Ugrás a tartalomhoz

„Kleopátra (film, 1963)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kékít
Porribot (vitalap | szerkesztései)
a link kékítés AWB
 
(31 közbenső módosítás, amit 13 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{hasonló}}
{{Film infobox
{{Film infobox
| cím = Kleopátra
| cím = Kleopátra
12. sor: 13. sor:
| vezető producer =
| vezető producer =
| alapmű =
| alapmű =
| műfaj = Történelmi [[kalandfilm]]
| műfaj = történelmi [[kalandfilm]]
| forgatókönyvíró = [[Joseph L. Mankiewicz]]<br>[[Sidney Buchman]]<br>[[Ranald MacDougall]]
| forgatókönyvíró = [[Joseph L. Mankiewicz]]<br>[[Sidney Buchman]]<br>[[Ranald MacDougall]]
| dramaturg =
| dramaturg =
26. sor: 27. sor:
| gyártó = [[20th Century Fox]]
| gyártó = [[20th Century Fox]]
| gyártásvezető =
| gyártásvezető =
| ország = {{USA}}
| ország = {{Egyesült Királyság}}<br>{{USA}}<br>{{Svájc}}
| nyelv = Angol
| nyelv = angol
| időtartam = 243 perc
| időtartam = 243 perc
| költségvetés = 31,1 millió dollár<ref>[http://books.google.com/books?id=jhvrSwOOsRgC&pg=PA166 166 Wayne State University Press]</ref>
| költségvetés = 44 millió dollár<ref>[http://divany.hu/tejbenvajban/2013/07/21/ime_az_50_eves_kleopatra_kulisszatitkai/ Dívány - Íme az 50 éves Kleopátra kulisszatitkai]</ref>
| képarány = <!-- Wikidata:p2061, ,:1 -->
| képarány = 2,20:1
| forgalmazó = <!-- Wikidata: p750, {{zászló}} -->
| forgalmazó = <!-- Wikidata: p750, {{zászló}} -->
| bemutató = 1963. június 12. {{zászló|USA}}
| bemutató = 1963. június 12. {{zászló|USA}}
| eredeti adó = <!-- Wikidata: p449, ha tévéfilm -->
| eredeti adó = <!-- Wikidata: p449, ha tévéfilm -->
| magyar adó = <!-- Ha külföldi tévéfilm és nem került Magyarországon moziforgalmazásba; csak az első -->
| magyar adó = <!-- Ha külföldi tévéfilm és nem került Magyarországon moziforgalmazásba; csak az első -->
| díj(ak) = Négy [[Oscar-díj]]
| díj(ak) = négy [[Oscar-díj]]
| korhatár = 12 {{zászló|Magyarország}}
| korhatár = 12 {{zászló|Magyarország}}
| bevétel = 57,8 millió dollár {{zászló|USA}}<ref>[http://www.boxofficemojo.com/movies/?id=cleopatra.htm Box Office Mojo]</ref>
| bevétel = 57,8 millió dollár {{zászló|USA}}<ref>[http://www.boxofficemojo.com/movies/?id=cleopatra.htm Box Office Mojo]</ref>
48. sor: 49. sor:
}}
}}


Az 1963-as '''Kleopátra''' egy színes angol-amerikai-svájci történelmi [[kalandfilm]], melynek középpontjában a világ egyik legismertebb történelmi személyisége, a legendás [[VII. Kleopátra]] egyiptomi királynő áll. A nagy fáraónő szerepét a hatvanas évek egyik ikonikus alakja, [[Elizabeth Taylor]] kapta; [[Marcus Antonius]] szerepében [[Richard Burton]], [[Caius Iulius Caesar]] szerepében pedig [[Rex Harrison]] látható. Az [[1963]]-as Kleopátra minden idők egyik legdrágább filmje. A monumentális díszletek és a fényűző kosztümök hatalmas összegeket emésztettek fel. Nem csak maga a film, a forgatás is legendássá vált. A négyszeres [[Oscar-díj]]as alkotást ma is a filmtörténet egyik legnagyobb műveként tartják számon.
Az 1963-as '''Kleopátra''' egy színes angol-amerikai-svájci történelmi [[kalandfilm]], melyet [[Joseph L. Mankiewicz]] rendezett. Középpontjában a világtörténelem egyik legismertebb személyisége, [[VII. Kleopátra]] egyiptomi királynő áll. A nagy fáraónő szerepét a hatvanas évek egyik ikonikus alakja, [[Elizabeth Taylor]] kapta; [[Marcus Antonius]] szerepében sem kisebb személyiség, mint [[Richard Burton]] látható, de a [[Caius Iulius Caesar]]t alakító [[Rex Harrison]] is a kor ünnepelt színészei közé tartozott.

Ez minden idők egyik legdrágább filmje. A monumentális díszletek, a fényűző kosztümök és a stáb munkadíja hatalmas összegeket emésztettek fel. Napjainkra nem csak maga a film, a forgatás is legendássá vált.


== Történet ==
== Történet ==
56. sor: 59. sor:


== A forgatás körülményei ==
== A forgatás körülményei ==
[[Elizabeth Taylor]] a [[20th Century Fox|Fox filmvállalat]] a ''Kleopátra'' címszerepéért 1 millió dolláros fizetést ajánlott. Taylor volt az első színész, aki ekkora összeget kapott egy filmszerepért, ügyes ügyvédje pedig olyan szerződést kötött, mely szerint a művésznő a bevétel 10%-át is megkapja, a forgatás időszaka alatt pedig gyakorlatilag minden költségét a Fox fizeti (állítólag Taylor összesen 7 millió dollárt keresett a filmen). A filmgyár elég rossz anyagi helyzetben volt, azt remélték, a ''Kleopátra'' éppúgy kihúzza őket a bajból, mint néhány évvel korábban a ''[[Ben-Hur (film, 1959)|Ben-Hur]]'' (1959) az [[Metro-Goldwyn-Mayer|MGM]]-et. Ehhez persze egy nagy sztárra volt szükség, és Liz Taylornál alkalmasabb személyt akkoriban nem találtak volna. A rendezésre [[Rouben Mamoulian]]t kérték fel. [[Caius Iulius Caesar|Caesar]] szerepét [[Peter Finch]] kapta, [[Marcus Antonius|Antoniusét]] pedig a ''Ben-Hur''ból is ismert [[Stephen Boyd]]. Forgatási helyszínnek [[London]]t választották. Már álltak a díszletek, kezdődhetett volna a munka, amikor Taylor [[influenza|influenzás]] lett. Állapota az [[antibiotikum]]ok ellenére fokozatosan romlott, kétoldali [[tüdőgyulladás]]t kapott. A Fox illetékesei az ideg-összeroppanás határán álltak, hiszen Taylor betegsége több mint százezer dolláros veszteséget jelentett naponta, mivel a címszereplőre majdnem minden jelenetben szükség lett volna. Az orvosok többhetes pihenőt írtak elő a sztárnak. A biztosítótársaságok ragaszkodtak ahhoz, hogy Taylort cseréljék le, ám a Fox elnöke úgy vélte, csak Liz tudja megmenteni a vállalatot a csődtől. Ez az állapot azonban vészesen közeledett: 7 millió dollár körül jártak már a kiadások, miközben a forgatás igazából még el sem kezdődött. A helyzetet súlyosbította, hogy lejárt a [[Pinewood stúdió]]val kötött bérleti szerződés, új forgatási helyszínt kellett keresni. A tétlenségbe belefáradt Mamoulian lemondott a rendezésről. A helyére [[Joseph L. Mankiewicz]] – a ''Múlt nyáron, hirtelen'' rendezője – lépett, aki vállalta a [[forgatókönyv]] átírását is. Nem sokkal 28. születésnapja után Elizabeth egyik reggel rosszul lett a szállodai szobájában, levegő után kapkodott: életét csak a gyors [[gége]]metszés mentette meg, amit a szálloda orvosa hajtott végre. Állapota ennek ellenére napokig válságos volt.
[[Elizabeth Taylor]]nak a [[20th Century Fox]] filmvállalat a ''Kleopátra'' címszerepéért 1 millió dolláros fizetést ajánlott. Taylor volt az első színész, aki ekkora összeget kapott egy filmszerepért, ügyes ügyvédje pedig olyan szerződést kötött, mely szerint a művésznő a bevétel 10%-át is megkapja, a forgatás időszaka alatt pedig gyakorlatilag minden költségét a Fox fizeti (állítólag Taylor összesen 7 millió dollárt keresett a filmen). A filmgyár elég rossz anyagi helyzetben volt, azt remélték, a ''Kleopátra'' éppúgy kihúzza őket a bajból, mint néhány évvel korábban a ''[[Ben-Hur (film, 1959)|Ben-Hur]]'' (1959) az [[Metro-Goldwyn-Mayer|MGM]]-et. Ehhez persze egy nagy sztárra volt szükség, és Liz Taylornál alkalmasabb személyt akkoriban nem találtak volna. A rendezésre [[Rouben Mamoulian]]t kérték fel. [[Caius Iulius Caesar|Caesar]] szerepét [[Peter Finch]] kapta, [[Marcus Antonius|Antoniusét]] pedig a ''Ben-Hur''ból is ismert [[Stephen Boyd]]. Forgatási helyszínnek [[London]]t választották. Már álltak a díszletek, kezdődhetett volna a munka, amikor Taylor [[influenza|influenzás]] lett. Állapota az [[antibiotikum]]ok ellenére fokozatosan romlott, kétoldali [[tüdőgyulladás]]t kapott. A Fox illetékesei az ideg-összeroppanás határán álltak, hiszen Taylor betegsége több mint százezer dolláros veszteséget jelentett naponta, mivel a címszereplőre majdnem minden jelenetben szükség lett volna. Az orvosok többhetes pihenőt írtak elő a sztárnak. A biztosítótársaságok ragaszkodtak ahhoz, hogy Taylort cseréljék le, ám a Fox elnöke úgy vélte, csak Liz tudja megmenteni a vállalatot a csődtől. Ez az állapot azonban vészesen közeledett: 7 millió dollár körül jártak már a kiadások, miközben a forgatás igazából még el sem kezdődött. A helyzetet súlyosbította, hogy lejárt a [[Pinewood Studios|Pinewood stúdió]]val kötött bérleti szerződés, új forgatási helyszínt kellett keresni. A tétlenségbe belefáradt Mamoulian lemondott a rendezésről. A helyére [[Joseph L. Mankiewicz]] – a ''Múlt nyáron, hirtelen'' rendezője – lépett, aki vállalta a [[forgatókönyv]] átírását is. Nem sokkal 28. születésnapja után Elizabeth egyik reggel rosszul lett a szállodai szobájában, levegő után kapkodott: életét csak a gyors [[gége]]metszés mentette meg, amit a szálloda orvosa hajtott végre. Állapota ennek ellenére napokig válságos volt.


Az orvosok féléves pihenőt tanácsoltak. A Fox vezetősége kénytelen volt beletörődni ebbe, és ezt az időt arra használták fel, hogy új díszletet építtessenek [[Róma|Rómában]], a [[Cinecittà]] stúdióiban. Az már csak hab volt a tortán, hogy mire elkezdődhetett volna az [[olaszország]]i forgatás, a két férfi főszereplőnek egyéb kötelezettségei miatt el kellett hagynia a ''Kleopátra'' stábját. Caesar szerepét ezután [[Rex Harrison]], Antoniusét pedig Richard Burton kapta. A római forgatás feszített tempóban és feszült hangulatban zajlott. A Fox a költségek miatt türelmetlenkedett, és Mankiewicz csak úgy bírt lépést tartani a filmgyár által diktált tempóval, hogy majdhogynem előző éjszaka írta azt, amit másnap leforgatott. Ez a fajta [[improvizáció]] azonban csak növelte a költségeket, hiszen jó néhány, később feleslegesnek bizonyult jelenetet is felvettek emiatt. További problémát jelentett, hogy a forgatáson szerelem bontakozott ki Taylor és Burton között. Mindketten házasok voltak, ezért nagyszabású botrány volt kilátásban, amely kedvezőtlenül befolyásolhatta volna a forgalmazást. A médiának köszönhetően a botrány nem is maradt el: a [[Vatikán]] például nyilvánosan elítélte a szerelmespárt, az Egyesült Államokban pedig olyan indítványok hangzottak el, hogy vonják vissza Burton vízumát, Taylort pedig nyilvánítsák nemkívánatos személynek. Az óriási médiacirkusz a várakozásokkal ellentétben pozitív eredménnyel járt: a közönség a premier után tódult a mozikba, hogy lássa a több mint négyórás (eredeti változatában 320 perces!) szuperprodukció botrányos szerelmespárját. A kritikák többsége viszont lesújtó volt, és Taylort – reményeivel ellentétben – nem jelölték újra Oscar-díjra. A közönség érdeklődése is hamar alábbhagyott, és a ''Kleopátra'' csak évekkel később vált igazi legendává, és hozta vissza busásan a 44 millió dolláros (1999-es árfolyamon: 270 millió dollár!) gyártási költségét a [[VHS|video]]- és [[DVD]]-forgalmazás révén.
Az orvosok féléves pihenőt tanácsoltak. A Fox vezetősége kénytelen volt beletörődni ebbe, és ezt az időt arra használták fel, hogy új díszletet építtessenek [[Róma|Rómában]], a [[Cinecittà]] stúdióiban. Az már csak hab volt a tortán, hogy mire elkezdődhetett volna az [[olaszország]]i forgatás, a két férfi főszereplőnek egyéb kötelezettségei miatt el kellett hagynia a ''Kleopátra'' stábját. Caesar szerepét ezután [[Rex Harrison]], Antoniusét pedig Richard Burton kapta. A római forgatás feszített tempóban és feszült hangulatban zajlott. A Fox a költségek miatt türelmetlenkedett, és Mankiewicz csak úgy bírt lépést tartani a filmgyár által diktált tempóval, hogy majdhogynem előző éjszaka írta azt, amit másnap leforgatott. Ez a fajta [[improvizáció]] azonban csak növelte a költségeket, hiszen jó néhány, később feleslegesnek bizonyult jelenetet is felvettek emiatt. További problémát jelentett, hogy a forgatáson szerelem bontakozott ki Taylor és Burton között. Mindketten házasok voltak, ezért nagyszabású botrány volt kilátásban, amely kedvezőtlenül befolyásolhatta volna a forgalmazást. A médiának köszönhetően a botrány nem is maradt el: a [[Vatikán]] például nyilvánosan elítélte a szerelmespárt, az Egyesült Államokban pedig olyan indítványok hangzottak el, hogy vonják vissza Burton vízumát, Taylort pedig nyilvánítsák nemkívánatos személynek. Az óriási médiacirkusz a várakozásokkal ellentétben pozitív eredménnyel járt: a közönség a premier után tódult a mozikba, hogy lássa a több mint négyórás (eredeti változatában 320 perces!) szuperprodukció botrányos szerelmespárját. A kritikák többsége viszont lesújtó volt, és Taylort – reményeivel ellentétben – nem jelölték újra Oscar-díjra. A közönség érdeklődése is hamar alábbhagyott, és a ''Kleopátra'' csak évekkel később vált igazi legendává, és hozta vissza a 44 millió dolláros (2013-as árfolyamon kb. 332,3 millió dollár) gyártási költségét a [[VHS|video]]- és [[DVD]]-forgalmazás révén.


== Szereplők ==
== Szereplők ==
* [[Elizabeth Taylor]] - [[VII. Kleopátra]] (magyar hangja [[Györgyi Anna]])<ref>[http://iszdb.hu/?szinkron=8166 Kleopátra - ISzDb]</ref>
* [[Elizabeth Taylor]] [[VII. Kleopátra|Kleopátra]] (magyar hangja 1. [[Borbás Gabi]]; 2. [[Györgyi Anna]])<ref>{{iszdb cím|8166}}</ref>
* [[Richard Burton]] - [[Marcus Antonius]] (magyar hangja [[Lukács Sándor (színművész)|Lukács Sándor]])
* [[Richard Burton]] [[Marcus Antonius]] (magyar hangja 1. [[Szersén Gyula]]; 2. [[Lukács Sándor (színművész)|Lukács Sándor]])
* [[Rex Harrison]] - [[Caius Iulius Caesar]] (magyar hangja [[Gáti Oszkár]])
* [[Rex Harrison]] [[Caius Iulius Caesar|Julius Caesar]] (magyar hangja 1. [[Sinkovits Imre]]; 2. [[Gáti Oszkár]])
* [[Roddy McDowall]] - [[Augustus római császár|Octavianus]] (magyar hangja [[Schnell Ádám]])
* [[Roddy McDowall]] [[Augustus római császár|Octavianus]] (magyar hangja 1. [[Ujréti László]]; 2. [[Schnell Ádám]])
* [[Martin Landau]] - Rufio (magyar hangja [[Csernák Lajos]])
* [[Martin Landau]] Rufio (magyar hangja [[Csernák Lajos]])
[[Fájl:Elizabeth Taylor Cleopatra 1963.JPG|262px|bélyegkép|jobb|Elizabeth Taylor mint Klopátra királynő]]
[[Fájl:Elizabeth Taylor Cleopatra 1963.JPG|262px|bélyegkép|Elizabeth Taylor mint Kleopátra királynő]]
* [[Hume Cronyn]] - [[Szoszigenész]] (magyar hangja [[Cs. Németh Lajos]])
* [[Hume Cronyn]] [[Szoszigenész]] (magyar hangja [[Cs. Németh Lajos]])
* [[George Colw]] - Flavius
* [[George Colw]] Flavius
* [[Carroll O'Connor]] - Servilius Casca
* [[Carroll O'Connor]] Servilius Casca
* [[Andrew Keir]] - [[Marcus Vipsanius Agrippa]] (magyar hangja [[Papp János (színművész, 1948)|Papp János]])
* [[Andrew Keir]] [[Marcus Vipsanius Agrippa|Agrippa]] (magyar hangja [[Papp János (színművész, 1948)|Papp János]])
* [[Gwen Watford]] - [[Calpurnia Pisonis]]
* [[Gwen Watford]] [[Calpurnia Pisonis]]
* [[Kenneth Haigh]] - [[Marcus Iunius Brutus]] (magyar hangja [[Rosta Sándor]])
* [[Kenneth Haigh]] [[Marcus Iunius Brutus|Brutus]] (magyar hangja [[Rosta Sándor]])
* [[Pamela Brown]] - Főpapnő
* [[Pamela Brown]] Főpapnő (2. magyar hangja: [[Soproni Ági]])
* [[Cesare Danova]] - Apollodórosz (magyar hangja [[Jakab Csaba (színművész)|Jakab Csaba]])
* [[Cesare Danova]] Apollodórosz (magyar hangja [[Jakab Csaba (színművész)|Jakab Csaba]])
* [[Robert Stephens]] - Germanicus (magyar hangja [[Kautzky Armand]])
* [[Robert Stephens]] Germanicus (magyar hangja [[Kautzky Armand]])
* [[Francesca Annis]] - Eiras
* [[Francesca Annis]] Eiras
* [[Richard O'Sullivan]] - [[XIII. Ptolemaiosz|XIII. Ptolemaiosz fáraó]] (magyar hangja [[Dányi Krisztián]])
* [[Richard O'Sullivan]] [[XIII. Ptolemaiosz]] fáraó (magyar hangja [[Dányi Krisztián]])
* [[Gregoire Aslan]] - Pothinus (magyar hangja [[Barbinek Péter]])
* [[Gregoire Aslan]] Pothinus (magyar hangja [[Barbinek Péter]])
* [[Martin Benson]] - Ramosz
* [[Martin Benson]] Ramosz
* [[Herbert Berghof]] - Theodotosz (magyar hangja [[Láng József (színművész)|Láng József]])
* [[Herbert Berghof]] Theodotosz (magyar hangja [[Láng József (színművész)|Láng József]])
* [[John Cairney]] - Phoebus
* [[John Cairney]] Phoebus
* [[Andrew Faulds]] - Canidius (magyar hangja [[Konrád Antal]])
* [[Andrew Faulds]] Canidius (magyar hangja [[Konrád Antal]])
* [[Michael Gwynn]] - Cimber
* [[Michael Gwynn]] Cimber
* [[Michael Hordern]] - [[Marcus Tullius Cicero]] (magyar hangja [[Rajhona Ádám]])
* [[Michael Hordern]] [[Marcus Tullius Cicero]] (magyar hangja [[Rajhona Ádám]])
* [[John Hoyt]] - [[Caius Cassius Longinus (Kr. e. 44)|Caius Cassius Longinus]]
* [[John Hoyt]] [[Caius Cassius Longinus (Kr. e. 44)|Caius Cassius Longinus]]
* [[Marne Maitland]] - Euphranor
* [[Marne Maitland]] Euphranor
* [[Ben Wright]] - Narrátor (a magyar változatban [[Kulka János (színművész)|Kulka János]])
* [[Ben Wright]] Narrátor (a magyar változatban [[Kulka János (színművész)|Kulka János]])


== Díjak, jelölések ==
== Díjak, jelölések ==
*'''[[36. Oscar-gála|Oscar-díj (1964)]]''' - [[Oscar-díj a legjobb operatőrnek|Legjobb operatőr]]: Leon Shamroy
*'''[[36. Oscar-gála|Oscar-díj (1964)]]''' [[Oscar-díj a legjobb operatőrnek|Legjobb operatőr]]: Leon Shamroy
*'''Oscar-díj (1964)''' - [[Oscar-díj a legjobb vizuális effektusoknak|Legjobb vizuális effektusok]]: Emil Kosa Jr.
*'''Oscar-díj (1964)''' [[Oscar-díj a legjobb vizuális effektusoknak|Legjobb vizuális effektusok]]: Emil Kosa Jr.
*'''Oscar-díj (1964)''' - [[Oscar-díj a legjobb jelmeztervezésért|Legjobb jelmeztervezés]]: Vittorio Nino Novarese, Irene Sharaff, Renié
*'''Oscar-díj (1964)''' [[Oscar-díj a legjobb jelmeztervezésért|Legjobb jelmeztervezés]]: Vittorio Nino Novarese, Irene Sharaff, Renié
*'''Oscar-díj (1964)''' - [[Oscar-díj a legjobb látványtervezésért|Legjobb látványtervezés]]: Ray Moyer, Maurice Pelling, Boris Juraga, Walter M. Scott, <br>Paul S. Fox, Elven Webb, Herman A. Blumenthal, Hilyard M. Brown, John DeCuir, Jack Martin Smith
*'''Oscar-díj (1964)''' [[Oscar-díj a legjobb látványtervezésért|Legjobb látványtervezés]]: Ray Moyer, Maurice Pelling, Boris Juraga, Walter M. Scott, Paul S. Fox, Elven Webb, Herman A. Blumenthal, Hilyard M. Brown, John DeCuir, Jack Martin Smith
*[[Golden Globe-díj]] (1964) - [[Golden Globe-díj a legjobb filmrendezőnek|Legjobb rendező]] jelölés: Joseph L. Mankiewicz
*[[Golden Globe-díj]] (1964) [[Golden Globe-díj a legjobb rendezőnek|Legjobb rendező]] jelölés: Joseph L. Mankiewicz
*Golden Globe-díj (1964) - [[Golden Globe-díj a legjobb férfi mellékszereplőnek|Legjobb férfi mellékszereplő]] jelölés: Roddy McDowall
*Golden Globe-díj (1964) [[Golden Globe-díj a legjobb férfi mellékszereplőnek|Legjobb férfi mellékszereplő]] jelölés: Roddy McDowall
*Golden Globe-díj (1964) - [[Golden Globe-díj a legjobb filmdrámának|Legjobb film - drámai kategória]] jelölés
*Golden Globe-díj (1964) [[Golden Globe-díj a legjobb filmdrámának|Legjobb film drámai kategória]] jelölés
*Oscar-díj (1964) - [[Oscar-díj a legjobb filmnek|Legjobb film]] jelölés: Walter Wanger
*Oscar-díj (1964) [[Oscar-díj a legjobb filmnek|Legjobb film]] jelölés: Walter Wanger
*Oscar-díj (1964) - [[Oscar-díj a legjobb férfi főszereplőnek|Legjobb férfi főszereplő]] jelölés: Rex Harrison
*Oscar-díj (1964) [[Oscar-díj a legjobb férfi főszereplőnek|Legjobb férfi főszereplő]] jelölés: Rex Harrison
*Oscar-díj (1964) - Legjobb hang jelölés: Fred Hynes, James Corcoran
*Oscar-díj (1964) Legjobb hang jelölés: Fred Hynes, James Corcoran
*Oscar-díj (1964) - [[Oscar-díj a legjobb vágásnak|Legjobb vágás]] jelölés: Dorothy Spencer
*Oscar-díj (1964) [[Oscar-díj a legjobb vágásnak|Legjobb vágás]] jelölés: Dorothy Spencer
*Oscar-díj (1964) - Legjobb filmzene jelölés: Alex North
*Oscar-díj (1964) Legjobb filmzene jelölés: Alex North
*Oscar-díj (1964) - Legjobb színész - drámai kategória jelölés: Rex Harrison
*Oscar-díj (1964) Legjobb színész drámai kategória jelölés: Rex Harrison


== Érdekességek ==
== Érdekességek ==
*Taylor 24 karátos arany ruhája – ami [[Ízisz]] istennő szárnyaira hasonlít – meglehetősen bonyolult eljárással készült. Rengeteg vékony csíkokra vágott arany színű bőrt, több ezer gyöngyöt és flittert varrtak fel rá a készítők.
*Elizabeth Taylor 24 karátos aranyruhája – ami [[Ízisz]] istennő szárnyaira hasonlít – meglehetősen bonyolult eljárással készült. Rengeteg vékony csíkokra vágott arany színű bőrt, több ezer gyöngyöt és flittert varrtak fel rá a készítők.
*Összesen 26.000 jelmezt készítettek el a filmhez.
*Összesen 26.000 jelmezt készítettek el a filmhez.
*Elizabeth Taylor 65-ször öltözött át a Kleopátrában, ami abban az időben rekordnak számított a filmvásznon.
*Elizabeth Taylor 65-ször öltözött át a forgatás miatt, ami abban az időben rekordnak számított a filmvásznon.
*Hihetetlen költségvetéssel dolgoztak, csak a ruhákra 194.800 dollárt, mai árfolyamon 1,47 millió dollárt, azaz 332 millió forintot tapsoltak el.
*Hihetetlen költségvetéssel dolgoztak, csak a ruhákra 194.800 dollárt, mai árfolyamon 1,47 millió dollárt, azaz 332 millió forintot tapsoltak el.
*A film jelmeztervezője, Renie Conley (Irene Sharaff-fal és Vittorio Nino Noverese-vel együtt) elnyerte a legjobb kosztümökért járó Oscar-díjat 1963-ban. A lenyűgöző jelmezeknek köszönhetően Taylorból divatikon lett, a ruhák pedig hitelesen kihangsúlyozták a szépség és a szexualitás történelmi szerepét.
*A film jelmeztervezője, Renie Conley (Irene Sharaff-fal és Vittorio Nino Noverese-vel együtt) elnyerte a legjobb kosztümökért járó Oscar-díjat 1963-ban. A lenyűgöző jelmezeknek köszönhetően Taylorból divatikon lett, a ruhák pedig hitelesen kihangsúlyozták a szépség és a szexualitás történelmi szerepét.
113. sor: 116. sor:
*A Julius Caesart alakító angol származású Rex Harrison olyan nagy sztárok elől lopta el a showt a filmben, mint Elizabeth Taylor és Richard Burton. A My Fair Lady-ben is felbukkanó színészt ugyanis Oscar-díjra jelölték a Legjobb férfi főszereplő és a Legjobb színész-dráma kategóriában is. Burtont állítása szerint nem zavarta Harrison sikere.
*A Julius Caesart alakító angol származású Rex Harrison olyan nagy sztárok elől lopta el a showt a filmben, mint Elizabeth Taylor és Richard Burton. A My Fair Lady-ben is felbukkanó színészt ugyanis Oscar-díjra jelölték a Legjobb férfi főszereplő és a Legjobb színész-dráma kategóriában is. Burtont állítása szerint nem zavarta Harrison sikere.
*A filmben látható hadseregnek 8000 pár cipőt készítettek.
*A filmben látható hadseregnek 8000 pár cipőt készítettek.
*Az élete során hét férjet is elfogyasztó Taylor ikonikus aranyruháját 59 375 dollárért vagyis több mint 14 millió forintért árverezték el 2012-ben. Ezt megelőzőn több ezer dollárért aukcióba bocsátották a színésznő eljegyzési gyűrűjét és hatalmas, 33 karátos gyémántgyűrűjét is, melyet Richard Burton-től kapott ajándékba.
*Elizabeth Taylor ikonikus aranyruháját 59 375 dollárért vagyis több mint 14 millió forintért árverezték el 2012-ben. Ezt megelőzőn több ezer dollárért aukcióba bocsátották a színésznő eljegyzési gyűrűjét és hatalmas, 33 karátos gyémántgyűrűjét is, melyet Richard Burtontől kapott ajándékba.
*A női szereplők gyakran panaszkodtak arra, hogy provokatív, feszes és áttetsző ruháik miatt túl sok férfi környékezte meg őket a forgatás alatt. Végük a stúdió egy külön őrt bérelt fel részükre, aki megvédte őket a zaklatásoktól.
*A női szereplők gyakran panaszkodtak arra, hogy provokatív, feszes és áttetsző ruháik miatt túl sok férfi környékezte meg őket a forgatás alatt. Végül a stúdió egy külön őrt bérelt fel részükre, aki megvédte őket a zaklatásoktól.
*Egy évvel a film bemutatása után, [[1964]]-ben [[Gerald Thomas]] angol rendező a [[Folytassa… (filmsorozat)|Folytassa-filmsorozat]] keretében elkészítette az amerikai nagyfilm paródiáját, a [[Folytassa, Kleo!|Folytassa, Kleó-t]], a címszerepben [[Amanda Barrie]]-vel.


== Források ==
== Források ==
{{Források}}
{{Források}}

==További információk==
{{filmlinkek}}

{{Joseph L. Mankiewicz}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Filmművészet}}


[[Kategória:1963 filmjei]]
[[Kategória:1963 filmjei]]

A lap jelenlegi, 2024. szeptember 18., 20:03-kori változata

Kleopátra
(Cleopatra)
1963-as amerikai–brit–svájci film

RendezőJoseph L. Mankiewicz
ProducerWalter Wanger
Műfajtörténelmi kalandfilm
ForgatókönyvíróJoseph L. Mankiewicz
Sidney Buchman
Ranald MacDougall
FőszerepbenElizabeth Taylor
Richard Burton
Rex Harrison
Martin Landau
HangJames Corcoran
Fred Hynes
ZeneAlex North
OperatőrLeon Shamroy
VágóDorothy Spencer
JelmeztervezőVittorio Nino Novarese
Renié
Irene Sharaff
DíszlettervezőPaul S. Fox
Ray Moyer
Walter M. Scott
Gyártás
Gyártó20th Century Fox
Ország Egyesült Királyság
 USA
 Svájc
Nyelvangol
Forgatási helyszín
Játékidő243 perc
Költségvetés44 millió dollár[1]
Képarány2,20:1
Forgalmazás
Forgalmazó
Bemutató1963. június 12. USA
Díj(ak)négy Oscar-díj
Korhatár12 Magyarország
Bevétel57,8 millió dollár USA[2]
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Kleopátra témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az 1963-as Kleopátra egy színes angol-amerikai-svájci történelmi kalandfilm, melyet Joseph L. Mankiewicz rendezett. Középpontjában a világtörténelem egyik legismertebb személyisége, VII. Kleopátra egyiptomi királynő áll. A nagy fáraónő szerepét a hatvanas évek egyik ikonikus alakja, Elizabeth Taylor kapta; Marcus Antonius szerepében sem kisebb személyiség, mint Richard Burton látható, de a Caius Iulius Caesart alakító Rex Harrison is a kor ünnepelt színészei közé tartozott.

Ez minden idők egyik legdrágább filmje. A monumentális díszletek, a fényűző kosztümök és a stáb munkadíja hatalmas összegeket emésztettek fel. Napjainkra nem csak maga a film, a forgatás is legendássá vált.

Történet

[szerkesztés]

Családi viszály dúl Egyiptom trónja körül, s Caesarra (Rex Harrison) vár a feladat, hogy Ptolemaiosz és két nővére között igazságot tegyen. Kleopátra (Elizabeth Taylor) szépsége teljesen rabul ejti Caesart, aki a tervezettnél tovább időzik Egyiptomban. Végül azonban Rómába szólítja a kötelessége és rövid időn belül megszilárdítja hatalmát az ellene forduló szenátusban.

Kleopátra (Elizabeth Taylor) Caesar távollétében minden fortélyát beveti Róma imperátorával, Antonius-szal (Richard Burton) szemben, és szépségével elcsábítja a férfit. Caesar mit sem sejt románcukról és népszerűsége csúcspontján meghívja Kleopátrát Rómába, ahol a nép ellenségesen fogadja. A gyönyörű nő azonban páratlan vonzerejével és ravaszságával végül lehengerli Rómát.[3]

A forgatás körülményei

[szerkesztés]

Elizabeth Taylornak a 20th Century Fox filmvállalat a Kleopátra címszerepéért 1 millió dolláros fizetést ajánlott. Taylor volt az első színész, aki ekkora összeget kapott egy filmszerepért, ügyes ügyvédje pedig olyan szerződést kötött, mely szerint a művésznő a bevétel 10%-át is megkapja, a forgatás időszaka alatt pedig gyakorlatilag minden költségét a Fox fizeti (állítólag Taylor összesen 7 millió dollárt keresett a filmen). A filmgyár elég rossz anyagi helyzetben volt, azt remélték, a Kleopátra éppúgy kihúzza őket a bajból, mint néhány évvel korábban a Ben-Hur (1959) az MGM-et. Ehhez persze egy nagy sztárra volt szükség, és Liz Taylornál alkalmasabb személyt akkoriban nem találtak volna. A rendezésre Rouben Mamouliant kérték fel. Caesar szerepét Peter Finch kapta, Antoniusét pedig a Ben-Hurból is ismert Stephen Boyd. Forgatási helyszínnek Londont választották. Már álltak a díszletek, kezdődhetett volna a munka, amikor Taylor influenzás lett. Állapota az antibiotikumok ellenére fokozatosan romlott, kétoldali tüdőgyulladást kapott. A Fox illetékesei az ideg-összeroppanás határán álltak, hiszen Taylor betegsége több mint százezer dolláros veszteséget jelentett naponta, mivel a címszereplőre majdnem minden jelenetben szükség lett volna. Az orvosok többhetes pihenőt írtak elő a sztárnak. A biztosítótársaságok ragaszkodtak ahhoz, hogy Taylort cseréljék le, ám a Fox elnöke úgy vélte, csak Liz tudja megmenteni a vállalatot a csődtől. Ez az állapot azonban vészesen közeledett: 7 millió dollár körül jártak már a kiadások, miközben a forgatás igazából még el sem kezdődött. A helyzetet súlyosbította, hogy lejárt a Pinewood stúdióval kötött bérleti szerződés, új forgatási helyszínt kellett keresni. A tétlenségbe belefáradt Mamoulian lemondott a rendezésről. A helyére Joseph L. Mankiewicz – a Múlt nyáron, hirtelen rendezője – lépett, aki vállalta a forgatókönyv átírását is. Nem sokkal 28. születésnapja után Elizabeth egyik reggel rosszul lett a szállodai szobájában, levegő után kapkodott: életét csak a gyors gégemetszés mentette meg, amit a szálloda orvosa hajtott végre. Állapota ennek ellenére napokig válságos volt.

Az orvosok féléves pihenőt tanácsoltak. A Fox vezetősége kénytelen volt beletörődni ebbe, és ezt az időt arra használták fel, hogy új díszletet építtessenek Rómában, a Cinecittà stúdióiban. Az már csak hab volt a tortán, hogy mire elkezdődhetett volna az olaszországi forgatás, a két férfi főszereplőnek egyéb kötelezettségei miatt el kellett hagynia a Kleopátra stábját. Caesar szerepét ezután Rex Harrison, Antoniusét pedig Richard Burton kapta. A római forgatás feszített tempóban és feszült hangulatban zajlott. A Fox a költségek miatt türelmetlenkedett, és Mankiewicz csak úgy bírt lépést tartani a filmgyár által diktált tempóval, hogy majdhogynem előző éjszaka írta azt, amit másnap leforgatott. Ez a fajta improvizáció azonban csak növelte a költségeket, hiszen jó néhány, később feleslegesnek bizonyult jelenetet is felvettek emiatt. További problémát jelentett, hogy a forgatáson szerelem bontakozott ki Taylor és Burton között. Mindketten házasok voltak, ezért nagyszabású botrány volt kilátásban, amely kedvezőtlenül befolyásolhatta volna a forgalmazást. A médiának köszönhetően a botrány nem is maradt el: a Vatikán például nyilvánosan elítélte a szerelmespárt, az Egyesült Államokban pedig olyan indítványok hangzottak el, hogy vonják vissza Burton vízumát, Taylort pedig nyilvánítsák nemkívánatos személynek. Az óriási médiacirkusz a várakozásokkal ellentétben pozitív eredménnyel járt: a közönség a premier után tódult a mozikba, hogy lássa a több mint négyórás (eredeti változatában 320 perces!) szuperprodukció botrányos szerelmespárját. A kritikák többsége viszont lesújtó volt, és Taylort – reményeivel ellentétben – nem jelölték újra Oscar-díjra. A közönség érdeklődése is hamar alábbhagyott, és a Kleopátra csak évekkel később vált igazi legendává, és hozta vissza a 44 millió dolláros (2013-as árfolyamon kb. 332,3 millió dollár) gyártási költségét a video- és DVD-forgalmazás révén.

Szereplők

[szerkesztés]
Elizabeth Taylor mint Kleopátra királynő

Díjak, jelölések

[szerkesztés]

Érdekességek

[szerkesztés]
  • Elizabeth Taylor 24 karátos aranyruhája – ami Ízisz istennő szárnyaira hasonlít – meglehetősen bonyolult eljárással készült. Rengeteg vékony csíkokra vágott arany színű bőrt, több ezer gyöngyöt és flittert varrtak fel rá a készítők.
  • Összesen 26.000 jelmezt készítettek el a filmhez.
  • Elizabeth Taylor 65-ször öltözött át a forgatás miatt, ami abban az időben rekordnak számított a filmvásznon.
  • Hihetetlen költségvetéssel dolgoztak, csak a ruhákra 194.800 dollárt, mai árfolyamon 1,47 millió dollárt, azaz 332 millió forintot tapsoltak el.
  • A film jelmeztervezője, Renie Conley (Irene Sharaff-fal és Vittorio Nino Noverese-vel együtt) elnyerte a legjobb kosztümökért járó Oscar-díjat 1963-ban. A lenyűgöző jelmezeknek köszönhetően Taylorból divatikon lett, a ruhák pedig hitelesen kihangsúlyozták a szépség és a szexualitás történelmi szerepét.
  • A film rendkívül nagy hatással volt a hatvanas évek divatjára. Trendi volt kígyós gyűrűt, maxiruhát hordani és geometrikus kleopátra frizurát vágatni. Az úgynevezett „Kleopátra szem” megjelent a smink divatban is, a Revlon például Kleopátrával reklámozta „Sphinx Eyes” névre keresztelt kampányát.
  • A Julius Caesart alakító angol származású Rex Harrison olyan nagy sztárok elől lopta el a showt a filmben, mint Elizabeth Taylor és Richard Burton. A My Fair Lady-ben is felbukkanó színészt ugyanis Oscar-díjra jelölték a Legjobb férfi főszereplő és a Legjobb színész-dráma kategóriában is. Burtont állítása szerint nem zavarta Harrison sikere.
  • A filmben látható hadseregnek 8000 pár cipőt készítettek.
  • Elizabeth Taylor ikonikus aranyruháját 59 375 dollárért vagyis több mint 14 millió forintért árverezték el 2012-ben. Ezt megelőzőn több ezer dollárért aukcióba bocsátották a színésznő eljegyzési gyűrűjét és hatalmas, 33 karátos gyémántgyűrűjét is, melyet Richard Burtontől kapott ajándékba.
  • A női szereplők gyakran panaszkodtak arra, hogy provokatív, feszes és áttetsző ruháik miatt túl sok férfi környékezte meg őket a forgatás alatt. Végül a stúdió egy külön őrt bérelt fel részükre, aki megvédte őket a zaklatásoktól.
  • Egy évvel a film bemutatása után, 1964-ben Gerald Thomas angol rendező a Folytassa-filmsorozat keretében elkészítette az amerikai nagyfilm paródiáját, a Folytassa, Kleó-t, a címszerepben Amanda Barrie-vel.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]