„Balta” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Kézifegyverek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
||
(18 közbenső módosítás, amit 15 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{egyért2|a szerszámról|Balta (egyértelműsítő lap)}} |
|||
[[Fájl:Axt Handwerk.jpg|bélyegkép|300px|Balta]] |
[[Fájl:Axt Handwerk.jpg|bélyegkép|300px|Balta]] |
||
A '''balta''' kéziszerszám. Általában faragáshoz, aprításhoz, hasításhoz vagy lyukasztáshoz használjuk. A múltban [[fegyver]]ként és [[vallás]]i tárgyként is használták. Gyakori [[heraldika]]i szimbólum volt. Lásd: [[bárd(heraldika)]]. |
A '''balta''' kéziszerszám. Általában faragáshoz, aprításhoz, hasításhoz vagy lyukasztáshoz használjuk. A múltban [[fegyver]]ként és [[vallás]]i tárgyként is használták. Gyakori [[heraldika]]i szimbólum volt. Lásd: [[bárd (heraldika)]]. |
||
A baltához hasonló eszköz a [[fejsze]] és a |
A baltához hasonló eszköz a [[fejsze]] és a szekerce, valamint a [[Szalukapa|szalu]] és [[csatabárd]] is. (Ez utóbbihoz hasonlít az észak-amerikai [[indiánok]] [[tomahawk (fegyver)|tomahawk]] nevű fegyvere is.) Felépítésük (nyél és vágóéllel ellátott fejrész) megegyezik, de kialakításukban, fejkiképzésükben változatosan eltérhetnek. Méret szerint a balta a fák kivágására használt, két kézzel forgatott, nagyobb fejsze és az ács-kéziszerszámnak használt, kisebb méretű szekerce között helyezkedik el. |
||
== Részei == |
== Részei == |
||
[[Fájl:ReconstructedOetziAxe.jpg|bélyegkép|[[Ötzi]] rekonstruált rézbaltája i.e. 3300-ból]] |
|||
A balta általában két részből áll: a baltanyélből és a hozzáerősített baltafejből. A baltanyél leggyakrabban [[Fa (anyag)|fából]], a [[kőkorszak]]ban [[csont]]ból készült, a modern korban előfordul a [[műanyag]]ból készült nyél is. A baltafej régen [[ |
A balta általában két részből áll: a baltanyélből és a hozzáerősített baltafejből. A baltanyél leggyakrabban [[Fa (anyag)|fából]], a [[kőkorszak]]ban [[csont]]ból készült, a modern korban előfordul a [[műanyag]]ból készült nyél is. A baltafej régen [[Kőzet|kőből]], [[réz]]ből, [[bronz]]ból, napjainkban [[vas]]ból, [[acél]]ból készül. A baltafej lehet kettős élű vagy mindkét végén kiélezett. A balta egy [[egyszerű gép]], az [[ék]] egyik formája. |
||
== Története == |
== Története == |
||
Már a kőkorszakban is készítettek primitív kőbaltákat, az első kézibalták [[ |
Már a kőkorszakban is készítettek primitív kőbaltákat, az első kézibalták [[i. e. 30 000]] körül már gyakori szerszámok voltak. Primitív formája, amikor követ fadarabra vagy nyélre erősítették, nem elválasztható a [[Szalukapa|szalukapától]]. Az első rézből készült baltákat [[Egyiptom]]ban készítették [[i. e. 4000]] körül, ezt később bronz- majd vasbalta követett. A balta fejét többféle módon rögzítették a nyélhez: fanyélhez vagy annak hasítékába kötözték illetve csontfoglalatba tették. A [[középkor]]ban már vasfejű baltákat használtak, általában hosszú nyéllel, ez lehetővé tette [[Európa]] és [[Amerika (szuperkontinens)|Amerika]] nagy erdőségeinek kiirtását. A mai korban általában acélfejű baltákat használnak. Napjainkban azonban a balta használata visszaszorult, átadta helyét a [[motoros fűrész]]eknek és más famegmunkáló gépeknek. |
||
== Irodalom == |
== Irodalom == |
||
[[Fájl:Tomahawk, late 19th-early 20th century, 26.802.jpg|bélyegkép|Díszes Észak-amerikai indián [[Tomahawk (fegyver)|tomahawk]] az 1900-as évek elejéről.]] |
|||
=== Neolitikus balták === |
=== Neolitikus balták === |
||
* W. Borkowski, Krzemionki mining complex ([[Varsó]], 1995.) |
* W. Borkowski, Krzemionki mining complex ([[Varsó]], 1995.) |
||
17. sor: | 21. sor: | ||
=== Középkori balták === |
=== Középkori balták === |
||
* Schulze, André (Hrsg.): Mittelalterliche Kampfesweisen. Band 2: Kriegshammer, Schild und Kolben. - Mainz am Rhein: Zabern, 2007. - ISBN |
* Schulze, André (Hrsg.): Mittelalterliche Kampfesweisen. Band 2: Kriegshammer, Schild und Kolben. - Mainz am Rhein: Zabern, 2007. - {{ISBN|3-8053-3736-1}} |
||
==Kapcsolódó szócikk== |
|||
*[[Fokos]] |
|||
[[Kategória:Faipar]] |
[[Kategória:Faipar]] |
||
[[Kategória:Szerszámok]] |
[[Kategória:Szerszámok]] |
||
[[Kategória:Kézifegyverek]] |
|||
[[en:Hatchet]] |
|||
[[an:Estral]] |
|||
[[ang:Æcs]] |
|||
[[ar:فأس]] |
|||
[[as:কুঠাৰ]] |
|||
[[ast:Hachu]] |
|||
[[az:Balta]] |
|||
[[ba:Балта]] |
|||
[[bar:Hogg]] |
|||
[[bat-smg:Kėrvis]] |
|||
[[be:Сякера]] |
|||
[[be-x-old:Сякера]] |
|||
[[bg:Брадва]] |
|||
[[bpy:মাচাডো]] |
|||
[[br:Bouc'hal]] |
|||
[[bs:Sjekira]] |
|||
[[ca:Destral]] |
|||
[[cs:Sekera]] |
|||
[[cv:Пуртă]] |
|||
[[da:Økse]] |
|||
[[de:Axt]] |
|||
[[eo:Hakilo]] |
|||
[[es:Hacha]] |
|||
[[et:Kirves]] |
|||
[[eu:Aizkora]] |
|||
[[fa:تبر]] |
|||
[[fi:Kirves]] |
|||
[[fiu-vro:Kirvõs]] |
|||
[[fr:Hache]] |
|||
[[fy:Bile]] |
|||
[[he:גרזן]] |
|||
[[hi:कुल्हाड़ी]] |
|||
[[hr:Sjekira]] |
|||
[[ht:Rach]] |
|||
[[id:Kapak]] |
|||
[[io:Hakilo]] |
|||
[[is:Öxi]] |
|||
[[it:Scure]] |
|||
[[ja:斧]] |
|||
[[ka:ნაჯახი]] |
|||
[[kg:Soka]] |
|||
[[ko:도끼]] |
|||
[[ku:Bivir]] |
|||
[[la:Securis]] |
|||
[[ln:Nsóka]] |
|||
[[lt:Kirvis]] |
|||
[[lv:Cirvis]] |
|||
[[mk:Секира]] |
|||
[[ml:മഴു]] |
|||
[[mn:Сүх]] |
|||
[[mr:कुऱ्हाड]] |
|||
[[mrj:Тавар]] |
|||
[[ms:Kapak]] |
|||
[[new:पाः]] |
|||
[[nl:Bijl]] |
|||
[[nn:Øks]] |
|||
[[no:Øks]] |
|||
[[oc:Destral]] |
|||
[[pam:Palakul]] |
|||
[[pl:Topór]] |
|||
[[ps:تبر]] |
|||
[[pt:Machado]] |
|||
[[qu:Ch'iqtana]] |
|||
[[ro:Topor]] |
|||
[[ru:Топор]] |
|||
[[scn:Accetta]] |
|||
[[sh:Sjekira]] |
|||
[[simple:Axe]] |
|||
[[sk:Sekera]] |
|||
[[sl:Sekira]] |
|||
[[sr:Секира]] |
|||
[[su:Kampak]] |
|||
[[sv:Yxa]] |
|||
[[ta:கோடரி]] |
|||
[[te:గొడ్డలి]] |
|||
[[th:ขวาน]] |
|||
[[tl:Palakol]] |
|||
[[tr:Balta]] |
|||
[[udm:Тӥр]] |
|||
[[uk:Сокира]] |
|||
[[vi:Rìu]] |
|||
[[vls:Bylle]] |
|||
[[wa:Hepe]] |
|||
[[war:Parakol]] |
|||
[[xal:Сүк]] |
|||
[[zh:斧]] |
|||
[[zh-min-nan:Pó͘-thâu]] |
|||
[[zh-yue:斧頭]] |
A lap jelenlegi, 2024. június 28., 14:07-kori változata
A balta kéziszerszám. Általában faragáshoz, aprításhoz, hasításhoz vagy lyukasztáshoz használjuk. A múltban fegyverként és vallási tárgyként is használták. Gyakori heraldikai szimbólum volt. Lásd: bárd (heraldika).
A baltához hasonló eszköz a fejsze és a szekerce, valamint a szalu és csatabárd is. (Ez utóbbihoz hasonlít az észak-amerikai indiánok tomahawk nevű fegyvere is.) Felépítésük (nyél és vágóéllel ellátott fejrész) megegyezik, de kialakításukban, fejkiképzésükben változatosan eltérhetnek. Méret szerint a balta a fák kivágására használt, két kézzel forgatott, nagyobb fejsze és az ács-kéziszerszámnak használt, kisebb méretű szekerce között helyezkedik el.
Részei
[szerkesztés]A balta általában két részből áll: a baltanyélből és a hozzáerősített baltafejből. A baltanyél leggyakrabban fából, a kőkorszakban csontból készült, a modern korban előfordul a műanyagból készült nyél is. A baltafej régen kőből, rézből, bronzból, napjainkban vasból, acélból készül. A baltafej lehet kettős élű vagy mindkét végén kiélezett. A balta egy egyszerű gép, az ék egyik formája.
Története
[szerkesztés]Már a kőkorszakban is készítettek primitív kőbaltákat, az első kézibalták i. e. 30 000 körül már gyakori szerszámok voltak. Primitív formája, amikor követ fadarabra vagy nyélre erősítették, nem elválasztható a szalukapától. Az első rézből készült baltákat Egyiptomban készítették i. e. 4000 körül, ezt később bronz- majd vasbalta követett. A balta fejét többféle módon rögzítették a nyélhez: fanyélhez vagy annak hasítékába kötözték illetve csontfoglalatba tették. A középkorban már vasfejű baltákat használtak, általában hosszú nyéllel, ez lehetővé tette Európa és Amerika nagy erdőségeinek kiirtását. A mai korban általában acélfejű baltákat használnak. Napjainkban azonban a balta használata visszaszorult, átadta helyét a motoros fűrészeknek és más famegmunkáló gépeknek.
Irodalom
[szerkesztés]Neolitikus balták
[szerkesztés]- W. Borkowski, Krzemionki mining complex (Varsó, 1995.)
- P. Pétrequin, La hache de pierre: carrières vosgiennes et échanges de lames polies pendant le néolithique (5400 - 2100 av. J.-C.) (exposition musées d'Auxerre Musée d'Art et d'Histoire) (Párizs, Ed. Errance, 1995).
- R. Bradley/M. Edmonds, Interpreting the axe trade: production and exchange in Neolithic Britain (1993).
Középkori balták
[szerkesztés]- Schulze, André (Hrsg.): Mittelalterliche Kampfesweisen. Band 2: Kriegshammer, Schild und Kolben. - Mainz am Rhein: Zabern, 2007. - ISBN 3-8053-3736-1