„Gunaras” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Története: "Szerbia" |
|||
| 51. sor: | 51. sor: | ||
A múlt század közepéig a terület legelői állattartásra alkalmas, felszántatlan gyep volt. A lakosság tömegesebb, főleg [[Bánát]]ból történő betelepülése a közös legelők felosztásával történt. A megvásárolt földeken a szegényparasztok földműves szállásokat alakítottak ki, ezért a moholi határ legnyugatibb részét hamar sűrű tanyahálózat fedte le, s ily módon a nagybirtokosok gazdaságainak lakossága is növekedett. |
A múlt század közepéig a terület legelői állattartásra alkalmas, felszántatlan gyep volt. A lakosság tömegesebb, főleg [[Bánát]]ból történő betelepülése a közös legelők felosztásával történt. A megvásárolt földeken a szegényparasztok földműves szállásokat alakítottak ki, ezért a moholi határ legnyugatibb részét hamar sűrű tanyahálózat fedte le, s ily módon a nagybirtokosok gazdaságainak lakossága is növekedett. |
||
A szállások, igazgatási és gazdasági épületek csoportosulása a [[Szabadka]]–[[Csantavér]]–[[Szenttamás]] kocsiút és a [[Kishegyes]]t [[Mohol]]lal összekötő utak kereszteződésében történt. A 19. század végére megépült a szélmalom, csárdát nyitottak, [[csendőrség|csendőrlakot]] alakítottak, és 1887-re megépült az első iskola. 1925-ben római katolikus templomot emeltek, 1946-ban Topolyához csatolták. A település fejlődésének ez volt az első szakasza. A második szakasz a szocializmus idején, a falu új részének tervszerű kiépítésével következett, amikor kiépült a víz- és villamoshálózat, s postát, egészségházat és tornatermet kapott. |
A szállások, igazgatási és gazdasági épületek csoportosulása a [[Szabadka]]–[[Csantavér]]–[[Szenttamás (Szerbia)|Szenttamás]] kocsiút és a [[Kishegyes]]t [[Mohol]]lal összekötő utak kereszteződésében történt. A 19. század végére megépült a szélmalom, csárdát nyitottak, [[csendőrség|csendőrlakot]] alakítottak, és 1887-re megépült az első iskola. 1925-ben római katolikus templomot emeltek, 1946-ban Topolyához csatolták. A település fejlődésének ez volt az első szakasza. A második szakasz a szocializmus idején, a falu új részének tervszerű kiépítésével következett, amikor kiépült a víz- és villamoshálózat, s postát, egészségházat és tornatermet kapott. |
||
== Gazdaság == |
== Gazdaság == |
||
A lap 2012. március 31., 00:26-kori változata
 |
Ezen a lapon nagyobb átalakítás zajlik – lásd a cikk vitalapját! Néhány napnál tovább ne hagyd ezt a sablont a cikken! A szerkesztési ütközések elkerülése érdekében a vitalapot használd javaslattételre! Legutóbbi módosítás: 2012. március 31. |
| Gunaras (Гунарош / Gunaroš) | |
| Fájl:Profilkép.jpg | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Körzet | Észak-bácskai |
| Rang | Falu |
| Alapítás éve | Mohol-Gunaras |
| Polgármester | Csorba Ottó |
| Irányítószám | 24312 |
| Körzethívószám | +381 24 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1441 fő (2002) |
| Magyar lakosság | 1401 fő fő |
| Népsűrűség | 60 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 109 m |
| Terület | 38,74 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 45′ 33″, k. h. 19° 49′ 45″45.759167°N 19.829167°EKoordináták: é. sz. 45° 45′ 33″, k. h. 19° 49′ 45″45.759167°N 19.829167°E | |
| Gunaras weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gunaras témájú médiaállományokat. | |
Gunaras (1950-ig Moholgunaras, szerbül Гунарош / Gunaroš) település a Délvidéken, Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben, Topolya községben. Közigazgatásilag hozzá tartozik még két kisebb település, Brazília és Bogaras is.
Fekvése
Gunaras Topolya községben a Csík-értől nyugatra eső löszfennsíkon helyezkedik el, rövid bekötőúttal csatlakozik a Topolya-Becse főúthoz. A települést nyugati irányból alacsony fekvésű, nedves talajú sztyepp határolja, nedvességet kedvelő növényzettel. Ez a löszfennsík alacsonyabb része, tengerszint feletti magassága 94-96 m. A felszínt tágas, sekély, zárt, kör, vagy ovális alakú mélyedések tarkítják, melyek közül a mélyebbek alján összegyűlik a víz. A keleti oldal szárazabb és magasabban fekszik. Itt található a Csík-ér mély völgye. A talaj termékeny karbonátos feketeföld, és löszös Gley-rögök képződésének jeleit viselő feketeföld és réti talajok jellemzik. A földrajzi adottságok kiváló lehetőséget nyújtanak a mezőgazdaság és az állattenyésztés számára.
A név eredete
A települést 1950-ig Moholi Gunarasnak hívták, s ekkor változtatták Gunarasra. Az elnevezést a házilúd tömeges tenyésztése miatt kapta.
Története
A múlt század közepéig a terület legelői állattartásra alkalmas, felszántatlan gyep volt. A lakosság tömegesebb, főleg Bánátból történő betelepülése a közös legelők felosztásával történt. A megvásárolt földeken a szegényparasztok földműves szállásokat alakítottak ki, ezért a moholi határ legnyugatibb részét hamar sűrű tanyahálózat fedte le, s ily módon a nagybirtokosok gazdaságainak lakossága is növekedett.
A szállások, igazgatási és gazdasági épületek csoportosulása a Szabadka–Csantavér–Szenttamás kocsiút és a Kishegyest Mohollal összekötő utak kereszteződésében történt. A 19. század végére megépült a szélmalom, csárdát nyitottak, csendőrlakot alakítottak, és 1887-re megépült az első iskola. 1925-ben római katolikus templomot emeltek, 1946-ban Topolyához csatolták. A település fejlődésének ez volt az első szakasza. A második szakasz a szocializmus idején, a falu új részének tervszerű kiépítésével következett, amikor kiépült a víz- és villamoshálózat, s postát, egészségházat és tornatermet kapott.
Gazdaság
Demográfiai változások
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 568 | 1333 | 1301 | 1219 | 1617 | 1531 | 1441[1] |
Etnikai összetétel
| Nemzetiség | Szám | % |
| Magyarok | 1401 | 97,22 |
| Szerbek | 18 | 1,24 |
| Jugoszlávok | 6 | 0,41 |
| Bunyevácok | 3 | 0,20 |
| Horvátok | 2 | 0,13 |
| Montenegróiak | 1 | 0,06 |
| Németek | 1 | 0,06[2] |
Források
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
