Ugrás a tartalomhoz

„IRIS–T” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Németországban kifejlesztett fegyverek kategória hozzáadva (a HotCattel)
Bean49Bot (vitalap | szerkesztései)
botok
24 981 szerkesztés
Bot: {{Zászló}} második paramétere javítva
 
(19 közbenső módosítás, amit 5 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{nincs forrás}}
{{Rakéta infobox
{{Rakéta infobox
|név =IRIS–T
|név =IRIS–T
17. sor: 16. sor:
|legnagyobb repülési magasság =20 000 m
|legnagyobb repülési magasság =20 000 m
|hatótávolság =25 km
|hatótávolság =25 km
|hordozó repülőgépek =[[Eurofighter Typhoon]]{{zászló|német|15px}} {{zászló|olasz|15px}} {{zászló|spanyol|15px}} {{zászló|osztrák|15px}}<br>[[F–16 Fighting Falcon]]{{zászló|norvég|15px}} {{zászló|görög|15px}}<br>[[JAS 39 Gripen]]{{zászló|svéd|15px}} {{zászló|magyar|15px}}<br>[[F/A–18 Hornet]]{{zászló|spanyol|15px}}
|hordozó repülőgépek =[[Eurofighter Typhoon]]{{zászló|német|15}} {{zászló|olasz|15}} {{zászló|spanyol|15}} {{zászló|osztrák|15}}<br>[[F–16 Fighting Falcon]]{{zászló|norvég|15}} {{zászló|görög|15}}<br>[[JAS 39 Gripen]]{{zászló|svéd|15}} {{zászló|magyar|15}}<br>[[F/A–18 Hornet]]{{zászló|spanyol|15}}
|irányítás =infravörös önirányítás
|irányítás =infravörös önirányítás
|robbanótöltet =repesz-romboló
|robbanótöltet =repesz-romboló
26. sor: 25. sor:
|ár=400 ezer EUR / db}}
|ár=400 ezer EUR / db}}


Az '''IRIS–T''' egy német fejlesztésű, rövid hatótávolságú, légi közelharc-rakéta, melyet a régebbi típusú [[AIM–9 Sidewinder|AIM–9 Sidewinderek]] lecserélésére fejlesztettek ki. A nagy manőverezőképességű rakéta különféle verzióit 14 ország hadereje alkalmazza, köztük a Magyar Honvédség is megrendelte a modernizálásra váró Gripen vadászrepülői számára.<ref name=":0">{{Cite web |url=https://infostart.hu/belfold/2021/12/17/korszeru-legiharc-raketakat-kapnak-a-magyar-gripenek# |title=Korszerű légiharc-rakétákat kapnak a magyar Gripenek |accessdate=2021-12-17}}</ref>
Az '''IRIS–T''' német fejlesztésű, rövid hatótávolságú légiharc-rakéta, melyet a régebbi típusú [[AIM–9 Sidewinder|AIM–9 Sidewinderek]] lecserélésére fejlesztettek ki. A nagy manőverezőképességű rakéta különféle verzióit 14 ország hadereje alkalmazza, köztük a Magyar Honvédség is megrendelte a modernizálásra váró Gripen vadászrepülői számára. A típusnak létezik földi indítású légvédelmi változata is '''IRIS–T SL''' néven. <ref name=":0">{{Cite web |url=https://infostart.hu/belfold/2021/12/17/korszeru-legiharc-raketakat-kapnak-a-magyar-gripenek# |title=Korszerű légiharc-rakétákat kapnak a magyar Gripenek |accessdate=2021-12-17}}</ref><ref name=":2" />


== A fejlesztés története ==
== A fejlesztés története ==
A típus kifejlesztése annak köszönhető, hogy a Varsói Szerződés megszűnésekor az egyesült Németország hadereje birtokába került a volt NDK légierejében szolgált MiG-29 repülőgépeknek és az azokhoz tartozó R-73 ([[R–73|AA-11]]) típusú, fejlett infravörös rávezetésű légiharc-rakétáknak. Ezekkel több éles indítást végeztek és így gyakorlati tapasztalatot szereztek a gázsugár-kormányzás jelentős előnyeiről, ami a rakéta manőverező-képességének növelését illeti.
A típus kifejlesztése annak köszönhető, hogy a Varsói Szerződés megszűnésekor az egyesült Németország hadereje birtokába került a volt NDK légierejében szolgált [[MiG–29]] repülőgépeknek és az azokhoz tartozó R-73 ([[R–73|AA-11]]) típusú, fejlett infravörös rávezetésű légiharc-rakétáknak. Ezekkel több éles indítást végeztek és így gyakorlati tapasztalatot szereztek a gázsugár-kormányzás jelentős előnyeiről, ami a rakéta manőverező-képességének növelését illeti.


Az előnyökről azonban a németeknek nem sikerült meggyőzniük a brit felet, így a két ország által akkor közösen fejlesztett [[AIM–132 ASRAAM|ASRAAM]] légiharc-rakéta együttműködés felbomlott. A német DIEHL cég ezután önállóan fejlesztette ki a toltóerő-vektorálású vagyis gázsugár-eltérítéses kormányzással és képalkotó infravörös fejjel is felszerelt IRIS-T közel-légiharc rakétát - a britek pedig az ASRAAM-ot rendszeresítették. Az Amerikai Egyesül Államok hadereje szintén nem rendszeresítette az ASRAAM-ot: ők a saját fejlesztésű [[AIM–9 Sidewinder|AIM-9]]X rakétát rendszeresítették, amely az IRIS-T-hez hasonlóan gázsugár-kormányzást is alkalmaz.
Az előnyökről azonban a németeknek nem sikerült meggyőzniük a brit felet, így a két ország által akkor közösen fejlesztett [[AIM–132 ASRAAM|ASRAAM]] légiharc-rakéta együttműködés felbomlott. A német DIEHL cég ezután önállóan fejlesztette ki a toltóerő-vektorálású vagyis gázsugár-eltérítéses kormányzással és képalkotó infravörös fejjel is felszerelt IRIS–T közel-légiharc rakétát – a britek pedig az ASRAAM-ot rendszeresítették. Az Amerikai Egyesült Államok hadereje szintén nem rendszeresítette az ASRAAM-ot: ők a saját fejlesztésű [[AIM–9 Sidewinder|AIM-9]]X rakétát rendszeresítették, amely az IRIS–T-hez hasonlóan gázsugár-kormányzást is alkalmaz.


Az IRIS-T különlegessége, hogy a gyártó DIEHL cég állítása szerint rendelkezik ún. "hard kill" ellenrakéta képességgel - vagyis aktív elhárító eszközként alkalmazható a repülőgépeket támadó, földi indítású légvédelmi rakéták, illetve légiharc-rakéták "röptében" történő megsemmisítésére. Ehhez elengedhetetlen a közeledő rakéta időben történő észlelése az IRIS-T rakétát hordozó repülőgép radarja által.
Az IRIS–T különlegessége, hogy a gyártó DIEHL cég állítása szerint rendelkezik ún. „hard kill” ellenrakéta-képességgel - vagyis aktív elhárító eszközként alkalmazható a repülőgépeket támadó, földi indítású légvédelmi rakéták, illetve légiharc-rakéták „röptében” történő megsemmisítésére. Ehhez elengedhetetlen a közeledő rakéta időben történő észlelése az IRIS–T rakétát hordozó repülőgép radarja által.


Az IRIS-T rakéta a 2010-es évek elején több üzemeltetőnél - pl. német, osztrák és svéd légierő - rendszerbe állt. A Magyar Honvédség is megrendelte a modernizálásra váró Gripen vadászrepülői számára.<ref name=":0" />
Az IRIS–T rakéta a 2010-es évek elején több üzemeltetőnél – pl. német, osztrák és svéd légierő – rendszerbe állt. A Magyar Honvédség is megrendelte a modernizálásra váró Gripen vadászrepülői számára.<ref name=":0" />

⚫
AZ IRIS-T légiharc rakéta napjainkban már rendelkezik földi telepítésű, légvédelmi változattal is '''IRIS-T SL''' néven. A föld-levegő változatnál a hatótávolság növelése érdekében egy nagyobb átmérőjű rakétahajtómű fokozatot építettek be, hiszen itt nem érvényesül a hordozó repülőgép sebességéből adódó mozgási energia nyújtotta előny. A függőlegesen indított rakéta GPS alapú navigációs rendszerrel és adatkapcsolattal is rendelkezik, így indul a várható találkozási pont felé. Az útjának végfázisában infravörös képalkotó technológiát alkalmazva közelíti meg a célpontot, amíg a közelébe érve a repesz-romboló töltet meg nem semmisíti azt.


== Kialakítása és jellemzői ==
== Kialakítása és jellemzői ==
A rakéta nevének "kibontása" vagyis IRIS-T - ''infra-red imaging system - tail / thrust vector controlled'' jól jellemzi a rakétát. Maga név magyarra fordítva ezt jelenti: "infravörös képalkotó rendszer - tolóerő-vektorálással irányított". A rakéta két fő jellemzője ugyanis az erős zavarvédelemmel ellátott infravörös képalkotó rávezetőfej illetve az extrém manőverezőképességet biztosító a tolóerő-vektoráló rendszer. Utóbbinak köszönhetően akár 60g terheléssel járó fordulókat is képes végrehajtani.<ref name=":1">{{Cite web |url=http://www.military-today.com/missiles/iris_t.htm |title=IRIS-T |accessdate=2021-12-17}}</ref>
A rakéta nevének „kibontása” vagyis IRIS–T - ''infra-red imaging system - tail / thrust vector controlled'' jól jellemzi a rakétát. Maga név magyarra fordítva ezt jelenti: „infravörös képalkotó rendszer – tolóerő-vektorálással irányított”. A rakéta két fő jellemzője ugyanis az erős zavarvédelemmel ellátott infravörös képalkotó rávezetőfej illetve az extrém manőverezőképességet biztosító a tolóerő-vektoráló rendszer. Utóbbinak köszönhetően akár 60g terheléssel járó fordulókat is képes végrehajtani.<ref name=":1">{{Cite web |url=http://www.military-today.com/missiles/iris_t.htm |title=IRIS-T |accessdate=2021-12-17}}</ref>


Az IRIS-T rakéta a képes indítás után "ráfogni" a célra (LOAL - Lock-on-After-Launch), vagyis a hőérzékelő fejnek nem kell látni a célt az indítás pillanatában ellentétben a korábbi generációs rakétákkal. Ennek az az előnye, hogy nagyobb távolságra illetve nagy szögeltéréssel is indítható a fegyver - akár az indító vadászrepülő mögötti cél is támadható az IRIS-T rakétával. A rakétát fejlesztő és gyártó Diehl Defence vállalat szerint az IRIS-T képes a közeledő ellenséges rakétákat elfogására, megsemmisítésére is.<ref>{{Cite web |url=https://www.diehl.com/defence/en/products/guided-missiles/#iris-t |title=diehl.com - IRIS-T |accessdate=2021-12-20}}</ref>
Az IRIS–T rakéta képes indítás után „ráfogni” a célra (LOAL – Lock-on-After-Launch), vagyis a hőérzékelő fejnek nem kell látni a célt az indítás pillanatában ellentétben a korábbi generációs rakétákkal. Ennek az az előnye, hogy nagyobb távolságra illetve nagy szögeltéréssel is indítható a fegyver – akár az indító vadászrepülő mögötti cél is támadható az IRIS–T rakétával. A rakétát fejlesztő és gyártó Diehl Defence vállalat szerint az IRIS–T képes a közeledő ellenséges rakétákat elfogására, megsemmisítésére is.<ref>{{Cite web |url=https://www.diehl.com/defence/en/products/guided-missiles/#iris-t |title=diehl.com - IRIS-T |accessdate=2021-12-20}}</ref>


A fegyver képességeinek teljes kihasználásához elengedhetetlen a sisakcélzó alkalmazása, aminek köszönhetően a pilóta "ránézéssel" tud gyorsan és hatékonyan célokat kijelölni a rakéta számára.<ref name=":1" />
A fegyver képességeinek teljes kihasználásához elengedhetetlen a sisakcélzó alkalmazása, aminek köszönhetően a pilóta „ránézéssel” tud gyorsan és hatékonyan célokat kijelölni a rakéta számára.<ref name=":1" />


A magyar Gripenekhez az izraeli Elbit Systems vállalt TARGO II sisakcélzói kerülnek rendszeresítésre a tervek szerint.
A magyar Gripenekhez az izraeli Elbit Systems vállalt TARGO II sisakcélzói kerülnek rendszeresítésre.<ref>{{Cite web |url=https://www.portfolio.hu/global/20220123/uj-gripeneket-vasarolhat-magyarorszag-de-meg-az-is-lehet-hogy-annal-valami-sokkal-jobb-jon-521673?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator&fbclid=IwAR2va1JqVraEkMDtR1j_VQwq-Hme-Eywu2kLlVTvwk9bTARlN3FTUaMSKVY |title=Új Gripeneket vásárolhat Magyarország, de még az is lehet, hogy annál valami sokkal jobb jön |accessdate=2022-01-23}}</ref>


== IRIS–T SL – a légvédelmi változat ==
⚫
== Alkalmazó országok ==
⚫
AZ IRIS–T légiharc rakéta napjainkban már rendelkezik földi telepítésű, légvédelmi változattal is '''IRIS–T SL''' néven. (SL vagyis a '''''S'''urface '''L'''aunched'' jelentése „földi indítású”) A rendszernek két változata létezik: '''IRIS–T SLS''' magát a légiharc-rakétát a földről képes függőlegesen kilőni vagyis maga rakéta teljesen megegyezik a vadászgépek által hordozott IRIS-T rakétával. Földről indítva a rakéta hatótávolsága mindössze 12 km-re tehető, mivel itt nem érvényesül a hordozó repülőgép sebességéből adódó mozgási energia nyújtotta előny. A megnövelt, 40 km hatótávolságú '''IRIS–T SLM''' föld-levegő változatnál a hatótávolság növelése érdekében egy nagyobb átmérőjű rakétahajtóművet építettek be. A függőlegesen indított rakéta GPS alapú navigációs rendszerrel és adatkapcsolattal is rendelkezik, így indul a várható találkozási pont felé. Az útjának végfázisában infravörös képalkotó technológiát alkalmazva közelíti meg a célpontot, amíg a közelébe érve a repesz-romboló töltet meg nem semmisíti azt.
⚫
{{Ausztria}} - [[Eurofighter Typhoon]] vadászrepülőkhöz rendszeresítve


A Diehl vállalat egy nagyobb, 80 km-es hatósugarú változat kifejlesztésén is dolgozik '''IRIS–T SLX''' névvel. Ez a rakéta már kombinált aktívradaros és infravörös képalkotó rávezetést alkalmaz, míg a korábbi változtok tisztán infravörös képalkotó rávezetéssel rendelkeztek.<ref>{{Cite web |url=https://armyrecognition.com/defense_news_february_2024_global_security_army_industry/germany_s_diehl_defence_unveils_advanced_iris-t_slx_air_defense_missile_system.html |title=Germany's Diehl Defence Unveils Advanced IRIS-T SLX Air Defense Missile Syste |accessdate=20240307}}</ref>
⚫
{{Brazília}} - - [[JAS 39 Gripen|Gripen]] vadászrepülőkhöz rendszeresítve


A IRIS–T SL rendszereket eddig a [[Németország hadereje|német]], a [[Svédország hadereje|svéd]] és a [[Norvégia hadereje|norvég haderő]] alkalmazza.<ref name=":2">{{Cite web |url=https://www.airforce-technology.com/projects/iris-t-sl-surface-to-air-guided-missile/ |title=https://www.airforce-technology.com/projects/iris-t-sl-surface-to-air-guided-missile/ |accessdate=20220514}}</ref> A rendszer iránt [[Ukrajna]] is érdeklődik: 10 üteget vásárolnának a meglévő [[9K37 Buk|Buk rendszer]] kiegészítésére illetve pótlására.<ref>{{Cite web |url=https://www.ukrinform.net/rubric-ato/3482812-germany-mulls-supply-of-ten-air-defense-systems-to-ukraine-bild.html |title=https://www.ukrinform.net/rubric-ato/3482812-germany-mulls-supply-of-ten-air-defense-systems-to-ukraine-bild.html |accessdate=20220516}}</ref> Németország négy IRIS–T SLM rendszer leszállítását vállalta Ukrajna felé: kettőt 2022 végéig, kettőt 2023 elején.<ref>{{Cite web |url=https://mil.in.ua/en/news/german-ambassador-announced-when-ukraine-will-receive-iris-t-air-defense-systems/ |title=https://mil.in.ua/en/news/german-ambassador-announced-when-ukraine-will-receive-iris-t-air-defense-systems/ |accessdate=20220912}}</ref> További 2 IRIS-T SLM rendszer átadására is költelezettséget vállalt a német kormány.
⚫
{{Dél-Afrika}} - [[JAS 39 Gripen|Gripen]] vadászrepülőkhöz rendszeresítve


Németország 6 IRIS-T SLM beszerzését tervezi 2025-ig mintegy 900 millió EUR értékben.<ref>{{Cite web |url=https://www.reuters.com/business/aerospace-defense/germany-plans-purchase-six-iris-t-air-defence-units-source-2023-06-13/ |title=https://www.reuters.com/business/aerospace-defense/germany-plans-purchase-six-iris-t-air-defence-units-source-2023-06-13/ |accessdate=20230622}}</ref>
⚫
{{Dél-Korea}} - a még fejlesztés alatt álló KF-X vadászrepülőkhöz lesz rendszeresítve


<center><gallery>
⚫
{{Egyiptom}} - földi indítású légvédelmi változat
Fájl:BGT IRIS-T SL-2-2.png|Földi indítású légvédelmi IRIS-T SL nagyobb átmérőjű hajtóművel rendelkezik mint a légharc változat.
Fájl:MAN 10 t mil gl IRIS-T SL ILA2018-1.jpg|Az IRIS-T SL indító 8 rakétát hordozhat
Fájl:IRIS-T SL SAM.jpg|link=|IRIS-T SLM rakéta
</gallery></center>


⚫
== Alkalmazó országok ==
⚫
{{Görögország}} - [[F–16 Fighting Falcon|F-16]] vadászrepülőkhöz rendszeresítve
⚫
* {{Ausztria}} - [[Eurofighter Typhoon]] vadászrepülőkhöz rendszeresítve

⚫
* {{Brazília}} - [[JAS 39 Gripen|Gripen]] vadászrepülőkhöz rendszeresítve
⚫
{{Magyarország}} - [[JAS 39 Gripen|Gripen]] vadászrepülőkhöz lesz rendszeresítve, az első 13,6 millió EUR értékű, kb. 30-34 rakétára elegendő megrendelést leadták 2021 végén.<ref>{{Cite web |url=https://m.hvg.hu/gazdasag/20220124_Kiderult_mennyibe_kerulnek_a_Gripenek_uj_legiharcraketai |title=https://m.hvg.hu/gazdasag/20220124_Kiderult_mennyibe_kerulnek_a_Gripenek_uj_legiharcraketai |accessdate=2022-01-30}}</ref>
⚫
* {{Dél-Afrika}} - [[JAS 39 Gripen|Gripen]] vadászrepülőkhöz rendszeresítve

{{Németország}} - Eurofighter Typhoon vadászrepülőkhöz rendszeresítve
* {{Dél-Korea}} - a még fejlesztés alatt álló KF-X vadászrepülőkhöz lesz rendszeresítve
⚫
* {{Egyiptom}} - földi indítású légvédelmi változat

{{Norvégia}} - F-16 vadászrepülőkhöz rendszeresítve, földi indítású légvédelmi változat is rendszeresítésre került
* {{Görögország}} - [[F–16 Fighting Falcon|F-16]] vadászrepülőkhöz rendszeresítve
⚫
* {{Magyarország}} - [[JAS 39 Gripen|Gripen]] vadászrepülőkhöz lesz rendszeresítve, az első 13,6 millió EUR értékű, kb. 30-34 rakétára elegendő megrendelést leadták 2021 végén.<ref>{{Cite web |url=https://m.hvg.hu/gazdasag/20220124_Kiderult_mennyibe_kerulnek_a_Gripenek_uj_legiharcraketai |title=https://m.hvg.hu/gazdasag/20220124_Kiderult_mennyibe_kerulnek_a_Gripenek_uj_legiharcraketai |accessdate=2022-01-30}}</ref>

{{Olaszország}} - Eurofighter Typhoon vadászrepülőkhöz rendszeresítve
* {{Németország}} - Eurofighter Typhoon vadászrepülőkhöz rendszeresítve, 6 IRIS-T SLM rendszer beszerzés alatt 2023-2025 között
* {{Norvégia}} - F-16 vadászrepülőkhöz rendszeresítve, földi indítású légvédelmi változat is rendszeresítésre került

{{Szaúd-Arábia}} - Eurofighter Typhoon vadászrepülőkhöz rendszeresítve
* {{Olaszország}} - Eurofighter Typhoon vadászrepülőkhöz rendszeresítve
⚫
* {{Szaúd-Arábia}} - Eurofighter Typhoon vadászrepülőkhöz rendszeresítve

{{Spanyolország}} - [[F/A–18 Hornet|F/A-18]] és Eurofighter Typhoon vadászrepülőkhöz rendszeresítve
* {{Spanyolország}} - [[F/A–18 Hornet|F/A-18]] és Eurofighter Typhoon vadászrepülőkhöz rendszeresítve
⚫
* {{Svédország}} - [[JAS 39 Gripen|Gripen]] vadászrepülőkhöz rendszeresítve

{{Svédország}} - [[JAS 39 Gripen|Gripen]] vadászrepülőkhöz rendszeresítve
* {{Thaiföld}} - [[JAS 39 Gripen|Gripen]] vadászrepülőkhöz rendszeresítve
* {{Ukrajna}} - Németország négy IRIS–T SLM légvédelmi rendszer szállítását ígérte Ukrajna számára<ref>{{Cite web |url=https://www.reuters.com/world/europe/germany-send-iris-t-air-defence-system-ukraine-scholz-2022-06-01/ |title=https://www.reuters.com/world/europe/germany-send-iris-t-air-defence-system-ukraine-scholz-2022-06-01/ |accessdate=20220621}}</ref> Az első rendszer érkezése 2022 októberében várható, a második pedig még 2023 előtt. További két rendszer leszállítása 2023 első felében várható.<ref>{{Cite web |url=https://mil.in.ua/en/news/ukraine-will-receive-two-iris-t-air-defense-systems-from-germany-by-the-end-of-the-year/ |title=https://mil.in.ua/en/news/ukraine-will-receive-two-iris-t-air-defense-systems-from-germany-by-the-end-of-the-year/ |accessdate=20220928}}</ref> 2022. október 12-én megérkezett az első IRIS-T SLM rendszer Ukrajnába.<ref>{{Cite web |url=https://mil.in.ua/en/news/ukraine-received-the-first-iris-t-air-defense-system/ |title=https://mil.in.ua/en/news/ukraine-received-the-first-iris-t-air-defense-system/ |accessdate=20221012}}</ref> Az ukrán légierő állítása szerint az IRIS-T SL légvédelmi rendszerrel 60 célpontot semmisítettek meg 2022 októbere és 2023 májusa között.<ref>{{Cite web |url=https://mil.in.ua/en/news/since-october-2022-the-iris-t-air-defense-system-has-destroyed-more-than-60-air-targets-air-force-command-of-ukrainian-armed-forces/ |title=https://mil.in.ua/en/news/since-october-2022-the-iris-t-air-defense-system-has-destroyed-more-than-60-air-targets-air-force-command-of-ukrainian-armed-forces/ |accessdate=20230504}}</ref> A megsemmisített célpontok száma 2023 szeptemberére elérte a 110-et.<ref>{{Cite web |url=https://defensemirror.com/news/34932/German_IRIS_T_Air_Defense_Systems_Shot_Down_110_Russian_Cruise_Missiles__Drones_in_Ukraine | title= https://defensemirror.com/news/34932/German_IRIS_T_Air_Defense_Systems_Shot_Down_110_Russian_Cruise_Missiles__Drones_in_Ukraine | accessdate=20230908}}</ref>

{{Thaiföld}} - [[JAS 39 Gripen|Gripen]] vadászrepülőkhöz rendszeresítve


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
81. sor: 81. sor:


{{Légiharc-rakéták}}
{{Légiharc-rakéták}}
{{nemzetközi katalógusok}}

{{Portál|Hadtudomány|i }}
{{Portál|Hadtudomány|i }}


A lap jelenlegi, 2024. szeptember 7., 17:25-kori változata

IRIS–T
IRIS-T a 2006-os ILA kiállításon
IRIS-T a 2006-os ILA kiállításon
Funkciónagy szögeltéréssel indítható légi közelharc-rakéta
GyártóDiehl BGT Defence
Ár400 ezer EUR / db
Hordozó repülőgépekEurofighter Typhoonnémet olasz spanyol osztrák
F–16 Fighting Falconnorvég görög
JAS 39 Gripensvéd magyar
F/A–18 Hornetspanyol
Irányításinfravörös önirányítás
Robbanótöltetrepesz-romboló
Kormányzásaerodinamikai és tolóerővektor-eltérítés
Gyújtórádiós közelségi és csapódógyújtó
Méret- és tömegadatok
Hossz2,936 m
Szárnyfesztáv0,447 m
Törzsátmérő0,127 m
Indulótömeg87,4 kg
Repülési jellemzők
Max. sebesség3 Mach felett
Hatótávolság25 km
Legnagyobb repülési magasság20 000 m
A Wikimédia Commons tartalmaz IRIS–T témájú médiaállományokat.

Az IRIS–T német fejlesztésű, rövid hatótávolságú légiharc-rakéta, melyet a régebbi típusú AIM–9 Sidewinderek lecserélésére fejlesztettek ki. A nagy manőverezőképességű rakéta különféle verzióit 14 ország hadereje alkalmazza, köztük a Magyar Honvédség is megrendelte a modernizálásra váró Gripen vadászrepülői számára. A típusnak létezik földi indítású légvédelmi változata is IRIS–T SL néven. [1][2]

A fejlesztés története

[szerkesztés]

A típus kifejlesztése annak köszönhető, hogy a Varsói Szerződés megszűnésekor az egyesült Németország hadereje birtokába került a volt NDK légierejében szolgált MiG–29 repülőgépeknek és az azokhoz tartozó R-73 (AA-11) típusú, fejlett infravörös rávezetésű légiharc-rakétáknak. Ezekkel több éles indítást végeztek és így gyakorlati tapasztalatot szereztek a gázsugár-kormányzás jelentős előnyeiről, ami a rakéta manőverező-képességének növelését illeti.

Az előnyökről azonban a németeknek nem sikerült meggyőzniük a brit felet, így a két ország által akkor közösen fejlesztett ASRAAM légiharc-rakéta együttműködés felbomlott. A német DIEHL cég ezután önállóan fejlesztette ki a toltóerő-vektorálású vagyis gázsugár-eltérítéses kormányzással és képalkotó infravörös fejjel is felszerelt IRIS–T közel-légiharc rakétát – a britek pedig az ASRAAM-ot rendszeresítették. Az Amerikai Egyesült Államok hadereje szintén nem rendszeresítette az ASRAAM-ot: ők a saját fejlesztésű AIM-9X rakétát rendszeresítették, amely az IRIS–T-hez hasonlóan gázsugár-kormányzást is alkalmaz.

Az IRIS–T különlegessége, hogy a gyártó DIEHL cég állítása szerint rendelkezik ún. „hard kill” ellenrakéta-képességgel - vagyis aktív elhárító eszközként alkalmazható a repülőgépeket támadó, földi indítású légvédelmi rakéták, illetve légiharc-rakéták „röptében” történő megsemmisítésére. Ehhez elengedhetetlen a közeledő rakéta időben történő észlelése az IRIS–T rakétát hordozó repülőgép radarja által.

Az IRIS–T rakéta a 2010-es évek elején több üzemeltetőnél – pl. német, osztrák és svéd légierő – rendszerbe állt. A Magyar Honvédség is megrendelte a modernizálásra váró Gripen vadászrepülői számára.[1]

Kialakítása és jellemzői

[szerkesztés]

A rakéta nevének „kibontása” vagyis IRIS–T - infra-red imaging system - tail / thrust vector controlled jól jellemzi a rakétát. Maga név magyarra fordítva ezt jelenti: „infravörös képalkotó rendszer – tolóerő-vektorálással irányított”. A rakéta két fő jellemzője ugyanis az erős zavarvédelemmel ellátott infravörös képalkotó rávezetőfej illetve az extrém manőverezőképességet biztosító a tolóerő-vektoráló rendszer. Utóbbinak köszönhetően akár 60g terheléssel járó fordulókat is képes végrehajtani.[3]

Az IRIS–T rakéta képes indítás után „ráfogni” a célra (LOAL – Lock-on-After-Launch), vagyis a hőérzékelő fejnek nem kell látni a célt az indítás pillanatában ellentétben a korábbi generációs rakétákkal. Ennek az az előnye, hogy nagyobb távolságra illetve nagy szögeltéréssel is indítható a fegyver – akár az indító vadászrepülő mögötti cél is támadható az IRIS–T rakétával. A rakétát fejlesztő és gyártó Diehl Defence vállalat szerint az IRIS–T képes a közeledő ellenséges rakétákat elfogására, megsemmisítésére is.[4]

A fegyver képességeinek teljes kihasználásához elengedhetetlen a sisakcélzó alkalmazása, aminek köszönhetően a pilóta „ránézéssel” tud gyorsan és hatékonyan célokat kijelölni a rakéta számára.[3]

A magyar Gripenekhez az izraeli Elbit Systems vállalt TARGO II sisakcélzói kerülnek rendszeresítésre a tervek szerint.

IRIS–T SL – a légvédelmi változat

[szerkesztés]

AZ IRIS–T légiharc rakéta napjainkban már rendelkezik földi telepítésű, légvédelmi változattal is IRIS–T SL néven. (SL vagyis a Surface Launched jelentése „földi indítású”) A rendszernek két változata létezik: IRIS–T SLS magát a légiharc-rakétát a földről képes függőlegesen kilőni vagyis maga rakéta teljesen megegyezik a vadászgépek által hordozott IRIS-T rakétával. Földről indítva a rakéta hatótávolsága mindössze 12 km-re tehető, mivel itt nem érvényesül a hordozó repülőgép sebességéből adódó mozgási energia nyújtotta előny. A megnövelt, 40 km hatótávolságú IRIS–T SLM föld-levegő változatnál a hatótávolság növelése érdekében egy nagyobb átmérőjű rakétahajtóművet építettek be. A függőlegesen indított rakéta GPS alapú navigációs rendszerrel és adatkapcsolattal is rendelkezik, így indul a várható találkozási pont felé. Az útjának végfázisában infravörös képalkotó technológiát alkalmazva közelíti meg a célpontot, amíg a közelébe érve a repesz-romboló töltet meg nem semmisíti azt.

A Diehl vállalat egy nagyobb, 80 km-es hatósugarú változat kifejlesztésén is dolgozik IRIS–T SLX névvel. Ez a rakéta már kombinált aktívradaros és infravörös képalkotó rávezetést alkalmaz, míg a korábbi változtok tisztán infravörös képalkotó rávezetéssel rendelkeztek.[5]

A IRIS–T SL rendszereket eddig a német, a svéd és a norvég haderő alkalmazza.[2] A rendszer iránt Ukrajna is érdeklődik: 10 üteget vásárolnának a meglévő Buk rendszer kiegészítésére illetve pótlására.[6] Németország négy IRIS–T SLM rendszer leszállítását vállalta Ukrajna felé: kettőt 2022 végéig, kettőt 2023 elején.[7] További 2 IRIS-T SLM rendszer átadására is költelezettséget vállalt a német kormány.

Németország 6 IRIS-T SLM beszerzését tervezi 2025-ig mintegy 900 millió EUR értékben.[8]

  • Földi indítású légvédelmi IRIS-T SL nagyobb átmérőjű hajtóművel rendelkezik mint a légharc változat.
    Földi indítású légvédelmi IRIS-T SL nagyobb átmérőjű hajtóművel rendelkezik mint a légharc változat.
  • Az IRIS-T SL indító 8 rakétát hordozhat
    Az IRIS-T SL indító 8 rakétát hordozhat
  • IRIS-T SLM rakéta
    IRIS-T SLM rakéta

Alkalmazó országok

[szerkesztés]
  •  Ausztria - Eurofighter Typhoon vadászrepülőkhöz rendszeresítve
  •  Brazília - Gripen vadászrepülőkhöz rendszeresítve
  •  Dél-afrikai Köztársaság - Gripen vadászrepülőkhöz rendszeresítve
  •  Dél-Korea - a még fejlesztés alatt álló KF-X vadászrepülőkhöz lesz rendszeresítve
  •  Egyiptom - földi indítású légvédelmi változat
  •  Görögország - F-16 vadászrepülőkhöz rendszeresítve
  •  Magyarország - Gripen vadászrepülőkhöz lesz rendszeresítve, az első 13,6 millió EUR értékű, kb. 30-34 rakétára elegendő megrendelést leadták 2021 végén.[9]
  •  Németország - Eurofighter Typhoon vadászrepülőkhöz rendszeresítve, 6 IRIS-T SLM rendszer beszerzés alatt 2023-2025 között
  •  Norvégia - F-16 vadászrepülőkhöz rendszeresítve, földi indítású légvédelmi változat is rendszeresítésre került
  •  Olaszország - Eurofighter Typhoon vadászrepülőkhöz rendszeresítve
  •  Szaúd-Arábia - Eurofighter Typhoon vadászrepülőkhöz rendszeresítve
  •  Spanyolország - F/A-18 és Eurofighter Typhoon vadászrepülőkhöz rendszeresítve
  •  Svédország - Gripen vadászrepülőkhöz rendszeresítve
  •  Thaiföld - Gripen vadászrepülőkhöz rendszeresítve
  •  Ukrajna - Németország négy IRIS–T SLM légvédelmi rendszer szállítását ígérte Ukrajna számára[10] Az első rendszer érkezése 2022 októberében várható, a második pedig még 2023 előtt. További két rendszer leszállítása 2023 első felében várható.[11] 2022. október 12-én megérkezett az első IRIS-T SLM rendszer Ukrajnába.[12] Az ukrán légierő állítása szerint az IRIS-T SL légvédelmi rendszerrel 60 célpontot semmisítettek meg 2022 októbere és 2023 májusa között.[13] A megsemmisített célpontok száma 2023 szeptemberére elérte a 110-et.[14]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Korszerű légiharc-rakétákat kapnak a magyar Gripenek. (Hozzáférés: 2021. december 17.)
  2. ↑ a b https://www.airforce-technology.com/projects/iris-t-sl-surface-to-air-guided-missile/. (Hozzáférés: 2022. május 14.)
  3. ↑ a b IRIS-T. (Hozzáférés: 2021. december 17.)
  4. ↑ diehl.com - IRIS-T. (Hozzáférés: 2021. december 20.)
  5. ↑ Germany's Diehl Defence Unveils Advanced IRIS-T SLX Air Defense Missile Syste. (Hozzáférés: 2024. március 7.)
  6. ↑ https://www.ukrinform.net/rubric-ato/3482812-germany-mulls-supply-of-ten-air-defense-systems-to-ukraine-bild.html. (Hozzáférés: 2022. május 16.)
  7. ↑ https://mil.in.ua/en/news/german-ambassador-announced-when-ukraine-will-receive-iris-t-air-defense-systems/. (Hozzáférés: 2022. szeptember 12.)
  8. ↑ https://www.reuters.com/business/aerospace-defense/germany-plans-purchase-six-iris-t-air-defence-units-source-2023-06-13/. (Hozzáférés: 2023. június 22.)
  9. ↑ https://m.hvg.hu/gazdasag/20220124_Kiderult_mennyibe_kerulnek_a_Gripenek_uj_legiharcraketai. (Hozzáférés: 2022. január 30.)
  10. ↑ https://www.reuters.com/world/europe/germany-send-iris-t-air-defence-system-ukraine-scholz-2022-06-01/. (Hozzáférés: 2022. június 21.)
  11. ↑ https://mil.in.ua/en/news/ukraine-will-receive-two-iris-t-air-defense-systems-from-germany-by-the-end-of-the-year/. (Hozzáférés: 2022. szeptember 28.)
  12. ↑ https://mil.in.ua/en/news/ukraine-received-the-first-iris-t-air-defense-system/. (Hozzáférés: 2022. október 12.)
  13. ↑ https://mil.in.ua/en/news/since-october-2022-the-iris-t-air-defense-system-has-destroyed-more-than-60-air-targets-air-force-command-of-ukrainian-armed-forces/. (Hozzáférés: 2023. május 4.)
  14. ↑ https://defensemirror.com/news/34932/German_IRIS_T_Air_Defense_Systems_Shot_Down_110_Russian_Cruise_Missiles__Drones_in_Ukraine. (Hozzáférés: 2023. szeptember 8.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=IRIS–T&oldid=27429000”