Ugrás a tartalomhoz

„Kimekek” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{építés alatt}}
{{építés alatt}}


A '''kimekek''' [[szibéria]]i [[török nyelvek|török nyelvű]] törzszövetség voltak az [[1. évezred]] végén. A [[kipcsakok]] és az '''imekek''' alkották két nagy törzsi csoportjukat. <ref name=selmeczi> http://vfek.vfmk.hu/00000097/root/0004/0007-14d.html [[Selmeczi László]] utószava (1992) Gyárfás István jász-kun történetéhez (1870) </ref> <ref name=vasary_kunok> http://www.tankonyvtar.hu/tortenelem/regi-belso-azsia-080904-40 </ref>
A '''kimekek''' [[török nyelvek|török nyelvű]] törzszövetség voltak a [[szibéria]]i-kazak erdős sztyeppén az [[1. évezred]] végén. A [[kipcsakok]] és az '''imekek''' alkották két nagy törzsi csoportjukat. <ref name=selmeczi> http://vfek.vfmk.hu/00000097/root/0004/0007-14d.html [[Selmeczi László]] utószava (1992) Gyárfás István jász-kun történetéhez (1870) </ref> <ref name=vasary_kunok> http://www.tankonyvtar.hu/tortenelem/regi-belso-azsia-080904-40 </ref>

== Szálláshelyük és törzsi összetételük ==

A [[10. század]]ban a [[kipcsakok]] a [[Tobol]] és az [[Isim]] vidékén, a '''kimekek''' az [[Irtis]] mellett és az [[Altáj]] nyugati szomszédságában laktak. <ref name=selmeczi />

A '''kimekek''' kifejezés alatt egyes források kizárólag az '''imekeket''' értik. A kimek kifejezés ugyanakkor [[Joseph Marquart]] feltételezése szerint az ''iki imek'', azaz „két imek” kifejezésből ered, utalva a kipcsakokra és imekekre. <ref name=vasary_kunok /> Ez bevett módja volt ebben az időben a török törzsszövetségek elnevezésének, lásd például ''onogur'' („tíz ogur”), ''tokuz oguz'' („kilenc oguz”), ''ücs karluk'' („három karluk”), ''otuz tatar'' („harminc tatar”). [[Róna-Tas András]] szerint viszont a szó eleji „k” eltűnése kipcsakos nyelvi sajátosság. [[Gardézi]] szerint nem két, hanem hét törzsük volt: ''imi'', ''imek'', ''tatar'', ''blandr'', ''kifcsak'', ''lanikaz'', ''adzslad''. A lanikaz valószínűleg – az eredeti arab forrásban nincsenek magánhangzók – ''alan-i-kazar'', vagyis a „kazár” alán. A blandr, azaz „blndr” lehet blandur, vlandur, amely az [[onogundurok]] nevéből alakult. <ref name=ronatas> {{RónaTasHonfoglaló}} </ref>


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap 2009. április 4., 13:13-kori változata

A kimekek török nyelvű törzszövetség voltak a szibériai-kazak erdős sztyeppén az 1. évezred végén. A kipcsakok és az imekek alkották két nagy törzsi csoportjukat. [1] [2]

Szálláshelyük és törzsi összetételük

A 10. században a kipcsakok a Tobol és az Isim vidékén, a kimekek az Irtis mellett és az Altáj nyugati szomszédságában laktak. [1]

A kimekek kifejezés alatt egyes források kizárólag az imekeket értik. A kimek kifejezés ugyanakkor Joseph Marquart feltételezése szerint az iki imek, azaz „két imek” kifejezésből ered, utalva a kipcsakokra és imekekre. [2] Ez bevett módja volt ebben az időben a török törzsszövetségek elnevezésének, lásd például onogur („tíz ogur”), tokuz oguz („kilenc oguz”), ücs karluk („három karluk”), otuz tatar („harminc tatar”). Róna-Tas András szerint viszont a szó eleji „k” eltűnése kipcsakos nyelvi sajátosság. Gardézi szerint nem két, hanem hét törzsük volt: imi, imek, tatar, blandr, kifcsak, lanikaz, adzslad. A lanikaz valószínűleg – az eredeti arab forrásban nincsenek magánhangzók – alan-i-kazar, vagyis a „kazár” alán. A blandr, azaz „blndr” lehet blandur, vlandur, amely az onogundurok nevéből alakult. [3]

Jegyzetek

  1. a b http://vfek.vfmk.hu/00000097/root/0004/0007-14d.html Selmeczi László utószava (1992) Gyárfás István jász-kun történetéhez (1870)
  2. a b http://www.tankonyvtar.hu/tortenelem/regi-belso-azsia-080904-40
  3. Róna-Tas András: A honfoglaló magyar nép: Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe. Budapest: Balassi. 1997. ISBN 963 506 140 4