„Görög gazdasági válság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Hkoala átnevezte a(z) Görög gazdasági krízis lapot a következő névre: Görög gazdasági válság |
a a német cikk összefoglalójának fordítása |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{friss esemény}} |
|||
{{Szubcsonk|2015. július 16., 17:00 (CEST)}} |
|||
A '''görög gazdasági válság''' vagy '''görög adósságválság''' 2010 óta fennálló államháztartási és gazdasági válság Görögországban, az [[euróválság]] része. |
|||
Egy évvel Görögországnak az [[eurózóna|euróövezethez]] való csatlakozása előtt az ország [[államadósság]]a a [[bruttó hazai termék]] 104,4%-a volt. Ez az arány [[a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság]] és bankmentő program során tovább emelkedett:<ref name="hbbankrettung28012010">''handelsblatt.com, 2010. január 28.: [http://www.handelsblatt.com/politik/oekonomie/nachrichten/die-wahren-ursachen-der-griechischen-tragoedie/3356102.html?p3356102=all EZB-Studie. Die wahren Ursachen der griechischen Tragödie]''</ref> 107,2%-ról (2007) 129,7%-ra (2009).<ref name="GenGovData2012">{{cite web|url=http://ec.europa.eu/economy_finance/db_indicators/gen_gov_data/documents/2012/autumn2012_country_en.pdf| title=General Government Data: General Government Revenue, Expenditure, Balances and Gross Debt| author=Directorate-General for Economic and Financial Affairs |publisher=European Commission| dat=2012-10-19| accessdate=2015-07-17|page=33}}</ref> 2009 októberében az új görög kormány a korábban lejelentett deficitet korrigálta a bruttó hazai termék 3,7%-ról 12,7%-ra. A korrekciót a görögországi statisztikai hivatal ([[ESYE]]) módszertani hiányosságai és a statisztikára vélhetőleg gyakorolt politikai befolyás tették szükségessé. További tényező lehetett a görög gazdaság kereskedelmi mérleg deficitje az előző években. Az euró bevezetését követően, a nemzeti valuta és az ehhez kapcsolódó árfolyammechanizmus eltűnése után az euró-országok megfelelő kiigazítási mechanizmusainak kifejlesztése nem sikerült jól.<ref>Clas Wihlborg, Thomas D. Willett, Nan Zhang: ''The Euro Crisis: It Isn't Just Fiscal and it Doesn't Just Involve Greece'', 8. September 2010, Claremont McKenna College Robert Day School of Economics and Finance Research Paper No. 2011-03, [http://ssrn.com/abstract=1776133 SSRN] és [[doi:10.2139/ssrn.1776133]]</ref> |
|||
A görög gazdasági krízis egy jelenleg is tartó gazdasági válság [[Görögország|Görögországban]] |
|||
2009-től kezdve a pénzügyi piacokon a görög [[államkölcsön]]ök hozama erős növekedésnek indult.<ref>{{cite web|url=http://www.bpb.de/politik/wirtschaft/schuldenkrise/192977/hat-die-politik-der-troika-griechenland-genutzt| title=Hat die Politik der Troika Griechenland genutzt?|publisher=Bundeszentrale für politische Bildung (bpb)| datum=2014-11-00|accessdate=2015-07-17}}</ref> Görögországnak az államadósság és bruttó hazai termék aránya, a deficit illetve a kedvezőtlen [[adósminősítés]] miatt magas kockázati felárat kellett fizetnie az általa felvett kölcsönök után. Emiatt 2010. április 23-án Görögország egy három éves segélycsomagért folyamodott 45 milliárd euró értékben, mivel a kormány nem volt képes az esedékes kölcsönök visszafizetésére.<ref name="Tagesschau_Chronik">{{cite web|url=http://www.tagesschau.de/wirtschaft/griechenland640.html| title=Chronik: Griechenlands Weg in die Krise| publisher=tagesschau.de| date=2013-04-12| accessdate=2015-07-17}}</ref> 2010-ben a hitelező országok mentőövet nyújtottak Görögországnak átmeneti kölcsönök és kezességek formájában. A következú években az [[Európai Központi Bank]] (EKB), az [[Európai Unió|EU]] és a [[Nemzetközi Valutaalap]] (IMF), amelyeket később trojkának is neveztek, több száz milliárd euró értékben nyújtott kölcsönt és kezességet. 2015 márciusban az euróövezet országai által nyújtott kölcsönöket ez EKB megvásárolta.<ref name="SPIEGEL-EZB-Staatsanleihen2015">{{cite web|url=http://www.spiegel.de/wirtschaft/unternehmen/ezb-anleihekaufprogramm-hat-begonnen-renditen-fallen-a-1022523.html| title=EZB-Kauf von Staatsanleihen: Das Billionenexperiment hat begonnen|publisher=SPIEGEL ONLINE| date=2015-03-09|accessdate=2015-07-17}}</ref> A hitelező intézmények és a görög kormány átfogó megszorítási intézkedések felül döntött. Ez többek között a bérek csökkentését jelentette<ref name="austüberblick2012" />, például a közszolgálatban és a minimálbér esetében,<ref name="Sakellaropoulos2012">{{cite journal|Author=Theodoros Sakellaropoulos|title=Aussichten der griechischen Pensionen unter der Schulden-, Steuer- und Beschäftigungskrise|journal=Deutsche Rentenversicherung (DRV)| issue=04| year=2012| pages=201| url=http://www.researchgate.net/profile/Theodoros_Sakellaropoulos/publication/261135262_Aussichten_der_griechischen_Pensionen_unter_der_Schulden-_Steuer-_und_Beschftigungskrise/links/0f3175342899742760000000.pdf| accessdate=2015-07-17}}</ref> továbbá általános költségvetési megszorításokat és az [[általános forgalmi adó]] emelését. Ezen túl [[privatizáció]]t helyeztek kilátásba.<ref name="austüberblick2012">{{Cite book|Author=Klaus Busch, Christoph Hermann, Karl Hinrichs, Thorsten Schulten| publisher=Friedrich-Ebert-Stiftung| title=Eurokrise, Austeritätspolitik und das Europäische Sozialmodell: Wie die Krisenpolitik in Südeuropa die soziale Dimension der EU bedroht| series=Internationale Politikanalyse| year=2012| pages=1-37| ISBN=978-3-86498-360-3| url=http://library.fes.de/pdf-files/id/ipa/09444.pdf|accessdate=2015-07-17}}</ref> Ugyanakkor a közigazgatás javítására szolgáló intézkedéseket is bevezettek; ide tartozik a 2010. májusban megvalósított közigazgatási reform és az esetlegesen elhunytak számára teljesített nyugdíjkifizetések ellenőrzése. |
|||
A görög gazdaság 2008 óta [[recesszió]]ban volt, és a reálértékez számított burró hazai termék 2013-ig mintegy 26%-kal csökkent. 2014-ben a reálértéken számítótt bruttó hazai termék szerény mértékben (0,4%) növekedett.<ref name="eurostat_tec00115">{{cite web| url=http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&plugin=1&language=de&pcode=tec00115| title=Wachstumsrate des realen BIP – Volumen: Veränderung gegenüber dem Vorjahr (%)| publisher=eurostat| work=Tables, Graphs and Maps Interface (TGM)| year=2013| accessdate=2015-07-17}}</ref> |
|||
A csökkenő bruttó hazai termékhez viszonyított adósság 2007 és 2014 között 107,2%-ról 177,1%-ra emelkedett minden intézkedés és segítség ellenére.<ref name="GenGovData2012" /><ref name="Eurostat2014">{{cite web|url=http://ec.europa.eu/eurostat/tgm/table.do?tab=table&plugin=1&language=de&pcode=teina225| title=Bruttoverschuldung des Staates: jährliche Daten – Code: teina225|publisher=Eurostat| date=2015-00-00|accessdate=2015-07-17}}</ref> 2013 márciusa óta Görögország [[defláció]]s spirálba került.<ref name="ZEITDeflation2014">{{cite web|url=http://www.zeit.de/wirtschaft/2014-03/griechenland-deflation-wirtschaftskrise| title=Griechenlands Preise fallen gefährlich: In Griechenland droht eine Spirale der Deflation|publisher=ZEIT ONLINE| date=2014-03-10| accessdate=2015-07-17}}</ref> A [[munkanélküliség]] erősen nőtt és 2014-re 26% körüli volt, a problémák mindenekelőtt az egészségügyi szektorban váltak súlyossá.<ref>Kentikelenis, Alexander et al.: [http://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736%2813%2962291-6/abstract?cc=y= Greece's health crisis: from austerity to denialism], [[The Lancet]], Volume 383 , Issue 9918 , 748 – 753, 22. Februar 2014</ref> |
|||
2015. január 25-én [[2015-ös görögországi parlamenti választások|kormányváltásra]] került sor Görögországban. A hatalomra került [[SZIRIZA]] öt hónapon át tárgyalásokat folytatott a második programról. 2015. június 27-én éjjel [[Aléxisz Cíprasz]] megszakította a tárgyalásokat és [[2015-ös görögországi népszavazás|népszavazást]] kezdeményezett. Ennek következménye volt a tőkemozgások ellenőrzése, ami jelentős terhet jelentett a görög lakosságnak és gazdaságnak. 2015. július 12-én az eurózóna állam- és kormányfői megállapodásra jutottak a harmadik programot illetően.<ref>[http://www.consilium.europa.eu/en/press/press-releases/2015/07/12-tusk-final-remarks-euro-summit/ Sajtóközlemény, 2015. július 12]</ref> A megállapodást több nemzeti parlamentnek jóvá kell hagynia.<ref>[http://www.zeit.de/wirtschaft/2015-07/griechenland-faq-eurogipfel Nadine Oberhuber und Hannes Leitlein:"Das Wichtigste zum Eurogipfel"] Die Zeit online vom 13. Juli 2015</ref><ref>[http://www.nytimes.com/2015/07/14/world/europe/greece-debt-deal.html?hp&action=click&pgtype=Homepage&module=first-column-region®ion=top-news&WT.nav=top-news Steven Erlanger "Deal on Greek Debt Crisis Exposes Europe’s Deepening Fissures"] New York Times, 2015. július 13.</ref> A görög parlament 2015 július 15-én fogadta el a csomagot. |
|||
== Hivatkozások == |
|||
{{hivatkozások}} |
|||
== Fordítás == |
|||
{{fordítás|de|Griechische Staatsschuldenkrise|oldid=144111224}} |
|||
{{csonk-gazd}} |
|||
A lap 2015. július 17., 14:02-kori változata
 |
Ezen a lapon vagy szakaszban aktuális eseményről, jelenségről vagy egyéb témáról számolunk be. Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2015. július 17. |
A görög gazdasági válság vagy görög adósságválság 2010 óta fennálló államháztartási és gazdasági válság Görögországban, az euróválság része.
Egy évvel Görögországnak az euróövezethez való csatlakozása előtt az ország államadóssága a bruttó hazai termék 104,4%-a volt. Ez az arány a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság és bankmentő program során tovább emelkedett:[1] 107,2%-ról (2007) 129,7%-ra (2009).[2] 2009 októberében az új görög kormány a korábban lejelentett deficitet korrigálta a bruttó hazai termék 3,7%-ról 12,7%-ra. A korrekciót a görögországi statisztikai hivatal (ESYE) módszertani hiányosságai és a statisztikára vélhetőleg gyakorolt politikai befolyás tették szükségessé. További tényező lehetett a görög gazdaság kereskedelmi mérleg deficitje az előző években. Az euró bevezetését követően, a nemzeti valuta és az ehhez kapcsolódó árfolyammechanizmus eltűnése után az euró-országok megfelelő kiigazítási mechanizmusainak kifejlesztése nem sikerült jól.[3]
2009-től kezdve a pénzügyi piacokon a görög államkölcsönök hozama erős növekedésnek indult.[4] Görögországnak az államadósság és bruttó hazai termék aránya, a deficit illetve a kedvezőtlen adósminősítés miatt magas kockázati felárat kellett fizetnie az általa felvett kölcsönök után. Emiatt 2010. április 23-án Görögország egy három éves segélycsomagért folyamodott 45 milliárd euró értékben, mivel a kormány nem volt képes az esedékes kölcsönök visszafizetésére.[5] 2010-ben a hitelező országok mentőövet nyújtottak Görögországnak átmeneti kölcsönök és kezességek formájában. A következú években az Európai Központi Bank (EKB), az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amelyeket később trojkának is neveztek, több száz milliárd euró értékben nyújtott kölcsönt és kezességet. 2015 márciusban az euróövezet országai által nyújtott kölcsönöket ez EKB megvásárolta.[6] A hitelező intézmények és a görög kormány átfogó megszorítási intézkedések felül döntött. Ez többek között a bérek csökkentését jelentette[7], például a közszolgálatban és a minimálbér esetében,[8] továbbá általános költségvetési megszorításokat és az általános forgalmi adó emelését. Ezen túl privatizációt helyeztek kilátásba.[7] Ugyanakkor a közigazgatás javítására szolgáló intézkedéseket is bevezettek; ide tartozik a 2010. májusban megvalósított közigazgatási reform és az esetlegesen elhunytak számára teljesített nyugdíjkifizetések ellenőrzése.
A görög gazdaság 2008 óta recesszióban volt, és a reálértékez számított burró hazai termék 2013-ig mintegy 26%-kal csökkent. 2014-ben a reálértéken számítótt bruttó hazai termék szerény mértékben (0,4%) növekedett.[9] A csökkenő bruttó hazai termékhez viszonyított adósság 2007 és 2014 között 107,2%-ról 177,1%-ra emelkedett minden intézkedés és segítség ellenére.[2][10] 2013 márciusa óta Görögország deflációs spirálba került.[11] A munkanélküliség erősen nőtt és 2014-re 26% körüli volt, a problémák mindenekelőtt az egészségügyi szektorban váltak súlyossá.[12]
2015. január 25-én kormányváltásra került sor Görögországban. A hatalomra került SZIRIZA öt hónapon át tárgyalásokat folytatott a második programról. 2015. június 27-én éjjel Aléxisz Cíprasz megszakította a tárgyalásokat és népszavazást kezdeményezett. Ennek következménye volt a tőkemozgások ellenőrzése, ami jelentős terhet jelentett a görög lakosságnak és gazdaságnak. 2015. július 12-én az eurózóna állam- és kormányfői megállapodásra jutottak a harmadik programot illetően.[13] A megállapodást több nemzeti parlamentnek jóvá kell hagynia.[14][15] A görög parlament 2015 július 15-én fogadta el a csomagot.
Hivatkozások
- ↑ handelsblatt.com, 2010. január 28.: EZB-Studie. Die wahren Ursachen der griechischen Tragödie
- ↑ a b Directorate-General for Economic and Financial Affairs: General Government Data: General Government Revenue, Expenditure, Balances and Gross Debt. European Commission. (Hozzáférés: 2015. július 17.)
- ↑ Clas Wihlborg, Thomas D. Willett, Nan Zhang: The Euro Crisis: It Isn't Just Fiscal and it Doesn't Just Involve Greece, 8. September 2010, Claremont McKenna College Robert Day School of Economics and Finance Research Paper No. 2011-03, SSRN és doi:10.2139/ssrn.1776133
- ↑ Hat die Politik der Troika Griechenland genutzt?. Bundeszentrale für politische Bildung (bpb). (Hozzáférés: 2015. július 17.)
- ↑ Chronik: Griechenlands Weg in die Krise. tagesschau.de, 2013. április 12. (Hozzáférés: 2015. július 17.)
- ↑ EZB-Kauf von Staatsanleihen: Das Billionenexperiment hat begonnen. SPIEGEL ONLINE, 2015. március 9. (Hozzáférés: 2015. július 17.)
- ↑ a b Eurokrise, Austeritätspolitik und das Europäische Sozialmodell: Wie die Krisenpolitik in Südeuropa die soziale Dimension der EU bedroht, Internationale Politikanalyse. Friedrich-Ebert-Stiftung, 1-37. o. (2012). Hozzáférés ideje: 2015. július 17.
- ↑ (2012) „Aussichten der griechischen Pensionen unter der Schulden-, Steuer- und Beschäftigungskrise”. Deutsche Rentenversicherung (DRV) (04), 201. o. (Hozzáférés: 2015. július 17.)
- ↑ Wachstumsrate des realen BIP – Volumen: Veränderung gegenüber dem Vorjahr (%). Tables, Graphs and Maps Interface (TGM). eurostat, 2013. (Hozzáférés: 2015. július 17.)
- ↑ Bruttoverschuldung des Staates: jährliche Daten – Code: teina225. Eurostat, 2014. november 30. (Hozzáférés: 2015. július 17.)
- ↑ Griechenlands Preise fallen gefährlich: In Griechenland droht eine Spirale der Deflation. ZEIT ONLINE, 2014. március 10. (Hozzáférés: 2015. július 17.)
- ↑ Kentikelenis, Alexander et al.: Greece's health crisis: from austerity to denialism, The Lancet, Volume 383 , Issue 9918 , 748 – 753, 22. Februar 2014
- ↑ Sajtóközlemény, 2015. július 12
- ↑ Nadine Oberhuber und Hannes Leitlein:"Das Wichtigste zum Eurogipfel" Die Zeit online vom 13. Juli 2015
- ↑ Steven Erlanger "Deal on Greek Debt Crisis Exposes Europe’s Deepening Fissures" New York Times, 2015. július 13.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Griechische Staatsschuldenkrise című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
