Ugrás a tartalomhoz

„Alpaka” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
*/ nemzetközi katalógusok
Alpaka Magyarországon
Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
 
(42 közbenső módosítás, amit 33 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{más|alpakka}}
{{egyért2|'''Nem''' összetévesztendő az ''alpakká''val, ez a cikk az alpakáról |alpakka}}
{{Taxobox
{{Taxobox
| name = Alpaka
| name = Alpaka
11. sor: 11. sor:
| classis = [[Emlősök]] ''(Mammalia)''
| classis = [[Emlősök]] ''(Mammalia)''
| subclassis = [[Elevenszülő emlősök]] ''(Theria)''
| subclassis = [[Elevenszülő emlősök]] ''(Theria)''
| infraclassis+ = [[Eutheria]]
| infraclassis+ = ''[[Eutheria]]''
| infraclassis = [[Méhlepényesek]] ''(Placentalia)''
| infraclassis = [[Méhlepényesek]] ''(Placentalia)''
| superordo = [[Laurasiatheria]]
| superordo = ''[[Laurasiatheria]]''
| ordo+ = [[Cetartiodactyla]]
| ordo+++ = ''[[Scrotifera]]''
| ordo++ = ''[[Ferungulata]]''
| ordo+ = [[Patások]] ''(Ungulata)''
| ordo = [[Párosujjú patások]] ''(Artiodactyla)''
| ordo = [[Párosujjú patások]] ''(Artiodactyla)''
| subordo = [[Tevealakúak]] ''(Tylopoda)''
| subordo = [[Tevealakúak]] ''(Tylopoda)''
| superfamilia = ''[[Cameloidea]]''
| familia = [[Tevefélék]] ''(Camelidae)''
| familia = [[Tevefélék]] ''(Camelidae)''
| subfamilia = [[Camelinae]]
| subfamilia = ''[[Camelinae]]''
| tribus = [[Lamini]]
| tribus = ''[[Lamini]]''
| genus = [[Vicugna]]
| genus = ''[[Vicugna]]''
| genus_authority = [[René-Primevère Lesson|Lesson]], 1842
| genus_authority = [[René Primevère Lesson|Lesson]], 1842
| species = '''''V. pacos'''''
| species = '''''V. pacos'''''
| binomial = Vicugna pacos
| binomial = Vicugna pacos
32. sor: 35. sor:
| wikicommonscat = Vicugna pacos
| wikicommonscat = Vicugna pacos
}}
}}
⚫
Az '''alpaka''' ''(Vicugna pacos'', régebben ''Lama pacos)'' egy [[háziasítás|háziasított]], rendkívüli finomságú [[gyapjú|gyapjáról]] ismert [[Dél-Amerika|dél-amerikai]] [[tevefélék|teveféle]]. Legközelebbi rokona és valószínűleg őse a vadon élő [[vikunya]], bár a [[2001]]-es [[genetika]]i alapú cáfolatig úgy tartották, hogy a [[láma (állat)|lámához]] hasonlóan a [[guanakó]]ból háziasították.<ref name=wheeler>{{cite journal|first =Dr Jane|last =Wheeler|author2=Miranda Kadwell |author3=Matilde Fernandez |author4=Helen F. Stanley |author5=Ricardo Baldi |author6=Raul Rosadio |author7=Michael W. Bruford |date=December 2001|title =Genetic analysis reveals the wild ancestors of the llama and the alpaca|journal =Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences|volume =268|issue =1485|pages =2575–2584|id= 0962-8452 (Paper) 1471-2954 (Online)

⚫
Az '''alpaka''' ''(Vicugna pacos'', régebben ''Lama pacos)'' egy [[háziasítás|háziasított]], rendkívüli finomságú [[gyapjú|gyapjáról]] ismert [[Dél-Amerika|dél-amerikai]] [[tevefélék|teveféle]]. Legközelebbi rokona és valószínűleg őse a vadon élő [[vikunya]], bár a [[2001]]-es [[genetika]]i alapú cáfolatig úgy tartották, hogy a [[láma|lámához]] hasonlóan a [[guanakó]]ból háziasították.<ref name=wheeler>{{cite journal|first =Dr Jane|last =Wheeler|author2=Miranda Kadwell |author3=Matilde Fernandez |author4=Helen F. Stanley |author5=Ricardo Baldi |author6=Raul Rosadio |author7=Michael W. Bruford |date=December 2001|title =Genetic analysis reveals the wild ancestors of the llama and the alpaca|journal =Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences|volume =268|issue =1485|pages =2575–2584|id= 0962-8452 (Paper) 1471-2954 (Online)
|doi = 10.1098/rspb.2001.1774|pmid=11749713|pmc=1088918}}</ref> Az alpaka gyapja a legfinomabbak közé tartozik a világon.
|doi = 10.1098/rspb.2001.1774|pmid=11749713|pmc=1088918}}</ref> Az alpaka gyapja a legfinomabbak közé tartozik a világon.


== A faj története ==
== A faj története ==
⚫
Az alpaka [[Andok]]ban élő, vad ősét az [[inkák]] háziasították valamikor a [[2. század|2]]–[[4. század]]ban. Az [[Inka Birodalom]]ban különleges tiszteletben részesítették a fajt: gyapjából készült a királyi öltözék, és számos vallási szertartásban részt vett az „[[isten]]ek ajándéka”. Már ekkor nagy hangsúlyt fektettek a vérvonalak tisztaságára és a szakszerű tenyésztésre.

⚫
Az alpaka [[Andok]]ban élő, vad ősét az [[inkák]] háziasították valamikor a [[2. század|2]]–[[4. század]]ban. Az [[Inka Birodalom]]ban különleges tiszteletben részesítették a fajt: gyapjából készült a királyi öltözék, és számos vallási szertartásban részt vett az „[[isten]]ek ajándéka”. Már ekkor nagy hangsúlyt fektettek a vérvonalak tisztaságára és a szakszerű tenyésztésre.


A [[Spanyolország|spanyol]] [[konkvisztádor]]ok és [[gyarmat (terület)|gyarmatosítók]] nem ismerték fel a faj jelentőségét, ezért aztán a [[merinó]] [[juh]]ok mellett egy időre háttérbe szorult. Újra felfedezése Sir [[Titus Salt]] nevéhez fűződik, aki a [[19. század]]ban, a [[Nagy-Britannia|brit]] [[textilipar]] [[ipari forradalom|iparosodását]] követően felfedezte, hogy az alpakaszőr sokkal erősebb a juhok gyapjánál, és finomsága ellenére sem gyengül.
A [[Spanyolország|spanyol]] [[konkvisztádor]]ok és [[gyarmat (terület)|gyarmatosítók]] nem ismerték fel a faj jelentőségét, ezért aztán a [[merinó]] [[juh]]ok mellett egy időre háttérbe szorult. Újra felfedezése Sir [[Titus Salt]] nevéhez fűződik, aki a [[19. század]]ban, a [[Nagy-Britannia|brit]] [[textilipar]] [[ipari forradalom|iparosodását]] követően felfedezte, hogy az alpakaszőr sokkal erősebb a juhok gyapjánál, és finomsága ellenére sem gyengül.
45. sor: 46. sor:


== Megjelenése ==
== Megjelenése ==
Az alpaka bundája vastag, tömött, de nagyon finom szálakból áll. Színe változó, legtöbbször barna vagy fekete, de ma már gyakoriak a vöröses és a szürke, illetve tarka példányok. Két változat létezik:
Az alpaka bundája vastag, tömött, de nagyon finom szálakból áll. Színe változó, legtöbbször barna vagy fekete, de gyakoriak a vöröses és a szürke, illetve tarka példányok. Két változat létezik:
# Huacaya (szőre a juhéhoz hasonló, sűrű, hullámos)
# Huacaya (szőre a juhéhoz hasonló, sűrű, hullámos)
# Suri (szőre selymes, pihés, könnyebben megmunkálható)
# Suri (szőre selymes, pihés, könnyebben megmunkálható, hosszú hullámos)


Az alpakák kisebbek a lámáknál, testtömegük 45-90 [[kilogramm]].
Az alpakák kisebbek a lámáknál, testtömegük 45-90 [[kilogramm]].
55. sor: 56. sor:


== Szaporodása ==
== Szaporodása ==
Az alpakák az év bármely szakában szaporodhatnak. A [[vemhesség]] igen hosszú, mintegy 11,5 [[hónap]]ig tart. A csikókat általában 6 hónap után szokták elválasztani anyjuktól. A kancák körülbelül 16-18 hónapos korukra érik el az ivarérettséget, a csődörök viszont csak két éves korukra válnak szaporodóképessé. A faj átlagéletkora 20 év körüli, de jó bánásmód esetén majdnem 30 évig is elél.
Az alpakák az év bármely szakában szaporodhatnak. A [[vemhesség]] igen hosszú, mintegy 11,5 hónapig tart. A csikókat általában 6 hónap után szokták elválasztani anyjuktól. A kancák körülbelül 16-18 hónapos korukra érik el az ivarérettséget, a csődörök viszont csak kétéves korukra válnak szaporodóképessé. A faj átlagéletkora 20 év körüli, de jó bánásmód esetén akár 30 évig is elél.


== Állatkertekben ==
[[Magyarország|Magyarországon]] több állatkertben is élnek, sőt sok magánszemély is tart alpakákat.
Az alpakát mint háziállatot eredeti élőhelyén kívül is sok helyen tartják, leggyakrabban hobbiállatként. Szinte minden állatkertben élnek alpakák, gyakran együtt tartják közeli rokonával, a [[Láma (állat)|lámával]]. Néha az állatsimogatókban a látogatók közvetlenül is ismerkedhetnek ezen fajjal, erre azonban inkább a kevésbé agresszív csikók és kancák alkalmasak.


[[Magyarország]]on&nbsp;alpakákat a [[Fővárosi Állat- és Növénykert|Budapesti Állatkertben]],&nbsp;a [[Nyíregyházi Állatpark]]ban, a [[Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark|Veszprémi Állatkertben]], a [[Szegedi Vadaspark]]ban és a [[Gyöngyösi Állatkert]]ben valamint a Szolnoki Vadasparkban tartanak.
⚫
== Képek ==


Kisebb-nagyobb számban az Őrségi Patakparti Alpaka Farmon ismerhetjük meg őket, a nőtincsi Seholsziget Természetpark és Alpaka Farmon, valamint a Suri Alpaka Farmon. A helyek bővebb listája: https://csodahelyek.hu/2021/08/07/hol-lathatunk-alpakat-magyarorszagon/
<gallery>

A felsoroltakon kívül még számos kisebb állatbemutatóban, cirkuszban, sőt magánszemélyeknél is találkozhatunk alpakával Magyarországon. Nyugodt, barátságos természete miatt terápiás állatként is használják.

== Hasznosítása ==
=== Húsa ===
[[Fájl:Peruvian cousine Alpaca (Lama).jpg|bélyegkép|jobbra|300px|Alpakahúsból készült perui különlegesség ''ají'' mártással.]]
Az alpakahús a sovány vöröshúsok közé tartozik, íze enyhén édeskés, állaga porhanyós, ízre hasonló a szarvaséhoz.<ref name="ALPACA">{{Cite web |url=https://www.alpacacountryestates.com/alpaca-meat-recipes |title=The Healthy Benefits of Alpaca Meat |accessdate=2023-08-12 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20230812071223/https://www.alpacacountryestates.com/alpaca-meat-recipes |archivedate=2023-08-12 }}</ref> Hasonlóan a láma húsához alacsony koleszterin- és magas fehérje- illetve vastartalom jellemzi, ezért kifejezetten tápláló és egészséges a fogyasztása.<ref name="ALPACA"/><ref>[https://www.alpacameat.com/ Alpaca Meat (Vermont Raised Premium)]</ref> Ma már nagyon sok országban árulnak alpakahúst, de a leggyakoribbnak és legáltalánosabbnak továbbra is Dél-Amerikában számít a fogyasztása, más országokban még mindig a különlegességek közé tartozik, ezért az ára is magasabb.

⚫
== Képek ==
<gallery widths="200px" heights="160px" perrow="4">
kép:Alpaka Lama pacos RB2.jpg
kép:Alpaka Lama pacos RB2.jpg
kép:Alpacas.JPG
kép:Alpacas.JPG
75. sor: 87. sor:
*{{Csodálatos állatvilág}}
*{{Csodálatos állatvilág}}


== Kapcsolódó szócikk ==
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Szálasanyagok]]
*[[Szálasanyagok]]


{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Taxonbar}}
{{Portál|Biológia}}


[[Kategória:Tevefélék]]
[[Kategória:Vicugna]]
[[Kategória:Emlősfajok]]
[[Kategória:Emlősfajok]]
[[Kategória:Háziasított állatok]]
[[Kategória:Háziasított állatok]]
[[Kategória:A nyugati dél-amerikai hegyi füves puszta emlősei]]
[[Kategória:Az Andok emlősei]]
[[Kategória:A déli dél-amerikai hegyi füves puszta emlősei]]

A lap jelenlegi, 2024. július 25., 14:48-kori változata

Nem tévesztendő össze a következővel: alpakka.
Alpaka
Természetvédelmi státusz
Háziasított
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Tevealakúak (Tylopoda)
Öregcsalád: Cameloidea
Család: Tevefélék (Camelidae)
Alcsalád: Camelinae
Nemzetség: Lamini
Nem: Vicugna
Lesson, 1842
Faj: V. pacos
Tudományos név
Vicugna pacos
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Lama pacos Linnaeus, 1758
  • Lama glama pacos (Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Alpaka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Alpaka témájú médiaállományokat és Alpaka témájú kategóriát.

Az alpaka (Vicugna pacos, régebben Lama pacos) egy háziasított, rendkívüli finomságú gyapjáról ismert dél-amerikai teveféle. Legközelebbi rokona és valószínűleg őse a vadon élő vikunya, bár a 2001-es genetikai alapú cáfolatig úgy tartották, hogy a lámához hasonlóan a guanakóból háziasították.[1] Az alpaka gyapja a legfinomabbak közé tartozik a világon.

A faj története

[szerkesztés]

Az alpaka Andokban élő, vad ősét az inkák háziasították valamikor a 2–4. században. Az Inka Birodalomban különleges tiszteletben részesítették a fajt: gyapjából készült a királyi öltözék, és számos vallási szertartásban részt vett az „istenek ajándéka”. Már ekkor nagy hangsúlyt fektettek a vérvonalak tisztaságára és a szakszerű tenyésztésre.

A spanyol konkvisztádorok és gyarmatosítók nem ismerték fel a faj jelentőségét, ezért aztán a merinó juhok mellett egy időre háttérbe szorult. Újra felfedezése Sir Titus Salt nevéhez fűződik, aki a 19. században, a brit textilipar iparosodását követően felfedezte, hogy az alpakaszőr sokkal erősebb a juhok gyapjánál, és finomsága ellenére sem gyengül.

Azóta elsősorban Peru, Bolívia és Chile területén rendkívül nagy mennyiségű alpakát tenyésztenek (itt él a világ hárommilliós alpakaállományának mintegy 99%-a), de más latin-amerikai országokban, Észak-Amerikában, Új-Zélandon és Ausztráliában is megjelentek kisebb tenyészetei. A legfontosabb alpaka-központ a perui Arequipa, ahonnan Európa és Japán felé exportálják az alpakagyapjút. Gazdasági haszna mellett jámbor és tiszta természete miatt az alpaka egyre gyakoribb házikedvenc.

Megjelenése

[szerkesztés]

Az alpaka bundája vastag, tömött, de nagyon finom szálakból áll. Színe változó, legtöbbször barna vagy fekete, de gyakoriak a vöröses és a szürke, illetve tarka példányok. Két változat létezik:

  1. Huacaya (szőre a juhéhoz hasonló, sűrű, hullámos)
  2. Suri (szőre selymes, pihés, könnyebben megmunkálható, hosszú hullámos)

Az alpakák kisebbek a lámáknál, testtömegük 45-90 kilogramm.

Az alpaka gyapja

[szerkesztés]

Az alpakaszőr melegebb, de könnyebb a juh gyapjánál, és szinte sosem szúrós. Minősége természetesen változhat; a perui Accoyo alpakáit tartják a legjobb gyapjú példányoknak, az itt folyó gondos tenyésztésnek köszönhetően. Az Accoyo-alpakák többnyire fehérek, bár van köztük néhány sötétebb árnyalatú is. A tenyésztők ma már akár évente 6 kilogramm gyapjút is nyerhetnek egyetlen egyedből, azonban gyakoribb a kétévente történő nyírás.

Szaporodása

[szerkesztés]

Az alpakák az év bármely szakában szaporodhatnak. A vemhesség igen hosszú, mintegy 11,5 hónapig tart. A csikókat általában 6 hónap után szokták elválasztani anyjuktól. A kancák körülbelül 16-18 hónapos korukra érik el az ivarérettséget, a csődörök viszont csak kétéves korukra válnak szaporodóképessé. A faj átlagéletkora 20 év körüli, de jó bánásmód esetén akár 30 évig is elél.

Állatkertekben

[szerkesztés]

Az alpakát mint háziállatot eredeti élőhelyén kívül is sok helyen tartják, leggyakrabban hobbiállatként. Szinte minden állatkertben élnek alpakák, gyakran együtt tartják közeli rokonával, a lámával. Néha az állatsimogatókban a látogatók közvetlenül is ismerkedhetnek ezen fajjal, erre azonban inkább a kevésbé agresszív csikók és kancák alkalmasak.

Magyarországon alpakákat a Budapesti Állatkertben, a Nyíregyházi Állatparkban, a Veszprémi Állatkertben, a Szegedi Vadasparkban és a Gyöngyösi Állatkertben valamint a Szolnoki Vadasparkban tartanak.

Kisebb-nagyobb számban az Őrségi Patakparti Alpaka Farmon ismerhetjük meg őket, a nőtincsi Seholsziget Természetpark és Alpaka Farmon, valamint a Suri Alpaka Farmon. A helyek bővebb listája: https://csodahelyek.hu/2021/08/07/hol-lathatunk-alpakat-magyarorszagon/

A felsoroltakon kívül még számos kisebb állatbemutatóban, cirkuszban, sőt magánszemélyeknél is találkozhatunk alpakával Magyarországon. Nyugodt, barátságos természete miatt terápiás állatként is használják.

Hasznosítása

[szerkesztés]

Húsa

[szerkesztés]
Alpakahúsból készült perui különlegesség ají mártással.

Az alpakahús a sovány vöröshúsok közé tartozik, íze enyhén édeskés, állaga porhanyós, ízre hasonló a szarvaséhoz.[2] Hasonlóan a láma húsához alacsony koleszterin- és magas fehérje- illetve vastartalom jellemzi, ezért kifejezetten tápláló és egészséges a fogyasztása.[2][3] Ma már nagyon sok országban árulnak alpakahúst, de a leggyakoribbnak és legáltalánosabbnak továbbra is Dél-Amerikában számít a fogyasztása, más országokban még mindig a különlegességek közé tartozik, ezért az ára is magasabb.

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Wheeler, Dr Jane (2001. december 1.). „Genetic analysis reveals the wild ancestors of the llama and the alpaca”. Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences 268 (1485), 2575–2584. o. DOI:10.1098/rspb.2001.1774. PMID 11749713. PMC 1088918. 0962-8452 (Paper) 1471-2954 (Online). 
  2. ↑ a b The Healthy Benefits of Alpaca Meat. [2023. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. augusztus 12.)
  3. ↑ Alpaca Meat (Vermont Raised Premium)

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alpaka&oldid=27313653”