Ugrás a tartalomhoz

„Veurne” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.2
 
(28 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{építés alatt}}
{{település infobox}}
{{település infobox}}
'''Veurne''' ([[francia nyelv]]en Furnes) nyugat-[[flandria]]i város és [[község]] [[Belgium]]ban, tengerpart és a francia határ közelében. Magának a városnak a lakossága a 21. század elején 9200 fő, az alapfokú közigazgatási egység többi kis településével együtt 12000 fő körül van.
'''Veurne''' (nemzetközileg ugyancsak használatos [[francia nyelv|francia nevén]] ''Furnes'') nyugat-[[flandria]]i város és [[község]] [[Belgium]]ban, tengerpart és a francia határ közelében. Magának a városnak a lakossága a 21. század elején 9200 fő, az alapfokú közigazgatási egység többi kis településével együtt a község lakossága 12000 fő körül van.

Veurne a 21. század elején kis vidéki város, amely az egyik helyi igazgatási és közlekedési központ funkcióját látja el a [[Westhoek]] francia-belga régión belül. Jelentős a városba látogató turisták száma is.

==Története==
A város területén korábban sót nyertek ki a tengervízből. A települése első írásos említése [[877]]-ből származik, amikor ''Furnu'' néven említették mint az [[I. Balduin flamand gróf]] által a [[vikingek]] betörései ellen emelt helyi kis kerek erődítmény körül létrejött falut. A 10. században ténylegesen történt viking támadás, ami után az erődítményt kibővítették. A ''Sint-Walburgapark'' nevű városi parkban látható kis domb, valamint a városi utcán körkörös alaprajza az egykori várra utal.
[[Fájl:Veurne - 1641.jpeg|bélyeg|bal|Veurne a 17. század első felében]]
[[870]] körül hozták a városba [[Szent Valburga]] ereklyéit. [[1060]] körül már kereskedelmi valamint hivatali negyed is létezett a vár mellett. [[1100]] körül a [[jeruzsálem]]inek is nevezett [[II. Róbert flamand gróf]] [[Szent kereszt]] ereklyét is adományozott a településnek.

A [[14. század]]ban a várost fallal vették körül, és így a legjobban védett flandriai települések sorába került. A gazdaság alapja itt is a posztókereskedelem volt, mint általában a környéken, és ennek sikere az Anglia és Flandria közötti kapcsolatok alakulásának függvénye volt. E kapcsolatok megromlása, valamint a ma franciaországi [[Hondschoote]] település konkurenciája miatt a város fejlődése elakadt, lakosságának egy része vidékre költözött és mezőgazdasággal kezdett foglalkozni.

A [[reformáció]] során, 1566-ban és 1578-ban a város templomai és kolostorai [[képrombolás|képrombolók]] áldozatai lettek. 1586-tól a város új virágzásnak indult, ekkor alapozták meg a városi főtér, a ''Grote Markt'' (Nagypiac) kialakítását, építették első házait. 1621-ben építették az új Szent Miklós-apátságot ''(Sint-Niklaasabdij)''. A 17. századi spanyol uralom emlékét a város számos építészeti eleme őrzi.{{refhely|Pálfy|194–195. o.}}

1644 körül járványok és háborúk vetettek véget a virágzásnak; új erődítményeket emeltek a város körül. Ebből a korból származik a városnak a 21. században is élő hagyománya, a helyi vezeklő körmenet ''(Boetprocessie)''.

1668–1713 között Veurne francia uralom alatt volt. A középkori erődítményeket elbontották és [[Sébastien Le Prestre de Vauban|Vauban]] építményeivel helyettesítették. Ezeket 1783-ban [[II. József magyar király|II. József császár]] szereltette le.

[[1831]]-ben Veurne az első belgiumi városként fogadta az országba érkező későbbi uralkodót, [[I. Lipót belga király|I. Lipótot]].

1906-ban [[Rainer Maria Rilke]] német költő hosszabb idő töltött a városban. Az [[első világháború]] idején a városban volt a [[Belgium hadereje|belga hadsereg]] főhadiszállása. A harcok során sok épület elpusztult, ezeket 1920 és 1925 között historizáló stílusban állították helyre. A [[második világháború]]ban a kisváros csak csekély károkat szenvedett.

<gallery class="center" widths="180" heights="200">
File:2008-06-29 in Veurne 03.jpg|A főtér részlete
File:2008-06-29 in Veurne 15.jpg|Jellegzetes utcakép
File:2008-06-29 in Veurne 13.jpg|Gyakori szokás az egész régióban szobanövények kihelyezése a városi házak elé is
File:2008-06-29 in Veurne 11.jpg|A Hoge Wacht nevű ház 1636-ból
</gallery>

==Veurne részközségeinek területe és lakossága==
{| border="0" style="border: 1px solid #999; background-color:#FFFFFF"
|- align="center" bgcolor="#CCCCCC"
! # !! Név !! Terület <small>km<sup>2</sup></small>!! Lakosság <small>(18/08/2015)</small>
|- align="right" bgcolor="#efefef"
|I || align="left" | Veurne || 22,67 || 8.635
|- align="right"
|II || align="left" | [[Booitshoeke]] || 3,35 || 97
|- align="right" bgcolor="#efefef"
|III || align="left" | [[Avekapelle]] || 4,58 || 313
|- align="right"
|IV || align="left" | [[Zoutenaaie]] || 2,07 || 18
|- align="right" bgcolor="#efefef"
|V || align="left" | [[Eggewaartskapelle]] || 4,90 || 163
|- align="right"
|VI || align="left" | [[Steenkerke]] || 11,79 || 381
|- align="right" bgcolor="#efefef"
|VII || align="left" | [[Bulskamp]] || 8,03 || 695
|- align="right"
|VIII || align="left" | [[Wulveringem]] || 9,37 || 337
|- align="right" bgcolor="#efefef"
|IX || align="left" | [[Vinkem]] || 5,27 || 320
|- align="right"
|X || align="left" | [[Houtem]] || 12,71 || 636
|- align="right" bgcolor="#efefef"
|XI || align="left" | [[De Moeren]] || 11,58 || 106
|- align="right"
|}
:<small>Forrás: [http://www.veurne.be/product/351/aantal-inwoners-en-oppervlakte Veurne hivatalos honlapja] {{Wayback|url=http://www.veurne.be/product/351/aantal-inwoners-en-oppervlakte |date=20190325123825 }}</small>

{{Col-begin}}
{{Col-break}}
[[File:MapVeurne.svg|thumb|250px|none|Veurne városa és a község környező települései. A sárgával jelölt területek városi jellegűek]]
{{Col-break}}
Veurne a következő falvakkal és községekkel határos:

*a. [[Adinkerke]] (De Panne)
*b. [[Koksijde]] (Koksijde)
*c. [[Wulpen]] (Koksijde)
*d. [[Ramskapelle]] (Nieuwpoort, Belgium)
*e. [[Pervijze]] (Diksmuide)
*f. [[Lampernisse]] (Diksmuide)
*g. [[Alveringem]] (Alveringem)
*h. [[Oeren]] (Alveringem)
*i. [[Izenberge]] (Alveringem)
*j. [[Leisele]] (Alveringem)
*k. [[Hondschoote]] (Franciaország)
*l. [[Les Moëres (Nord)|Les Moëres]] (Franciaország)
*m. [[Ghyvelde]] (Franciaország)
{{col-end}}


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
7. sor: 83. sor:
==Fordítás==
==Fordítás==
* {{fordítás|nl|Veurne|62372557}}
* {{fordítás|nl|Veurne|62372557}}

== Források ==
==Forrás==
== További információk ==
*{{hely|Pálfy}}{{CitLib|szerző= [[Pálfy József (újságíró)|Pálfy József]]|cím= Benelux államok (nagyútikönyv)|hely=Budapest|kiadó= Panoráma|év=1980|sorozat=Panoráma nagyútikönyvek|isbn= 963 243 184 7}}
== Kapcsolódó szócikkek ==

[[Kategória:Flandria települései]]

A lap jelenlegi, 2022. november 24., 07:01-kori változata

Veurne
Városháza a harangtoronnyal és a Szent Valburga-templom
Városháza a harangtoronnyal és a Szent Valburga-templom
Veurne címere
Veurne címere		 Veurne zászlaja
Veurne zászlaja
Közigazgatás
Ország Belgium
SzékhelyVeurne
PolgármesterPeter Roose
Irányítószám8630
Körzethívószám058
Népesség
Teljes népesség12 295 fő (2022. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Terület97,21 km²
IdőzónaUTC+01:00
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 51° 04′ 20″, k. h. 2° 39′ 44″51.072200°N 2.662200°EKoordináták: é. sz. 51° 04′ 20″, k. h. 2° 39′ 44″51.072200°N 2.662200°E
Veurne weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Veurne témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Veurne (nemzetközileg ugyancsak használatos francia nevén Furnes) nyugat-flandriai város és község Belgiumban, tengerpart és a francia határ közelében. Magának a városnak a lakossága a 21. század elején 9200 fő, az alapfokú közigazgatási egység többi kis településével együtt a község lakossága 12000 fő körül van.

Veurne a 21. század elején kis vidéki város, amely az egyik helyi igazgatási és közlekedési központ funkcióját látja el a Westhoek francia-belga régión belül. Jelentős a városba látogató turisták száma is.

Története

[szerkesztés]

A város területén korábban sót nyertek ki a tengervízből. A települése első írásos említése 877-ből származik, amikor Furnu néven említették mint az I. Balduin flamand gróf által a vikingek betörései ellen emelt helyi kis kerek erődítmény körül létrejött falut. A 10. században ténylegesen történt viking támadás, ami után az erődítményt kibővítették. A Sint-Walburgapark nevű városi parkban látható kis domb, valamint a városi utcán körkörös alaprajza az egykori várra utal.

Veurne a 17. század első felében

870 körül hozták a városba Szent Valburga ereklyéit. 1060 körül már kereskedelmi valamint hivatali negyed is létezett a vár mellett. 1100 körül a jeruzsáleminek is nevezett II. Róbert flamand gróf Szent kereszt ereklyét is adományozott a településnek.

A 14. században a várost fallal vették körül, és így a legjobban védett flandriai települések sorába került. A gazdaság alapja itt is a posztókereskedelem volt, mint általában a környéken, és ennek sikere az Anglia és Flandria közötti kapcsolatok alakulásának függvénye volt. E kapcsolatok megromlása, valamint a ma franciaországi Hondschoote település konkurenciája miatt a város fejlődése elakadt, lakosságának egy része vidékre költözött és mezőgazdasággal kezdett foglalkozni.

A reformáció során, 1566-ban és 1578-ban a város templomai és kolostorai képrombolók áldozatai lettek. 1586-tól a város új virágzásnak indult, ekkor alapozták meg a városi főtér, a Grote Markt (Nagypiac) kialakítását, építették első házait. 1621-ben építették az új Szent Miklós-apátságot (Sint-Niklaasabdij). A 17. századi spanyol uralom emlékét a város számos építészeti eleme őrzi.[2]

1644 körül járványok és háborúk vetettek véget a virágzásnak; új erődítményeket emeltek a város körül. Ebből a korból származik a városnak a 21. században is élő hagyománya, a helyi vezeklő körmenet (Boetprocessie).

1668–1713 között Veurne francia uralom alatt volt. A középkori erődítményeket elbontották és Vauban építményeivel helyettesítették. Ezeket 1783-ban II. József császár szereltette le.

1831-ben Veurne az első belgiumi városként fogadta az országba érkező későbbi uralkodót, I. Lipótot.

1906-ban Rainer Maria Rilke német költő hosszabb idő töltött a városban. Az első világháború idején a városban volt a belga hadsereg főhadiszállása. A harcok során sok épület elpusztult, ezeket 1920 és 1925 között historizáló stílusban állították helyre. A második világháborúban a kisváros csak csekély károkat szenvedett.

  • A főtér részlete
    A főtér részlete
  • Jellegzetes utcakép
    Jellegzetes utcakép
  • Gyakori szokás az egész régióban szobanövények kihelyezése a városi házak elé is
    Gyakori szokás az egész régióban szobanövények kihelyezése a városi házak elé is
  • A Hoge Wacht nevű ház 1636-ból
    A Hoge Wacht nevű ház 1636-ból

Veurne részközségeinek területe és lakossága

[szerkesztés]
# Név Terület km2 Lakosság (18/08/2015)
I Veurne 22,67 8.635
II Booitshoeke 3,35 97
III Avekapelle 4,58 313
IV Zoutenaaie 2,07 18
V Eggewaartskapelle 4,90 163
VI Steenkerke 11,79 381
VII Bulskamp 8,03 695
VIII Wulveringem 9,37 337
IX Vinkem 5,27 320
X Houtem 12,71 636
XI De Moeren 11,58 106
Forrás: Veurne hivatalos honlapja Archiválva 2019. március 25-i dátummal a Wayback Machine-ben

Veurne városa és a község környező települései. A sárgával jelölt területek városi jellegűek

Veurne a következő falvakkal és községekkel határos:

Jegyzetek

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Veurne című holland Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Forrás

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Veurne&oldid=25523737”