Ugrás a tartalomhoz

„Tenere fája” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
források, bővítés
pár kiegészítés
1. sor: 1. sor:
[[Fájl:Arbre-du-tenere-1961.jpg|jobbra|300px|bélyegkép|Tenere fája [[1961]]-ben]]
[[Fájl:Arbre-du-tenere-1961.jpg|jobbra|300px|bélyegkép|Tenere fája [[1961]]-ben]]
A '''Tenere fája''' (franciául '''L'Arbre du Ténéré''') egy magányos [[akácia]] ([[ernyőakácia]], ''Acacia tortilis''<ref name="Le Roy">{{citlib |cím=Méhariste au Niger: souvenirs sahariens |szerző=Robert Le Roy |kiadó=Karthala Editions |év=1998 |oldal=108 |elér=2013-10-14 |isbn=2-86537-778-4 |url=http://books.google.com/books?id=beEsVfvm87wC&pg=PA108|language=French |nyelv=fr |quote=It avait fallu à cet ''acacia tortilis'' une belle vigueur et une fameuse chance pour subsister là, seul, jusqu'à élever son feuillage hors de portée des gazelles.}}</ref> vagy [[palesztin akácia]], ''Acacia raddiana''<ref name="Riedacker">{{citlib |cím=Physiologie des arbres et arbustes en zones arides et semi-arides: séminaire, Paris-Nancy, 20 mars-6 avril 1990|first=A.|last=Riedacker|publisher=John Libbey Eurotext |év=1993 |oldal=406 |isbn=2-7420-0019-4 |elér=2013-10-14 |url=http://books.google.com/books?id=mL62aLtlF2YC&pg=PA406 |nyelv=fr |quote=L'Hote (1961) note dans son article sur l'arbre du Ténéré (''Acacia raddiana'') que l'on aurait retrouvé ses racines à 30 métres de profondeur.}}</ref>) volt a [[Niger (ország)|nigeri]] [[Tenere]] [[sivatag]]ban, amelyet a [[Föld]] legmagányosabb fájának tartottak, mivel 400 kilométeres körzetén belül nem élt más fa.<ref>{{citweb |cím=Eastern Mali to Niger to Timbuktu - 2-19 September 06 |szerző=Eric Wagensonner |weblap=Border-Crossings |dátum=2007-01-15 |elér=2013-10-14 |url=http://www.border-crossings.net/site/journal/present/niger/1.html }}</ref>
A '''Tenere fája''' (franciául '''L'Arbre du Ténéré''') egy magányos [[akácia]] ([[ernyőakácia]], ''Acacia tortilis''<ref name="Le Roy">{{citlib |cím=Méhariste au Niger: souvenirs sahariens |szerző=Robert Le Roy |kiadó=Karthala Editions |év=1998 |oldal=108 |elér=2013-10-14 |isbn=2-86537-778-4 |url=http://books.google.com/books?id=beEsVfvm87wC&pg=PA108|language=French |nyelv=fr |quote=It avait fallu à cet ''acacia tortilis'' une belle vigueur et une fameuse chance pour subsister là, seul, jusqu'à élever son feuillage hors de portée des gazelles.}}</ref><ref name="153-2">{{citweb |url=http://www.the153club.org/tenere2.html |szerző= |cím=L'Arbre du Ténéré—(2) |weblap=the153club.org |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-11-01 }}</ref> vagy [[palesztin akácia]], ''Acacia raddiana''<ref name="Riedacker">{{citlib |cím=Physiologie des arbres et arbustes en zones arides et semi-arides: séminaire, Paris-Nancy, 20 mars-6 avril 1990|first=A.|last=Riedacker|publisher=John Libbey Eurotext |év=1993 |oldal=406 |isbn=2-7420-0019-4 |elér=2013-10-14 |url=http://books.google.com/books?id=mL62aLtlF2YC&pg=PA406 |nyelv=fr |quote=L'Hote (1961) note dans son article sur l'arbre du Ténéré (''Acacia raddiana'') que l'on aurait retrouvé ses racines à 30 métres de profondeur.}}</ref><ref name="153-1">{{citweb |url=http://www.the153club.org/tenere.html |szerző= |cím=L'Arbre du Ténéré—(1) |weblap=the153club.org |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-11-01 }}</ref>) volt a [[Niger (ország)|nigeri]] [[Tenere]] [[sivatag]]ban, amelyet a [[Föld]] legmagányosabb fájának tartottak, mivel 400 kilométeres körzetén belül nem élt más fa.<ref>{{citweb |cím=Eastern Mali to Niger to Timbuktu - 2-19 September 06 |szerző=Eric Wagensonner |weblap=Border-Crossings |dátum=2007-01-15 |elér=2013-10-14 |url=http://www.border-crossings.net/site/journal/present/niger/1.html }}</ref>


==Eredete és élete==
==Eredete és élete==
7. sor: 7. sor:
Nem tudni, mikor pusztult el a fa utolsó társa, de az biztos, hogy több évtizeden keresztül állt magányosan.<ref name="jennings">{{citweb |url=http://www.cntraveler.com/daily-traveler/2013/04/tree-of-tenere-niger-africa-maphead-ken-jennings |szerző=Ken Jennings |cím=The Tragic Story of the World's Most Isolated Tree |weblap=Condé Nast Traveler |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-14 |formátum= }}</ref> A Tenerét átszelő, főként sót szállító [[karaván]]ok számára fontos tájékozódási pontként szolgált. A [[tuaregek]] szentnek tartották, ágait nem használták tüzelőnek és nem engedték, hogy tevéik megegyék a leveleit.<ref name="jennings" /><ref>{{citweb |url=http://www.atlasobscura.com/places/last-tree-tenere |szerző= |cím=Last Tree of Ténéré |weblap=Atlas Obscura |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-14 |formátum= }}</ref>
Nem tudni, mikor pusztult el a fa utolsó társa, de az biztos, hogy több évtizeden keresztül állt magányosan.<ref name="jennings">{{citweb |url=http://www.cntraveler.com/daily-traveler/2013/04/tree-of-tenere-niger-africa-maphead-ken-jennings |szerző=Ken Jennings |cím=The Tragic Story of the World's Most Isolated Tree |weblap=Condé Nast Traveler |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-14 |formátum= }}</ref> A Tenerét átszelő, főként sót szállító [[karaván]]ok számára fontos tájékozódási pontként szolgált. A [[tuaregek]] szentnek tartották, ágait nem használták tüzelőnek és nem engedték, hogy tevéik megegyék a leveleit.<ref name="jennings" /><ref>{{citweb |url=http://www.atlasobscura.com/places/last-tree-tenere |szerző= |cím=Last Tree of Ténéré |weblap=Atlas Obscura |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-14 |formátum= }}</ref>


[[1938]]-[[1939|39]] telén kutat ástak a közelében, és azt találták, hogy gyökerei lenyúlnak a felszín alatt 33-36 méter mélységben lévő [[víztartó réteg]]ig.<ref name="jennings" />
[[1938]]-[[1939|39]] telén a francia katonaság kutat ásatott a közelében. A munkálatokat vezető Lamotte őrmester szerint a víztartó réteg 33 méter mélyen kezdődött és legalább 36 méterig nyúlt le, a fa gyökerei 35 méter mélyre értek.<ref name="153-1" /><ref name="jennings" />


==Pusztulása és emlékezete==
==Pusztulása és emlékezete==
[[Henri Lhote]], francia [[felfedezés|felfedező]], [[néprajz|etnográfus]] kétszer is meglátogatta a fát. [[1934]]-ben „szép zöld levelei és néhány sárga virága” ellenére már betegesnek, törzse elkorcsosultnak tűnt. Huszonöt évvel később, [[1959]]-ben még rosszabb állapotban volt: két ága közül az egyik letört, a másik levéltelen nyúlt az ég felé. Lhote tudomása szerint egy [[Bilma|Bilmába]] tartó teherautó ütközött neki,<ref name="153-1" /> [[Raymond Mauny]] francia történész értesülése szerint azonban egy katonai teherautó tolatott neki az ágnak, ami eltörött, és így le kellett vágni.<ref name="153-2" />
[[1973]]-ban egy [[líbia]]i kamionsofőr – állítólag részegen – nekihajtott és kidöntötte. A fát a [[niamey]]i [[Nigeri Nemzeti Múzeum|nemzeti múzeumba]] szállították, ugyanazon év november 8-án pedig egy fémből készült, fát formázó emlékművet állítottak a helyén.<ref name="jennings" />


A fa [[1973]]-ban pusztult el, amikor egy [[líbia]]i kamionsofőr – állítólag részegen – nekihajtott és kidöntötte. Az akáciát az év [[november 8.|november 8]]-án a [[niamey]]i [[Nigeri Nemzeti Múzeum|nemzeti múzeumba]] szállították, helyén pedig egy fémből készült, fát formázó emlékművet emeltek.<ref name="153-2" /><ref name="jennings" />
Tenere fája az egyetlen fa a világon, amelyet még egyes 1:4&nbsp;000&nbsp;000 [[méretarány|léptékű]] térképeken is feltüntetnek.{{forr}}

Tenere fája az egyetlen fa a világon, amelyet még egyes 1:4&nbsp;000&nbsp;000 [[méretarány|léptékű]] térképeken is feltüntetnek.<ref name="153-1" />


==Jegyzetek==
==Jegyzetek==

A lap 2013. november 2., 01:20-kori változata

Tenere fája 1961-ben

A Tenere fája (franciául L'Arbre du Ténéré) egy magányos akácia (ernyőakácia, Acacia tortilis[1][2] vagy palesztin akácia, Acacia raddiana[3][4]) volt a nigeri Tenere sivatagban, amelyet a Föld legmagányosabb fájának tartottak, mivel 400 kilométeres körzetén belül nem élt más fa.[5]

Eredete és élete

A legutóbbi olyan időszak, amelyben a Szahara éghajlata nedvesebb volt 7500-7000 évvel ezelőtt kezdődött és 3500-3000 évvel ezelőtt ért véget. Valószínűleg ez alatt az újkőkori pluviális[6] kor alatt alakult ki az a facsoport, amelynek utolsó maradványa a Tenere fája volt. A fa életkora nem ismert, de tudományos kutatások szerint az ernyőakácok akár 200-650 éves kort is megérhetnek, a Szahara egy másik régiójában, az egyiptomi Keleti-sivatagban élő nomád közösségek tanúsága szerint pedig még ennél idősebb példányaik is lehetnek.[7]

Nem tudni, mikor pusztult el a fa utolsó társa, de az biztos, hogy több évtizeden keresztül állt magányosan.[8] A Tenerét átszelő, főként sót szállító karavánok számára fontos tájékozódási pontként szolgált. A tuaregek szentnek tartották, ágait nem használták tüzelőnek és nem engedték, hogy tevéik megegyék a leveleit.[8][9]

1938-39 telén a francia katonaság kutat ásatott a közelében. A munkálatokat vezető Lamotte őrmester szerint a víztartó réteg 33 méter mélyen kezdődött és legalább 36 méterig nyúlt le, a fa gyökerei 35 méter mélyre értek.[4][8]

Pusztulása és emlékezete

Henri Lhote, francia felfedező, etnográfus kétszer is meglátogatta a fát. 1934-ben „szép zöld levelei és néhány sárga virága” ellenére már betegesnek, törzse elkorcsosultnak tűnt. Huszonöt évvel később, 1959-ben még rosszabb állapotban volt: két ága közül az egyik letört, a másik levéltelen nyúlt az ég felé. Lhote tudomása szerint egy Bilmába tartó teherautó ütközött neki,[4] Raymond Mauny francia történész értesülése szerint azonban egy katonai teherautó tolatott neki az ágnak, ami eltörött, és így le kellett vágni.[2]

A fa 1973-ban pusztult el, amikor egy líbiai kamionsofőr – állítólag részegen – nekihajtott és kidöntötte. Az akáciát az év november 8-án a niameyi nemzeti múzeumba szállították, helyén pedig egy fémből készült, fát formázó emlékművet emeltek.[2][8]

Tenere fája az egyetlen fa a világon, amelyet még egyes 1:4 000 000 léptékű térképeken is feltüntetnek.[4]

Jegyzetek

  1. Robert Le Roy: Méhariste au Niger: souvenirs sahariens. (hely nélkül): Karthala Editions. 1998. 108. o. ISBN 2-86537-778-4 Hozzáférés: 2013. október 14.  
  2. a b c L'Arbre du Ténéré—(2). the153club.org (angolul) (Hozzáférés: 2013. november 1.)
  3. Physiologie des arbres et arbustes en zones arides et semi-arides: séminaire, Paris-Nancy, 20 mars-6 avril 1990. 1993. 406. o. ISBN 2-7420-0019-4 Hozzáférés: 2013. október 14.  
  4. a b c d L'Arbre du Ténéré—(1). the153club.org (angolul) (Hozzáférés: 2013. november 1.)
  5. Eric Wagensonner: Eastern Mali to Niger to Timbuktu - 2-19 September 06. Border-Crossings (2007. január 15.) (Hozzáférés: 2013. október 14.)
  6. Esős korszak trópusi és szubtrópusi területeken.
  7. Gidske L. Andersen & Knut Krzywinski (2007. június). „Longevity and growth of Acacia tortilis; insights from 14C content and anatomy of wood”. BMC Ecology 7 (4). DOI:10.1186/1472-6785-7-4. (Hozzáférés: 2013. október 14.)  
  8. a b c d Ken Jennings: The Tragic Story of the World's Most Isolated Tree. Condé Nast Traveler (angolul) (Hozzáférés: 2013. október 14.)
  9. Last Tree of Ténéré. Atlas Obscura (angolul) (Hozzáférés: 2013. október 14.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Arbre du Ténéré című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

é. sz. 17° 45′ 00″, k. h. 10° 04′ 00″17.750000°N 10.066667°E