„Burleszk” változatai közötti eltérés
Megjelenés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Csonk, hiányos, iw |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
A '''burleszk''' vagy burlesque az [[Olasz nyelv|olasz]] ''burla'' („tréfa, móka”) szóból származik többjelentésű fogalom, de ma leginkább olyan bohózatfajtát jelöl, amely képtelen helyzetekre, torzításokra, kiélezett helyzetkomikumokra épít. A hősök esetlenek, irreálisan viselkednek és ebből bonyodalmak adódnak. A burleszkelemek végigkísérik az európai irodalmat, de csak a 19. század második felében terjedt el műfaji értelemben. A filmművészet – főként a némafilm korszakában– egyik leghatásosabb kifejezési formáját találta meg a filmburleszkben (Chaplin, B. Keaton, Max fivérek). |
A '''burleszk''' vagy burlesque az [[Olasz nyelv|olasz]] ''burla'' („tréfa, móka”) szóból származik többjelentésű fogalom, de ma leginkább olyan bohózatfajtát jelöl, amely képtelen helyzetekre, torzításokra, kiélezett helyzetkomikumokra épít. A hősök esetlenek, irreálisan viselkednek és ebből bonyodalmak adódnak. A burleszkelemek végigkísérik az európai irodalmat, de csak a 19. század második felében terjedt el műfaji értelemben. A filmművészet – főként a némafilm korszakában– egyik leghatásosabb kifejezési formáját találta meg a filmburleszkben (Chaplin, B. Keaton, Max fivérek). |
||
{{csonk}} |
|||
[[en:Burlesque]] |
A lap 2011. szeptember 17., 19:27-kori változata
A burleszk vagy burlesque az olasz burla („tréfa, móka”) szóból származik többjelentésű fogalom, de ma leginkább olyan bohózatfajtát jelöl, amely képtelen helyzetekre, torzításokra, kiélezett helyzetkomikumokra épít. A hősök esetlenek, irreálisan viselkednek és ebből bonyodalmak adódnak. A burleszkelemek végigkísérik az európai irodalmat, de csak a 19. század második felében terjedt el műfaji értelemben. A filmművészet – főként a némafilm korszakában– egyik leghatásosabb kifejezési formáját találta meg a filmburleszkben (Chaplin, B. Keaton, Max fivérek).