Ugrás a tartalomhoz

„Darvas Szilárd” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Szám és névelő egyeztetése, lásd: WP:BÜ AWB
a nem utolsó sorban → nem utolsósorban AWB
32. sor: 32. sor:
A háború után kezdett el újságírással foglalkozni. [[1945]]-től publikált a [[Szabadság (folyóirat, 1945–1948)|Szabadság]]ban és 1947-től a [[Ludas Matyi (hetilap)|Ludas Matyiban]] is. Ez utóbbiban munkatárs és felelős szerkesztő (1947–48) is volt. Írásai megjelentek a [[Világosság (napilap)|Világosság]]ban, az Igaz Szóban később az [[Esti Hírlap]]ban is.
A háború után kezdett el újságírással foglalkozni. [[1945]]-től publikált a [[Szabadság (folyóirat, 1945–1948)|Szabadság]]ban és 1947-től a [[Ludas Matyi (hetilap)|Ludas Matyiban]] is. Ez utóbbiban munkatárs és felelős szerkesztő (1947–48) is volt. Írásai megjelentek a [[Világosság (napilap)|Világosság]]ban, az Igaz Szóban később az [[Esti Hírlap]]ban is.


A vezetői, főnöki szerep alkatától idegen volt. Az ötvenes évek elejétől szabadúszó. Nagyon gyorsan és sokat dolgozott, terjedelmes életművének jelentős része másfél évtized produktuma. Vezetett kabarészínházat (Szabad Száj, Ludas Matyi). Több száz humoreszk mellett írt forgatókönyvet, színdarabot, bábjátékot<ref>Gádor Bélával műfajt teremtettek</ref>, kabaré jelenetet, sanzont, táncdalt és nem utolsó sorban konferanszokat. Ez utóbbi tevékenységével lett az ország egyik legnépszerűbb művésze. Fellépett a [[Vidám Színpad]]on, a [[Kamara Varieté]]ben és a [[Budapest Varieté]]ben is. Állandó szereplője volt a rádiónak. [[Gádor Béla]], [[Kellér Dezső]] és Vajkó<ref>Társszerzők, Vajda Albert és Kovács Dénes vezetéknevéből képzett művésznév. [[1956]]-ban mindketten nyugatra távoztak</ref> mellett a szombat esti (Jót nevettünk, Tarka barka) és a szilveszteri kabarék konferansziéja volt. Kellér és Gádor fanyar humora mellett, ő harsányságával is kitűnt. Gádorral találták ki, de ő vitte sikerre a slágermagyarázatot. Napjainkban ez egyik legtöbbet idézett száma.
A vezetői, főnöki szerep alkatától idegen volt. Az ötvenes évek elejétől szabadúszó. Nagyon gyorsan és sokat dolgozott, terjedelmes életművének jelentős része másfél évtized produktuma. Vezetett kabarészínházat (Szabad Száj, Ludas Matyi). Több száz humoreszk mellett írt forgatókönyvet, színdarabot, bábjátékot<ref>Gádor Bélával műfajt teremtettek</ref>, kabaré jelenetet, sanzont, táncdalt és nem utolsósorban konferanszokat. Ez utóbbi tevékenységével lett az ország egyik legnépszerűbb művésze. Fellépett a [[Vidám Színpad]]on, a [[Kamara Varieté]]ben és a [[Budapest Varieté]]ben is. Állandó szereplője volt a rádiónak. [[Gádor Béla]], [[Kellér Dezső]] és Vajkó<ref>Társszerzők, Vajda Albert és Kovács Dénes vezetéknevéből képzett művésznév. [[1956]]-ban mindketten nyugatra távoztak</ref> mellett a szombat esti (Jót nevettünk, Tarka barka) és a szilveszteri kabarék konferansziéja volt. Kellér és Gádor fanyar humora mellett, ő harsányságával is kitűnt. Gádorral találták ki, de ő vitte sikerre a slágermagyarázatot. Napjainkban ez egyik legtöbbet idézett száma.


Az induló televízió „bölcsőjénél” még ott lehetett. Közreműködője volt az 1960-as szilveszteri műsornak; 1961-ben ''Mindenki gyanús'' címmel kabaré összeállítást készített. Halála után, 1963-ban tűzték műsorra a ''Történelmi kabarét''. Dalszerzői munkásságáról 1972-ben a ''Sanzonról-sanzonra'' című műsorral emlékeztek meg.
Az induló televízió „bölcsőjénél” még ott lehetett. Közreműködője volt az 1960-as szilveszteri műsornak; 1961-ben ''Mindenki gyanús'' címmel kabaré összeállítást készített. Halála után, 1963-ban tűzték műsorra a ''Történelmi kabarét''. Dalszerzői munkásságáról 1972-ben a ''Sanzonról-sanzonra'' című műsorral emlékeztek meg.

A lap 2015. október 11., 00:45-kori változata

Darvas Szilárd
A konferanszié
A konferanszié
Élete
Született1909. november 30.
Budapest
Elhunyt1961. március 9. (51 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Gyermekei
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers, próza
A Wikimédia Commons tartalmaz Darvas Szilárd témájú médiaállományokat.

Darvas (Konstantin[1]) Szilárd[2] (Budapest, 1909. november 30. – Budapest, 1961. március 9.) magyar költő, humorista, konferanszié; a háború előtt Szarvas Dénes álnéven jelentek meg humoros írásai. A legsokoldalúbb magyar írók egyike.

Életrajz

Nyomdásznak tanult. Már fiatalon jelentek meg versei a Szép Szóban, a Korunkban és a Magyar Csillagban. 1942-től katona, 1943-ban a Katakomba - két keresztény beszélget háborúellenes verséért hadbíróság elé állítják (nem ítélik el), 1944-ben katonaszökevény.

A háború után kezdett el újságírással foglalkozni. 1945-től publikált a Szabadságban és 1947-től a Ludas Matyiban is. Ez utóbbiban munkatárs és felelős szerkesztő (1947–48) is volt. Írásai megjelentek a Világosságban, az Igaz Szóban később az Esti Hírlapban is.

A vezetői, főnöki szerep alkatától idegen volt. Az ötvenes évek elejétől szabadúszó. Nagyon gyorsan és sokat dolgozott, terjedelmes életművének jelentős része másfél évtized produktuma. Vezetett kabarészínházat (Szabad Száj, Ludas Matyi). Több száz humoreszk mellett írt forgatókönyvet, színdarabot, bábjátékot[3], kabaré jelenetet, sanzont, táncdalt és nem utolsósorban konferanszokat. Ez utóbbi tevékenységével lett az ország egyik legnépszerűbb művésze. Fellépett a Vidám Színpadon, a Kamara Varietében és a Budapest Varietében is. Állandó szereplője volt a rádiónak. Gádor Béla, Kellér Dezső és Vajkó[4] mellett a szombat esti (Jót nevettünk, Tarka barka) és a szilveszteri kabarék konferansziéja volt. Kellér és Gádor fanyar humora mellett, ő harsányságával is kitűnt. Gádorral találták ki, de ő vitte sikerre a slágermagyarázatot. Napjainkban ez egyik legtöbbet idézett száma.

Az induló televízió „bölcsőjénél” még ott lehetett. Közreműködője volt az 1960-as szilveszteri műsornak; 1961-ben Mindenki gyanús címmel kabaré összeállítást készített. Halála után, 1963-ban tűzték műsorra a Történelmi kabarét. Dalszerzői munkásságáról 1972-ben a Sanzonról-sanzonra című műsorral emlékeztek meg.

Fiatalon, ötvenegy éves korában halt meg. Igazolva ezzel szállóigévé lett állítását: „Feltaláltam a rövid élet titkát.”

Fiai: Darvas László újságíró-tipográfus[5] és Darvas Ferenc zeneszerző, zongoraművész[6]. Unokái: Darvas Benedek és Darvas Kristóf sokoldalú zenészek. Édesapjukhoz, Darvas Ferenchez hasonlóan számos színházi előadás zeneszerzői, közreműködői. Kristóf tagja a Specko Jedno együttesnek, Benedek pedig a Vasárnapi gyerekek formációnak.

Művei

Darvas Szilárd
Hír a dzsungelből
(Martialis új strófáiból)[7]

Kokó, a főmajom s az esnapuri tigris,
akik Hamburgban bámulták a rácsot,
az őserdőbe tegnap visszaszöktek
s egybehívták az ormányfőtanácsot.

Kezdete reggel, a vége végtelen,
a gyűlés tárgya: embervédelem.

Verses kötetek

  • Ember az óramutatón (1934)
  • Ördögsziget (1939)
  • Ne hagyjatok (1962)

Prózai munkák

Humoreszkek

  • A csodálatos papagáj (1947)
  • Ugyanaz viccben (1950)
  • Tréfás kalauz (1955)
  • Nevetni is lehet! (1959)
  • Bíz' isten nem kötekedem (1961)
  • Hogy köhögjünk - mit köhögjünk...? (1967)
  • A Patyomkinnál fogok jelentkezni (1987)
  • Legenda az örökkévalóságról (2009) ISBN 978-963-05-8811-9[8]

Sanzon- és táncdalszövegek

Filmforgatókönyvek

Színházi munkák

  • Operett, zenésjáték librettók
    • Állami Áruház (Társszerzők: Barabás Tibor, Gádor Béla; Zeneszerző: Kerekes János - 1951)
    • Igaz mese (Zeneszerző: Hajdú Júlia - 1953)
    • Lopni sem szabad (Társszerző: Királyhegyi Pál; zeneszerző: Stark Tibor)[9]
    • Leányvásár (átdolgozta)
    • Lili bárónő (átdolgozta, író, szövegíró)
    • Nebántsvirág (fordító)
    • A ház közbeszól (Zenés rádiójáték, Társszerzők: Királyhegyi Pál és Tamássy Zdenkó)
  • Bábszatírák

Tallózás a neten

Kép és hang

Elismerései

Az ország egyik legnépszerűbb művészének – a források szerint – több mint másfél évtizedes, sikert-sikerre halmozó pályafutását kitüntetéssel nem ismerték el...

Születésének centenáriuma

Nemcsak életében illették kevés elismeréssel. Születésének századik évfordulójáról elfelejtkezett minden vezető napilap. A Magyar Rádió két hetes késéssel december 13-án, az Esti séta című irodalmi műsor keretében emlékezett meg Darvasról, Vlaszits Sarolta beszélgetett fiával, Darvas Ferenccel. A műsor szerkesztője Marton Éva volt.

Az MTI-n nem múlott. Darvas Szilárdról szóló anyagát, azonban csak internetes platformok vették át. A pozitív példák között kell említeni az Akadémia Kiadót, amely egy válogatást jelentetett meg, és a Mikroszkóp Színpadot, amely a könyvbemutatójának helyet adott. A Magyar Televízió több műsorban is emlékezett.

Emlékezés

Idézetek Molnár Gál Péter esszéjéből[11]

"... Totalitárius rendszerben humoristának lenni nem életbiztosítás. Vagy az állását veszti el, vagy a humorát. Ha szélsőségesen foglal állást, állástalan marad. Ha meglapul: humortalan lesz. Kormánypárti humorista olyan, akár a fogatlan cirkuszi oroszlán. Darvas Szilárd nemcsak virgonc szellem volt, de eszes újságíró is. Tudta: hány lépés a határ. És határmezsgyén járását éles nyelvvel csak úgy tudta elviselni, ha védőitallal élt."

"...Korán belehalt könnyedségének látszatába. Nem bírt sokáig béklyókban repülni. Korán elfelejtette az irodalmi élet. Formaérzékenységére, kritikai szellemére, jellemző erejére mustrába néhány sor álljon itt A pesti Villon című hármas paródiából. Egyszerre jellemzi Faludy Villon-átköltéseit és Berda Józsefet."

Vidám Nekrológ Szegény
Nagyétkű Berda József Poétáról

Testvér, ha egyszer messzi tájra tévedsz,
Ahol az Ister piszkos vize zúg,
hol minden reggel panamára ébredsz,
szóval, ha egyszer arra visz az út,
s a rossz vizet undorral földreköpve,
pirosló orrod habzó borba túr,
egy bús varázs megejt, tudom, örökre,
mert itt írt verset Berda Jóska úr,
a pantallója két araszra vágva,
alul gatyája ki-kiütközött,
s a sanda nőszemeknek kapzsi vágya
a csábos térden visszaütközött,
ha két ebéddel éhgyomorra végzett,
a szaftba mártva mind a két kezit,
a sok burzsuj ijedten összenézett,
mind azt hitte, hogy ő következik.

Gálvölgyi János írja a centenárium alkalmából megjelent kötet előszavában.

„ ...gyerek voltam és ott nyaraltam szüleimmel, ahol Ő. Tudtam, hogy Ő-Ő, mert mondták, mert hallottam a rádióban, fényképét láttam az újságban.

Lestem, ahogy rágyújt egy újabb cigarettára, kávét iszik, megigazítja szemüvegét, vagy azon a jellegzetes hangján beszélget valakivel. Napi programom volt az Ő megfigyelése.

Felnőtt fejjel, füllel rajongtam érte. A költészetéért – amelyről keveset tudnak –, irodalmi paródiáiért, konferanszaiért. Ő nem előadott, hanem beszélgetett a közönséggel.

Egy konferanszié szerepe rövidre szabott. Ő ezt biztosan tudta, mert nem akart hosszan szerepelni az életnek nevezett kabaré színpadán.

”

Jegyzetek

  1. ↑ Anyakönyvezett keresztneve, Ezt magyarosította Szilárdra
  2. ↑ Darvas Iván színművészt is ezen a néven anyakönyvezték. A művészvilág íratlan szabályait betartva változtatott keresztnevet.
  3. ↑ Gádor Bélával műfajt teremtettek
  4. ↑ Társszerzők, Vajda Albert és Kovács Dénes vezetéknevéből képzett művésznév. 1956-ban mindketten nyugatra távoztak
  5. ↑ Többek között a legendás HIFI Magazin főszerkesztője volt
  6. ↑ Első szerzeményeinek egyikében édesapja versét, A pesti villamost zenésítette meg. Ezt Mezey Mária mutatta be egy 1962-ben készült, Darvas Szilárdra emlékező rádióműsorban.
  7. ↑ Korunk, 1939. szept. Online hozzáférés
  8. ↑ A centenárium alkalmából az Akadémia Kiadó gondozásában, Gálvölgyi János előszavával megjelent kötet. Illusztrálta: Felvidéki András
  9. ↑ Az első bemutató 1972-ben volt a Szolnoki Szigligeti Színházban
  10. ↑ A darabot 1959-ben a Leningrádi Nagy Bábszínház is műsorára tűzte
  11. ↑ Darvas Szilárd halálának 95. évfordulóján jelent meg

Érdekesség

Darvas Iván, színész eredeti neve is Darvas Szilárd volt.

Hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Darvas_Szilárd&oldid=16667926”