Ugrás a tartalomhoz

„Alonso Cano” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kövessük a WD-t
 
(16 közbenső módosítás, amit 3 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Munkaváltozat}}
{{más|Alfonso Cano}}
{{más|Alfonso Cano}}
{{személy infobox}}
'''Alonso Cano''' ([[Granada]], [[1601]]. március 19. – Granada, [[1667]]. szeptember 3.) spanyol barokk festő, szobrász és építész. Gazdag munkásságának fő színhelye Granada volt. Sokoldalúsága miatt spanyol Michelangelónak nevezik.<ref> Hargita Népe, 14. évfolyam, 203. szám, 2002-09-03</ref> A granadai festőiskola megalapítójának tartják.


Nagy művészi hatást fejtett ki Andalúziában és Madridban. [[Sebastián Herrera Barnuevo]] festő, szobrász és építész tanítványa volt, viszont az ő tanítványainak tekinthetők [[Juan de Sevilla]], [[Pedro Atanasio Bocanegra]] és [[Juan Niño de Guevara]] festők, valamint [[Pedro de Mena]] és [[José de Mora]] szobrászok.
'''Alonso Cano''' ([[Granada]], [[1601]]. szeptember 19. – Granada, [[1667]]. augusztus 3.) spanyol barokk építész, szobrász és festő. Gazdag munkásságának fő színhelye Granada volt. Sokoldalúsága miatt spanyol Michelangelónak nevezik.<ref> Hargita Népe, 14. évfolyam, 203. szám, 2002-09-03</ref>


== Életpályája ==
1638-tól udvari festő volt Madridban. Miután 1644-ben megvádolták a felesége megölésével, Valenciába menekült. 1652-ben a granadai székesegyház kanonokja lett, ám e tisztségétől nem sokkal később, 1655-ben megfosztották. 1657-ben a granadai székesegyház főépítésze lett. Az ő nevéhez fűződik a székesegyház homlokzatának diadalívszerű kialakítása, továbbá a Magdolna-templom.


== Művei ==
Állítólag ő alkalmazta először az építészetben az oszlopok, pillérek törzsén fenn függő [[kartus (heraldika)|kartust]]. <ref> Hargita Népe, 14. évfolyam, 203. szám, 2002-09-03</ref>
=== Festőként ===
Alonso Cano a legnagyobb sikerét festőként aratta. Stílusa a sevillai elődökhöz kötődik, mint például [Francesco Pacheco del Rio]]hoz.


==== Legismertebb festményei ====
A granadai festőiskola megalapítójának tartják. Nagy művészi hatást fejtett ki Andalúziában és Madridban. Tanítványa volt [[Sebastián Herrera Barnuevo]] festő, szobrász és építésznek. Tanítványainak tekinthetők [[Juan de Sevilla]], [[Pedro Atanasio Bocanegra]] és [[Juan Niño de Guevara]] festők, valamint [[Pedro de Mena]] és [[José de Mora]] szobrászok. [Spanyol Wiki]
* A halott Krisztus,
* Az ülő Madonna ([[Prado]], Madrid),
* Madonna (Sevilla, székesegyház),
* Madonna del Rosario ([[Málaga]], székesegyház)


A budapesti Szépművészeti Múzeumban három bibliai tárgyú képe látható, köztük a ''Noli meg tangere''.
== Életpályája ==
1638-tól udvari festő volt Madridban. 1644-ben megvádolták felesége megölésével, ezért Valenciába menekült. A granadai székesegyház kanonokja lett 1652-ben, ám tisztségétől nem sokkal később, 1655-ben megfosztották. 1657-ben a granadai székesegyház főépítésze lett; nevéhez fűződik a székesegyház homlkozatának diadalívszerű kialakítása, továbbá a Magdolna-templom.


== Művei ==
=== Építészként ===
=== Építészként ===
Ő alkalmazta először az oszlopok, pillérek törzsén függő [[kartus (heraldika)|kartus]]t.<ref>Művészeti lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965. 1. kötet, 367-368. old.</ref>


A granadai Szűz Mária-katedrális (Catedral de Santa María de la Encarnación) nyugati főhomlokzata az ő alkotása. <ref> Szentirmai József: Spanyolország. 289. old. </ref>
Az ő alkotása a granadai Szűz Mária-katedrális (Catedral de Santa María de la Encarnación) nyugati főhomlokzata.<ref>Szentirmai József: Spanyolország. 289. old.</ref>

=== Festőként ===
Alonso Cano a legnagyobb sikerét mint festő aratta. Stílusa a sevillai elődökhöz (F. Pacheco, id. F. Herrera) kötődik. Legismertebb művei a Halott Krisztus, az Ülő Madonna (Prado, Madrid), Madonna (Sevilla, székesegyhéz), valamint a Madonna del Rosario (Malaga, székeegyház) Három bibliai tárgyú képe látható a budapesti Szépművészeti Múzeumban, köztük a ''Noli meg tangere''.


=== Szobrászként ===
=== Szobrászként ===
Cano a spanyol barokk szobrászat egyik legnagyobb mestere.
Cano a spanyol barokk szobrászat egyik legnagyobb mestere.

== Emlékezete ==
Róla nevezték el a madridi [[Alonso Cano metróállomás]]t.


== Képgaléria ==
== Képgaléria ==
<gallery>
<gallery>

Fájl:Alonso Cano.jpg|Arcképe
Fájl:Alonso Cano.jpg|Arcképe
Fájl:Alonso cano.JPG|Arcképe
Fájl:Alonso cano.JPG|Arcképe
33. sor: 40. sor:
== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
{{jegyzetek}}

== Fordítás ==
{{fordítás|es|Alonso Cano}}

== Források ==
== Források ==
{{MNL|5|78-79}}
* {{MNL|5|78-79}}
* Szentirmai József: Spanyolország. 289. old.


== Kapcsolódó szócikkek ==
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Granadai kolostor]]
== További információk ==

[[Kategória:1601-ben született személyek]]
[[Kategória:1667-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Spanyol barokk festők]]
[[Kategória:Spanyol szobrászok]]
[[Kategória:Spanyol építészek]]
[[Kategória:Granada]]

A lap jelenlegi, 2024. július 16., 15:46-kori változata

Alonso Cano
Született1601. március 19.[1][2][3]
Granada[4][2]
Elhunyt1667. szeptember 3. (66 évesen)[5][6][7][8][1]
Granada[4][2]
Állampolgárságaspanyol[9]
Foglalkozása
SírhelyeGrenada
A Wikimédia Commons tartalmaz Alonso Cano témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Alonso Cano (Granada, 1601. március 19. – Granada, 1667. szeptember 3.) spanyol barokk festő, szobrász és építész. Gazdag munkásságának fő színhelye Granada volt. Sokoldalúsága miatt spanyol Michelangelónak nevezik.[10] A granadai festőiskola megalapítójának tartják.

Nagy művészi hatást fejtett ki Andalúziában és Madridban. Sebastián Herrera Barnuevo festő, szobrász és építész tanítványa volt, viszont az ő tanítványainak tekinthetők Juan de Sevilla, Pedro Atanasio Bocanegra és Juan Niño de Guevara festők, valamint Pedro de Mena és José de Mora szobrászok.

Életpályája

[szerkesztés]

1638-tól udvari festő volt Madridban. Miután 1644-ben megvádolták a felesége megölésével, Valenciába menekült. 1652-ben a granadai székesegyház kanonokja lett, ám e tisztségétől nem sokkal később, 1655-ben megfosztották. 1657-ben a granadai székesegyház főépítésze lett. Az ő nevéhez fűződik a székesegyház homlokzatának diadalívszerű kialakítása, továbbá a Magdolna-templom.

Művei

[szerkesztés]

Festőként

[szerkesztés]

Alonso Cano a legnagyobb sikerét festőként aratta. Stílusa a sevillai elődökhöz kötődik, mint például [Francesco Pacheco del Rio]]hoz.

Legismertebb festményei

[szerkesztés]
  • A halott Krisztus,
  • Az ülő Madonna (Prado, Madrid),
  • Madonna (Sevilla, székesegyház),
  • Madonna del Rosario (Málaga, székesegyház)

A budapesti Szépművészeti Múzeumban három bibliai tárgyú képe látható, köztük a Noli meg tangere.

Építészként

[szerkesztés]

Ő alkalmazta először az oszlopok, pillérek törzsén függő kartust.[11]

Az ő alkotása a granadai Szűz Mária-katedrális (Catedral de Santa María de la Encarnación) nyugati főhomlokzata.[12]

Szobrászként

[szerkesztés]

Cano a spanyol barokk szobrászat egyik legnagyobb mestere.

Emlékezete

[szerkesztés]

Róla nevezték el a madridi Alonso Cano metróállomást.

Képgaléria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  2. a b c https://www.oxfordreference.com/view/10.1093/oi/authority.20110803095546435
  3. Encyclopædia Britannica (angol nyelven)
  4. a b Union List of Artist Names (angol nyelven)
  5. datos.bne.es (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 1.)
  6. RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. Cano, Alonso, Alonso Cano
  8. Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  9. Kunstindeks Danmark (dán és angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. június 5.)
  10. Hargita Népe, 14. évfolyam, 203. szám, 2002-09-03
  11. Művészeti lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965. 1. kötet, 367-368. old.
  12. Szentirmai József: Spanyolország. 289. old.

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Alonso Cano című spanyol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  • Magyar nagylexikon V. (C–Csem). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1997. 78–79. o. ISBN 963-85773-0-4  
  • Szentirmai József: Spanyolország. 289. old.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]