„Duero” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: tr:Douro Nehri |
a Bot: következő hozzáadása: hr:Douro; kozmetikai változtatások |
||
10. sor: | 10. sor: | ||
Spanyolországban ered. Teljes hossza a különböző források szerint 920,<ref>{{MNL|6|818}}</ref> illetve 1092 km.<ref>Marosi Sándor, Sárfalvi Béla (szerk.): Európa I. Gondolat Kiadó, Budapest, 1968. p. 74.</ref> Középső szakaszán, 106 km hosszan [[Portugália]] és [[Spanyolország]] határvize. Az [[Ibériai-félsziget]] legnagyobb vízgyűjtőjű folyója: teljes vízgyűjtő területe 97 000 km² (ebből 79 000 km² spanyol területen) Vízjárása a [[mediterrán éghajlat]]ra jellemző szélsőséges csapadékeloszlás (száraz nyár, esős ősz–tél) miatt igen egyenlőtlen: tavaszi (március–április) árvízzel és nyár végi (augusztus–szeptember) kisvízzel. |
Spanyolországban ered. Teljes hossza a különböző források szerint 920,<ref>{{MNL|6|818}}</ref> illetve 1092 km.<ref>Marosi Sándor, Sárfalvi Béla (szerk.): Európa I. Gondolat Kiadó, Budapest, 1968. p. 74.</ref> Középső szakaszán, 106 km hosszan [[Portugália]] és [[Spanyolország]] határvize. Az [[Ibériai-félsziget]] legnagyobb vízgyűjtőjű folyója: teljes vízgyűjtő területe 97 000 km² (ebből 79 000 km² spanyol területen) Vízjárása a [[mediterrán éghajlat]]ra jellemző szélsőséges csapadékeloszlás (száraz nyár, esős ősz–tél) miatt igen egyenlőtlen: tavaszi (március–április) árvízzel és nyár végi (augusztus–szeptember) kisvízzel. |
||
Forrása közelében az Északi-[[Mezeta]] hullámos [[tönkfelszín]]ének kopár [[mészkő (kőzet)| |
Forrása közelében az Északi-[[Mezeta]] hullámos [[tönkfelszín]]ének kopár [[mészkő (kőzet)|mészkőtáblái]] közt lapos völgyben folyik, a fennsík nyugati peremén, az [[Észak-Portugál-fennsík]]on azonban hirtelen fölső szakasz jellegűvé válik, és az [[agyagpala|agyagpalába]] mélyen bevágódó, meredek falú, zuhatagos völgyben küzdi le a nagy szintkülönbséget. A parti síksághoz közelítve a völgy teraszossá válik, majd szétterül, és a folyó [[Porto|Portónál]], [[tölcsértorkolat]]tal ömlik az [[Atlanti-óceán]]ba. A zuhatagok miatt csak az alsó, mintegy száz kilométeres szakasza hajózható. Észak-Portugália „ütőerének” is nevezik – egyrészt a völgy gazdasági jelentősége, másrészt közlekedési útvonal jellege okán. |
||
Legfontosabb mellékfolyói: |
Legfontosabb mellékfolyói: |
||
34. sor: | 34. sor: | ||
* Marosi Sándor, Sárfalvi Béla (szerk.): Európa I. Gondolat Kiadó, Budapest, 1968. 575 p. |
* Marosi Sándor, Sárfalvi Béla (szerk.): Európa I. Gondolat Kiadó, Budapest, 1968. 575 p. |
||
* John Palmer (szerk.): Világjárók lexikona. Reader's Digest válogatás. Reader's Digest Kiadó Kft., Budapest, 1998. ISBN 963 8475 28 5 |
* John Palmer (szerk.): Világjárók lexikona. Reader's Digest válogatás. Reader's Digest Kiadó Kft., Budapest, 1998. ISBN 963 8475 28 5 |
||
*{{MNL|6|818–819}} |
* {{MNL|6|818–819}} |
||
{{commons|Duero}} |
{{commons|Duero}} |
||
59. sor: | 59. sor: | ||
[[gl:Río Douro]] |
[[gl:Río Douro]] |
||
[[he:דואורו]] |
[[he:דואורו]] |
||
[[hr:Douro]] |
|||
[[it:Duero]] |
[[it:Duero]] |
||
[[ja:ドウロ川]] |
[[ja:ドウロ川]] |
A lap 2010. március 5., 15:44-kori változata
A Duero (kiejtése [ˈdwɛro]), portugálul Douro (kiejtése [ˈdoɾu]) Spanyolország és Portugália egyik nagy folyója. Nevének eredete a latin Durius [flumen], „erős folyó”).
Spanyolországban ered. Teljes hossza a különböző források szerint 920,[1] illetve 1092 km.[2] Középső szakaszán, 106 km hosszan Portugália és Spanyolország határvize. Az Ibériai-félsziget legnagyobb vízgyűjtőjű folyója: teljes vízgyűjtő területe 97 000 km² (ebből 79 000 km² spanyol területen) Vízjárása a mediterrán éghajlatra jellemző szélsőséges csapadékeloszlás (száraz nyár, esős ősz–tél) miatt igen egyenlőtlen: tavaszi (március–április) árvízzel és nyár végi (augusztus–szeptember) kisvízzel.
Forrása közelében az Északi-Mezeta hullámos tönkfelszínének kopár mészkőtáblái közt lapos völgyben folyik, a fennsík nyugati peremén, az Észak-Portugál-fennsíkon azonban hirtelen fölső szakasz jellegűvé válik, és az agyagpalába mélyen bevágódó, meredek falú, zuhatagos völgyben küzdi le a nagy szintkülönbséget. A parti síksághoz közelítve a völgy teraszossá válik, majd szétterül, és a folyó Portónál, tölcsértorkolattal ömlik az Atlanti-óceánba. A zuhatagok miatt csak az alsó, mintegy száz kilométeres szakasza hajózható. Észak-Portugália „ütőerének” is nevezik – egyrészt a völgy gazdasági jelentősége, másrészt közlekedési útvonal jellege okán.
Legfontosabb mellékfolyói:
A Dourótól északra az Észak-Portugál-fennsík Tras-on-Montesnek nevezett, magasabb részét (legmagasabb pontja, a Marão 1415 m magas) találjuk, délre pedig a Kasztíliai-választóhegység keleti nyúlványait a Serra da Estrela (Sierra da Estrela) 2000 m-t is elérő csúcsaival.
Gazdasági jelentősége
A 16/17. század fordulója óta a Douro völgyében termő szőlőből készítik a híres portói bort. A Douro borvidék Portótól mintegy 70 km-re kezdődik, és a spanyol határig tart.
A folyó zuhatagos szakaszán (a spanyolországi Zamora városa alatt) a folyón több víztározót (a legnagyobb, az Esla-tározó 1200 millió m³ víz befogadására alkalmas), illetve vízierőművet is kialakítottak. Itt van Portugália két legnagyobb teljesítményű vízierőműve:
- Miranba — 177 MW,
- Picote — 180 MW
Jegyzetek
- ↑ Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 818. o. ISBN 963-85773-2-0
- ↑ Marosi Sándor, Sárfalvi Béla (szerk.): Európa I. Gondolat Kiadó, Budapest, 1968. p. 74.
Források
- Marosi Sándor, Sárfalvi Béla (szerk.): Európa I. Gondolat Kiadó, Budapest, 1968. 575 p.
- John Palmer (szerk.): Világjárók lexikona. Reader's Digest válogatás. Reader's Digest Kiadó Kft., Budapest, 1998. ISBN 963 8475 28 5
- Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 818–819. o. ISBN 963-85773-2-0