„Follinus János” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Élete |
a infobox egységesítése ld.: Wikipédia-vita:Sablonműhely#Színész infobox AWB |
||
4. sor: | 4. sor: | ||
| képaláírás = |
| képaláírás = |
||
| születési név = |
| születési név = |
||
| |
| születési dátum = [[1818]]. [[április 19.]] |
||
| születési hely = [[Szolnok]] {{zászló|Habsburg}} |
|||
| halál |
| halál dátuma = [[1881]]. [[május 29.]] {{életkor-holt|1818|4|19|1881|5|29}} |
||
| halál helye = [[Budapest]] {{zászló|magyar 1867-1918}} |
|||
| művésznév = |
| művésznév = |
||
| aktív évek = 1847 - ? |
| aktív évek = 1847 - ? |
A lap 2014. június 29., 13:26-kori változata
Follinus János | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1818. április 19. Szolnok |
Elhunyt | 1881. május 29. (63 évesen) Budapest |
Házastársa | Lukácsy Antónia |
Gyermekei | Follinus Aurél |
Pályafutása | |
Aktív évek | 1847 - ? |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Follinus János (kiscsernai) (Szolnok, 1818. április 19. – Budapest, 1881. május 29.[1]) színész, fordító.
Élete
Iskoláit Pesten végezte s ott hallgatta a gyógyszerészetet is; később atyja gyógyszertárában Nagyabonyban alkalmaztatott. Szép tenor hangja lévén, Bécsben képezte ki magát az éneklésben; azután hazánk több városában mint kedvelt operaénekes szerepelt. 1847-ben a Szabó és Havy társulatába lépett, mely bejárta Ausztriát Stájerországot és Olaszországot. 1848–1849-ben mint honvéd-százados vett részt a szabadságharcban. A szabadságharc után mint vándorszinész megfordult több vidéki városban, nevezetesen Aradon, Kolozsvárt, ahol 1860–1866 közt mint igazgató szerepelt,[1] így Aradon is 1866–1873-ban; később még Pécsett és Pozsonyban is működött. 1878-1881 között a debrecen-nagyváradi társulat rendezője volt.[1]
Munkái
Fordított németből verseket és vegyes cikkeket a Regélőbe (1837. 1840.); értekezése: Vélemény a vándorszinész-társaságokról (Honművész 1839. 94. sz.), Ál-Szigligeti című humoreszkje s Legouvé után fordított novellája (Aradi Hiradó 1859.) sat. Fordított színművei: Vörös haj, Nőm szolgája, Órás kalapja, Eljegyzés lámpafénynél (Offenbachtól 1859. Havyval együtt), Romeo és Julia (Storch) 1868., Arany Chignon (Jonas), Petaud király udvara (Delibes) és Száz szűz (Lecoque) 1873-ban; először Aradon kerültek színre.