„Magyar Népköztársaság (1918–1919)” változatai közötti eltérés

	Magyar Népköztársaság
	1918. november 16. – 1919. március 21.
; A Magyar Népköztársaság címere	; A Magyar Népköztársaság zászlaja
	Magyar Népköztársaság 1918 novemberében
	Nemzeti himnusz: Hymnus;
	Általános adatok
Fővárosa	Budapest
Terület	282 870 km² (1918)
Beszélt nyelvek	magyar, német, szlovák, horvát, ruszin, román
Pénznem	korona
Történelem	Őszirózsás forradalom; 1918. október 30.Magyar–román háború; 1918. november 13.Vix-jegyzék; 1919. február 26.
	Kormányzat
Államforma	köztársaság
Köztársasági elnök; ● 1918–1919	; ; Károlyi Mihály
Miniszterelnök; ● 1918–1919; ● 1919	; Károlyi Mihály; Berinkey Dénes
	Törvényhozás
Kormány	Magyar Nemzeti Tanács
Elődállam	Utódállam
←	→
	A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Népköztársaság témájú médiaállományokat.

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2024. december 26., 08:42-kori változata

Nem tévesztendő össze az 1949 és 1989 között fennálló Magyar Népköztársasággal.

A Magyar Népköztársaság egy rövid életű köztársaság volt (az első a magyar történelemben), amit az Őszirózsás forradalom következtében 1918. november 16-án néphatározattal kiáltottak ki a Parlament épületénél összegyűlt tömeg előtt. A néphatározatot a forradalom szervei alkotmányos súlyúnak tekintették^[1]. A népköztársaság 1919. március 21-ig, a Magyarországi Tanácsköztársaság létrejöttéig állt fenn. Első miniszterelnöke, egyben első és egyetlen köztársasági elnöke Károlyi Mihály volt.

Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával a Magyar Királyságot hivatott felváltani az első világháború után. Legfőbb döntéshozó szerve a Magyar Nemzeti Tanács volt. A Népköztársaság bukását az 1919. március 20-án átadott úgynevezett „Vix-jegyzék” után kialakult politikai válság okozta, melynek következtében március 21-én lemondott a Berinkey-kormány és a hatalmat átvette a Forradalmi Kormányzótanács, amely Magyarországot Szovjet-Oroszország mintájára Tanácsköztársaságnak nyilvánította. A Tanácsköztársaság bukása után a román megszállás miatt az államforma kérdése háttérbe szorult, de az ellenforradalmi politikusok inkább a királyság, mint államforma helyreállítását kívánták, és érték el az 1920 évi I. törvénycikkel.^[2]

Története

Károlyi-kormány (1918–1919)

A Magyar Népköztársaság létrejötte az 1918. október 31-én kezdődött őszirózsás forradalommal indult, és november 16-án kikiáltották a népköztársaságot,^[3]^[4] melynek Károlyi Mihály lett az első miniszterelnöke. Ez az esemény is jellemezte a 400 év után való függetlenedést az osztrák uniótól és a Habsburg-háztól.

A Károlyi-kormány intézkedései nem tudták csökkenteni a nagy elégedetlenséget. Miután 1918-ban befejeződött az első világháború, világossá vált, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia a vesztesek oldalára került. A szenvedő hátország a háború befejezését követelte, ezért megalakult a Magyar Nemzeti Tanács, melynek elnöke Károlyi Mihály volt. Ez egy ellenzéki politikusokból álló csoport volt. 1918. október 31-én zajló tüntetésekből forradalom kerekedett. A frontról visszaérkező katonák letépték sapkájukról a Monarchia jelvényét és őszirózsát tűztek a helyébe, ezért nevezték el ezt a forradalmat „őszirózsás forradalom”-nak. A forradalom egyetlen áldozata gróf Tisza István miniszterelnök volt. Őt saját házában lőtte le néhány felbőszült katona, mert Tiszát okolták a háborúba való sodródásért. Károlyi Mihályt azonnal kinevezték miniszterelnökké. Röviddel ezután, 1918 novemberében IV. Károly lemondott a trónról. Kikiáltották a népköztársaságot, így 400 év után Magyarország újra szuverén állam lett.

1919 januárjában a miniszterelnököt, Károlyi Mihályt köztársasági elnökké választották. Ekkor a kormány cselekvésre szánta el magát: földet osztottak, hadsereget szerveztek. Március 20-án Magyarország megkapta a Vix-jegyzéket, amit a kormány elutasított. Károlyit elárulták a szociáldemokraták és a börtönbe zárt kommunista vezetővel, Kun Bélával szövetkeztek. Másnap megalakult a Tanácskormány és kikiáltották a Tanácsköztársaságot.

A Tanácsköztársaság után

Bővebben: Magyar Köztársaság (1919–1920)

A Tanácsköztársaság bukását követően új országgyűlés 1920-ig nem ült össze. A Peidl-kormány rendelettel visszaállította a kommunizmus előtt használt "Magyar Népköztársaság" államformát augusztus 2-án,^[5] de ezt a kormányt puccsal megdöntötte Friedrich István augusztus 6-án.^[6] Friedrich kormánya a legtöbb rendeletében tartózkodott az államformára tett utalástól, és többnyire a "magyar kormány ... számú rendelete..." formulát használta, de a bíróságoknak a magyar kormány 1919. évi 4.038. M. E. számú rendelete a törvénykezés ideiglenes szabályozásáról augusztus 19-én előírta, hogy "az alkotmányosság teljes helyreállításáig" a "Magyar Köztársaság nevében" ítélkezzenek (I. 1.§.^[7]). Ennyiben Magyarország 1920-ig köztársaság maradt. 1920 márciusában Horthy Miklós altengernagyot kormányzóvá választották, Magyarország államformája pedig király nélküli királyság lett.

Kapcsolódó szócikkek

A Magyar Királyság az első világháborúban

Jegyzetek

↑ Százéves az első magyar köztársaság « Mérce (magyar nyelven). Mérce, 2018. november 16. (Hozzáférés: 2024. október 20.)
↑ Kft, Wolters Kluwer Hungary: 1920. évi I. törvénycikk - 1.oldal - Ezer év törvényei (angol nyelven). net.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2024. október 20.)
↑ 1918. évi néphatározat (magyar nyelven). hu.wikisource.org. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
↑ Minisztertanácsi jegyzőkönyvek: 1918. november 16. (magyar nyelven). DigitArchiv. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
↑ A Magyar Népköztársaság Kormányának 1. számu rendelete Magyarország államformája tárgyában (magyar nyelven). hu.wikisource.org. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
↑ Balogh, Eva S. (1976. június 1.). „István Friedrich and the Hungarian Coup d'État of 1919: A Reevaluation” (angol nyelven). Slavic Review 35 (2), 269–286. o. DOI:10.2307/2494593. ISSN 0037-6779.
↑ Rendeletek tára, 1919 | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2024. október 20.)

[1] Százéves az első magyar köztársaság « Mérce (magyar nyelven). Mérce, 2018. november 16. (Hozzáférés: 2024. október 20.)

[2] Kft, Wolters Kluwer Hungary: 1920. évi I. törvénycikk - 1.oldal - Ezer év törvényei (angol nyelven). net.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2024. október 20.)

[november16-3] 1918. évi néphatározat (magyar nyelven). hu.wikisource.org. (Hozzáférés: 2012. február 5.)

[4] Minisztertanácsi jegyzőkönyvek: 1918. november 16. (magyar nyelven). DigitArchiv. (Hozzáférés: 2012. február 5.)

[august2-5] A Magyar Népköztársaság Kormányának 1. számu rendelete Magyarország államformája tárgyában (magyar nyelven). hu.wikisource.org. (Hozzáférés: 2012. február 5.)

[6] Balogh, Eva S. (1976. június 1.). „István Friedrich and the Hungarian Coup d'État of 1919: A Reevaluation” (angol nyelven). Slavic Review 35 (2), 269–286. o. DOI:10.2307/2494593. ISSN 0037-6779.

[7] Rendeletek tára, 1919 | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2024. október 20.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

@@ 58. sor: / 58. sor: @@
 A '''Magyar Népköztársaság''' egy rövid életű [[köztársaság]] volt (az első a [[magyar történelem]]ben), amit az [[Őszirózsás forradalom]] következtében 1918. november 16-án néphatározattal kiáltottak ki a Parlament épületénél összegyűlt tömeg előtt. A néphatározatot a forradalom szervei alkotmányos súlyúnak tekintették<ref>{{Cite web |title=Százéves az első magyar köztársaság « Mérce |url=https://merce.hu/2018/11/16/szazeves-az-elso-magyar-koztarsasag/ |work=Mérce |date=2018-11-16 |accessdate=2024-10-20 |language=hu}}</ref>. A népköztársaság 1919. március 21-ig, a [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] létrejöttéig állt fenn. Első miniszterelnöke, egyben első és egyetlen köztársasági elnöke [[Károlyi Mihály (miniszterelnök)|Károlyi Mihály]] volt.
-Az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] felbomlásával a [[Szent István Koronájának Országai|Magyar Királyságot]] hivatott felváltani az [[A Magyar Királyság az első világháborúban|első világháború]] után. Legfőbb döntéshozó szerve a [[Magyar Nemzeti Tanács]] volt. A Népköztársaság bukását az 1919. március 20-án átadott úgynevezett „[[Vix-jegyzék]]” után kialakult politikai válság okozta, melynek következtében március 21-én lemondott a [[Berinkey-kormány]] és a hatalmat átvette a [[Forradalmi Kormányzótanács]], amely Magyarországot Szovjet-Oroszország mintájára [[Tanácsköztársaság]]<nowiki/>nak nyilvánította. A Tanácsköztársaság bukása után a román megszállás miatt az államforma kérdése háttérbe szorult, de az ellenforradalmi politikusok inkább a királyság, mint államforma helyreállítását kívánták, és érték el az 1920 évi I. törvénycikkel.<ref>{{Cite web |title=1920. évi I. törvénycikk - 1.oldal - Ezer év törvényei |url=https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=92000001.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei?pagenum=38 |work=net.jogtar.hu |accessdate=2024-10-20 |language=en |first=Wolters Kluwer Hungary |last=Kft}}</ref>
+Az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] felbomlásával a [[Szent István Koronájának Országai|Magyar Királyságot]] hivatott felváltani az [[A Magyar Királyság az első világháborúban|első világháború]] után. Legfőbb döntéshozó szerve a [[Magyar Nemzeti Tanács]] volt. A Népköztársaság bukását az 1919. március 20-án átadott úgynevezett „[[Vix-jegyzék]]” után kialakult politikai válság okozta, melynek következtében március 21-én lemondott a [[Berinkey-kormány]] és a hatalmat átvette a [[Forradalmi Kormányzótanács]], amely Magyarországot Szovjet-Oroszország mintájára [[Tanácsköztársaság]]nak nyilvánította. A Tanácsköztársaság bukása után a román megszállás miatt az államforma kérdése háttérbe szorult, de az ellenforradalmi politikusok inkább a királyság, mint államforma helyreállítását kívánták, és érték el az 1920 évi I. törvénycikkel.<ref>{{Cite web |title=1920. évi I. törvénycikk - 1.oldal - Ezer év törvényei |url=https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=92000001.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei?pagenum=38 |work=net.jogtar.hu |accessdate=2024-10-20 |language=en |first=Wolters Kluwer Hungary |last=Kft}}</ref>
-== Neve ==
-Az [[őszirózsás forradalom|őszirózsás forradalmat]] követően 1918. november 16-án kikiáltották a Magyar Népköztársaságot<ref name="november16">{{cite web|title=1918. évi néphatározat|url=http://hu.wikisource.org/wiki/1918._évi_néphatározat|publisher=hu.wikisource.org|accessdate=5 February 2012|language=magyar}}</ref><ref>{{cite web|title=Minisztertanácsi jegyzőkönyvek: 1918. november 16.|url=http://www.digitarchiv.hu/|publisher=DigitArchiv|accessdate=5 February 2012|page=4|language=magyar}}</ref> és ezt a nevet használták 1919. március 21-ig, amikor is kikiáltották a [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaságot]]. A Tanácsköztársaság bukását követően új országgyűlés nem ült össze. A Peidl-kormány rendelettel visszaállította a kommunizmus előtt használt "Magyar Népköztársaság" államformát augusztus 2-án,<ref name="august2">{{cite web|title=A Magyar Népköztársaság Kormányának 1. számu rendelete Magyarország államformája tárgyában|url=http://hu.wikisource.org/wiki/A_Magyar_Népköztársaság_Kormányának_1._számu_rendelete_Magyarország_államformája_tárgyában|publisher=hu.wikisource.org|accessdate=5 February 2012|language=magyar}}</ref> de ezt a kormányt puccsal megdöntötte [[Friedrich István]] augusztus 6-án.<ref>{{Cite journal|title=István Friedrich and the Hungarian Coup d'État of 1919: A Reevaluation|url=https://www.cambridge.org/core/journals/slavic-review/article/abs/istvan-friedrich-and-the-hungarian-coup-detat-of-1919-a-reevaluation/CA2D298412D0FBEAC73955146E538FDF|journal=Slavic Review|date=1976-06|issn=0037-6779|pages=269–286|volume=35|issue=2|doi=10.2307/2494593|language=en|first=Eva S.|last=Balogh}}</ref> Friedrich kormánya a legtöbb rendeletében tartózkodott az államformára tett utalástól, és többnyire a "magyar kormány ... számú rendelete..." formulát használta, de a bíróságoknak a ''magyar kormány 1919. évi 4.038. M. E. számú rendelete a törvénykezés ideiglenes szabályozásáról'' augusztus 19-én előírta, hogy "''az alkotmányosság teljes helyreállításáig''" a "''Magyar Köztársaság nevében''" ítélkezzenek (''I. 1.§.''<ref>{{Cite web |title=Rendeletek tára, 1919 {{!}} Könyvtár {{!}} Hungaricana |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_RT_1919/?pg=760&layout=s |work=library.hungaricana.hu |accessdate=2024-10-20}}</ref>). Ennyiben Magyarország 1920-ig köztársaság maradt.
 == Története ==
 === Károlyi-kormány (1918–1919) ===
-A Magyar Népköztársaság létrejötte az 1918. október 31-én kezdődött [[őszirózsás forradalom]]mal indult, és november 16-án kikiáltották a népköztársaságot,<ref name="november16"/> melynek [[Károlyi Mihály (miniszterelnök)|Károlyi Mihály]] lett az első miniszterelnöke. Ez az esemény is jellemezte a 400 év után való függetlenedést az [[Osztrák–Magyar Monarchia|osztrák uniótól]] és a [[Habsburg-ház]]tól.
+A Magyar Népköztársaság létrejötte az 1918. október 31-én kezdődött [[őszirózsás forradalom]]mal indult, és november 16-án kikiáltották a népköztársaságot,<ref name="november16">{{cite web |title=1918. évi néphatározat |url=http://hu.wikisource.org/wiki/1918._évi_néphatározat |publisher=hu.wikisource.org |accessdate=5 February 2012 |language=magyar}}</ref><ref>{{cite web |title=Minisztertanácsi jegyzőkönyvek: 1918. november 16. |url=http://www.digitarchiv.hu/ |publisher=DigitArchiv |accessdate=5 February 2012 |page=4 |language=magyar}}</ref> melynek [[Károlyi Mihály (miniszterelnök)|Károlyi Mihály]] lett az első miniszterelnöke. Ez az esemény is jellemezte a 400 év után való függetlenedést az [[Osztrák–Magyar Monarchia|osztrák uniótól]] és a [[Habsburg-ház]]tól.
 [[Fájl:Declaration_of_the_Republic_of_Hungary_Károlyi_and_Hock.jpg|bélyegkép|balra|A népköztársaság kikiáltása 1918. november 16-án, az Országház előtt]]
@@ 73. sor: / 70. sor: @@
 === A Tanácsköztársaság után ===
-{{bővebben|Magyar Népköztársaság (1919–1920)}}
+{{bővebben|Magyar Köztársaság (1919–1920)}}
+A Tanácsköztársaság bukását követően új országgyűlés 1920-ig nem ült össze. A Peidl-kormány rendelettel visszaállította a kommunizmus előtt használt "Magyar Népköztársaság" államformát augusztus 2-án,<ref name="august2">{{cite web |title=A Magyar Népköztársaság Kormányának 1. számu rendelete Magyarország államformája tárgyában |url=http://hu.wikisource.org/wiki/A_Magyar_Népköztársaság_Kormányának_1._számu_rendelete_Magyarország_államformája_tárgyában |publisher=hu.wikisource.org |accessdate=5 February 2012 |language=magyar}}</ref> de ezt a kormányt puccsal megdöntötte [[Friedrich István]] augusztus 6-án.<ref>{{Cite journal|title=István Friedrich and the Hungarian Coup d'État of 1919: A Reevaluation|url=https://www.cambridge.org/core/journals/slavic-review/article/abs/istvan-friedrich-and-the-hungarian-coup-detat-of-1919-a-reevaluation/CA2D298412D0FBEAC73955146E538FDF|journal=Slavic Review|date=1976-06|issn=0037-6779|pages=269–286|volume=35|issue=2|doi=10.2307/2494593|language=en|first=Eva S.|last=Balogh}}</ref> Friedrich kormánya a legtöbb rendeletében tartózkodott az államformára tett utalástól, és többnyire a "magyar kormány ... számú rendelete..." formulát használta, de a bíróságoknak a ''magyar kormány 1919. évi 4.038. M. E. számú rendelete a törvénykezés ideiglenes szabályozásáról'' augusztus 19-én előírta, hogy "''az alkotmányosság teljes helyreállításáig''" a "''Magyar Köztársaság nevében''" ítélkezzenek (''I. 1.§.''<ref>{{Cite web |title=Rendeletek tára, 1919 {{!}} Könyvtár {{!}} Hungaricana |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_RT_1919/?pg=760&layout=s |work=library.hungaricana.hu |accessdate=2024-10-20}}</ref>). Ennyiben Magyarország 1920-ig köztársaság maradt. 1920 márciusában [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] altengernagyot kormányzóvá választották, Magyarország államformája pedig király nélküli királyság lett.
-A [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] fél éven belül megbukott a [[kisantant]] támadásai és a [[vörösterror]] miatt. A népköztársaság következő kormánya küldöttséget menesztett a békekonferenciákra. A magyar küldöttség vezetője azt tanácsolta, hogy [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] altengernagyot válasszák kormányzóvá. 1920 márciusában ez be is következett, így Magyarország államformája király nélküli királyság lett. 1920. június 4-én aláírták a [[trianoni békeszerződés]]t, Magyarországot megfosztották államterületének kétharmadától.
 == Kapcsolódó szócikkek ==
@@ 85. sor: / 82. sor: @@
 {{DEFAULTSORT:Elsőmagyarköztársaság}}
 [[Kategória:Magyarország 20. századi történelme]]
-[[Kategória:Európa történelmi államai]]
+[[Kategória:Rövid életű államalakulatok Európában]]
-[[Kategória:Rövid életű államalakulatok]]