„Gunaras” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
| 102. sor: | 102. sor: | ||
== Hivatkozások == |
== Hivatkozások == |
||
* [http://gunaras.tarhely.biz/web Gunaras Hivatalos Honlapja] |
|||
* [http://vajdasag.rs/Gunaras Gunaras története] |
* [http://vajdasag.rs/Gunaras Gunaras története] |
||
{{csonk-Szerb település}} |
|||
{{Észak-bácskai_körzet_települései}} |
|||
{{portál|Vajdaság|-}} |
|||
[[Kategória:Vajdaság]] |
|||
[[Kategória:Az Észak-bácskai körzet települései]] |
|||
[[en:Gunaroš]] |
|||
[[eo:Gunaroŝ]] |
|||
[[fr:Gunaroš]] |
|||
[[hr:Gunaroš]] |
|||
[[it:Gunaroš]] |
|||
[[ru:Гунарош]] |
|||
[[sl:Gunaroš]] |
|||
[[sr:Гунарош]] |
|||
A lap 2012. március 28., 07:09-kori változata
| Gunaras (Гунарош / Gunaroš) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Körzet | Észak-bácskai |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 24312 |
| Körzethívószám | +381 24 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1441 fő (2002) |
| Népsűrűség | 60 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 109 m |
| Terület | 38,74 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 45′ 33″, k. h. 19° 49′ 45″45.759167°N 19.829167°EKoordináták: é. sz. 45° 45′ 33″, k. h. 19° 49′ 45″45.759167°N 19.829167°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gunaras témájú médiaállományokat. | |
Gunaras (1950-ig Moholgunaras, szerbül Гунарош / Gunaroš) település a Délvidéken, Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben, Topolya községben. Közigazgatásilag hozzá tartozik még két kisebb település, Brazília és Bogaras is.
Fekvése
Topolyától Topolya községben a Csík-értől nyugati irányba eső lösszfensíkon helyezkedik el, rövid bekötőúttal csatlakozik a Topolya-Becse főúthoz. A Település határa kér részből áll. A határ nyugati és középső részén alacsonyabb, nedvesebb a talaj, sztyeppei füvekkel és nedvességet kedvelő növényzettel. Az említett terület a löszfennsík alacsonyabb szintjéhez tartozik, tengerszint feletti magassága megközelítőleg 94–96 m. Itt tágas, sekély, zárt, kör, vagy ovális alakú mélyedések jellemzőek. A talajvíz magas szintje miatt az említett mélyedések alja nedves, a mélyebb gödrökben pedig víz van. A határ keleti része magasabb, szárazabb talajjal rendelkezik. A határrész viszonylag mély völgye a Csík-ér völgy. A föld termékeny – karbonátos feketeföld, löszös Gley-rögök képződésének jeleit viselő feketeföld és rétföld jellemzi. A földrajzi elhelyezkedés kedvező feltételeket nyújt a mezőgazdasághoz és állattenyésztéshez.
Története
A múlt század közepéig a terület legelői állattartásra alkalmas, felszántatlan gyep volt. A lakosság tömegesebb, főleg Bánátból történő betelepülése a közös legelők felosztásával történt. A megvásárolt földeken a szegényparasztok földműves szállásokat alakítottak ki, ezért a moholi határ legnyugatibb részét hamar sűrű tanyahálózat fedte le, s íly módon a nagybirtokosok gazdaságainak lakossága is növekedett. A szállások, igazgatási és gazdasági épületek csoportosulása a Szabadka–Csantavér–Szenttamás kocsiút és a Kishegyest Mohollal összekötő utak kereszteződésében történt. A XIX. század végére elkészült a szélmalom, csárdát nyitottak, csendőrlakot alakítottak, és1887-re megépült az első iskola. 1925-ben római katolikus templomot emeltek, 1946-ban Topolyához csatolták. A település fejlődésének ez volt az első szakasza. A második szakasz a szocializmus idején, a falu új részének tervszerű kiépítésével következett. Vízvezetéket, villamosvezetéket, postát, egészségházat és tornatermet kapott.
Demográfiai változások
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 568 | 1333 | 1301 | 1219 | 1617 | 1531 | 1441[1] |
Etnikai összetétel
| Nemzetiség | Szám | % |
| Magyarok | 1401 | 97,22 |
| Szerbek | 18 | 1,24 |
| Jugoszlávok | 6 | 0,41 |
| Bunjevácok | 3 | 0,20 |
| Horvátok | 2 | 0,13 |
| Montenegróiak | 1 | 0,06 |
| Németek | 1 | 0,06[2] |
Források
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9