„Dengue-láz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
| (31 közbenső módosítás, amit 13 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 14. sor: | 14. sor: | ||
}} |
}} |
||
A '''dengue-láz''' (ejtsd: [dengi]<ref>{{cite journal|url=http://www.orvosinyelv.hu/dlObject.php?msz_id=1&/MONY_2004_02.pdf|title=Az emberi vírusok neveinek összeállítása víruscsaládok, alcsaládok, nemzetségek, fajok stb. szerinti bontásban|author=Bősze Péter|journal=Magyar Orvosi Nyelv|id=ISSN 1588-3191|year=2004|issue=2|volume=IV|month=december|accessdate=2015-01-05}}</ref><ref>{{cite web|url=http://hu.forvo.com/word/dengue/ |title=Hogyan ejtik ki a Dengue szót? |work= a magyar kiejtése a spanyol és az olasz változathoz hasonlít |publisher=forvo.com |accessdate=2015-01-06}}</ref>) a dengue-[[vírus]] által okozott [[fertőzés|fertőző]] megbetegedés. A betegségnek két |
A '''dengue-láz''' (ejtsd: [dengi]<ref>{{cite journal|url=http://www.orvosinyelv.hu/dlObject.php?msz_id=1&/MONY_2004_02.pdf|title=Az emberi vírusok neveinek összeállítása víruscsaládok, alcsaládok, nemzetségek, fajok stb. szerinti bontásban|author=Bősze Péter|journal=Magyar Orvosi Nyelv|id=ISSN 1588-3191|year=2004|issue=2|volume=IV|month=december|accessdate=2015-01-05|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150106160451/http://www.orvosinyelv.hu/dlObject.php?msz_id=1&/MONY_2004_02.pdf|archivedate=2015-01-06}}</ref><ref>{{cite web|url=http://hu.forvo.com/word/dengue/ |title=Hogyan ejtik ki a Dengue szót? |work= a magyar kiejtése a spanyol és az olasz változathoz hasonlít |publisher=forvo.com |accessdate=2015-01-06}}</ref>) a dengue-[[vírus]] által okozott [[fertőzés|fertőző]] megbetegedés. A betegségnek két fázisát különböztetik meg: a ''klasszikus dengue-lázat'' és a ''súlyos dengue-lázat'' (másnéven: ''dengue-sokk szindrómát''vagy ''vérzéses dengue-lázat''). |
||
A dengue-vírust |
A dengue-vírust [[Szúnyogfélék|szúnyogok]] terjesztik, legfőképp az [[egyiptomi csípőszúnyog]] de a más rokonfajok is, többek között az [[ázsiai tigrisszúnyog]] is. A dengue-láz a fertőzöttek kis részénél (kb. 5%<ref name=White10/><ref name=Euro10/>) súlyos tüneteket okozhat, emiatt ''csonttörő láz''nak is nevezik, mivel olyan erős fájdalmak jelentkezhetnek, hogy a beteg úgy érzi, mintha eltörnének a csontjai. A dengue-láz [[tünet]]ei többek között [[láz (élettan)|láz]], fejfájás, a [[kanyaró]]hoz hasonló bőrkiütés, valamint [[izom]]- és [[ízület]]i fájdalmak. Ritka esetekben életveszélyessé is válhat. Legsúlyosabb fázisában vérzést, a [[Véredény|vérerek]] szivárgását és a [[véralvadás]]t előidéző [[Vér#A vérlemezkék|vérlemezkék]] számának csökkenését okozza, emiatt nevezik ''vérzéses dengue-láz'' is. |
||
Négy különböző típusú dengue-vírust igazoltak, de létezhet egy ötödik is.<ref name="pmid24159024">{{cite journal |author=Normile D.|title= Surprising new dengue virus throws a spanner in disease control efforts (Tropical medicine) |journal= Science |volume=342 |issue=6157 |pages=415 |year=2013 |month=Október |language= angol |pmid= 24159024 |doi= 10.1126/science.342.6157.415}}</ref> Ha valaki egyszer már megfertőződött ezek egyikével, akkor az adott típus ellen rendszerint egész életére védett lesz, a többi típus ellen azonban csak rövid ideig ad védettséget. Ha a továbbiakban mégis elkapja valaki ezek valamelyikét, akkor nála nagy valószínűséggel még súlyos szövődmények is kialakulhatnak. |
|||
A betegség ellen ugyan van már [[védőoltás]] ''(Dengvaxia)'', de a megelőzés főként az azt terjesztő szúnyogok [[élőhely]]einek és ezáltal |
A betegség ellen ugyan van már [[védőoltás]] ''(Dengvaxia,'' illetve ''QDenga)'', de a megelőzés főként az azt terjesztő szúnyogok [[élőhely]]einek és ezáltal számuknak csökkentésére, illetve a szúnyogcsípések elkerülésére (például szúnyogháló) korlátozódik, költséghatékonyságuk miatt. A fertőzésnek nincsen specifikus kezelése, a terápia kizárólag szupportív, elsősorban folyadékpótlást jelent. Enyhe esetben a szájon keresztüli folyadékpótlás is elegendő lehet, közepes vagy súlyos betegségnél azonban [[Intravénás gyógyszeradagolás|intravénásan]] adott folyadék, vagy [[vérátömlesztés]] is szükségessé válhat. |
||
A betegség a [[második világháború]] óta világméretű problémává vált. Az 1960-as évek óta sokkal többen fertőződtek meg dengue-lázzal, mint korábban. Vírusa több mint 100 országban folyamatosan jelen van, és egyes becslések szerint évente körülbelül 100 millió embernél alakul ki valamilyen tünet. Az esetek jelentős része (kb. 70%) Ázsiában fordul elő.<ref name= WHO2023>{{cite web |title= Dengue and severe dengue |url= https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/dengue-and-severe-dengue |publisher= Egészségügyi Világszervezet (WHO) |date= 2023-03-17 |language= angol<!--|archivedate= 2024-03-14 |archive-url= https://web.archive.org/web/20240314173620/https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/dengue-and-severe-dengue-->}}</ref> |
|||
Az 1960-as évek óta sokkal többen fertőződtek meg dengue-lázzal, mint korábban. A betegség a [[második világháború]] óta világméretű problémává vált. Több mint 110 országban fordul elő gyakorta, és évente mintegy 50–100 millió ember fertőződik meg vele. |
|||
A vírust közvetlenül kezelő védőoltások és gyógyszerek kidolgozása jelenleg folyik. Számos különböző módszert próbálnak alkalmazni |
A vírust közvetlenül kezelő védőoltások és gyógyszerek kidolgozása jelenleg folyik. Számos különböző módszert próbálnak alkalmazni. A dengue-láz első modern kori leírásai 1779-ben keletkeztek. A 20. század elején a tudósok kiderítették, hogy a betegséget a dengue-vírus okozza és szúnyogok terjesztik, ezért a szúnyogok számának csökkentésével is visszaszorítható. |
||
== Tünetei == |
== Tünetei == |
||
[[Fájl:Dengue-láz tünetei.png|bélyegkép|300px|alt=Outline of a human torso with arrows indicating the organs affected in the various stages of dengue fever|A kép a dengue-láz tüneteit illusztrálja]] |
[[Fájl:Dengue-láz tünetei.png|bélyegkép|300px|alt=Outline of a human torso with arrows indicating the organs affected in the various stages of dengue fever|A kép a dengue-láz tüneteit illusztrálja]] |
||
| ⚫ | A dengue-vírussal történő fertőzések mintegy 80%-ánál nincsenek tünetek, vagy csak nagyon enyhe formában jelentkeznek (például közönséges láz).<ref name=White10>{{cite journal|author=Whitehorn J, Farrar J|title=Dengue|journal= |
||
| ⚫ | A dengue-vírussal történő fertőzések mintegy 80%-ánál nincsenek tünetek, vagy csak nagyon enyhe formában jelentkeznek (például közönséges láz).<ref name=White10>{{cite journal|author=Whitehorn J, Farrar J|title=Dengue |journal= British Medical Bulletin |volume=95|pages=161–73|year=2010|pmid=20616106|doi=10.1093/bmb/ldq019 |language= angol}}</ref><ref name=WHOp14/><ref name=Euro10>{{cite journal |author= Reiter P. |title= Yellow fever and dengue: a threat to Europe? |journal= Eurosurveillance |date= 2010-03-11 |volume= 15 |issue=10 |page= 19509 |pmid= 20403310|url= http://www.eurosurveillance.org/ViewArticle.aspx?ArticleId=19509 |language= angol}}</ref> A fertőzötteknek körülbelül 5%-a lesz súlyos beteg, ezek közül is csak csekély hányadnál válik életveszélyessé a betegség.<ref name=White10/><ref name=Euro10/> A tünetek a dengue-vírussal való érintkezést követően 3–14 nap múlva jelentkeznek. A tünetek megjelenése leggyakrabban 4–7 nap múlva történik.<ref name=Gubler379>Gubler (2010), p. 379.</ref> Ha tehát valaki olyan területről érkezik haza, ahol a dengue-láz gyakori, és hazatérése után több mint 14 nappal belázasodik vagy egyéb tünet jelentkezik nála, akkor valószínűleg nem dengue-lázról van szó.<ref name=Peads10/> |
||
| ⚫ | Gyermekeknél a dengue-láz gyakran ugyanazokat a tüneteket produkálja, mint a [[megfázás]] vagy a [[gyomorrontás]], például [[hányás]]t |
||
| ⚫ | Gyermekeknél a dengue-láz gyakran ugyanazokat a tüneteket produkálja, mint a [[megfázás]] vagy a [[gyomorrontás]], például [[hányás]]t, [[hasmenés]]t is okozhat, de náluk nagyobb valószínűséggel alakulnak ki súlyosabb problémák a fertőzés miatt.<ref name="Peads10" /><ref name="India10">{{cite journal|author=Varatharaj A|title=Encephalitis in the clinical spectrum of dengue infection |journal= Neurology India |volume=58|issue=4|pages=585–91|year=2010|pmid=20739797|doi=10.4103/0028-3886.68655|url=http://www.neurologyindia.com/article.asp?issn=0028-3886;year=2010;volume=58;issue=4;spage=585;epage=591;aulast=Varatharaj |language= angol}}</ref> |
||
=== Klinikai lefolyása === |
=== Klinikai lefolyása === |
||
A dengue-láz klasszikus tünetei a hirtelen kezdődő láz, |
A dengue-láz klasszikus tünetei a hirtelen kezdődő láz, fejfájás (rendszerint a szemek mögött), kiütés, valamint izom- és ízületi fájdalmak. A ''csonttörő láz'' elnevezés is arra utal, hogy mennyire súlyos lehet adott esetben ez a fájdalom.<ref name=White10/><ref name=Chen>{{cite journal|author=Chen LH, Wilson ME|title=Dengue and chikungunya infections in travelers |journal= Current Opinion in Infectious Diseases |volume=23|issue=5|pages=438–44|year=2010|month=October|pmid=20581669|doi=10.1097/QCO.0b013e32833c1d16 |language= angol}}</ref> A dengue-láz lefolyásának három szakasza van: lázas, kritikus, illetve lábadozási szakasz.<ref name=WHOp25>{{Opcit|n=WHO (2009)|o=25–27}}</ref> |
||
A lázas szakasz általában magas lázzal jár. A láz gyakran meghaladja a 40 |
A lázas szakasz általában magas lázzal jár. A láz gyakran meghaladja a 40 [[Celsius-skála|Celsius-fokot]]. Ekkor jelentkezhetnek általános fájdalmak és fejfájás is. A lázas szakasz általában 2–7 napig tart.<ref name=Chen/><ref name=WHOp25/> Ebben a periódusban az érintetteknek kb. 50-80 százalékánál bőrkiütések is előfordulnak.<ref name=Chen/><ref name=Fitz2009>{{cite book|author=Wolff K, Johnson RA (eds.)|title=Fitzpatrick's Color Atlas and Synopsis of Clinical Dermatology|year=2009|publisher=McGraw-Hill Medical|location=New York|isbn=9780071599757|chapter=Viral Infections of Skin and Mucosa|edition=6th|pages=810–2 |language= angol}}</ref> Az első vagy második napon a kiütés még úgy nézhet ki, mint a kipirult bőr. A későbbi szakaszban (a 4–7. napokon) a kiütés a [[kanyaró]]hoz hasonlíthat.<ref name=Fitz2009/><ref name=ER2010>{{cite book|author=Knoop KJ, Stack LB, Storrow A, Thurman RJ (eds.)|title=Atlas of Emergency Medicine|url=https://archive.org/details/atlasofemergency0000unse_r5l9|year=2010|publisher=McGraw-Hill Professional|location=New York|isbn=0071496181|chapter=Tropical Medicine|edition=3rd |pages=[https://archive.org/details/atlasofemergency0000unse_r5l9/page/658 658]–659 |language= angol}}</ref> Kis piros foltok (''petechiák'') jelenhetnek meg a bőrön, melyek nem tűnnek el a bőrfelület megnyomásával sem – ezen foltokat megtörött [[hajszálerek]] okozzák.<ref name=WHOp25/> Enyhe vérzés is előfordulhat a száj és az orr [[nyálkahártya|nyálkahártyáján]].<ref name=Peads10/><ref name=Chen/> A láz hajlamos magától alábbhagyni, majd egy-két napra megint visszatérni, azonban ez személyenként változó.<ref name=ER2010/><ref name=Gould/> |
||
[[Fájl:Early Dengue Fever Rash 2014.jpg|bélyegkép|210px|A dengue-lázra jellemző bőrkiütés]] |
[[Fájl:Early Dengue Fever Rash 2014.jpg|bélyegkép|210px|A dengue-lázra jellemző bőrkiütés]] |
||
Egyeseknél a betegség a magas láz elmúltával az ún. kritikus szakaszba lép, mely |
Egyeseknél a betegség a magas láz elmúltával az ún. kritikus szakaszba lép, mely 1-2 napig tart.<ref name=WHOp25/> Ebben a fázisban folyadék gyűlhet fel a mellüregben és a [[hasüreg]]ben. Ennek az az oka, hogy a kis erek szivárognak, folyadék lép ki a [[Vérkeringés|keringésből]], ami aztán felgyülemlik. Egyúttal csökken a létfontosságú szervek vérellátása, és emiatt azok nem működnek rendesen.<ref name=WHOp25/> Ilyenkor súlyos vérzés is előfordulhat (általában az [[emésztőrendszer]] gyomor–bél traktusában).<ref name=Peads10/><ref name=WHOp25/> |
||
Dengue-sokk szindróma, avagy vérzéses dengue-láz a betegek kevesebb mint 5%-a esetén alakul ki.<ref name=Peads10/><ref name=Peads10/> Ezek nagyobb valószínűséggel jelentkeznek olyan szervezetekben, amelyek korábban már átestek valamely másik típusú dengue-vírus által okozott fertőzésen (ez az ún. "másodlagos fertőzés").<ref name=Peads10/><ref name=Life10>{{cite journal|author=Rodenhuis-Zybert IA, Wilschut J, Smit JM|title=Dengue virus life cycle: viral and host factors modulating infectivity |journal= Cellular and Molecular Life Sciences |volume=67|issue=16|pages=2773–86|year=2010|month=August|pmid=20372965|doi=10.1007/s00018-010-0357-z |language= angol}}</ref> Ez a kritikus fázis ritka, de gyakrabban jelentkezik gyerekeknél és fiatal felnőtteknél.<ref name=NEJM2012>{{cite journal|author=Simmons CP, Farrar JJ, Nguyen vV, Wills B. |title= Dengue |journal= The New England Journal of Medicine |volume=366|issue=15|pages=1423-32|year=2012|month=April|pmid=22494122|doi=10.1056/NEJMra1110265 |language= angol}}</ref> |
|||
A lábadozási szakasz általában 2–3 napig tart,<ref name=Peads10/> és az erekből kiszivárgott folyadék visszakerül a véráramba.<ref name=WHOp25/> A beteg gyakran sokkal jobban lesz e szakasz során, bár előfordulhat súlyos viszketés és lelassult szívverés is.<ref name=Peads10/><ref name=WHOp25/> Ebben a szakaszban folyadék-túlterheléses állapot alakulhat ki (melynek során túl sok folyadék kerül vissza). Ha ez kihat az agyra, akkor [[epilepszia]] |
A lábadozási szakasz általában 2–3 napig tart,<ref name=Peads10/> és az erekből kiszivárgott folyadék visszakerül a véráramba.<ref name=WHOp25/> A beteg gyakran sokkal jobban lesz e szakasz során, bár előfordulhat súlyos viszketés és lelassult szívverés is.<ref name=Peads10/><ref name=WHOp25/> Ebben a szakaszban folyadék-túlterheléses állapot alakulhat ki (melynek során túl sok folyadék kerül vissza). Ha ez kihat az agyra, akkor [[epilepszia]]szerű rohamokat vagy módosult tudatállapotot is okozhat.<ref name=Peads10/> Fáradékonyság a lábadozás során még akár hetekig fennállhat.<ref name=NEJM2012/> |
||
=== Kapcsolódó problémák === |
=== Kapcsolódó problémák === |
||
A dengue-láz időnként a test egyéb rendszereire is hatással lehet.<ref name=WHOp25/> A tünetek jelentkezhetnek önmagukban, vagy a klasszikus dengue- |
A dengue-láz időnként a test egyéb rendszereire is hatással lehet.<ref name=WHOp25/> A tünetek jelentkezhetnek önmagukban, vagy a klasszikus dengue-láz tüneteivel együtt.<ref name=India10/> Tudatállapot-változás mindössze a súlyos esetek 0,5–6%-ában fordul elő. Ez akkor következhet be, ha a dengue-vírus fertőzést okoz az agyban is, vagy ha a létfontosságú szervek – például a [[máj]] – nem működnek megfelelően.<ref name=India10/><ref name=Gould>{{cite journal|author=Gould EA, Solomon T|title=Pathogenic flaviviruses|journal=The Lancet|volume=371|issue=9611|pages=500–9|year=2008|month=February|pmid=18262042|doi=10.1016/S0140-6736(08)60238-X |language= angol}}</ref> |
||
Dengue-lázban szenvedőknél egyéb [[neurológia|idegrendszeri]] zavarokról is beszámoltak már. Például okozhat gerincvelő gyulladást ''(myelitis transversa)'' és [[Guillain–Barré-szindróma|Guillain-Barré-szindrómát]] |
Dengue-lázban szenvedőknél egyéb [[neurológia|idegrendszeri]] zavarokról is beszámoltak már. Például okozhat gerincvelő gyulladást ''(myelitis transversa)'' és [[Guillain–Barré-szindróma|Guillain-Barré-szindrómát]],<ref name=India10/> nagyon ritkán akár [[szívizomgyulladás]]t és heveny [[májelégtelenség]]et is.<ref name=Peads10/><ref name=WHOp25/> |
||
== Kiváltó oka == |
== Kiváltó oka == |
||
| 58. sor: | 59. sor: | ||
=== Terjedése === |
=== Terjedése === |
||
A dengue-vírust leginkább az ''[[Aedes]]'' nembe sorolt szúnyogok terjesztik, elsősorban az [[egyiptomi csípőszúnyog]] ''(Aedes aegypti)''.<ref name=WHOp14>{{Opcit|n=WHO (2009)|o=14-16}}</ref> Ezek a szúnyogok általában az északi 35° és déli 35° [[szélességi kör]] között, 1000 m [[tengerszint feletti magasság]] alatt élnek.<ref name=WHOp14/> Többnyire napközben csípnek,<ref name=WHOp59/> és egyetlen csípés is fertőzést okozhat.<ref name=Yellow10>{{cite web|url=http://wwwnc.cdc.gov/travel/yellowbook/2010/chapter-5/dengue-fever-dengue-hemorrhagic-fever.aspx|title=Chapter 5 – Dengue Fever (DF) and Dengue Hemorrhagic Fever (DHF)|work=2010 Yellow Book|author=Center for Disease Control and Prevention|accessdate=2010-12-23|archiveurl=https://web.archive.org/web/20101229212025/http://wwwnc.cdc.gov/travel/yellowbook/2010/chapter-5/dengue-fever-dengue-hemorrhagic-fever.aspx|archivedate= |
A dengue-vírust leginkább az ''[[Aedes]]'' [[Nem (rendszertan)|nembe]] sorolt szúnyogok terjesztik, elsősorban az [[egyiptomi csípőszúnyog]] ''(Aedes aegypti)''.<ref name=WHOp14>{{Opcit|n=WHO (2009)|o=14-16}}</ref><ref name= WHO2023 /> Ezek a szúnyogok általában az északi 35° és déli 35° [[szélességi kör]] között, 1000 m [[tengerszint feletti magasság]] alatt élnek.<ref name=WHOp14/> Többnyire napközben csípnek,<ref name=WHOp59/> és egyetlen csípés is fertőzést okozhat.<ref name=Yellow10>{{cite web|url=http://wwwnc.cdc.gov/travel/yellowbook/2010/chapter-5/dengue-fever-dengue-hemorrhagic-fever.aspx|title=Chapter 5 – Dengue Fever (DF) and Dengue Hemorrhagic Fever (DHF)|work=2010 Yellow Book|author=Center for Disease Control and Prevention|accessdate=2010-12-23|archiveurl=https://web.archive.org/web/20101229212025/http://wwwnc.cdc.gov/travel/yellowbook/2010/chapter-5/dengue-fever-dengue-hemorrhagic-fever.aspx|archivedate=2010-12-29 |language= angol}}</ref><ref name="webbeteg">{{cite web|url=http://www.webbeteg.hu/cikkek/egzotikus_betegsegek_utazas/69/dengue-laz|title=Dengue-láz - Mennyire veszélyes?|author=Dr. Horváth Balázs, általános orvos|publisher=webbeterg.hu|accessdate=2012-08-29}}</ref> |
||
De terjeszti az [[ázsiai tigrisszúnyog]] ''(Aedes albopictus)'' is, amely folyamatosan bővíti életterét. Ez a szúnyogfaj jelen van [[Franciaország]]ban, a [[Benelux államok]]ban, [[Németország]] nyugati részében és [[Olaszország]]ban, valamint a Nyugat-Balkán egyes területein, és várhatóan meg fog jelenni [[Dunántúl|Nyugat-Magyarországon]] és [[Ausztria]] keleti részein is.<ref>{{cite web |url=http://mno.hu/tudomany/mar-magyarorszagon-van-a-dengue-laz-terjesztoje-1071499 |title=Már Magyarországon van a dengue-láz terjesztője? |date=2012-04-16 |accessdate=2014-12-28 | |
De terjeszti az [[ázsiai tigrisszúnyog]] ''(Aedes albopictus)'' is, amely folyamatosan bővíti életterét. Ez a szúnyogfaj jelen van [[Franciaország]]ban, a [[Benelux államok]]ban, [[Németország]] nyugati részében és [[Olaszország]]ban, valamint a Nyugat-Balkán egyes területein, és várhatóan meg fog jelenni [[Dunántúl|Nyugat-Magyarországon]] és [[Ausztria]] keleti részein is.<ref>{{cite web |url=http://mno.hu/tudomany/mar-magyarorszagon-van-a-dengue-laz-terjesztoje-1071499 |title=Már Magyarországon van a dengue-láz terjesztője? |date=2012-04-16 |accessdate=2014-12-28 |publisher=Magyar Nemzet online |archiveurl=https://web.archive.org/web/20141228225452/http://mno.hu/tudomany/mar-magyarorszagon-van-a-dengue-laz-terjesztoje-1071499 |archivedate=2014-12-28}}</ref><!-- ELAVULT!!! több mint 10 éves adatok --> |
||
Ha egy nőstény szúnyog megcsíp egy fertőzött személyt, akkor a |
Ha egy nőstény szúnyog megcsíp egy fertőzött személyt, akkor a szúnyogba átkerülhet a dengue-vírus. Eleinte a vírus a szúnyog [[Emésztőrendszer|belét]] bélelő sejtekben él. Mintegy 8-10 nap elteltével a vírus átterjed a szúnyog [[nyálmirigy]]eire, amelyek a [[nyál]]at (azaz a „köpetet”) termelik. Ez azt jelenti, hogy a szúnyog által előállított nyálban is megjelenik dengue-vírus. Tehát ha ekkor a szúnyog megcsíp egy embert, a nyállal bejut az emberbe a vírus és az illető megbetegedhet. A vírus a jelek szerint semmilyen problémát nem okoz a fertőzött szúnyogok számára, és életük végéig fertőzöttek maradnak. Legnagyobb eséllyel az egyiptomi csípőszúnyog szúnyog terjeszti a dengue-lázat.<ref name= WHO2023 /> Ennek az az oka, hogy szeret emberek közelében élni és állatok helyett emberekből táplálkozni,<ref>{{Opcit|n=Gubler (2010)|o=377-78}}</ref> és gyakran rakja le petéit mesterséges víztározókban. |
||
A dengue terjedhet fertőzött vérkészítmények és [[szervátültetés]] útján is.<ref>{{cite journal|author=Wilder-Smith A, Chen LH, Massad E, Wilson ME|title=Threat of Dengue to Blood Safety in Dengue-Endemic Countries|journal= |
A dengue-láz terjedhet fertőzött vérkészítmények és [[szervátültetés]] útján is.<ref>{{cite journal|author=Wilder-Smith A, Chen LH, Massad E, Wilson ME|title=Threat of Dengue to Blood Safety in Dengue-Endemic Countries |journal= Emerging Infectious Diseases |volume=15|issue=1|pages=8–11|year=2009|month=January|pmid=19116042|pmc=2660677|doi=10.3201/eid1501.071097|url=http://www.cdc.gov/eid/content/15/1/8.htm|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090501235735/http://www.cdc.gov/eid/content/15/1/8.htm|archivedate=2009-05-01}}</ref><ref>{{cite journal|author=Stramer SL, Hollinger FB, Katz LM, ''et al.''|title=Emerging infectious disease agents and their potential threat to transfusion safety|journal=Transfusion|volume=49 Suppl 2|pages=1S–29S|year=2009|month=August|pmid=19686562|doi=10.1111/j.1537-2995.2009.02279.x}}</ref> Ha egy dengue-lázban szenvedő személy szervet adományoz vagy [[véradás|vért ad]], majd azt egy másik személy megkapja, akkor az adott vért vagy szervet fogadó személy dengue-lázat kaphat. Egyes országokban – például [[Szingapúr]]ban – a dengue-láz gyakori. Ezekben az országokban minden {{szám|10000}} vérátömlesztés során 1,6–6 alkalommal kerül sor dengue-láz átadására.<ref>{{cite journal|author=Teo D, Ng LC, Lam S|title=Is dengue a threat to the blood supply?|journal=Transfusion Medicine|volume=19|issue=2|pages=66–77|year=2009|month=April|pmid=19392949|pmc=2713854|doi=10.1111/j.1365-3148.2009.00916.x|url=http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1365-3148.2009.00916.x/full |language= angol}}</ref> A dengue-vírus a [[terhesség]] alatt vagy a szüléskor anyáról a gyermekére is átterjedhet.<ref name="pmid20130380">{{cite journal|author=Wiwanitkit V |title=Unusual mode of transmission of dengue |journal= Journal of Infection in Developing Countries |volume=4 |issue=1 |pages=51–4|year=2010|month=January |pmid=20130380 |doi=|url=http://www.jidc.org/index.php/journal/article/view/20130380 |language= angol}}</ref> A dengue-láz más módon általában nem terjed.<ref name=Chen/> |
||
=== Kockázata === |
=== Kockázata === |
||
Dengue-lázzal fertőzött csecsemők és kisgyermekek nagyobb valószínűséggel lesznek súlyos betegek, mint a felnőttek. A gyermekek nagyobb valószínűséggel lesznek súlyos betegek, ha egészségesek és jól tápláltak.<ref name=Peads10/> Ez eltér a legtöbb fertőzéstől, amelyek [[alultápláltság|alultáplált]], kevésbé egészséges gyermekek esetében súlyosabbak. A nők nagyobb eséllyel betegszenek meg súlyosan, mint a férfiak.<ref name=Guzman10/> A dengue életveszélyes lehet krónikus (hosszú távú) betegségben szenvedő emberek esetében, mint például a [[cukorbetegség]] és az [[asztma]].<ref name=Guzman10>{{cite journal|author=Guzman MG, Halstead SB, Artsob H, ''et al.''|title=Dengue: a continuing global threat|journal= |
Dengue-lázzal fertőzött csecsemők és kisgyermekek nagyobb valószínűséggel lesznek súlyos betegek, mint a felnőttek. A gyermekek nagyobb valószínűséggel lesznek súlyos betegek, ha egészségesek és jól tápláltak.<ref name=Peads10/> Ez eltér a legtöbb fertőzéstől, amelyek [[alultápláltság|alultáplált]], kevésbé egészséges gyermekek esetében súlyosabbak. A nők nagyobb eséllyel betegszenek meg súlyosan, mint a férfiak.<ref name=Guzman10/> A dengue-láz életveszélyes lehet krónikus (hosszú távú) betegségben szenvedő emberek esetében, mint például a [[cukorbetegség]] és az [[asztma]].<ref name=Guzman10>{{cite journal|author=Guzman MG, Halstead SB, Artsob H, ''et al.''|title=Dengue: a continuing global threat |journal= Nature Reviews Microbiology |volume=8|issue=12 Suppl|pages=S7–S16|year=2010|month=December|pmid=21079655|doi=10.1038/nrmicro2460|url=http://www.nature.com/nrmicro/journal/v8/n12_supp/full/nrmicro2460.html |language= angol}}</ref> |
||
== A fertőzés folyamata == |
== A fertőzés folyamata == |
||
Amikor a szúnyog megcsíp egy embert, a szúnyog nyála bekerül az illető bőrébe. Ha a szúnyog fertőzött, a dengue-vírust a nyálában hordozza, így csípéskor a vírus bekerül a bőrbe. A vírus rákötődik az ember [[fehérvérsejt]]jeire, majd behatol a sejt belsejébe. Mialatt a fehérvérsejt a szervezetben kering, a vírus reprodukálja (többszörözi) magát. A fehérvérsejt erre [[Fehérje|jelzőfehérjék]] (úgynevezett citokinek, mint például interleukinek, interferonok és tumor nekrózis faktorok) előállításával reagál. Ezek a fehérjék lázat, influenzaszerű tüneteket és erős fájdalmat okoznak.<ref name=Martina09>{{cite journal|author=Martina BE, Koraka P, Osterhaus AD|title=Dengue Virus Pathogenesis: an Integrated View|journal= |
Amikor a szúnyog megcsíp egy embert, a szúnyog nyála bekerül az illető bőrébe. Ha a szúnyog fertőzött, a dengue-vírust a nyálában hordozza, így csípéskor a vírus bekerül a bőrbe. A vírus rákötődik az ember [[fehérvérsejt]]jeire, majd behatol a sejt belsejébe. Mialatt a fehérvérsejt a szervezetben kering, a vírus reprodukálja (többszörözi) magát. A fehérvérsejt erre [[Fehérje|jelzőfehérjék]] (úgynevezett citokinek, mint például interleukinek, interferonok és tumor nekrózis faktorok) előállításával reagál. Ezek a fehérjék lázat, influenzaszerű tüneteket és erős fájdalmat okoznak.<ref name=Martina09>{{cite journal|author=Martina BE, Koraka P, Osterhaus AD|title=Dengue Virus Pathogenesis: an Integrated View|journal= Clinical Microbiology Reviews |volume=22|issue=4|pages=564–81|year=2009|month=October|pmid=19822889|pmc=2772360|doi=10.1128/CMR.00035-09|url=http://cmr.asm.org/cgi/content/full/22/4/564|accessdate=2012-08-15|archiveurl=https://web.archive.org/web/20110518195657/http://cmr.asm.org/cgi/content/full/22/4/564|archivedate=2011-05-18 |language= angol}}</ref> |
||
Ha a beteg súlyosan fertőzött, a vírus sokkal gyorsabban reprodukálódik a szervezetben. Mivel több vírus van ilyenkor a szervezetben, több szervet érinthet a fertőzés (mint például a [[máj]]at és a [[csontvelő]]t). A véráramból folyadék távozik a testüregekbe a kis vérerek falain keresztül, emiatt kevesebb vér kering a szervezetben. A beteg vérnyomása olyan alacsony lesz, hogy a szív nem képes elég vért juttatni a létfontosságú szervekhez. A csontvelő sem képes elég vérlemezkét előállítani, ami a megfelelő véralvadáshoz szükséges. Alacsony vérlemezkeszám mellett a betegnél nagy eséllyel lép fel vérzés. A vérzés a dengue egyik legsúlyosabb [[szövődmény]]e.<ref name=Martina09/> |
Ha a beteg súlyosan fertőzött, a vírus sokkal gyorsabban reprodukálódik a szervezetben. Mivel több vírus van ilyenkor a szervezetben, több szervet érinthet a fertőzés (mint például a [[máj]]at és a [[csontvelő]]t). A véráramból folyadék távozik a testüregekbe a kis vérerek falain keresztül, emiatt kevesebb vér kering a szervezetben. A beteg vérnyomása olyan alacsony lesz, hogy a szív nem képes elég vért juttatni a létfontosságú szervekhez. A csontvelő sem képes elég vérlemezkét előállítani, ami a megfelelő véralvadáshoz szükséges. Alacsony vérlemezkeszám mellett a betegnél nagy eséllyel lép fel vérzés. A vérzés a dengue-láz egyik legsúlyosabb [[szövődmény]]e.<ref name=Martina09/> |
||
== Diagnózisa == |
== Diagnózisa == |
||
Az egészségügyi szakdolgozók általában úgy diagnosztizálják a dengue-lázat, hogy a beteg vizsgálata során a tünetekről megállapítják, hogy azok egyeznek a dengue tüneteivel. Különösen olyan területen ismerik fel nagy biztonsággal a dengue-lázat, ahol előfordulása gyakori.<ref name=White10/> A betegség korai szakaszában azonban nehéz felismerni a különbséget a dengue és más vírusos fertőzések között.<ref name=Peads10/> A beteg valószínűleg dengue-lázzal fertőzött, ha lázas és a következő tünetek közül kettő megjelenik nála: rosszullét és hányás, kiütés, általános fájdalom (azaz fájdalom mindenütt), alacsony fehérvérsejtszám, vagy pozitív érszorító vizsgálat. Bármelyik figyelmeztető jel és láz együttes jelenléte olyan területen, ahol a betegség sűrűn előfordul, általában azt jelzi, hogy a beteg dengue-lázzal fertőzött.<ref name=WHOp10/> |
Az egészségügyi szakdolgozók általában úgy diagnosztizálják a dengue-lázat, hogy a beteg vizsgálata során a tünetekről megállapítják, hogy azok egyeznek a dengue-láz tüneteivel. Különösen olyan területen ismerik fel nagy biztonsággal a dengue-lázat, ahol előfordulása gyakori.<ref name=White10/> A betegség korai szakaszában azonban nehéz felismerni a különbséget a dengue-láz és más vírusos fertőzések között.<ref name=Peads10/> A beteg valószínűleg dengue-lázzal fertőzött, ha lázas és a következő tünetek közül kettő megjelenik nála: rosszullét és hányás, kiütés, általános fájdalom (azaz fájdalom mindenütt), alacsony fehérvérsejtszám, vagy pozitív érszorító vizsgálat. Bármelyik figyelmeztető jel és láz együttes jelenléte olyan területen, ahol a betegség sűrűn előfordul, általában azt jelzi, hogy a beteg dengue-lázzal fertőzött.<ref name=WHOp10/> |
||
A figyelmeztető jelek általában még azelőtt megjelennek, hogy a fertőzés súlyossá válik.<ref name=WHOp25/> Az érszorító vizsgálat akkor hasznos, ha nincs lehetőség [[laboratórium]]i vizsgálatokat végezni. Az érszorító vizsgálat elvégzéséhez az egészségügyi szakdolgozó felhelyez egy vérnyomásmérő mandzsettát a beteg karjára, és 5 percig rajta hagyja. Ezután megszámolja az apró vörös pontokat a bőrön. Ha nagyszámú pont látható a bőrön, valószínű, hogy a betegnek dengue-fertőzése van.<ref name=WHOp25/> |
A figyelmeztető jelek általában még azelőtt megjelennek, hogy a fertőzés súlyossá válik.<ref name=WHOp25/> Az érszorító vizsgálat akkor hasznos, ha nincs lehetőség [[laboratórium]]i vizsgálatokat végezni. Az érszorító vizsgálat elvégzéséhez az egészségügyi szakdolgozó felhelyez egy vérnyomásmérő mandzsettát a beteg karjára, és 5 percig rajta hagyja. Ezután megszámolja az apró vörös pontokat a bőrön. Ha nagyszámú pont látható a bőrön, valószínű, hogy a betegnek dengue-fertőzése van.<ref name=WHOp25/> |
||
Néha nehéz megkülönböztetni a dengue-lázat és a chikungunya-lázat. A chikungunya a dengue-hez hasonló vírusos fertőzés, amelynek hasonlóak a tünetei, és a világnak ugyanazon részein fordul elő, mint a dengue.<ref name=Chen/> A dengue-láznak más betegségekhez hasonló tünetei is lehetnek, mint például a [[malária]], a [[ |
Néha nehéz megkülönböztetni a dengue-lázat és a chikungunya-lázat. A chikungunya a dengue-hez hasonló vírusos fertőzés, amelynek hasonlóak a tünetei, és a világnak ugyanazon részein fordul elő, mint a dengue.<ref name=Chen/> A dengue-láznak más betegségekhez hasonló tünetei is lehetnek, mint például a [[malária]], a [[leptoszpirózis]], a [[tífusz]] és az [[agyhártyagyulladás]]. Mielőtt a beteget dengue-lázzal diagnosztizálják, az egészségügyi szakdolgozók általában elvégeznek olyan vizsgálatokat, amelyek kizárják az előbb felsorolt betegségeket.<ref name=Peads10/> |
||
A dengue-fertőzött beteg laboratóriumi eredményeiben látható első változás az alacsony fehérvérsejtszám. Az alacsony vérlemezkeszám és a metabolikus acidózis is dengue-lázat jelez.<ref name=Peads10/> Ha a betegnek súlyos dengue-fertőzése van, más változások is láthatók a vérben. Súlyos dengue-fertőzés esetén a folyadék elszivárog a véráramból. Ez haemokoncentrációt (vagyis kevesebb plazma – a vér folyékony része – és több [[Vörösvérsejt|vörösvértest]] van a vérben) és alacsony [[albumin]]szintet okoz a vérben.<ref name=Peads10/> |
A dengue-fertőzött beteg laboratóriumi eredményeiben látható első változás az alacsony fehérvérsejtszám. Az alacsony vérlemezkeszám és a metabolikus acidózis is dengue-lázat jelez.<ref name=Peads10/> Ha a betegnek súlyos dengue-fertőzése van, más változások is láthatók a vérben. Súlyos dengue-fertőzés esetén a folyadék elszivárog a véráramból. Ez haemokoncentrációt (vagyis kevesebb plazma – a vér folyékony része – és több [[Vörösvérsejt|vörösvértest]] van a vérben) és alacsony [[albumin]]szintet okoz a vérben.<ref name=Peads10/> |
||
Néha a |
Néha a „súlyos dengue-láz” okozhat nagy mennyiségű [[mellkasi folyadékgyülem]]et (''pleurális effúzió'', azaz az elszivárgott folyadék felgyülemlik a [[tüdő]] körül) vagy [[ascites]]t okoz, amikor a hasűri térben szaporodik fel a folyadék). Ha ezek már elég nagyméretűek, akkor a vizsgálatot végző könnyen észreveheti.<ref name=Peads10/> Az egészségügyi szakdolgozó azonban dengue-sokk szindrómát diagnosztizálhat már a korai szakaszban is, ha lehetősége van [[ultrahang]]gal megvizsgálni a beteget, és ennek segítségével talál folyadékot a beteg szervezetében.<ref name=White10/><ref name=Peads10/> A legtöbb területen azonban, ahol a dengue gyakori, az egészségügyi dolgozóknak és intézményeknek nincs ultrahangos készüléke, így csak a szabad szemmel is látható tüneteket tudják diagnosztizálni.<ref name=White10/> |
||
=== Osztályozása === |
=== Osztályozása === |
||
2009-ben az [[Egészségügyi Világszervezet]] (WHO) |
2009-ben az [[Egészségügyi Világszervezet]] (WHO) kétféle megnevezést használ a dengue-lázra, elkülönítve az enyhe lefolyású és a súlyos betegséget: dengue-láz / súlyos dengue-láz (''dengue / severe dengue'').<ref name= WHO2023 /><ref name=White10/><ref name=WHOp10>{{Opcit|n=WHO (2009)|o=10-11}}</ref> Korábban a WHO a betegséget megmagyarázatlan lázra, dengue-lázra és vérzéses dengue-lázra osztotta, amit 1997-től használt. A WHO úgy döntött, hogy ezt a régi típusú osztályozást egyrészt egyszerűsíteni kell, valamint hogy a régi felosztás túlságosan korlátozó: a dengue-nek nem minden előfordulási fajtáját lehetett besorolni. Bár a dengue-láz hivatalos besorolása megváltozott, a régi osztályozást is gyakran használják még.<ref name=Peads10>{{cite journal|author=Ranjit S, Kissoon N|title=Dengue hemorrhagic fever and shock syndromes |journal= Pediatric Critical Care Medicine |year=2010|month=July|pmid=20639791|doi=10.1097/PCC.0b013e3181e911a7|volume=12|pages=90–100|issue=1 |language= angol}}</ref><ref name=WHOp10/><ref name=WHO97/> |
||
A |
A korábbi WHO besorolás a vérzéses dengue-lázat négy stádiumra osztotta. A stádiumok: |
||
* I. stádium |
* I. stádium: A beteg lázas, könnyen bekékülnek az ütődések, vagy az érszorító vizsgálat eredménye pozitív. |
||
* II. stádium |
* II. stádium: A beteg vére beszivárog a bőrbe, vagy más testrészekbe. |
||
* III. stádium |
* III. stádium: A beteg keringési sokkra utaló jeleket produkál. |
||
* IV. stádium |
* IV. stádium: A beteg olyan súlyos sokkban van, hogy a vérnyomás és a pulzus nem tapintható.<ref name=WHO97>{{cite book|author=WHO|url=http://www.who.int/csr/resources/publications/dengue/012-23.pdf|chapter=Chapter 2: clinical diagnosis|title=Dengue haemorrhagic fever: diagnosis, treatment, prevention and control|edition=2nd|location=Geneva|publisher=World Health Organization|pages=12–23|year=1997|isbn=9241545003 |language= angol}}</ref> A betegség III. és IV. stádiumára használták a „dengue-sokk szindróma” elnevezést.<ref name=WHOp10/><ref name=WHO97/> |
||
=== Laboratóriumi vizsgálatok === |
=== Laboratóriumi vizsgálatok === |
||
A dengue-lázat [[mikrobiológia]]i laboratóriumi vizsgálattal lehet diagnosztizálni.<ref name=WHOp10/> Különböző vizsgálatok végezhetők: az egyik vizsgálat |
A dengue-lázat [[mikrobiológia]]i laboratóriumi vizsgálattal lehet diagnosztizálni.<ref name=WHOp10/> Különböző vizsgálatok végezhetők: az egyik vizsgálat izolálja a dengue-láz vírusát (vírusizoláció) a sejttenyésztésben (sejtmintában), egy másik vizsgálat a vírus [[Nukleinsavak|nukleinsavját]] keresi egy [[polimeráz-láncreakció]] (PCR) nevű eljárással (nukleinsav-kimutatás). Egy harmadik vizsgálat a vírus [[antigén]]jét keresi a vérben. Egy további vizsgálat [[Ellenanyag|antitesteket]] mutat ki (antigén-kimutatás), amelyeket a szervezet termel a dengue-fertőzésre adott immunreakció részeként.<ref name=Guzman10/><ref name=WHOp90>{{Opcit|n=WHO (2009)|o=90-95}}</ref> A vírusizoláció és a nukleinsav-kimutatás hatékonyabb, mint az antigén-kimutatás, azonban ezek a vizsgálatok drágábbak, ezért sok helyen nincs rájuk lehetőség.<ref name=WHOp90/> Amikor a dengue-láz a korai szakaszban van (kevés vírus van még csak a szervezetben), ezek a vizsgálatok mind negatívak lehetnek (vagyis nem mutatják ki, hogy a betegnek dengue-fertőzése van).<ref name=Peads10/><ref name=Guzman10/> |
||
Az antitest-vizsgálatot kivéve ezek a laboratóriumi vizsgálatok |
Az antitest-vizsgálatot kivéve ezek a laboratóriumi vizsgálatok a betegség kezdeti szakaszában tudnak a diagnosztikában segíteni, míg az antitestvizsgálat a fertőzés későbbi szakaszában igazolja a fertőzést. A szervezet jellemzően 5-7 nappal a fertőzés után állítja elő a dengue-vírus elleni speciális antitesteket.<ref name=Chen/><ref name=Guzman10/><ref name=Gubler10>{{Opcit|n=Gubler (2010)|o=380}}</ref> |
||
== Megelőzése == |
== Megelőzése == |
||
[[Fájl:Vector Control.jpg|alt=A black and white photograph of people filling in a ditch with standing water|bélyegkép|Az 1920-as évekből származó fénykép, amelyen a szúnyogok élőhelyét igyekeznek felszámolni]] |
[[Fájl:Vector Control.jpg|alt=A black and white photograph of people filling in a ditch with standing water|bélyegkép|Az 1920-as évekből származó fénykép, amelyen a szúnyogok élőhelyét igyekeznek felszámolni]] |
||
[[Fájl:Moskitobekämpfung_in_Osttimor_2019-02-21.jpg|230px|bélyegkép|Rovarölő szerek permetezése Kelet-Timorban a dengue-láz kórokozóinak leküzdésére (2019)]] |
|||
A dengue-vírus terjedésének megelőzésére 2015-ben fejlesztettek ki [[védőoltás]]t Dengvaxia néven.,<ref>{{cite web |url=http://www.sanofipasteur.com/en/articles/dengvaxia-world-s-first-dengue-vaccine-approved-in-mexico.aspx |title=Dengvaxia®, World’s First Dengue Vaccine, Approved in Mexico |publisher=sanofipasteur.com |accessdate= |
A dengue-vírus terjedésének megelőzésére 2015-ben fejlesztettek ki [[védőoltás]]t Dengvaxia néven.,<ref>{{cite web |url=http://www.sanofipasteur.com/en/articles/dengvaxia-world-s-first-dengue-vaccine-approved-in-mexico.aspx |title=Dengvaxia®, World’s First Dengue Vaccine, Approved in Mexico |publisher=sanofipasteur.com |accessdate=2016-06-08 |date=2015-12-09 |language= angol |archiveurl= https://web.archive.org/web/20151210234807/http://www.sanofipasteur.com/en/articles/dengvaxia-world-s-first-dengue-vaccine-approved-in-mexico.aspx |archivedate= 2015-12-10 }}</ref> A fertőzés megelőzésére az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elsősorban a szúnyogpopuláció csökkentését és a szúnyogcsípés elleni védekezést javasolja.<ref name=WHOp59>{{Opcit|n=WHO (2009)|o=59-60}}</ref><ref name=WHOp137>{{Opcit|n=WHO (2009)|o=137}}</ref> |
||
A WHO egy olyan programot javasol a dengue-fertőzés megelőzésére (az úgynevezett Integrált Vektorkontroll programot), amely öt különböző részből áll: |
A WHO egy olyan programot javasol a dengue-fertőzés megelőzésére (az úgynevezett Integrált Vektorkontroll programot), amely öt különböző részből áll: |
||
| 107. sor: | 109. sor: | ||
* A társadalom minden részének együtt kell működnie. Ez magában foglalja a [[közszféra|közszférát]] (például a kormányt), a privát szférát (például a cégeket és [[nagyvállalat]]okat) és az [[egészségügy]]et. |
* A társadalom minden részének együtt kell működnie. Ez magában foglalja a [[közszféra|közszférát]] (például a kormányt), a privát szférát (például a cégeket és [[nagyvállalat]]okat) és az [[egészségügy]]et. |
||
* A betegségszabályozás minden módját integrálni (vagyis egyesíteni) kell, hogy az összes elérhető [[erőforrás]]t együttesen használva azok a lehető legnagyobb hatást gyakorolhassák. |
* A betegségszabályozás minden módját integrálni (vagyis egyesíteni) kell, hogy az összes elérhető [[erőforrás]]t együttesen használva azok a lehető legnagyobb hatást gyakorolhassák. |
||
* A döntéseket bizonyítékok alapján kell meghozni annak érdekében, hogy az intervenciók (a dengue szabályozására irányuló intézkedések) valóban hathatósak legyenek. |
* A döntéseket bizonyítékok alapján kell meghozni annak érdekében, hogy az intervenciók (a dengue-láz szabályozására irányuló intézkedések) valóban hathatósak legyenek. |
||
* Azok a területek, ahol a dengue gyakran előfordul, kapjanak megfelelő segítséget, hogy képesek legyenek a betegségre önállóan reagálni.<ref name=WHOp59/> |
* Azok a területek, ahol a dengue-láz gyakran előfordul, kapjanak megfelelő segítséget, hogy képesek legyenek a betegségre önállóan reagálni.<ref name=WHOp59/> |
||
A WHO néhány specifikus dolgot is javasol, amelyek segítségével a szúnyogpopulációt ellenőrzés alá lehet vonni és megelőzhető a szúnyogcsípés. A legjobb megoldás az |
A WHO néhány specifikus dolgot is javasol, amelyek segítségével a szúnyogpopulációt ellenőrzés alá lehet vonni és megelőzhető a szúnyogcsípés. A legjobb megoldás az egyiptomi cípőszúnyogok korlátozására, ha megsemmisítik az élőhelyüket.<ref name=WHOp59/> A nyitott víztározókat ki kell üríteni (hogy a szúnyogok ne tudjanak azokban petéket lerakni. [[Rovarirtó]]k vagy [[biológiai védekezés]] segítségével csökkenteni lehet a szúnyogok számát ezeken a területeken.<ref name=WHOp59/> A tudósok úgy gondolják, hogy az organofoszfát vagy piretropid rovarirtó spray-k nem segítenek.<ref name=Euro10/> Az állóvíztől meg kell szabadulni, mert vonzza a szúnyogokat és mert az is egészségügyi problémát okozhat, ha a rovarirtó szerek felhalmozódnak az állóvízben.<ref name=WHOp59/> A szúnyogcsípés elkerülhető olyan ruházat viselésével, amely a bőrt teljesen befedi. Rovarriasztó szert is lehet használni, ami segít távol tartani a szúnyogokat (a [[DEET]] a leghatékonyabb). Pihenésnél használható szúnyogháló is.<ref name=Yellow10/> |
||
== Kezelése == |
== Kezelése == |
||
[[Fájl:Dengue world map-Deaths per million persons-WHO2012.svg|bélyegkép|upright=1.5|Dengue-láz következtében fellépett halálozás 2012-ben, 1 millió főre vetítve {{legend|#ffff20|0}}{{legend|#ffc020|1}}{{legend|#ff9a20|2}}{{legend|#e06815|3}}{{legend|#d85010|4–8}}{{legend|#d02010|9–561}}]] |
|||
Kimondottan a dengue-láz ellen nincs kezelés.<ref name=White10/> A tünetektől függően a különböző betegeknek eltérő kezelésre van szükségük. Néhányan otthon gyógyulhatnak, míg egy egészségügyi szakdolgozó figyelemmel kíséri az állapotukat. Vannak, akik jobban lesznek, ha több folyadékot isznak, míg másoknak intravénás folyadékra és vérátömlesztésre lehet szüksége.<ref name=WHOp32>{{Opcit|n=WHO (2009)|o=32-37}}</ref> Az egészségügyi szakdolgozó dönthet úgy, hogy a betegnek kórházi ellátásra van szüksége, ha veszélyes figyelmeztető jelek lépnek fel, különösen akkor, ha a betegnek krónikus betegsége van.<ref name=Peads10/> |
Kimondottan a dengue-láz ellen nincs kezelés.<ref name=White10/> A tünetektől függően a különböző betegeknek eltérő kezelésre van szükségük. Néhányan otthon gyógyulhatnak, míg egy egészségügyi szakdolgozó figyelemmel kíséri az állapotukat. Vannak, akik jobban lesznek, ha több folyadékot isznak, míg másoknak intravénás folyadékra és vérátömlesztésre lehet szüksége.<ref name=WHOp32>{{Opcit|n=WHO (2009)|o=32-37}}</ref> Az egészségügyi szakdolgozó dönthet úgy, hogy a betegnek kórházi ellátásra van szüksége, ha veszélyes figyelmeztető jelek lépnek fel, különösen akkor, ha a betegnek krónikus betegsége van.<ref name=Peads10/> |
||
Amikor a fertőzött beteg intravénás folyadékot kap, általában csak egy vagy két napig van arra szüksége.<ref name=WHOp32/> Az egészségügyi szakdolgozó annak megfelelően emeli az intravénás folyadék mennyiségét, hogy a beteg bizonyos mennyiségű (óránként 0,5–1 ml/kg) [[vizelet]]et ürítsen. A folyadék mennyiségét aszerint is emelik, hogy a beteg hematokrit |
Amikor a fertőzött beteg intravénás folyadékot kap, általában csak egy vagy két napig van arra szüksége.<ref name=WHOp32/> Az egészségügyi szakdolgozó annak megfelelően emeli az intravénás folyadék mennyiségét, hogy a beteg bizonyos mennyiségű (óránként 0,5–1 ml/kg) [[vizelet]]et ürítsen. A folyadék mennyiségét aszerint is emelik, hogy a beteg [[hematokrit]]értéke és az egyéb létfontosságú értékek visszatérjenek a normális tartományba.<ref name=Peads10/> A vérzés kockázata miatt az egészségügyi szakdolgozók általában megpróbálják elkerülni az invazív orvosi beavatkozásokat, mint amilyen a nazogasztrikus szonda (amikor a beteg orrán keresztül levezetnek egy csövet a gyomorba), az intramuszkuláris injekció (amikor a gyógyszert az izomba adják) és az artériás szúrás (amikor tűt szúrnak az artériába).<ref name=Peads10/> [[Acetaminophen]] (paracetamol) adható a láz és a fájdalom csillapítására. Nem-szteroid gyulladáscsökkentő szereket (rövidítve: [[Nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek|NSAID]]-eket, mint az ibuprofen és az aszpirin) nem tanácsos használni, mert növelik a vérzés esélyét.<ref name=WHOp32/> A vérátömlesztést minél előbb el kell kezdeni, amint a beteg létfontosságú értékei megváltoznak, vagy a normális tartományon kívülre kerülnek, illetve ha a vörösvértestszám lecsökken a vérben.<ref name=WHOp40>{{Opcit|n=WHO (2009)|o=40-43}}</ref> Amikor vérátömlesztésre van szükség, a betegnek teljes vért (vagyis olyan vért, aminek részeit nem választották szét) vagy szeparált vörösvértestet kell kapnia. Vérlemezkék (a teljes vérből kiválasztva) vagy friss fagyasztott plazma átömlesztése általában nem javasolt.<ref name=WHOp40/> |
||
Amikor a beteg a lábadozási szakaszban van, általában már nem kap több intravénás folyadékot, nehogy folyadéktöbblet lépjen fel.<ref name=Peads10/> Ha folyadéktöbblet lép fel, de a beteg értékei stabilak, az is elég lehet, ha csak abbahagyják a folyadékbevitelt.<ref name=WHOp40/> Ha a beteg már túl van a kritikus stádiumon, nagy hatású vízhajtót is adhatnak neki, mint amilyen a furoszemid. Ez kihajtja a többletfolyadékot a vérkeringésből.<ref name=WHOp40/> |
Amikor a beteg a lábadozási szakaszban van, általában már nem kap több intravénás folyadékot, nehogy folyadéktöbblet lépjen fel.<ref name=Peads10/> Ha folyadéktöbblet lép fel, de a beteg értékei stabilak, az is elég lehet, ha csak abbahagyják a folyadékbevitelt.<ref name=WHOp40/> Ha a beteg már túl van a kritikus stádiumon, nagy hatású vízhajtót is adhatnak neki, mint amilyen a furoszemid. Ez kihajtja a többletfolyadékot a vérkeringésből.<ref name=WHOp40/> |
||
== Valószínűsége == |
== Valószínűsége == |
||
[[Fájl:Dengue06.png|alt=A Világ térképe mutatja, hogy melyek azok az országok, ahol az egyiptomi |
[[Fájl:Dengue06.png|alt=A Világ térképe mutatja, hogy melyek azok az országok, ahol az egyiptomi csípőszúnyog előfordul és azokat ahol a szúnyog által terjesztett Dengue-láz fertőzésként jelen van|bélyegkép|350px|A dengue-láz előfordulása 2006-ban.<br /><span style="color:red;">Vörös</span>: A dengue-láz és az egyiptomi csípőszúnyog együttesen<br /><span style="color:#00FFFF">Kék</span>: Egyiptomi csípőszúnyog előfordul, de nincs fertőzésveszély]] |
||
[[Fájl:Albopictus distribution 2007.png|bélyegkép|350px|Az ázsiai tigrisszúnyog elterjedése 2007-ben<br />Sötétkék: őshonos; Zöld: behurcolt]] |
|||
A legtöbb dengue-lázzal fertőzött beteg teljesen és későbbi problémák nélkül felépül.<ref name=WHOp10/> Kezelés nélkül a fertőzöttek 1–5%-a (100 beteg közül 1–5) belehal a betegségbe,<ref name=Peads10/> de megfelelő kezeléssel kevesebb mint 1% hal bele a fertőzésbe.<ref name=WHOp10/> Mindazonáltal a súlyos fertőzöttek 26%-a meghal.<ref name=Peads10/> |
A legtöbb dengue-lázzal fertőzött beteg teljesen és későbbi problémák nélkül felépül.<ref name=WHOp10/> Kezelés nélkül a fertőzöttek 1–5%-a (100 beteg közül 1–5) belehal a betegségbe,<ref name=Peads10/> de megfelelő kezeléssel kevesebb mint 1% hal bele a fertőzésbe.<ref name=WHOp10/> Mindazonáltal a súlyos fertőzöttek 26%-a meghal.<ref name=Peads10/> 2023-ban világszerte 6,5 millió megbetegedést regisztráltak, ebből 7300 volt halálos.<ref name= WHO2023 /> |
||
A dengue több mint 110 országban fordul elő.<ref name=Peads10/> Évente a világon 50 és 100 millió közötti fertőzést okoz a vírus. A fertőzés következtében a világon évente félmillió ember kerül kórházba,<ref name=White10/> és körülbelül {{szám|12500}}–{{szám|25000}} ember hal meg.<ref name=India10/><ref>{{cite web|author=WHO media centre|url=http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs117/en/|title=Dengue and dengue haemorrhagic fever|date=March 2009|publisher=World Health Organization|accessdate=2010-12-27}}</ref> |
A dengue-láz több mint 110 országban fordul elő.<ref name=Peads10/> Évente a világon 50 és 100 millió közötti fertőzést okoz a vírus. A fertőzés következtében a világon évente félmillió ember kerül kórházba,<ref name=White10/> és körülbelül {{szám|12500}}–{{szám|25000}} ember hal meg.<ref name=India10/><ref>{{cite web|author=WHO media centre|url=http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs117/en/|title=Dengue and dengue haemorrhagic fever|date=March 2009|publisher=World Health Organization|accessdate=2010-12-27 |language= angol}}</ref> |
||
A dengue a leggyakoribb vírusos fertőzés, amit [[ízeltlábúak]] terjesztenek.<ref name=Life10/> Becslések szerint a dengue betegségterhe körülbelül 1600 egészségkárosodással korrigált életév egymilliós lakosságra számítva. Ez azt jelenti, hogy minden |
A dengue-láz a leggyakoribb vírusos fertőzés, amit [[ízeltlábúak]] terjesztenek.<ref name=Life10/> Becslések szerint a dengue-láz betegségterhe körülbelül 1600 egészségkárosodással korrigált életév egymilliós lakosságra számítva. Ez azt jelenti, hogy minden egymilliós embercsoporton belül az emberek élettartama 1600 évvel kevesebb a dengue-láz miatt. Ez körülbelül ugyanakkora betegségteher, mint amit más gyermekkori és trópusi betegségek – például a [[Gümőkór|tuberkulózis]] – okoznak.<ref name=Guzman10/> A dengue-láz feltehetően a [[malária]] mögött második helyen áll a legfontosabb trópusi betegségek között.<ref name=Peads10/> A WHO számításai szerint a dengue-láz a 16 legelhanyagoltabb trópusi betegség egyike, ami azt jelenti, hogy a betegséget nem veszik elég komolyan.<ref>{{cite web|author=Neglected Tropical Diseases|url=http://www.who.int/neglected_diseases/diseases/en/|title=Diseases covered by NTD Department|publisher=World Health Organization|accessdate=2010-12-27 |language= angol}}</ref> |
||
A dengue-láz egyre jobban elterjed a világon. 2010-re harmincszor olyan gyakori lett az előfordulása, mint 1960-ban.<ref name=WHOp3>WHO (2009), p. 3.</ref> Erre az emelkedő tendenciára több okot is látnak: többen laknak városokban, növekszik a világ népessége, és többen vállalkoznak nemzetközi utazásokra. Egyesek szerint a [[globális felmelegedés]] is szerepet játszik a dengue fokozott terjedésében.<ref name=White10/> |
A dengue-láz egyre jobban elterjed a világon. 2010-re harmincszor olyan gyakori lett az előfordulása, mint 1960-ban.<ref name=WHOp3>WHO (2009), p. 3.</ref> Erre az emelkedő tendenciára több okot is látnak: többen laknak városokban, növekszik a világ népessége, és többen vállalkoznak nemzetközi utazásokra. Egyesek szerint a [[globális felmelegedés]] is szerepet játszik a dengue-láz fokozott terjedésében.<ref name=White10/> |
||
A dengue az [[egyenlítő]] környékén a leggyakoribb. 2,5 milliárd ember él olyan területen, ahol a betegség előfordul, ezek 70%-a Ázsiában és a Csendes-óceán térségében él.<ref name=WHOp3/> Az Egyesült Államokban a dengue-lázzal fertőzött területekről lázasan hazatérők 2, |
A dengue-láz az [[egyenlítő]] környékén a leggyakoribb. 2,5 milliárd ember él olyan területen, ahol a betegség előfordul, ezek 70%-a Ázsiában és a Csendes-óceán térségében él.<ref name=WHOp3/> Az Egyesült Államokban a dengue-lázzal fertőzött területekről lázasan hazatérők 2,9-8%-a megfertőződött utazás közben.<ref name=Yellow10/> Ebben a csoportban a dengue-láz a második leggyakrabban észlelt fertőzés a malária után.<ref name=Chen/><!-- ELAVULT!!! több mint 10 éves adatok --> |
||
== Története == |
== Története == |
||
A dengue-lázról sok évvel ezelőtt írtak először. Egy, a [[Csin-dinasztia (265–420)|{{kínai|Jin|Csin}}-dinasztiából]] (i.sz. 265–420) származó kínai orvosi enciklopédia említést tesz egy emberről, aki valószínűleg dengue-lázban szenvedett. A könyv egy „vízi méregről” beszél, aminek repülő rovarokhoz van köze.<ref name=EID06/><ref name=Gubler98>{{cite journal|author=Gubler DJ|title=Dengue and Dengue Hemorrhagic Fever|journal= |
A dengue-lázról sok évvel ezelőtt írtak először. Egy, a [[Csin-dinasztia (265–420)|{{kínai|Jin|Csin}}-dinasztiából]] (i.sz. 265–420) származó kínai orvosi enciklopédia említést tesz egy emberről, aki valószínűleg dengue-lázban szenvedett. A könyv egy „vízi méregről” beszél, aminek repülő rovarokhoz van köze.<ref name=EID06/><ref name=Gubler98>{{cite journal|author=Gubler DJ|title=Dengue and Dengue Hemorrhagic Fever|journal= Clinical Microbiology Reviews |volume=11|issue=3|pages=480–96|year=1998|month=July|pmid=9665979|pmc=88892|url=http://cmr.asm.org/cgi/content/full/11/3/480|accessdate=2012-08-15|archiveurl=https://web.archive.org/web/20111025220433/http://cmr.asm.org/cgi/content/full/11/3/480|archivedate=2011-10-25 |language= angol}}</ref> A 17. századból is származik írásos emlék egy esetleges dengue-[[járvány]]ról, melynek során a betegség rövid idő alatt igen gyorsan terjedt. A legkorábbi beszámolók, amelyek nagy valószínűség szerint a dengue-lázról szóltak, 1779-ből és 1780-ból származnak. Ezek a beszámolók egy Ázsián, Afrikán és Észak-Amerikán végigsöprő járványról számolnak be.<ref name=Gubler98/> Ezt követően egészen 1940-ig a járvány ritkán fordult elő.<ref name=Gubler98/> |
||
1906-ban tudósok bebizonyították, hogy az embert az ''Aedes'' szúnyogok fertőzik meg, 1907-ben pedig igazolták, hogy a dengue-lázat vírus okozza. Ez volt a második olyan betegség, amelyről bizonyították, hogy vírus okozza. (Az elsőt a tudósok ekkorra már igazolták, ami a [[sárgaláz]] volt.)<ref name=Henchal>{{cite journal|author=Henchal EA, Putnak JR|title=The dengue viruses|journal= |
1906-ban tudósok bebizonyították, hogy az embert az ''Aedes'' nembe tartozó szúnyogok fertőzik meg, 1907-ben pedig igazolták, hogy a dengue-lázat vírus okozza. Ez volt a második olyan betegség, amelyről bizonyították, hogy vírus okozza. (Az elsőt a tudósok ekkorra már igazolták, ami a [[sárgaláz]] volt.)<ref name=Henchal>{{cite journal|author=Henchal EA, Putnak JR|title=The dengue viruses|journal= Clinical Microbiology Reviews |volume=3|issue=4|pages=376–96|year=1990|month=October|pmid=2224837|pmc=358169|url=http://cmr.asm.org/cgi/reprint/3/4/376|doi=10.1128/CMR.3.4.376|accessdate=2012-08-15|archívurl=https://web.archive.org/web/20110725021730/http://cmr.asm.org/cgi/reprint/3/4/376|archívdátum=2011-07-25|archiveurl=https://web.archive.org/web/20110725021730/http://cmr.asm.org/cgi/reprint/3/4/376|archivedate=2011-07-25}}</ref> John Burton Cleland és Joseph Franklin Siler tovább tanulmányozták a dengue-vírust és felismerték, hogy alapvetően hogyan terjed a vírus.<ref name=Henchal/> |
||
A [[második világháború]] alatt és után a dengue-láz egyre több megbetegedést okozott. Ezt annak tulajdonítják, hogy a háború többféle módon |
A [[második világháború]] alatt és után a dengue-láz egyre több megbetegedést okozott. Ezt annak tulajdonítják, hogy a háború beavatkozott a dél-ázsiai és csendes-óceáni hadszíntereken azok [[ökológia|ökölógiájába]], többféle módon hatással volt a [[környezet (természet)|környezetre]]. A dengue-láz új térségekre is átterjedt, megjelent a „vérzéses dengue-láz” , amelyet ekkor még külön betegségként írtak le. Ezt a súlyos fázist először 1953-ban jelentették a [[Fülöp-szigetek]]en. Az 1970-es évekre a vérzéses dengue-láz a gyermekhalálozás egyik vezető okává vált. A csendes-óceáni térségben a megbetegedés immár járványos mértékeben tért vissza és tovább terjedt az amerikai kontinensre is.<ref name=Gubler98/> Ott a dengue-sokk szindróma és a vérzéses dengue-láz járványos formában 24 közép- és dél-amerikai országot érintettek 1981-től kezdődően. <ref name=Gould/><!-- Ebben az időben vették észre az egészségügyi dolgozók, hogy akik megfertőződtek a dengue 1. típusával, azok néhány évvel később megbetegedtek a 2. típustól is. -- Nincs a forrásban! A betegségnek több „fázisa” van, nem típusa, a vírusoknak van típusa, abból viszont 4 (5) van! --> 2013-ban a dengue-láz rohamos terjedése miatt „közegészségügyi vészhelyzetet” hirdettek [[Costa Rica|Costa Ricán]], a súlyos megbetegedések száma meghaladta a 26 ezret.<ref>{{cite web |url= https://index.hu/kulfold/2013/08/21/kozegeszsegugyi_veszhelyzet_costa_ricaban |title= Közegészségügyi vészhelyzet Costa Ricában |publisher= [[Index.hu]] |date= 2013-08-21 |accessdate= 2014-12-03}}</ref> |
||
=== Nevének eredete === |
=== Nevének eredete === |
||
Nem világos, honnan ered a ''dengue'' szó. Néhányan úgy gondolják, hogy a [[szuahéli nyelv|szuahéli]] ''Ka-dinga pepo'' kifejezésből származik. Ez a kifejezés azt jelenti, hogy a betegséget egy gonosz szellem okozza.<ref name=EID06/> A szuahéli ''dinga'' szóról úgy gondolják, hogy a [[spanyol nyelv|spanyol]] ''dengue'' szóból származik. Ez a szó azt jelenti: „óvatos”. Ezt a szót használhatták a beteg leírására, akinek csontfájdalmat okozott a dengue, és a fájdalom következtében óvatosan járt.<ref>{{cite web|url=http://www.etymonline.com/index.php?term=dengue|title=Etymology: dengue|year=2001|work=Online Etymology Dictionary|author=Harper D|accessdate=2008-10-05}}</ref> Az is lehetséges azonban, hogy a spanyol szó származik a szuahéliből, és nem fordítva.<ref name=EID06>{{cite journal|author=Anonymous|title=Etymologia: dengue|journal= |
Nem világos, honnan ered a ''dengue'' szó. Néhányan úgy gondolják, hogy a [[szuahéli nyelv|szuahéli]] ''Ka-dinga pepo'' kifejezésből származik. Ez a kifejezés azt jelenti, hogy a betegséget egy gonosz szellem okozza.<ref name=EID06/> A szuahéli ''dinga'' szóról úgy gondolják, hogy a [[spanyol nyelv|spanyol]] ''dengue'' szóból származik. Ez a szó azt jelenti: „óvatos”. Ezt a szót használhatták a beteg leírására, akinek csontfájdalmat okozott a dengue, és a fájdalom következtében óvatosan járt.<ref>{{cite web|url=http://www.etymonline.com/index.php?term=dengue|title=Etymology: dengue|year=2001|work=Online Etymology Dictionary|author=Harper D|accessdate=2008-10-05}}</ref> Az is lehetséges azonban, hogy a spanyol szó származik a szuahéliből, és nem fordítva.<ref name=EID06>{{cite journal|author=Anonymous|title=Etymologia: dengue |journal= Emerging Infectious Diseases |year=2006|volume=12|page=893|url=http://www.cdc.gov/ncidod/eid/vol12no06/pdfs/etymology.pdf|issue=6|archiveurl=https://web.archive.org/web/20071128105342/http://www.cdc.gov/ncidod/eid/vol12no06/pdfs/etymology.pdf|archivedate=2007-11-28}}</ref> |
||
Megint mások szerint a ''dengue'' szó a [[nyugat-indiai szigetvilág]] térségéből származik. Ha a rabszolgák elkapták a dengue-lázat, azt mondták, úgy áll és jár, mint egy ''dendi''. Emiatt a betegséget „dendi-láznak” is nevezték.<ref>{{cite web|author=Anonymous|url=http://www.medterms.com/script/main/art.asp?articlekey=6620|title=Definition of Dandy fever|work=MedicineNet.com|date=1998-06-15|accessdate=2010-12-25}}</ref><ref name=Hal08>{{cite book|author=Halstead SB|title=Dengue (Tropical Medicine: Science and Practice)|publisher=Imperial College Press|location=River Edge, N.J|year=2008|pages=1–10|isbn=1-84816-228-6|url=https://books.google.com/books?id=6zLd9mFwxwsC&pg=PA1}}</ref> |
Megint mások szerint a ''dengue'' szó a [[nyugat-indiai szigetvilág]] térségéből származik. Ha a rabszolgák elkapták a dengue-lázat, azt mondták, úgy áll és jár, mint egy ''dendi''. Emiatt a betegséget „dendi-láznak” is nevezték.<ref>{{cite web|author=Anonymous|url=http://www.medterms.com/script/main/art.asp?articlekey=6620|title=Definition of Dandy fever|work=MedicineNet.com|date=1998-06-15|accessdate=2010-12-25|archiveurl=https://web.archive.org/web/20131203052134/http://www.medterms.com/script/main/art.asp?articlekey=6620|archivedate=2013-12-03}}</ref><ref name=Hal08>{{cite book|author=Halstead SB|title=Dengue (Tropical Medicine: Science and Practice)|publisher=Imperial College Press|location=River Edge, N.J|year=2008|pages=1–10|isbn=1-84816-228-6|url=https://books.google.com/books?id=6zLd9mFwxwsC&pg=PA1}}</ref> |
||
A „csonttörő láz” elnevezés [[Benjamin Rush]] orvos nevéhez fűződik, aki az Amerikai Egyesült Államok [[Alapító atyák|Alapító atyáinak]] egyike volt. 1789-ben Rush a „csonttörő láz” elnevezést használta, amikor egy 1780-as, [[Philadelphia|Philadelphiában]] kitört dengue-járványról számolt be. Ebben a beszámolóban Rush legtöbbször a formálisabb „epebajos váltakozó láz” nevet használta.<ref name=Barrett09/><ref>{{cite book|author=Rush AB|year=1789|chapter=An account of the bilious remitting fever, as it appeared in Philadelphia in the summer and autumn of the year 1780|title=Medical enquiries and observations|pages=104–117|publisher=Prichard and Hall|location=Philadelphia}}</ref> A „dengue-láz” kifejezés csak 1828 után vált gyakorivá,<ref name=Hal08/> addig számos különböző névvel illették a betegséget. Hívták például „szívszaggató láznak” és „la dengue”-nek is.<ref name=Hal08/> A dengue súlyos eseteire más neveket is használtak, például: „fertőző vérlemezke-hiányos bőrvérzés”, „Fülöp-szigeteki”, „thai” és „szingapúri vérzéses láz”.<ref name=Hal08/> |
A „csonttörő láz” elnevezés [[Benjamin Rush]] orvos nevéhez fűződik, aki az Amerikai Egyesült Államok [[Alapító atyák|Alapító atyáinak]] egyike volt. 1789-ben Rush a „csonttörő láz” elnevezést használta, amikor egy 1780-as, [[Philadelphia (Pennsylvania)|Philadelphiában]] kitört dengue-járványról számolt be. Ebben a beszámolóban Rush legtöbbször a formálisabb „epebajos váltakozó láz” nevet használta.<ref name=Barrett09/><ref>{{cite book|author=Rush AB|year=1789|chapter=An account of the bilious remitting fever, as it appeared in Philadelphia in the summer and autumn of the year 1780|title=Medical enquiries and observations|pages=104–117|publisher=Prichard and Hall|location=Philadelphia}}</ref> A „dengue-láz” kifejezés csak 1828 után vált gyakorivá,<ref name=Hal08/> addig számos különböző névvel illették a betegséget. Hívták például „szívszaggató láznak” és „la dengue”-nek is.<ref name=Hal08/> A dengue-láz súlyos eseteire más neveket is használtak, például: „fertőző vérlemezke-hiányos bőrvérzés”, „Fülöp-szigeteki”, „thai” és „szingapúri vérzéses láz”.<ref name=Hal08/> |
||
== Kutatása == |
== Kutatása == |
||
[[Fájl:Equipes usam técnicas de combate à dengue em Brasília.jpg |
[[Fájl:Equipes usam técnicas de combate à dengue em Brasília.jpg|bélyegkép|Brazil közegészségügyi dolgozók a [[szivárványos guppi]] ''P. reticulata'' fiatal példányait engedik szabadon a brazil főváros, [[Brazíliaváros]] ''Lago Norte'' részén található mesterséges tóba]] |
||
Tudósok továbbra is [[kutatás|kutatásokat |
Tudósok továbbra is [[kutatás|kutatásokat]] végeznek a dengue-láz megelőzésének és kezelésének módjait keresve. Azon is sokan dolgoznak, hogy a szúnyogpopulációt lecsökkentsék,<ref name=WHOp71>{{Opcit|n=WHO (2009)|o=71}}</ref> valamint hogy védőoltást és gyógyszereket állítsanak elő.<ref name=WHOp137-146>{{Opcit|n=WHO (2009)|o=137-146}}</ref> Sok egyszerű lépést tettek már a szúnyogpopuláció csökkentésére, amelyek közül néhány bevált. Például [[Szivárványos guppi|guppikat]] ''(Poecilia reticulata)'' vagy [[evezőlábú rákok]]at lehet az állóvízbe telepíteni, amelyek megeszik a [[Lárva|szúnyoglárvákat]].<ref name=WHOp71/> |
||
Jelenleg is folynak a kutatások olyan védőoltás kifejlesztését célozva, amely a dengue mind a négy típusa ellen védheti az embereket.<ref name=WHOp137/> Egyes kutatók tartanak attól, hogy a védőoltás mellett fokozódna egy súlyosabb betegség kialakulásának kockázata, a fertőzés antitestfüggő felerősítése (antibody-dependent enhancement, ADE) következtében.<ref name=Webster>{{cite journal|author=Webster DP, Farrar J, Rowland-Jones S|title=Progress towards a dengue vaccine|journal=Lancet |
Jelenleg is folynak a kutatások olyan védőoltás kifejlesztését célozva, amely a dengue-lázat okozó vírusok mind a négy típusa ellen védheti az embereket.<ref name=WHOp137/> Egyes kutatók tartanak attól, hogy a védőoltás mellett fokozódna egy súlyosabb betegség kialakulásának kockázata, a fertőzés antitestfüggő felerősítése (antibody-dependent enhancement, ADE) következtében.<ref name=Webster>{{cite journal|author=Webster DP, Farrar J, Rowland-Jones S|title=Progress towards a dengue vaccine |journal= The Lancet Infectious Diseases |volume=9|issue=11|pages=678–87|year=2009|month=November|pmid=19850226|doi=10.1016/S1473-3099(09)70254-3}}</ref> A legjobb oltóanyagnak rendelkeznie kell néhány alapvető jellemzővel. Először is, biztonságosnak kell lennie. Másodszor, egy vagy két oltás legyen elég a védelemhez. Harmadszor, a dengue-láz összes típusa ellen védettséget kell nyújtania. Negyedszer, ne legyen ADE a következménye. Ötödször, legyen könnyen szállítható (mozgatható) és tárolható (eltartható, bármikor is legyen rá szükség). Hatodszor, legyen olcsó és költséghatékony.<ref name=Webster/> Néhány védőoltást már kipróbáltak 2009-ig.<ref name=Guzman10/><ref name=Barrett09>{{cite book|author=Barrett AD, Stanberry LR|title=Vaccines for biodefense and emerging and neglected diseases|publisher=Academic|location=San Diego|year=2009|pages=287–323|isbn=0-12-369408-6|url=https://books.google.co.uk/books?id=6Nu058ZNa1MC&pg=PA289}}</ref><ref name=Webster/> A kutatók abban reménykednek, hogy az első védőoltások 2015-re kereskedelmi forgalomba kerülhetnek.<ref name=WHOp137/> |
||
A tudósok azon is dolgoznak, hogy olyan antivirális (azaz vírusölő) gyógyszereket fejlesszenek ki, amelyekkel a lázas rohamokat kezelni, a súlyos szövődményeket pedig megelőzni tudják.<ref name=Sampath>{{cite journal|author=Sampath A, Padmanabhan R|title=Molecular targets for flavivirus drug discovery|journal=Antiviral |
A tudósok azon is dolgoznak, hogy olyan antivirális (azaz vírusölő) gyógyszereket fejlesszenek ki, amelyekkel a lázas rohamokat kezelni, a súlyos szövődményeket pedig megelőzni tudják.<ref name=Sampath>{{cite journal|author=Sampath A, Padmanabhan R|title=Molecular targets for flavivirus drug discovery |journal= Antiviral Research |volume=81|issue=1|pages=6–15|year=2009|month=January|pmid=18796313|pmc=2647018|doi=10.1016/j.antiviral.2008.08.004}}</ref><ref name=Noble>{{cite journal|author=Noble CG, Chen YL, Dong H, ''et al.''|title=Strategies for development of Dengue virus inhibitors |journal= Antiviral Research |volume=85|issue=3|pages=450–62|year=2010|month=March|pmid=20060421|doi=10.1016/j.antiviral.2009.12.011}}</ref> Azon is dolgoznak, hogy megismerjék, hogyan épül fel a vírus fehérjeszerkezete, ami segíthet abban, hogy hatékony gyógyszereket dolgozzanak ki a dengue-láz kezelésére.<ref name=Noble/> |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
{{ |
{{jegyzetek}} |
||
== Fordítás == |
== Fordítás == |
||
{{fordítás|simple|Dengue fever|3779836}} |
* {{fordítás|simple|Dengue fever|3779836}} |
||
== Források == |
== Források == |
||
{{Refbegin}} |
{{Refbegin}} |
||
* <span id="refGubler2010" class="citation">{{cite book|author=Gubler DJ|editor=Mahy BWJ, Van Regenmortel MHV|title=Desk Encyclopedia of Human and Medical Virology|chapter=Dengue viruses|publisher=Academic Press|location=Boston|year=2010|isbn=0-12-375147-0|url=https://books.google.com/books?id=nsh48WKIbhQC&pg=PA372 | |
* <span id="refGubler2010" class="citation">'''Gubler (2010)''': {{cite book |author= Gubler DJ |editor= Mahy BWJ, Van Regenmortel MHV |title= Desk Encyclopedia of Human and Medical Virology |chapter= Dengue viruses |publisher= Academic Press |location= Boston |year= 2010 |isbn= 0-12-375147-0 |url= https://books.google.com/books?id=nsh48WKIbhQC&pg=PA372 |pages= 372–382}}</span> |
||
* <span id="refWHO2009" class="citation">{{cite book|author=WHO|url=http://whqlibdoc.who.int/publications/2009/9789241547871_eng.pdf|title=Dengue Guidelines for Diagnosis, Treatment, Prevention and Control|location=Geneva|publisher=World Health Organization|year=2009|isbn=9241547871}}</span> |
* <span id="refWHO2009" class="citation">'''WHO (2009)''': {{cite book |author= WHO |url= http://whqlibdoc.who.int/publications/2009/9789241547871_eng.pdf |title= Dengue Guidelines for Diagnosis, Treatment, Prevention and Control |location= Geneva |publisher= World Health Organization |year= 2009 |isbn= 9241547871}}</span> |
||
{{Refend}} |
{{Refend}} |
||
:* {{cite web |url=http://www.oek.hu/oek.web?nid=263&pid=1 |title=Dengue láz (csonttöréses láz) |publisher=Országos Epidemiológiai Központ | |
:* {{cite web |url= http://www.oek.hu/oek.web?nid=263&pid=1 |title=Dengue láz (csonttöréses láz) |publisher= Országos Epidemiológiai Központ |accessdate= 2014-12-28}} |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
== További információk == |
== További információk == |
||
* {{cite web |
* {{cite web |
||
|url=http://www.webbeteg.hu/cikkek/egzotikus_betegsegek_utazas/69/dengue-laz |
|url= http://www.webbeteg.hu/cikkek/egzotikus_betegsegek_utazas/69/dengue-laz |
||
|title=Dengue-láz - Mennyire veszélyes? |
|title= Dengue-láz - Mennyire veszélyes? |
||
|publisher=webbeteg.hu |
|publisher= webbeteg.hu |
||
|author=Dr. Horváth Balázs |
|author= Dr. Horváth Balázs |
||
| ⚫ | |||
|language=magyar |
|||
| ⚫ | |||
}} |
}} |
||
* {{cite web |
* {{cite web |
||
|url=http://www.egeszsegkalauz.hu/keresok/betegseg-es-tunet/dengue-laz-103405.html |
|url= http://www.egeszsegkalauz.hu/keresok/betegseg-es-tunet/dengue-laz-103405.html |
||
|title=Dengue-láz |
|title= Dengue-láz |
||
|publisher=egeszsegkalauz.hu |
|publisher= egeszsegkalauz.hu |
||
| ⚫ | |||
|language=magyar |
|||
| ⚫ | |||
}} |
}} |
||
* {{cite web |
* {{cite web |
||
|url=https://www.dmoz.org/Health/Conditions_and_Diseases/Infectious_Diseases/Viral/Hemorrhagic_Fevers/Dengue_Fever/ |
|url = https://www.dmoz.org/Health/Conditions_and_Diseases/Infectious_Diseases/Viral/Hemorrhagic_Fevers/Dengue_Fever/ |
||
|title=Dengue-láz |
|title = Dengue-láz |
||
|publisher=dmoz.org |
|publisher = dmoz.org |
||
|language=angol |
|language = angol |
||
|accessdate=2014-12-28 |
|accessdate = 2014-12-28 |
||
|archiveurl = https://web.archive.org/web/20141228131734/https://www.dmoz.org/Health/Conditions_and_Diseases/Infectious_Diseases/Viral/Hemorrhagic_Fevers/Dengue_Fever/# |
|||
| ⚫ | |||
}} |
}} |
||
* {{cite web |
* {{cite web |
||
|url=http://www.who.int/topics/dengue/en/ |
|url= http://www.who.int/topics/dengue/en/ |
||
|title=Dengue-láz |
|title= Dengue-láz |
||
|publisher=WHO |
|publisher= WHO |
||
|language=angol, francia, orosz, spanyol |
|language= angol, francia, orosz, spanyol |
||
|accessdate=2014-12-28 |
|accessdate= 2014-12-28 |
||
}} |
}} |
||
* {{cite web |
* {{cite web |
||
|url=http://healthmap.org/dengue/en/ |
|url= http://healthmap.org/dengue/en/ |
||
|title=Dengue-láz előfordulásai a világ térképén az utolsó három hónapban |
|title= Dengue-láz előfordulásai a világ térképén az utolsó három hónapban |
||
|publisher=healthmap.org |
|publisher= healthmap.org |
||
|language=angol |
|language= angol |
||
|accessdate=2014-12-28 |
|accessdate= 2014-12-28 |
||
}} |
}} |
||
| 216. sor: | 220. sor: | ||
{{DEFAULTSORT:Denguelaz}} |
{{DEFAULTSORT:Denguelaz}} |
||
[[Kategória:Fertőző betegségek]] |
[[Kategória:Fertőző betegségek]] |
||
[[Kategória:Trópusi betegségek]] |
|||
A lap jelenlegi, 2024. december 10., 18:13-kori változata
| Dengue-láz | |
 | |
| A dengue-lázra jellemző kiütések a beteg hátán | |
| Osztályozás | |
| BNO-10 | A90 |
| BNO-9 | 061 |
| Főbb tünetek |
|
| Adatbázisok | |
| OMIM | 614371 |
| DiseasesDB | 3564 |
| MedlinePlus | 001374 |
| eMedicine | med/528 |
| MeSH Name | C02.782.417.214 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dengue-láz témájú médiaállományokat. | |
A dengue-láz (ejtsd: [dengi][1][2]) a dengue-vírus által okozott fertőző megbetegedés. A betegségnek két fázisát különböztetik meg: a klasszikus dengue-lázat és a súlyos dengue-lázat (másnéven: dengue-sokk szindrómátvagy vérzéses dengue-lázat).
A dengue-vírust szúnyogok terjesztik, legfőképp az egyiptomi csípőszúnyog de a más rokonfajok is, többek között az ázsiai tigrisszúnyog is. A dengue-láz a fertőzöttek kis részénél (kb. 5%[3][4]) súlyos tüneteket okozhat, emiatt csonttörő láznak is nevezik, mivel olyan erős fájdalmak jelentkezhetnek, hogy a beteg úgy érzi, mintha eltörnének a csontjai. A dengue-láz tünetei többek között láz, fejfájás, a kanyaróhoz hasonló bőrkiütés, valamint izom- és ízületi fájdalmak. Ritka esetekben életveszélyessé is válhat. Legsúlyosabb fázisában vérzést, a vérerek szivárgását és a véralvadást előidéző vérlemezkék számának csökkenését okozza, emiatt nevezik vérzéses dengue-láz is.
Négy különböző típusú dengue-vírust igazoltak, de létezhet egy ötödik is.[5] Ha valaki egyszer már megfertőződött ezek egyikével, akkor az adott típus ellen rendszerint egész életére védett lesz, a többi típus ellen azonban csak rövid ideig ad védettséget. Ha a továbbiakban mégis elkapja valaki ezek valamelyikét, akkor nála nagy valószínűséggel még súlyos szövődmények is kialakulhatnak.
A betegség ellen ugyan van már védőoltás (Dengvaxia, illetve QDenga), de a megelőzés főként az azt terjesztő szúnyogok élőhelyeinek és ezáltal számuknak csökkentésére, illetve a szúnyogcsípések elkerülésére (például szúnyogháló) korlátozódik, költséghatékonyságuk miatt. A fertőzésnek nincsen specifikus kezelése, a terápia kizárólag szupportív, elsősorban folyadékpótlást jelent. Enyhe esetben a szájon keresztüli folyadékpótlás is elegendő lehet, közepes vagy súlyos betegségnél azonban intravénásan adott folyadék, vagy vérátömlesztés is szükségessé válhat.
A betegség a második világháború óta világméretű problémává vált. Az 1960-as évek óta sokkal többen fertőződtek meg dengue-lázzal, mint korábban. Vírusa több mint 100 országban folyamatosan jelen van, és egyes becslések szerint évente körülbelül 100 millió embernél alakul ki valamilyen tünet. Az esetek jelentős része (kb. 70%) Ázsiában fordul elő.[6]
A vírust közvetlenül kezelő védőoltások és gyógyszerek kidolgozása jelenleg folyik. Számos különböző módszert próbálnak alkalmazni. A dengue-láz első modern kori leírásai 1779-ben keletkeztek. A 20. század elején a tudósok kiderítették, hogy a betegséget a dengue-vírus okozza és szúnyogok terjesztik, ezért a szúnyogok számának csökkentésével is visszaszorítható.
Tünetei
[szerkesztés]
A dengue-vírussal történő fertőzések mintegy 80%-ánál nincsenek tünetek, vagy csak nagyon enyhe formában jelentkeznek (például közönséges láz).[3][7][4] A fertőzötteknek körülbelül 5%-a lesz súlyos beteg, ezek közül is csak csekély hányadnál válik életveszélyessé a betegség.[3][4] A tünetek a dengue-vírussal való érintkezést követően 3–14 nap múlva jelentkeznek. A tünetek megjelenése leggyakrabban 4–7 nap múlva történik.[8] Ha tehát valaki olyan területről érkezik haza, ahol a dengue-láz gyakori, és hazatérése után több mint 14 nappal belázasodik vagy egyéb tünet jelentkezik nála, akkor valószínűleg nem dengue-lázról van szó.[9]
Gyermekeknél a dengue-láz gyakran ugyanazokat a tüneteket produkálja, mint a megfázás vagy a gyomorrontás, például hányást, hasmenést is okozhat, de náluk nagyobb valószínűséggel alakulnak ki súlyosabb problémák a fertőzés miatt.[9][10]
Klinikai lefolyása
[szerkesztés]A dengue-láz klasszikus tünetei a hirtelen kezdődő láz, fejfájás (rendszerint a szemek mögött), kiütés, valamint izom- és ízületi fájdalmak. A csonttörő láz elnevezés is arra utal, hogy mennyire súlyos lehet adott esetben ez a fájdalom.[3][11] A dengue-láz lefolyásának három szakasza van: lázas, kritikus, illetve lábadozási szakasz.[12]
A lázas szakasz általában magas lázzal jár. A láz gyakran meghaladja a 40 Celsius-fokot. Ekkor jelentkezhetnek általános fájdalmak és fejfájás is. A lázas szakasz általában 2–7 napig tart.[11][12] Ebben a periódusban az érintetteknek kb. 50-80 százalékánál bőrkiütések is előfordulnak.[11][13] Az első vagy második napon a kiütés még úgy nézhet ki, mint a kipirult bőr. A későbbi szakaszban (a 4–7. napokon) a kiütés a kanyaróhoz hasonlíthat.[13][14] Kis piros foltok (petechiák) jelenhetnek meg a bőrön, melyek nem tűnnek el a bőrfelület megnyomásával sem – ezen foltokat megtörött hajszálerek okozzák.[12] Enyhe vérzés is előfordulhat a száj és az orr nyálkahártyáján.[9][11] A láz hajlamos magától alábbhagyni, majd egy-két napra megint visszatérni, azonban ez személyenként változó.[14][15]
Egyeseknél a betegség a magas láz elmúltával az ún. kritikus szakaszba lép, mely 1-2 napig tart.[12] Ebben a fázisban folyadék gyűlhet fel a mellüregben és a hasüregben. Ennek az az oka, hogy a kis erek szivárognak, folyadék lép ki a keringésből, ami aztán felgyülemlik. Egyúttal csökken a létfontosságú szervek vérellátása, és emiatt azok nem működnek rendesen.[12] Ilyenkor súlyos vérzés is előfordulhat (általában az emésztőrendszer gyomor–bél traktusában).[9][12]
Dengue-sokk szindróma, avagy vérzéses dengue-láz a betegek kevesebb mint 5%-a esetén alakul ki.[9][9] Ezek nagyobb valószínűséggel jelentkeznek olyan szervezetekben, amelyek korábban már átestek valamely másik típusú dengue-vírus által okozott fertőzésen (ez az ún. "másodlagos fertőzés").[9][16] Ez a kritikus fázis ritka, de gyakrabban jelentkezik gyerekeknél és fiatal felnőtteknél.[17]
A lábadozási szakasz általában 2–3 napig tart,[9] és az erekből kiszivárgott folyadék visszakerül a véráramba.[12] A beteg gyakran sokkal jobban lesz e szakasz során, bár előfordulhat súlyos viszketés és lelassult szívverés is.[9][12] Ebben a szakaszban folyadék-túlterheléses állapot alakulhat ki (melynek során túl sok folyadék kerül vissza). Ha ez kihat az agyra, akkor epilepsziaszerű rohamokat vagy módosult tudatállapotot is okozhat.[9] Fáradékonyság a lábadozás során még akár hetekig fennállhat.[17]
Kapcsolódó problémák
[szerkesztés]A dengue-láz időnként a test egyéb rendszereire is hatással lehet.[12] A tünetek jelentkezhetnek önmagukban, vagy a klasszikus dengue-láz tüneteivel együtt.[10] Tudatállapot-változás mindössze a súlyos esetek 0,5–6%-ában fordul elő. Ez akkor következhet be, ha a dengue-vírus fertőzést okoz az agyban is, vagy ha a létfontosságú szervek – például a máj – nem működnek megfelelően.[10][15]
Dengue-lázban szenvedőknél egyéb idegrendszeri zavarokról is beszámoltak már. Például okozhat gerincvelő gyulladást (myelitis transversa) és Guillain-Barré-szindrómát,[10] nagyon ritkán akár szívizomgyulladást és heveny májelégtelenséget is.[9][12]
Kiváltó oka
[szerkesztés]
A dengue-lázat a dengue-vírus okozza. A vírusokat megnevező és osztályozó tudományos rendszerben a dengue-vírus a Flaviviridae családba és a Flavivirus nembe tartozik. Ebbe a családba más vírusok is tartoznak, amelyek szintén betegséget okozhatnak az embereknek. Például a sárgaláz vírus, a nyugat-nílusi vírus, a Saint Louis encephalitis (agyhártyagyulladás) vírus, a japán encephalitis vírus, a kullancs által terjesztett encephalitis vírus, a Kyasanur Forest betegséget okozó vírus és az omszki vérzéses láz vírusa egyaránt a Flaviviridae családba tartozik.[15] Ezeknek a vírusoknak legtöbbjét szúnyogok vagy kullancsok terjesztik.[15]
Terjedése
[szerkesztés]A dengue-vírust leginkább az Aedes nembe sorolt szúnyogok terjesztik, elsősorban az egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti).[7][6] Ezek a szúnyogok általában az északi 35° és déli 35° szélességi kör között, 1000 m tengerszint feletti magasság alatt élnek.[7] Többnyire napközben csípnek,[18] és egyetlen csípés is fertőzést okozhat.[19][20] De terjeszti az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) is, amely folyamatosan bővíti életterét. Ez a szúnyogfaj jelen van Franciaországban, a Benelux államokban, Németország nyugati részében és Olaszországban, valamint a Nyugat-Balkán egyes területein, és várhatóan meg fog jelenni Nyugat-Magyarországon és Ausztria keleti részein is.[21]
Ha egy nőstény szúnyog megcsíp egy fertőzött személyt, akkor a szúnyogba átkerülhet a dengue-vírus. Eleinte a vírus a szúnyog belét bélelő sejtekben él. Mintegy 8-10 nap elteltével a vírus átterjed a szúnyog nyálmirigyeire, amelyek a nyálat (azaz a „köpetet”) termelik. Ez azt jelenti, hogy a szúnyog által előállított nyálban is megjelenik dengue-vírus. Tehát ha ekkor a szúnyog megcsíp egy embert, a nyállal bejut az emberbe a vírus és az illető megbetegedhet. A vírus a jelek szerint semmilyen problémát nem okoz a fertőzött szúnyogok számára, és életük végéig fertőzöttek maradnak. Legnagyobb eséllyel az egyiptomi csípőszúnyog szúnyog terjeszti a dengue-lázat.[6] Ennek az az oka, hogy szeret emberek közelében élni és állatok helyett emberekből táplálkozni,[22] és gyakran rakja le petéit mesterséges víztározókban.
A dengue-láz terjedhet fertőzött vérkészítmények és szervátültetés útján is.[23][24] Ha egy dengue-lázban szenvedő személy szervet adományoz vagy vért ad, majd azt egy másik személy megkapja, akkor az adott vért vagy szervet fogadó személy dengue-lázat kaphat. Egyes országokban – például Szingapúrban – a dengue-láz gyakori. Ezekben az országokban minden 10 000 vérátömlesztés során 1,6–6 alkalommal kerül sor dengue-láz átadására.[25] A dengue-vírus a terhesség alatt vagy a szüléskor anyáról a gyermekére is átterjedhet.[26] A dengue-láz más módon általában nem terjed.[11]
Kockázata
[szerkesztés]Dengue-lázzal fertőzött csecsemők és kisgyermekek nagyobb valószínűséggel lesznek súlyos betegek, mint a felnőttek. A gyermekek nagyobb valószínűséggel lesznek súlyos betegek, ha egészségesek és jól tápláltak.[9] Ez eltér a legtöbb fertőzéstől, amelyek alultáplált, kevésbé egészséges gyermekek esetében súlyosabbak. A nők nagyobb eséllyel betegszenek meg súlyosan, mint a férfiak.[27] A dengue-láz életveszélyes lehet krónikus (hosszú távú) betegségben szenvedő emberek esetében, mint például a cukorbetegség és az asztma.[27]
A fertőzés folyamata
[szerkesztés]Amikor a szúnyog megcsíp egy embert, a szúnyog nyála bekerül az illető bőrébe. Ha a szúnyog fertőzött, a dengue-vírust a nyálában hordozza, így csípéskor a vírus bekerül a bőrbe. A vírus rákötődik az ember fehérvérsejtjeire, majd behatol a sejt belsejébe. Mialatt a fehérvérsejt a szervezetben kering, a vírus reprodukálja (többszörözi) magát. A fehérvérsejt erre jelzőfehérjék (úgynevezett citokinek, mint például interleukinek, interferonok és tumor nekrózis faktorok) előállításával reagál. Ezek a fehérjék lázat, influenzaszerű tüneteket és erős fájdalmat okoznak.[28]
Ha a beteg súlyosan fertőzött, a vírus sokkal gyorsabban reprodukálódik a szervezetben. Mivel több vírus van ilyenkor a szervezetben, több szervet érinthet a fertőzés (mint például a májat és a csontvelőt). A véráramból folyadék távozik a testüregekbe a kis vérerek falain keresztül, emiatt kevesebb vér kering a szervezetben. A beteg vérnyomása olyan alacsony lesz, hogy a szív nem képes elég vért juttatni a létfontosságú szervekhez. A csontvelő sem képes elég vérlemezkét előállítani, ami a megfelelő véralvadáshoz szükséges. Alacsony vérlemezkeszám mellett a betegnél nagy eséllyel lép fel vérzés. A vérzés a dengue-láz egyik legsúlyosabb szövődménye.[28]
Diagnózisa
[szerkesztés]Az egészségügyi szakdolgozók általában úgy diagnosztizálják a dengue-lázat, hogy a beteg vizsgálata során a tünetekről megállapítják, hogy azok egyeznek a dengue-láz tüneteivel. Különösen olyan területen ismerik fel nagy biztonsággal a dengue-lázat, ahol előfordulása gyakori.[3] A betegség korai szakaszában azonban nehéz felismerni a különbséget a dengue-láz és más vírusos fertőzések között.[9] A beteg valószínűleg dengue-lázzal fertőzött, ha lázas és a következő tünetek közül kettő megjelenik nála: rosszullét és hányás, kiütés, általános fájdalom (azaz fájdalom mindenütt), alacsony fehérvérsejtszám, vagy pozitív érszorító vizsgálat. Bármelyik figyelmeztető jel és láz együttes jelenléte olyan területen, ahol a betegség sűrűn előfordul, általában azt jelzi, hogy a beteg dengue-lázzal fertőzött.[29]
A figyelmeztető jelek általában még azelőtt megjelennek, hogy a fertőzés súlyossá válik.[12] Az érszorító vizsgálat akkor hasznos, ha nincs lehetőség laboratóriumi vizsgálatokat végezni. Az érszorító vizsgálat elvégzéséhez az egészségügyi szakdolgozó felhelyez egy vérnyomásmérő mandzsettát a beteg karjára, és 5 percig rajta hagyja. Ezután megszámolja az apró vörös pontokat a bőrön. Ha nagyszámú pont látható a bőrön, valószínű, hogy a betegnek dengue-fertőzése van.[12]
Néha nehéz megkülönböztetni a dengue-lázat és a chikungunya-lázat. A chikungunya a dengue-hez hasonló vírusos fertőzés, amelynek hasonlóak a tünetei, és a világnak ugyanazon részein fordul elő, mint a dengue.[11] A dengue-láznak más betegségekhez hasonló tünetei is lehetnek, mint például a malária, a leptoszpirózis, a tífusz és az agyhártyagyulladás. Mielőtt a beteget dengue-lázzal diagnosztizálják, az egészségügyi szakdolgozók általában elvégeznek olyan vizsgálatokat, amelyek kizárják az előbb felsorolt betegségeket.[9]
A dengue-fertőzött beteg laboratóriumi eredményeiben látható első változás az alacsony fehérvérsejtszám. Az alacsony vérlemezkeszám és a metabolikus acidózis is dengue-lázat jelez.[9] Ha a betegnek súlyos dengue-fertőzése van, más változások is láthatók a vérben. Súlyos dengue-fertőzés esetén a folyadék elszivárog a véráramból. Ez haemokoncentrációt (vagyis kevesebb plazma – a vér folyékony része – és több vörösvértest van a vérben) és alacsony albuminszintet okoz a vérben.[9]
Néha a „súlyos dengue-láz” okozhat nagy mennyiségű mellkasi folyadékgyülemet (pleurális effúzió, azaz az elszivárgott folyadék felgyülemlik a tüdő körül) vagy ascitest okoz, amikor a hasűri térben szaporodik fel a folyadék). Ha ezek már elég nagyméretűek, akkor a vizsgálatot végző könnyen észreveheti.[9] Az egészségügyi szakdolgozó azonban dengue-sokk szindrómát diagnosztizálhat már a korai szakaszban is, ha lehetősége van ultrahanggal megvizsgálni a beteget, és ennek segítségével talál folyadékot a beteg szervezetében.[3][9] A legtöbb területen azonban, ahol a dengue gyakori, az egészségügyi dolgozóknak és intézményeknek nincs ultrahangos készüléke, így csak a szabad szemmel is látható tüneteket tudják diagnosztizálni.[3]
Osztályozása
[szerkesztés]2009-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kétféle megnevezést használ a dengue-lázra, elkülönítve az enyhe lefolyású és a súlyos betegséget: dengue-láz / súlyos dengue-láz (dengue / severe dengue).[6][3][29] Korábban a WHO a betegséget megmagyarázatlan lázra, dengue-lázra és vérzéses dengue-lázra osztotta, amit 1997-től használt. A WHO úgy döntött, hogy ezt a régi típusú osztályozást egyrészt egyszerűsíteni kell, valamint hogy a régi felosztás túlságosan korlátozó: a dengue-nek nem minden előfordulási fajtáját lehetett besorolni. Bár a dengue-láz hivatalos besorolása megváltozott, a régi osztályozást is gyakran használják még.[9][29][30]
A korábbi WHO besorolás a vérzéses dengue-lázat négy stádiumra osztotta. A stádiumok:
- I. stádium: A beteg lázas, könnyen bekékülnek az ütődések, vagy az érszorító vizsgálat eredménye pozitív.
- II. stádium: A beteg vére beszivárog a bőrbe, vagy más testrészekbe.
- III. stádium: A beteg keringési sokkra utaló jeleket produkál.
- IV. stádium: A beteg olyan súlyos sokkban van, hogy a vérnyomás és a pulzus nem tapintható.[30] A betegség III. és IV. stádiumára használták a „dengue-sokk szindróma” elnevezést.[29][30]
Laboratóriumi vizsgálatok
[szerkesztés]A dengue-lázat mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálattal lehet diagnosztizálni.[29] Különböző vizsgálatok végezhetők: az egyik vizsgálat izolálja a dengue-láz vírusát (vírusizoláció) a sejttenyésztésben (sejtmintában), egy másik vizsgálat a vírus nukleinsavját keresi egy polimeráz-láncreakció (PCR) nevű eljárással (nukleinsav-kimutatás). Egy harmadik vizsgálat a vírus antigénjét keresi a vérben. Egy további vizsgálat antitesteket mutat ki (antigén-kimutatás), amelyeket a szervezet termel a dengue-fertőzésre adott immunreakció részeként.[27][31] A vírusizoláció és a nukleinsav-kimutatás hatékonyabb, mint az antigén-kimutatás, azonban ezek a vizsgálatok drágábbak, ezért sok helyen nincs rájuk lehetőség.[31] Amikor a dengue-láz a korai szakaszban van (kevés vírus van még csak a szervezetben), ezek a vizsgálatok mind negatívak lehetnek (vagyis nem mutatják ki, hogy a betegnek dengue-fertőzése van).[9][27]
Az antitest-vizsgálatot kivéve ezek a laboratóriumi vizsgálatok a betegség kezdeti szakaszában tudnak a diagnosztikában segíteni, míg az antitestvizsgálat a fertőzés későbbi szakaszában igazolja a fertőzést. A szervezet jellemzően 5-7 nappal a fertőzés után állítja elő a dengue-vírus elleni speciális antitesteket.[11][27][32]
Megelőzése
[szerkesztés]
A dengue-vírus terjedésének megelőzésére 2015-ben fejlesztettek ki védőoltást Dengvaxia néven.,[33] A fertőzés megelőzésére az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elsősorban a szúnyogpopuláció csökkentését és a szúnyogcsípés elleni védekezést javasolja.[18][34]
A WHO egy olyan programot javasol a dengue-fertőzés megelőzésére (az úgynevezett Integrált Vektorkontroll programot), amely öt különböző részből áll:
- Érdekképviselet, társadalmi mozgósítás és törvényhozás (jogszabályok) segítségével kell a közegészségügyi szervezeteket és a közösségeket erősebbé tenni.
- A társadalom minden részének együtt kell működnie. Ez magában foglalja a közszférát (például a kormányt), a privát szférát (például a cégeket és nagyvállalatokat) és az egészségügyet.
- A betegségszabályozás minden módját integrálni (vagyis egyesíteni) kell, hogy az összes elérhető erőforrást együttesen használva azok a lehető legnagyobb hatást gyakorolhassák.
- A döntéseket bizonyítékok alapján kell meghozni annak érdekében, hogy az intervenciók (a dengue-láz szabályozására irányuló intézkedések) valóban hathatósak legyenek.
- Azok a területek, ahol a dengue-láz gyakran előfordul, kapjanak megfelelő segítséget, hogy képesek legyenek a betegségre önállóan reagálni.[18]
A WHO néhány specifikus dolgot is javasol, amelyek segítségével a szúnyogpopulációt ellenőrzés alá lehet vonni és megelőzhető a szúnyogcsípés. A legjobb megoldás az egyiptomi cípőszúnyogok korlátozására, ha megsemmisítik az élőhelyüket.[18] A nyitott víztározókat ki kell üríteni (hogy a szúnyogok ne tudjanak azokban petéket lerakni. Rovarirtók vagy biológiai védekezés segítségével csökkenteni lehet a szúnyogok számát ezeken a területeken.[18] A tudósok úgy gondolják, hogy az organofoszfát vagy piretropid rovarirtó spray-k nem segítenek.[4] Az állóvíztől meg kell szabadulni, mert vonzza a szúnyogokat és mert az is egészségügyi problémát okozhat, ha a rovarirtó szerek felhalmozódnak az állóvízben.[18] A szúnyogcsípés elkerülhető olyan ruházat viselésével, amely a bőrt teljesen befedi. Rovarriasztó szert is lehet használni, ami segít távol tartani a szúnyogokat (a DEET a leghatékonyabb). Pihenésnél használható szúnyogháló is.[19]
Kezelése
[szerkesztés]
Kimondottan a dengue-láz ellen nincs kezelés.[3] A tünetektől függően a különböző betegeknek eltérő kezelésre van szükségük. Néhányan otthon gyógyulhatnak, míg egy egészségügyi szakdolgozó figyelemmel kíséri az állapotukat. Vannak, akik jobban lesznek, ha több folyadékot isznak, míg másoknak intravénás folyadékra és vérátömlesztésre lehet szüksége.[35] Az egészségügyi szakdolgozó dönthet úgy, hogy a betegnek kórházi ellátásra van szüksége, ha veszélyes figyelmeztető jelek lépnek fel, különösen akkor, ha a betegnek krónikus betegsége van.[9]
Amikor a fertőzött beteg intravénás folyadékot kap, általában csak egy vagy két napig van arra szüksége.[35] Az egészségügyi szakdolgozó annak megfelelően emeli az intravénás folyadék mennyiségét, hogy a beteg bizonyos mennyiségű (óránként 0,5–1 ml/kg) vizeletet ürítsen. A folyadék mennyiségét aszerint is emelik, hogy a beteg hematokritértéke és az egyéb létfontosságú értékek visszatérjenek a normális tartományba.[9] A vérzés kockázata miatt az egészségügyi szakdolgozók általában megpróbálják elkerülni az invazív orvosi beavatkozásokat, mint amilyen a nazogasztrikus szonda (amikor a beteg orrán keresztül levezetnek egy csövet a gyomorba), az intramuszkuláris injekció (amikor a gyógyszert az izomba adják) és az artériás szúrás (amikor tűt szúrnak az artériába).[9] Acetaminophen (paracetamol) adható a láz és a fájdalom csillapítására. Nem-szteroid gyulladáscsökkentő szereket (rövidítve: NSAID-eket, mint az ibuprofen és az aszpirin) nem tanácsos használni, mert növelik a vérzés esélyét.[35] A vérátömlesztést minél előbb el kell kezdeni, amint a beteg létfontosságú értékei megváltoznak, vagy a normális tartományon kívülre kerülnek, illetve ha a vörösvértestszám lecsökken a vérben.[36] Amikor vérátömlesztésre van szükség, a betegnek teljes vért (vagyis olyan vért, aminek részeit nem választották szét) vagy szeparált vörösvértestet kell kapnia. Vérlemezkék (a teljes vérből kiválasztva) vagy friss fagyasztott plazma átömlesztése általában nem javasolt.[36]
Amikor a beteg a lábadozási szakaszban van, általában már nem kap több intravénás folyadékot, nehogy folyadéktöbblet lépjen fel.[9] Ha folyadéktöbblet lép fel, de a beteg értékei stabilak, az is elég lehet, ha csak abbahagyják a folyadékbevitelt.[36] Ha a beteg már túl van a kritikus stádiumon, nagy hatású vízhajtót is adhatnak neki, mint amilyen a furoszemid. Ez kihajtja a többletfolyadékot a vérkeringésből.[36]
Valószínűsége
[szerkesztés]
Vörös: A dengue-láz és az egyiptomi csípőszúnyog együttesen
Kék: Egyiptomi csípőszúnyog előfordul, de nincs fertőzésveszély
Sötétkék: őshonos; Zöld: behurcolt
A legtöbb dengue-lázzal fertőzött beteg teljesen és későbbi problémák nélkül felépül.[29] Kezelés nélkül a fertőzöttek 1–5%-a (100 beteg közül 1–5) belehal a betegségbe,[9] de megfelelő kezeléssel kevesebb mint 1% hal bele a fertőzésbe.[29] Mindazonáltal a súlyos fertőzöttek 26%-a meghal.[9] 2023-ban világszerte 6,5 millió megbetegedést regisztráltak, ebből 7300 volt halálos.[6]
A dengue-láz több mint 110 országban fordul elő.[9] Évente a világon 50 és 100 millió közötti fertőzést okoz a vírus. A fertőzés következtében a világon évente félmillió ember kerül kórházba,[3] és körülbelül 12 500–25 000 ember hal meg.[10][37]
A dengue-láz a leggyakoribb vírusos fertőzés, amit ízeltlábúak terjesztenek.[16] Becslések szerint a dengue-láz betegségterhe körülbelül 1600 egészségkárosodással korrigált életév egymilliós lakosságra számítva. Ez azt jelenti, hogy minden egymilliós embercsoporton belül az emberek élettartama 1600 évvel kevesebb a dengue-láz miatt. Ez körülbelül ugyanakkora betegségteher, mint amit más gyermekkori és trópusi betegségek – például a tuberkulózis – okoznak.[27] A dengue-láz feltehetően a malária mögött második helyen áll a legfontosabb trópusi betegségek között.[9] A WHO számításai szerint a dengue-láz a 16 legelhanyagoltabb trópusi betegség egyike, ami azt jelenti, hogy a betegséget nem veszik elég komolyan.[38]
A dengue-láz egyre jobban elterjed a világon. 2010-re harmincszor olyan gyakori lett az előfordulása, mint 1960-ban.[39] Erre az emelkedő tendenciára több okot is látnak: többen laknak városokban, növekszik a világ népessége, és többen vállalkoznak nemzetközi utazásokra. Egyesek szerint a globális felmelegedés is szerepet játszik a dengue-láz fokozott terjedésében.[3]
A dengue-láz az egyenlítő környékén a leggyakoribb. 2,5 milliárd ember él olyan területen, ahol a betegség előfordul, ezek 70%-a Ázsiában és a Csendes-óceán térségében él.[39] Az Egyesült Államokban a dengue-lázzal fertőzött területekről lázasan hazatérők 2,9-8%-a megfertőződött utazás közben.[19] Ebben a csoportban a dengue-láz a második leggyakrabban észlelt fertőzés a malária után.[11]
Története
[szerkesztés]A dengue-lázról sok évvel ezelőtt írtak először. Egy, a Csin ()-dinasztiából (i.sz. 265–420) származó kínai orvosi enciklopédia említést tesz egy emberről, aki valószínűleg dengue-lázban szenvedett. A könyv egy „vízi méregről” beszél, aminek repülő rovarokhoz van köze.[40][41] A 17. századból is származik írásos emlék egy esetleges dengue-járványról, melynek során a betegség rövid idő alatt igen gyorsan terjedt. A legkorábbi beszámolók, amelyek nagy valószínűség szerint a dengue-lázról szóltak, 1779-ből és 1780-ból származnak. Ezek a beszámolók egy Ázsián, Afrikán és Észak-Amerikán végigsöprő járványról számolnak be.[41] Ezt követően egészen 1940-ig a járvány ritkán fordult elő.[41]
1906-ban tudósok bebizonyították, hogy az embert az Aedes nembe tartozó szúnyogok fertőzik meg, 1907-ben pedig igazolták, hogy a dengue-lázat vírus okozza. Ez volt a második olyan betegség, amelyről bizonyították, hogy vírus okozza. (Az elsőt a tudósok ekkorra már igazolták, ami a sárgaláz volt.)[42] John Burton Cleland és Joseph Franklin Siler tovább tanulmányozták a dengue-vírust és felismerték, hogy alapvetően hogyan terjed a vírus.[42]
A második világháború alatt és után a dengue-láz egyre több megbetegedést okozott. Ezt annak tulajdonítják, hogy a háború beavatkozott a dél-ázsiai és csendes-óceáni hadszíntereken azok ökölógiájába, többféle módon hatással volt a környezetre. A dengue-láz új térségekre is átterjedt, megjelent a „vérzéses dengue-láz” , amelyet ekkor még külön betegségként írtak le. Ezt a súlyos fázist először 1953-ban jelentették a Fülöp-szigeteken. Az 1970-es évekre a vérzéses dengue-láz a gyermekhalálozás egyik vezető okává vált. A csendes-óceáni térségben a megbetegedés immár járványos mértékeben tért vissza és tovább terjedt az amerikai kontinensre is.[41] Ott a dengue-sokk szindróma és a vérzéses dengue-láz járványos formában 24 közép- és dél-amerikai országot érintettek 1981-től kezdődően. [15] 2013-ban a dengue-láz rohamos terjedése miatt „közegészségügyi vészhelyzetet” hirdettek Costa Ricán, a súlyos megbetegedések száma meghaladta a 26 ezret.[43]
Nevének eredete
[szerkesztés]Nem világos, honnan ered a dengue szó. Néhányan úgy gondolják, hogy a szuahéli Ka-dinga pepo kifejezésből származik. Ez a kifejezés azt jelenti, hogy a betegséget egy gonosz szellem okozza.[40] A szuahéli dinga szóról úgy gondolják, hogy a spanyol dengue szóból származik. Ez a szó azt jelenti: „óvatos”. Ezt a szót használhatták a beteg leírására, akinek csontfájdalmat okozott a dengue, és a fájdalom következtében óvatosan járt.[44] Az is lehetséges azonban, hogy a spanyol szó származik a szuahéliből, és nem fordítva.[40]
Megint mások szerint a dengue szó a nyugat-indiai szigetvilág térségéből származik. Ha a rabszolgák elkapták a dengue-lázat, azt mondták, úgy áll és jár, mint egy dendi. Emiatt a betegséget „dendi-láznak” is nevezték.[45][46]
A „csonttörő láz” elnevezés Benjamin Rush orvos nevéhez fűződik, aki az Amerikai Egyesült Államok Alapító atyáinak egyike volt. 1789-ben Rush a „csonttörő láz” elnevezést használta, amikor egy 1780-as, Philadelphiában kitört dengue-járványról számolt be. Ebben a beszámolóban Rush legtöbbször a formálisabb „epebajos váltakozó láz” nevet használta.[47][48] A „dengue-láz” kifejezés csak 1828 után vált gyakorivá,[46] addig számos különböző névvel illették a betegséget. Hívták például „szívszaggató láznak” és „la dengue”-nek is.[46] A dengue-láz súlyos eseteire más neveket is használtak, például: „fertőző vérlemezke-hiányos bőrvérzés”, „Fülöp-szigeteki”, „thai” és „szingapúri vérzéses láz”.[46]
Kutatása
[szerkesztés]
Tudósok továbbra is kutatásokat végeznek a dengue-láz megelőzésének és kezelésének módjait keresve. Azon is sokan dolgoznak, hogy a szúnyogpopulációt lecsökkentsék,[49] valamint hogy védőoltást és gyógyszereket állítsanak elő.[50] Sok egyszerű lépést tettek már a szúnyogpopuláció csökkentésére, amelyek közül néhány bevált. Például guppikat (Poecilia reticulata) vagy evezőlábú rákokat lehet az állóvízbe telepíteni, amelyek megeszik a szúnyoglárvákat.[49]
Jelenleg is folynak a kutatások olyan védőoltás kifejlesztését célozva, amely a dengue-lázat okozó vírusok mind a négy típusa ellen védheti az embereket.[34] Egyes kutatók tartanak attól, hogy a védőoltás mellett fokozódna egy súlyosabb betegség kialakulásának kockázata, a fertőzés antitestfüggő felerősítése (antibody-dependent enhancement, ADE) következtében.[51] A legjobb oltóanyagnak rendelkeznie kell néhány alapvető jellemzővel. Először is, biztonságosnak kell lennie. Másodszor, egy vagy két oltás legyen elég a védelemhez. Harmadszor, a dengue-láz összes típusa ellen védettséget kell nyújtania. Negyedszer, ne legyen ADE a következménye. Ötödször, legyen könnyen szállítható (mozgatható) és tárolható (eltartható, bármikor is legyen rá szükség). Hatodszor, legyen olcsó és költséghatékony.[51] Néhány védőoltást már kipróbáltak 2009-ig.[27][47][51] A kutatók abban reménykednek, hogy az első védőoltások 2015-re kereskedelmi forgalomba kerülhetnek.[34]
A tudósok azon is dolgoznak, hogy olyan antivirális (azaz vírusölő) gyógyszereket fejlesszenek ki, amelyekkel a lázas rohamokat kezelni, a súlyos szövődményeket pedig megelőzni tudják.[52][53] Azon is dolgoznak, hogy megismerjék, hogyan épül fel a vírus fehérjeszerkezete, ami segíthet abban, hogy hatékony gyógyszereket dolgozzanak ki a dengue-láz kezelésére.[53]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Bősze Péter (2004. december). „Az emberi vírusok neveinek összeállítása víruscsaládok, alcsaládok, nemzetségek, fajok stb. szerinti bontásban”. Magyar Orvosi Nyelv IV (2). [2015. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN 1588-3191. (Hozzáférés: 2015. január 5.)
- ↑ Hogyan ejtik ki a Dengue szót?. a magyar kiejtése a spanyol és az olasz változathoz hasonlít. forvo.com. (Hozzáférés: 2015. január 6.)
- ↑ a b c d e f g h i j k Whitehorn J, Farrar J (2010). „Dengue” (angol nyelven). British Medical Bulletin 95, 161–73. o. DOI:10.1093/bmb/ldq019. PMID 20616106.
- ↑ a b c d Reiter P. (2010. március 11.). „Yellow fever and dengue: a threat to Europe?” (angol nyelven). Eurosurveillance 15 (10), 19509. o. PMID 20403310.
- ↑ Normile D. (2013. Október). „Surprising new dengue virus throws a spanner in disease control efforts (Tropical medicine)” (angol nyelven). Science 342 (6157), 415. o. DOI:10.1126/science.342.6157.415. PMID 24159024.
- ↑ a b c d e Dengue and severe dengue (angol nyelven). Egészségügyi Világszervezet (WHO), 2023. március 17.
- ↑ a b c WHO (2009), i. m. 14-16. o.
- ↑ Gubler (2010), p. 379.
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab Ranjit S, Kissoon N (2010. July). „Dengue hemorrhagic fever and shock syndromes” (angol nyelven). Pediatric Critical Care Medicine 12 (1), 90–100. o. DOI:10.1097/PCC.0b013e3181e911a7. PMID 20639791.
- ↑ a b c d e Varatharaj A (2010). „Encephalitis in the clinical spectrum of dengue infection” (angol nyelven). Neurology India 58 (4), 585–91. o. DOI:10.4103/0028-3886.68655. PMID 20739797.
- ↑ a b c d e f g h Chen LH, Wilson ME (2010. October). „Dengue and chikungunya infections in travelers” (angol nyelven). Current Opinion in Infectious Diseases 23 (5), 438–44. o. DOI:10.1097/QCO.0b013e32833c1d16. PMID 20581669.
- ↑ a b c d e f g h i j k l WHO (2009), i. m. 25–27. o.
- ↑ a b Wolff K, Johnson RA (eds.). Viral Infections of Skin and Mucosa, Fitzpatrick's Color Atlas and Synopsis of Clinical Dermatology, 6th (angol nyelven), New York: McGraw-Hill Medical, 810–2. o. (2009). ISBN 9780071599757
- ↑ a b Knoop KJ, Stack LB, Storrow A, Thurman RJ (eds.). Tropical Medicine, Atlas of Emergency Medicine, 3rd (angol nyelven), New York: McGraw-Hill Professional, 658–659. o. (2010). ISBN 0071496181
- ↑ a b c d e Gould EA, Solomon T (2008. February). „Pathogenic flaviviruses” (angol nyelven). The Lancet 371 (9611), 500–9. o. DOI:10.1016/S0140-6736(08)60238-X. PMID 18262042.
- ↑ a b Rodenhuis-Zybert IA, Wilschut J, Smit JM (2010. August). „Dengue virus life cycle: viral and host factors modulating infectivity” (angol nyelven). Cellular and Molecular Life Sciences 67 (16), 2773–86. o. DOI:10.1007/s00018-010-0357-z. PMID 20372965.
- ↑ a b Simmons CP, Farrar JJ, Nguyen vV, Wills B. (2012. April). „Dengue” (angol nyelven). The New England Journal of Medicine 366 (15), 1423-32. o. DOI:10.1056/NEJMra1110265. PMID 22494122.
- ↑ a b c d e f WHO (2009), i. m. 59-60. o.
- ↑ a b c Center for Disease Control and Prevention: Chapter 5 – Dengue Fever (DF) and Dengue Hemorrhagic Fever (DHF) (angol nyelven). 2010 Yellow Book. [2010. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 23.)
- ↑ Dr. Horváth Balázs, általános orvos: Dengue-láz - Mennyire veszélyes?. webbeterg.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 29.)
- ↑ Már Magyarországon van a dengue-láz terjesztője?. Magyar Nemzet online, 2012. április 16. [2014. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 28.)
- ↑ Gubler (2010), i. m. 377-78. o.
- ↑ Wilder-Smith A, Chen LH, Massad E, Wilson ME (2009. January). „Threat of Dengue to Blood Safety in Dengue-Endemic Countries”. Emerging Infectious Diseases 15 (1), 8–11. o. [2009. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.3201/eid1501.071097. PMID 19116042. PMC 2660677.
- ↑ Stramer SL, Hollinger FB, Katz LM, et al. (2009. August). „Emerging infectious disease agents and their potential threat to transfusion safety”. Transfusion 49 Suppl 2, 1S–29S. o. DOI:10.1111/j.1537-2995.2009.02279.x. PMID 19686562.
- ↑ Teo D, Ng LC, Lam S (2009. April). „Is dengue a threat to the blood supply?” (angol nyelven). Transfusion Medicine 19 (2), 66–77. o. DOI:10.1111/j.1365-3148.2009.00916.x. PMID 19392949. PMC 2713854.
- ↑ Wiwanitkit V (2010. January). „Unusual mode of transmission of dengue” (angol nyelven). Journal of Infection in Developing Countries 4 (1), 51–4. o. PMID 20130380.
- ↑ a b c d e f g Guzman MG, Halstead SB, Artsob H, et al. (2010. December). „Dengue: a continuing global threat” (angol nyelven). Nature Reviews Microbiology 8 (12 Suppl), S7–S16. o. DOI:10.1038/nrmicro2460. PMID 21079655.
- ↑ a b Martina BE, Koraka P, Osterhaus AD (2009. October). „Dengue Virus Pathogenesis: an Integrated View” (angol nyelven). Clinical Microbiology Reviews 22 (4), 564–81. o. [2011. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1128/CMR.00035-09. PMID 19822889. PMC 2772360. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
- ↑ a b c d e f g WHO (2009), i. m. 10-11. o.
- ↑ a b c WHO. Chapter 2: clinical diagnosis, Dengue haemorrhagic fever: diagnosis, treatment, prevention and control, 2nd (angol nyelven), Geneva: World Health Organization, 12–23. o. (1997). ISBN 9241545003
- ↑ a b WHO (2009), i. m. 90-95. o.
- ↑ Gubler (2010), i. m. 380. o.
- ↑ Dengvaxia®, World’s First Dengue Vaccine, Approved in Mexico (angol nyelven). sanofipasteur.com, 2015. december 9. [2015. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 8.)
- ↑ a b c WHO (2009), i. m. 137. o.
- ↑ a b c WHO (2009), i. m. 32-37. o.
- ↑ a b c d WHO (2009), i. m. 40-43. o.
- ↑ WHO media centre: Dengue and dengue haemorrhagic fever (angol nyelven). World Health Organization, 2009. március 1. (Hozzáférés: 2010. december 27.)
- ↑ Neglected Tropical Diseases: Diseases covered by NTD Department (angol nyelven). World Health Organization. (Hozzáférés: 2010. december 27.)
- ↑ a b WHO (2009), p. 3.
- ↑ a b c Anonymous (2006). „Etymologia: dengue”. Emerging Infectious Diseases 12 (6), 893. o. [2007. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ a b c d Gubler DJ (1998. July). „Dengue and Dengue Hemorrhagic Fever” (angol nyelven). Clinical Microbiology Reviews 11 (3), 480–96. o. [2011. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. PMID 9665979. PMC 88892. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
- ↑ a b Henchal EA, Putnak JR (1990. October). „The dengue viruses”. Clinical Microbiology Reviews 3 (4), 376–96. o. [2011. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1128/CMR.3.4.376. PMID 2224837. PMC 358169. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
- ↑ Közegészségügyi vészhelyzet Costa Ricában. Index.hu, 2013. augusztus 21. (Hozzáférés: 2014. december 3.)
- ↑ Harper D: Etymology: dengue. Online Etymology Dictionary, 2001. (Hozzáférés: 2008. október 5.)
- ↑ Anonymous: Definition of Dandy fever. MedicineNet.com, 1998. június 15. [2013. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 25.)
- ↑ a b c d Halstead SB. Dengue (Tropical Medicine: Science and Practice). River Edge, N.J: Imperial College Press, 1–10. o. (2008). ISBN 1-84816-228-6
- ↑ a b Barrett AD, Stanberry LR. Vaccines for biodefense and emerging and neglected diseases. San Diego: Academic, 287–323. o. (2009). ISBN 0-12-369408-6
- ↑ Rush AB. An account of the bilious remitting fever, as it appeared in Philadelphia in the summer and autumn of the year 1780, Medical enquiries and observations. Philadelphia: Prichard and Hall, 104–117. o. (1789)
- ↑ a b WHO (2009), i. m. 71. o.
- ↑ WHO (2009), i. m. 137-146. o.
- ↑ a b c Webster DP, Farrar J, Rowland-Jones S (2009. November). „Progress towards a dengue vaccine”. The Lancet Infectious Diseases 9 (11), 678–87. o. DOI:10.1016/S1473-3099(09)70254-3. PMID 19850226.
- ↑ Sampath A, Padmanabhan R (2009. January). „Molecular targets for flavivirus drug discovery”. Antiviral Research 81 (1), 6–15. o. DOI:10.1016/j.antiviral.2008.08.004. PMID 18796313. PMC 2647018.
- ↑ a b Noble CG, Chen YL, Dong H, et al. (2010. March). „Strategies for development of Dengue virus inhibitors”. Antiviral Research 85 (3), 450–62. o. DOI:10.1016/j.antiviral.2009.12.011. PMID 20060421.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Dengue fever című egyszerűsített angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Gubler (2010): Gubler DJ.szerk.: Mahy BWJ, Van Regenmortel MHV: Dengue viruses, Desk Encyclopedia of Human and Medical Virology. Boston: Academic Press, 372–382. o. (2010). ISBN 0-12-375147-0
- WHO (2009): WHO. Dengue Guidelines for Diagnosis, Treatment, Prevention and Control. Geneva: World Health Organization (2009). ISBN 9241547871
- Dengue láz (csonttöréses láz). Országos Epidemiológiai Központ. (Hozzáférés: 2014. december 28.)
- szerk.: Gergely Lajos: Orvosi mikrobiológia, (2. átdolgozott kiadás), Budapest: Alliter Kiadói és Oktatásfejlesztő Alapítvány (2003). ISBN 963-202-766-3
További információk
[szerkesztés]- Dr. Horváth Balázs: Dengue-láz - Mennyire veszélyes?. webbeteg.hu. (Hozzáférés: 2014. december 28.)
- Dengue-láz. egeszsegkalauz.hu. (Hozzáférés: 2014. december 28.)
- Dengue-láz (angol nyelven). dmoz.org. [2014. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 28.)
- Dengue-láz (angol, francia, orosz, spanyol nyelven). WHO. (Hozzáférés: 2014. december 28.)
- Dengue-láz előfordulásai a világ térképén az utolsó három hónapban (angol nyelven). healthmap.org. (Hozzáférés: 2014. december 28.)
 |
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
