„Tenere fája” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
források, bővítés |
pár kiegészítés |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Arbre-du-tenere-1961.jpg|jobbra|300px|bélyegkép|Tenere fája [[1961]]-ben]] |
[[Fájl:Arbre-du-tenere-1961.jpg|jobbra|300px|bélyegkép|Tenere fája [[1961]]-ben]] |
||
A '''Tenere fája''' (franciául '''L'Arbre du Ténéré''') egy magányos [[akácia]] ([[ernyőakácia]], ''Acacia tortilis''<ref name="Le Roy">{{citlib |cím=Méhariste au Niger: souvenirs sahariens |szerző=Robert Le Roy |kiadó=Karthala Editions |év=1998 |oldal=108 |elér=2013-10-14 |isbn=2-86537-778-4 |url=http://books.google.com/books?id=beEsVfvm87wC&pg=PA108|language=French |nyelv=fr |quote=It avait fallu à cet ''acacia tortilis'' une belle vigueur et une fameuse chance pour subsister là, seul, jusqu'à élever son feuillage hors de portée des gazelles.}}</ref> vagy [[palesztin akácia]], ''Acacia raddiana''<ref name="Riedacker">{{citlib |cím=Physiologie des arbres et arbustes en zones arides et semi-arides: séminaire, Paris-Nancy, 20 mars-6 avril 1990|first=A.|last=Riedacker|publisher=John Libbey Eurotext |év=1993 |oldal=406 |isbn=2-7420-0019-4 |elér=2013-10-14 |url=http://books.google.com/books?id=mL62aLtlF2YC&pg=PA406 |nyelv=fr |quote=L'Hote (1961) note dans son article sur l'arbre du Ténéré (''Acacia raddiana'') que l'on aurait retrouvé ses racines à 30 métres de profondeur.}}</ref>) volt a [[Niger (ország)|nigeri]] [[Tenere]] [[sivatag]]ban, amelyet a [[Föld]] legmagányosabb fájának tartottak, mivel 400 kilométeres körzetén belül nem élt más fa.<ref>{{citweb |cím=Eastern Mali to Niger to Timbuktu - 2-19 September 06 |szerző=Eric Wagensonner |weblap=Border-Crossings |dátum=2007-01-15 |elér=2013-10-14 |url=http://www.border-crossings.net/site/journal/present/niger/1.html }}</ref> |
A '''Tenere fája''' (franciául '''L'Arbre du Ténéré''') egy magányos [[akácia]] ([[ernyőakácia]], ''Acacia tortilis''<ref name="Le Roy">{{citlib |cím=Méhariste au Niger: souvenirs sahariens |szerző=Robert Le Roy |kiadó=Karthala Editions |év=1998 |oldal=108 |elér=2013-10-14 |isbn=2-86537-778-4 |url=http://books.google.com/books?id=beEsVfvm87wC&pg=PA108|language=French |nyelv=fr |quote=It avait fallu à cet ''acacia tortilis'' une belle vigueur et une fameuse chance pour subsister là, seul, jusqu'à élever son feuillage hors de portée des gazelles.}}</ref><ref name="153-2">{{citweb |url=http://www.the153club.org/tenere2.html |szerző= |cím=L'Arbre du Ténéré—(2) |weblap=the153club.org |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-11-01 }}</ref> vagy [[palesztin akácia]], ''Acacia raddiana''<ref name="Riedacker">{{citlib |cím=Physiologie des arbres et arbustes en zones arides et semi-arides: séminaire, Paris-Nancy, 20 mars-6 avril 1990|first=A.|last=Riedacker|publisher=John Libbey Eurotext |év=1993 |oldal=406 |isbn=2-7420-0019-4 |elér=2013-10-14 |url=http://books.google.com/books?id=mL62aLtlF2YC&pg=PA406 |nyelv=fr |quote=L'Hote (1961) note dans son article sur l'arbre du Ténéré (''Acacia raddiana'') que l'on aurait retrouvé ses racines à 30 métres de profondeur.}}</ref><ref name="153-1">{{citweb |url=http://www.the153club.org/tenere.html |szerző= |cím=L'Arbre du Ténéré—(1) |weblap=the153club.org |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-11-01 }}</ref>) volt a [[Niger (ország)|nigeri]] [[Tenere]] [[sivatag]]ban, amelyet a [[Föld]] legmagányosabb fájának tartottak, mivel 400 kilométeres körzetén belül nem élt más fa.<ref>{{citweb |cím=Eastern Mali to Niger to Timbuktu - 2-19 September 06 |szerző=Eric Wagensonner |weblap=Border-Crossings |dátum=2007-01-15 |elér=2013-10-14 |url=http://www.border-crossings.net/site/journal/present/niger/1.html }}</ref> |
||
==Eredete és élete== |
==Eredete és élete== |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
Nem tudni, mikor pusztult el a fa utolsó társa, de az biztos, hogy több évtizeden keresztül állt magányosan.<ref name="jennings">{{citweb |url=http://www.cntraveler.com/daily-traveler/2013/04/tree-of-tenere-niger-africa-maphead-ken-jennings |szerző=Ken Jennings |cím=The Tragic Story of the World's Most Isolated Tree |weblap=Condé Nast Traveler |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-14 |formátum= }}</ref> A Tenerét átszelő, főként sót szállító [[karaván]]ok számára fontos tájékozódási pontként szolgált. A [[tuaregek]] szentnek tartották, ágait nem használták tüzelőnek és nem engedték, hogy tevéik megegyék a leveleit.<ref name="jennings" /><ref>{{citweb |url=http://www.atlasobscura.com/places/last-tree-tenere |szerző= |cím=Last Tree of Ténéré |weblap=Atlas Obscura |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-14 |formátum= }}</ref> |
Nem tudni, mikor pusztult el a fa utolsó társa, de az biztos, hogy több évtizeden keresztül állt magányosan.<ref name="jennings">{{citweb |url=http://www.cntraveler.com/daily-traveler/2013/04/tree-of-tenere-niger-africa-maphead-ken-jennings |szerző=Ken Jennings |cím=The Tragic Story of the World's Most Isolated Tree |weblap=Condé Nast Traveler |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-14 |formátum= }}</ref> A Tenerét átszelő, főként sót szállító [[karaván]]ok számára fontos tájékozódási pontként szolgált. A [[tuaregek]] szentnek tartották, ágait nem használták tüzelőnek és nem engedték, hogy tevéik megegyék a leveleit.<ref name="jennings" /><ref>{{citweb |url=http://www.atlasobscura.com/places/last-tree-tenere |szerző= |cím=Last Tree of Ténéré |weblap=Atlas Obscura |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-14 |formátum= }}</ref> |
||
[[1938]]-[[1939|39]] telén kutat |
[[1938]]-[[1939|39]] telén a francia katonaság kutat ásatott a közelében. A munkálatokat vezető Lamotte őrmester szerint a víztartó réteg 33 méter mélyen kezdődött és legalább 36 méterig nyúlt le, a fa gyökerei 35 méter mélyre értek.<ref name="153-1" /><ref name="jennings" /> |
||
==Pusztulása és emlékezete== |
==Pusztulása és emlékezete== |
||
[[Henri Lhote]], francia [[felfedezés|felfedező]], [[néprajz|etnográfus]] kétszer is meglátogatta a fát. [[1934]]-ben „szép zöld levelei és néhány sárga virága” ellenére már betegesnek, törzse elkorcsosultnak tűnt. Huszonöt évvel később, [[1959]]-ben még rosszabb állapotban volt: két ága közül az egyik letört, a másik levéltelen nyúlt az ég felé. Lhote tudomása szerint egy [[Bilma|Bilmába]] tartó teherautó ütközött neki,<ref name="153-1" /> [[Raymond Mauny]] francia történész értesülése szerint azonban egy katonai teherautó tolatott neki az ágnak, ami eltörött, és így le kellett vágni.<ref name="153-2" /> |
|||
| ⚫ | |||
| ⚫ | A fa [[1973]]-ban pusztult el, amikor egy [[líbia]]i kamionsofőr – állítólag részegen – nekihajtott és kidöntötte. Az akáciát az év [[november 8.|november 8]]-án a [[niamey]]i [[Nigeri Nemzeti Múzeum|nemzeti múzeumba]] szállították, helyén pedig egy fémből készült, fát formázó emlékművet emeltek.<ref name="153-2" /><ref name="jennings" /> |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
A lap 2013. november 2., 01:20-kori változata
A Tenere fája (franciául L'Arbre du Ténéré) egy magányos akácia (ernyőakácia, Acacia tortilis[1][2] vagy palesztin akácia, Acacia raddiana[3][4]) volt a nigeri Tenere sivatagban, amelyet a Föld legmagányosabb fájának tartottak, mivel 400 kilométeres körzetén belül nem élt más fa.[5]
Eredete és élete
A legutóbbi olyan időszak, amelyben a Szahara éghajlata nedvesebb volt 7500-7000 évvel ezelőtt kezdődött és 3500-3000 évvel ezelőtt ért véget. Valószínűleg ez alatt az újkőkori pluviális[6] kor alatt alakult ki az a facsoport, amelynek utolsó maradványa a Tenere fája volt. A fa életkora nem ismert, de tudományos kutatások szerint az ernyőakácok akár 200-650 éves kort is megérhetnek, a Szahara egy másik régiójában, az egyiptomi Keleti-sivatagban élő nomád közösségek tanúsága szerint pedig még ennél idősebb példányaik is lehetnek.[7]
Nem tudni, mikor pusztult el a fa utolsó társa, de az biztos, hogy több évtizeden keresztül állt magányosan.[8] A Tenerét átszelő, főként sót szállító karavánok számára fontos tájékozódási pontként szolgált. A tuaregek szentnek tartották, ágait nem használták tüzelőnek és nem engedték, hogy tevéik megegyék a leveleit.[8][9]
1938-39 telén a francia katonaság kutat ásatott a közelében. A munkálatokat vezető Lamotte őrmester szerint a víztartó réteg 33 méter mélyen kezdődött és legalább 36 méterig nyúlt le, a fa gyökerei 35 méter mélyre értek.[4][8]
Pusztulása és emlékezete
Henri Lhote, francia felfedező, etnográfus kétszer is meglátogatta a fát. 1934-ben „szép zöld levelei és néhány sárga virága” ellenére már betegesnek, törzse elkorcsosultnak tűnt. Huszonöt évvel később, 1959-ben még rosszabb állapotban volt: két ága közül az egyik letört, a másik levéltelen nyúlt az ég felé. Lhote tudomása szerint egy Bilmába tartó teherautó ütközött neki,[4] Raymond Mauny francia történész értesülése szerint azonban egy katonai teherautó tolatott neki az ágnak, ami eltörött, és így le kellett vágni.[2]
A fa 1973-ban pusztult el, amikor egy líbiai kamionsofőr – állítólag részegen – nekihajtott és kidöntötte. Az akáciát az év november 8-án a niameyi nemzeti múzeumba szállították, helyén pedig egy fémből készült, fát formázó emlékművet emeltek.[2][8]
Tenere fája az egyetlen fa a világon, amelyet még egyes 1:4 000 000 léptékű térképeken is feltüntetnek.[4]
Jegyzetek
- ↑ Robert Le Roy: Méhariste au Niger: souvenirs sahariens. (hely nélkül): Karthala Editions. 1998. 108. o. ISBN 2-86537-778-4 Hozzáférés: 2013. október 14.
- ↑ a b c L'Arbre du Ténéré—(2). the153club.org (angolul) (Hozzáférés: 2013. november 1.)
- ↑ Physiologie des arbres et arbustes en zones arides et semi-arides: séminaire, Paris-Nancy, 20 mars-6 avril 1990. 1993. 406. o. ISBN 2-7420-0019-4 Hozzáférés: 2013. október 14.
- ↑ a b c d L'Arbre du Ténéré—(1). the153club.org (angolul) (Hozzáférés: 2013. november 1.)
- ↑ Eric Wagensonner: Eastern Mali to Niger to Timbuktu - 2-19 September 06. Border-Crossings (2007. január 15.) (Hozzáférés: 2013. október 14.)
- ↑ Esős korszak trópusi és szubtrópusi területeken.
- ↑ Gidske L. Andersen & Knut Krzywinski (2007. június). „Longevity and growth of Acacia tortilis; insights from 14C content and anatomy of wood”. BMC Ecology 7 (4). DOI:10.1186/1472-6785-7-4. (Hozzáférés: 2013. október 14.)
- ↑ a b c d Ken Jennings: The Tragic Story of the World's Most Isolated Tree. Condé Nast Traveler (angolul) (Hozzáférés: 2013. október 14.)
- ↑ Last Tree of Ténéré. Atlas Obscura (angolul) (Hozzáférés: 2013. október 14.)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az Arbre du Ténéré című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
é. sz. 17° 45′ 00″, k. h. 10° 04′ 00″17.750000°N 10.066667°E