„Tonika” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: eo:Toniko (muziko), lt:Tonika |
a Bot: következő hozzáadása: be:Тоніка |
||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
[[en:Tonic (music)]] |
[[en:Tonic (music)]] |
||
[[be:Тоніка]] |
|||
[[ca:Tònica (música)]] |
[[ca:Tònica (música)]] |
||
[[cs:Tónika]] |
[[cs:Tónika]] |
||
A lap 2010. szeptember 16., 22:35-kori változata
A tonika (francia tonique) a dúr–moll tonális zenében a hangnem alaphangja. Ez a hang az adott hangnem névadója, tehát a tonika C-dúrban c, a-mollban a stb. A tonika kifejezés eredetileg Jean-Philippe Rameau-tól származik, Hugo Riemann kezdte el a terminust a tonikára épülő hármashangzat, mint zenei funkció jelölésére használni.
Forrás
Brockhaus Riemann zenei lexikon III. (O–Z). Szerk. Carl Dahlhaus, Hans Heinrich Eggebrecht. Budapest: Zeneműkiadó. 1985. ISBN 9633305723
