Ugrás a tartalomhoz

„Follinus János” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
4. sor: 4. sor:
| képaláírás =
| képaláírás =
| születési név =
| születési név =
| születésnap = [[1818]]. [[április 19.]] <br/>[[Szolnok]] {{zászló|Habsburg}}
| születési dátum = [[1818]]. [[április 19.]]
| születési hely = [[Szolnok]] {{zászló|Habsburg}}
| halál ideje = [[1881]]. [[május 29.]] {{életkor-holt|1818|4|19|1881|5|29}} <br/> [[Budapest]] {{zászló|magyar 1867-1918}}
| halál dátuma = [[1881]]. [[május 29.]] {{életkor-holt|1818|4|19|1881|5|29}}
| halál helye = [[Budapest]] {{zászló|magyar 1867-1918}}
| művésznév =
| művésznév =
| aktív évek = 1847 - ?
| aktív évek = 1847 - ?

A lap 2014. június 29., 13:26-kori változata

Follinus János
Életrajzi adatok
Született1818. április 19.
Szolnok Habsburg
Elhunyt1881. május 29. (63 évesen)
Budapest magyar 1867-1918
HázastársaLukácsy Antónia
GyermekeiFollinus Aurél
Pályafutása
Aktív évek1847 - ?
SablonWikidataSegítség

Follinus János (kiscsernai) (Szolnok, 1818. április 19.Budapest, 1881. május 29.[1]) színész, fordító.

Élete

Iskoláit Pesten végezte s ott hallgatta a gyógyszerészetet is; később atyja gyógyszertárában Nagyabonyban alkalmaztatott. Szép tenor hangja lévén, Bécsben képezte ki magát az éneklésben; azután hazánk több városában mint kedvelt operaénekes szerepelt. 1847-ben a Szabó és Havy társulatába lépett, mely bejárta Ausztriát Stájerországot és Olaszországot. 18481849-ben mint honvéd-százados vett részt a szabadságharcban. A szabadságharc után mint vándorszinész megfordult több vidéki városban, nevezetesen Aradon, Kolozsvárt, ahol 18601866 közt mint igazgató szerepelt,[1] így Aradon is 18661873-ban; később még Pécsett és Pozsonyban is működött. 1878-1881 között a debrecen-nagyváradi társulat rendezője volt.[1]

Munkái

Fordított németből verseket és vegyes cikkeket a Regélőbe (1837. 1840.); értekezése: Vélemény a vándorszinész-társaságokról (Honművész 1839. 94. sz.), Ál-Szigligeti című humoreszkje s Legouvé után fordított novellája (Aradi Hiradó 1859.) sat. Fordított színművei: Vörös haj, Nőm szolgája, Órás kalapja, Eljegyzés lámpafénynél (Offenbachtól 1859. Havyval együtt), Romeo és Julia (Storch) 1868., Arany Chignon (Jonas), Petaud király udvara (Delibes) és Száz szűz (Lecoque) 1873-ban; először Aradon kerültek színre.

Jegyzetek

  1. a b c Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 238. o. ISBN 978-963-06-7919-0

Források