„Kerkafalva” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Terület és népsűrűség adatok frissítése 2016-os adatokkal AWB |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
33. sor: | 33. sor: | ||
[[1943]]-ban '''Kerkanémetfalu''' és '''Kerkapéntekfalu''' községet egyesítették, ekkor a község ideiglenesen a Kerkapéntekfalu nevet viselte. 1950-ben kapta mai nevét, attól fogva Kerkafalva. Hozzátartoznak '''Pusztaszentpéter''' és '''Szatt''' külterületek is. A lakosság erőteljesen csökken. 1990-től fogva Alsószenterzsébet, Felsőszenterzsébet, Kerkakutas, Magyarföld és Ramocsa községekkel alkot körjegyzőséget. A körjegyzőségi székhely Csesztregen van. |
[[1943]]-ban '''Kerkanémetfalu''' és '''Kerkapéntekfalu''' községet egyesítették, ekkor a község ideiglenesen a Kerkapéntekfalu nevet viselte. 1950-ben kapta mai nevét, attól fogva Kerkafalva. Hozzátartoznak '''Pusztaszentpéter''' és '''Szatt''' külterületek is. A lakosság erőteljesen csökken. 1990-től fogva Alsószenterzsébet, Felsőszenterzsébet, Kerkakutas, Magyarföld és Ramocsa községekkel alkot körjegyzőséget. A körjegyzőségi székhely Csesztregen van. |
||
== Népesség == |
|||
A település népességének változása: |
|||
{{népességdiagram}} |
|||
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 94,5%, német 4,54%. A lakosok 33%-a római katolikusnak, 37,7% reformátusnak, 3,77% evangélikusnak, 3,77% felekezeten kívülinek vallotta magát (21,7% nem nyilatkozott).<ref>[http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_20 Területi adatok -Zala megye] ''Központi Statisztikai Hivatal''</ref> |
|||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
{{források}} |
{{források}} |
A lap 2018. január 1., 17:58-kori változata
Kerkafalva | |||
A kerekfalvai református templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Lenti | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Nemes Kálmán[1] | ||
Irányítószám | 8973 | ||
Körzethívószám | 92 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 122 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 5,03 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 18,5 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 46′ 13″, k. h. 16° 29′ 11″46.770269°N 16.486419°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 13″, k. h. 16° 29′ 11″46.770269°N 16.486419°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerkafalva témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kerkafalva Zala megye északnyugati csücskében, a Lenti járásban fekvő aprófalu. Önkormányzata Csesztregen működik.
Közlekedés
A település a Csesztreg – Bajánsenye nemzetközi forgalommal rendelkező, forgalmasabb mellékúton fekszik. Ebből két út is indul ki a településen, az egyik Csöde, a másik a Vas megyei Szatta – Nagyrákos felé. Autóbusz összeköttetésben Lentivel és Zalaegerszeggel áll.
Története
1289-1291-ben dokumentum őrzi Penetekfolua nevét. Ez a településnév személynévből származik, a régi személynévadás egyik sajátossága volt a hét valamelyik napjáról való elnevezés. A másik községnév a szláv eredetű német népnevünkkel kapcsolatos, amelyet egykori német lakóiról kapott. 1379-ben említik "Pintekfalua" nevét, 1387-ben pedig "Nemetfalu"-ét. Az ikerfalu szerepelt az úgynevezett Hétkutas falvak között 1381-ben, mint Nemetfalwa.
A 14. században az alsólendvai Bánffy-család birtokai között találjuk, mintegy három évszázadig. A család magvaszakadt akkor, a leányágon öröklő Nádasdyak java közé került 1644-ben. A Nádasdy Ferencen végrehajtott ítélet után (a Wesselényi-összeesküvésben vétkes főurat fő- és birtokvesztésre ítélték) a kincstári javak közé került a birtokot az Eszterházyak szerzik meg a 17. század végén. Utolsó birtokosa herceg Eszterházy Pál volt. Kerkapéntekfaluban 1935-ben az 1642 holdon 218 fő, míg Kerkanémetfaluban 863 holdon 301 fő lakott. Kerkanémetfaluban volt a református elemi iskola.
A két település a reformáció zalai bástyájának számított: a lakosság 80%-a református vallású volt. Egykori lakói a 16. századtól a reformációt követő egytelkes nemesek voltak. A község első templomát Németfaluban 1843-ban fejezték be, ám az 1912-ben leégett. Az új, nagyon szép templomot 1913-ban szentelték fel.
A II. világháborúban 13 lakóját veszítette el a kis település.
1943-ban Kerkanémetfalu és Kerkapéntekfalu községet egyesítették, ekkor a község ideiglenesen a Kerkapéntekfalu nevet viselte. 1950-ben kapta mai nevét, attól fogva Kerkafalva. Hozzátartoznak Pusztaszentpéter és Szatt külterületek is. A lakosság erőteljesen csökken. 1990-től fogva Alsószenterzsébet, Felsőszenterzsébet, Kerkakutas, Magyarföld és Ramocsa községekkel alkot körjegyzőséget. A körjegyzőségi székhely Csesztregen van.
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 100 | 101 | 94 | 99 | 121 | 119 | 122 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 94,5%, német 4,54%. A lakosok 33%-a római katolikusnak, 37,7% reformátusnak, 3,77% evangélikusnak, 3,77% felekezeten kívülinek vallotta magát (21,7% nem nyilatkozott).[3]
Jegyzetek
- ↑ Kerkafalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal