és akkor „átigazolt”; első munkája egy Várkonyi Zoltánnal készített tévéjáték volt.

1962-ben nemzetközi sikert is elért: a Romain Gary kisregénye alapján rendezett Nő a barakkban című film, melyért Palotai Boris a monte-carlói filmfesztiválon Arany Nimfa-díjat kapott a legjobb eredeti forgatókönyvért. Legsikeresebb tévéjátékai A fekete város, A koppányi aga testamentuma, vagy az Abigél – Szabó Magda regényének folytatásos sorozata.

A Magyar Televízió főrendezője és a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének alelnöke volt.

Utolsó filmje az 1993-ban készült A csikós volt.

Tevékenységét 1966-ban SZOT-díjjal, 1970-ben Érdemes művész díjjal, 1973-ban Kossuth-díjjal jutalmazták.

Filmjei

Vitézek és hősök (1959)
Aranyfácán (1959)
Brávó, emberke (1959)
Zsuzsi (1960)
Nő a barakkban (1960)
Urak és emberek (1961)
Az Epeios-akció (1962)
A házasságok a földön köttetnek (1962)
Élektra (1962)
Ne éljek, ha nem igaz (1962)
A felhők fölött mindig süt a nap (1962)
Férjhez menni tilos! (1963)
Egy pár papucs (1964)
Kreutzer-szonáta (1964)
Példázat 1-3. (1964)
A helység kalapácsa (1965)
Kristóf, a magánzó (1965)
Othello Gyulaházán (1966)
Barbárok (1966)
Mondd a neved (1967)
Úton (1967)
A koppányi aga testamentuma (1967)
Sárga rózsa (1968)
Irány Mexikó! (1968)
Legenda a páncélvonatról (1968)
Só Mihály kalandjai (1969)

A revizor (1969)
Danaida (1970)
Üvegkalitka (1970)
Pályakorrekció (1971)
A fekete város 1-7. (1972)
Vargabetű (1972)
Zrínyi 1-3. (1973)
A törökfejes kopja (1973)
Csalódások (1973)
Felelet 1-8. (1975)
Daruszegi vasárnapok (1975)
A méla Tempefői (1975)
Őszi versenyek (1975)
Beszterce ostroma 1-3. (1976)
Csongor és Tünde (1976)
Abigél 1-4. (1978)
Fent a Spitzbergáknál (1978)
Csupajóvár (1980)
A névtelen vár 1-6. (1981)
A Filozófus (1981)
Glória (1982)
Leányvásár (1982)
Egy lócsiszár virágvasárnapja (1983)
Különös házasság 1-4. (1984)
A falu jegyzője 1-4. (1985)
Csongor és Tünde 1-2. (1986)
Kreutzer szonáta (1987)
Família Kft. (1991)
A Csikós (1993)

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d Freebase-adatdump
↑ BnF források (francia nyelven)
↑ ZS&ZS Bt (ügyvezető: Zsurzs Katalin) (magyar nyelven). Nemzeti Cégtár. (Hozzáférés: 2017. augusztus 9.)

További információk

Zsurzs Éva a PORT.hu-n (magyarul)
Zsurzs Éva az Internet Movie Database oldalon (angolul)
Zsurzs Éva a Magyar Televízió Arcképcsarnokában

Filmművészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[cfc3fc925ddc31f71c67244753346f9fca7ab7d7-1] Freebase-adatdump

[c914e16f7c7cef5ec3c5401a1889e66e5bfb77c8-2] BnF források (francia nyelven)

[3] ZS&ZS Bt (ügyvezető: Zsurzs Katalin) (magyar nyelven). Nemzeti Cégtár. (Hozzáférés: 2017. augusztus 9.)

[1]

[2]

[3]

@@ 11. sor: / 11. sor: @@
  | nemzetiség =
  | házastárs = Zsurzs Ágoston (1922?–1988) <small>({{eszközleírás|h.|házasok}} 1945–?)</small>
- | gyermekei =1. Zsurzs Mária (1946 – )<br>2. [[Zsurzs Kati]] (1955 – )
+ | gyermekei =1. Zsurzs Mária (1946–?)<br>2. [[Zsurzs Kati]] (1955–&nbsp;)
  | szülei = Steinhercz Tóbiás (Székely Antal)
  | szakma = filmrendező

Zsurzs Éva

Született	Steinhercz Éva 1925. szeptember 29.^[1] Budapest^[1]
Elhunyt	1997. szeptember 6. (71 évesen)^[1]^[2] Budapest^[1]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Zsurzs Ágoston (1922?–1988) (h. 1945–?)
Gyermekei	1. Zsurzs Mária (1946–?) 2. Zsurzs Kati (1955– )
Szülei	Steinhercz Tóbiás (Székely Antal)
Foglalkozása	filmrendező
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1954)
Kitüntetései	Jászai Mari-díj (1963) SZOT-díj (1966) Magyarország Érdemes Művésze díj (1970) Kossuth-díj (1973) Magyarország Kiváló Művésze díj (1983) Erzsébet-díj (1987)

IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsurzs Éva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség