„Szappanfafélék” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.5.2) (Bot: következő hozzáadása: ar:صابونية |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: et:Seebipuulised |
||
207. sor: | 207. sor: | ||
[[de:Seifenbaumgewächse]] |
[[de:Seifenbaumgewächse]] |
||
[[es:Sapindaceae]] |
[[es:Sapindaceae]] |
||
[[et:Seebipuulised]] |
|||
[[fi:Saippuamarjakasvit]] |
[[fi:Saippuamarjakasvit]] |
||
[[fr:Sapindaceae]] |
[[fr:Sapindaceae]] |
A lap 2011. január 18., 09:50-kori változata
Szappanfaalakúak (Sapindales) | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() Cardiospermum sp. (Oahu, Waimanalo)
| ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Nemzetségek | ||||||||||||||
szövegben | ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Szappanfaalakúak (Sapindales) témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szappanfaalakúak (Sapindales) témájú médiaállományokat és Szappanfaalakúak (Sapindales) témájú kategóriát. |
A szappanfafélék (Sapindaceae) a valódi kétszikűek (eudicots) Eurosids II kládjába sorolt szappanfaalakúak (Sapindales) rendjének névadó növénycsaládja.
Elterjedésük
A fajok nagy többsége trópusi vagy szubtrópusi éghajlaton él, leginkább Amerikában. Magyarországon is is meghonosodott a Kínából betelepített bugás csörgőfa (Koelreuteria paniculata).
Rokonságuk, megjelenésük, felépítésük
Szinte minden szerző szoros rokonsági kapcsolatot tételez fel a szappanfafélék és a rutafélék (Rutaceae) között. Mindkét család virágai ötkörösek, öt- vagy négytagúak, gyakran zigomorfak. Fölső állású magházuk több termőlevélből áll. Bogas virágzatba összeálló, gyakran egylaki virágaikban gyakoriak a diszkusz képződmények, de míg a rutavirágúak diszkusza porzótájon belüli (intrasztaminális), a szappanfaféléké jellemzően porzótájon kívüli (extrasztaminális). A rutaféléktől eltérően a szappanfafélék leveleikben nincsenek kiválasztó- vagy váladéktartó sejtek, illetve edények. Legtöbbjük allantoinsavakat, cseranyagokat, illetve a triterpénszaponinokat termel.
Szórtan álló leveleik lehetnek egyszerűek vagy összetettek; pálhalevelük nincs.
Életmódjuk
Fák, illetve kacsokkal kapaszkodó liánnövények.
Rendszertani felosztásuk
A család mintegy kétezer faját hozzávetőleg 150 nemzetségbe sorolják:
- juhar (Acer)
- vadgesztenye (Aesculus)
- Alectryon
- Allophylus
- Allosanthus
- Amesiodendron
- Aporrhiza
- Arfeuillea
- Arytera
- Atalaya
- Athyana
- Averrhoidium
- Beguea
- Billia
- Bizonula
- Blighia
- Blighiopsis
- Blomia
- Bohlenia †
- Bridgesia
- Camptolepis
- Cardiospermum
- Castanospora
- Chonopetalum
- Chouxia
- Chytranthus
- Conchopetalum
- Cossinia
- Cubilia
- Cupania
- Cupaniopsis
- Deinbollia
- Delavaya
- Diatenopteryx
- Dictyoneura
- Dilodendron
- Dimocarpus
- Diploglottis
- Diplokelepa
- Diplopeltis
- Dipteronia
- Distichostemon
- Dodonaea
- Doratoxylon
- Elattostachys
- Eriocoelum
- Erythrophysa
- Euchorium
- Euphorianthus
- Eurycorymbus
- Exothea
- Filicium
- Ganophyllum
- Glenniea
- Gloeocarpus
- Gongrodiscus
- Gongrospermum
- Guindilia
- Guioa
- Handeliodendron
- Haplocoelum
- Harpullia
- Hippobromus
- Hornea
- Houssayanthus
- Hypelate
- Hypseloderma
- Jagera
- csörgőfa (Koelreuteria)
- Laccodiscus
- Lecaniodiscus
- Lepiderema
- Lepidopetalum
- Lepisanthes
- Litchi
- Llagunoa
- Lophostigma
- Loxodiscus
- Lychnodiscus
- Macphersonia
- Magonia
- Majidea
- Matayba
- Melicoccus
- Mischocarpus
- Molinaea
- Neotina
- Nephelium
- Otonephelium
- Pancovia
- Pappea
- Paranephelium
- Paullinia
- Pavieasia
- Pentascyphus
- Phyllotrichum
- Placodiscus
- Plagioscyphus
- Podonephelium
- Pometia
- Porocystis
- Pseudima
- Pseudopancovia
- Pseudopteris
- Radlkofera
- Rhysotoechia
- szappanfa (Sapindus)
- Sarcopteryx
- Sarcotoechia
- Schleichera
- Scyphonychium
- Serjania
- Sinoradlkofera
- Sisyrolepis
- Smelophyllum
- Stadmania
- Stocksia
- Storthocalyx
- Synima
- Talisia
- Thinouia
- Thouinia
- Thouinidium
- Tina
- Tinopsis
- Toechima
- Toulicia
- Trigonachras
- Tripterodendron
- Tristira
- Tristiropsis
- Tsingya
- Ungnadia
- Urvillea
- Vouarana
- szarvfa (Xanthoceras)
- Xeropspermum
- Zanha
- Zollingeria
Felhasználásuk
Több fajukat szép virágáért dísznövénynek ültetik, mások magvából olajat sajtolnak.
Gazdaságilag leginkább a trópusi gyümölcsfák jelentősek, így például:
- licsi (Litchi sinensis),
- rambután (Nephelium lappaceum)
- akiszilva (Blighia sapida)
- mézbogyó (szopóka, Meliococcus bijugatus).
A bugás csörgőfa magvaiból a katolikusok régebben rózsafüzért készítettek.
A guarana (Paullinia cupana) termésének koffeintartalma 3–8%. A kávéhoz hasonló, élénkítő hatása miatt a dél-amerikai indiánok évszázadok óta fogyasztják.
A szappanfa (Sapindus) nemzetség fajainak magvai sok szaponint tartalmaznak, ezért mosószert készítenek belőlük.
Források
- Virágos rendszertan — A szappanfavirágúak rendje - Sapindales
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 489. o. ISBN 963-9257-15-X