„Anglikán Közösség” változatai közötti eltérés

	Anglikán Közösség;
	kereszténység
Kialakult	16. század
Alapító	VIII. Henrik angol király
Fő próféta	Jézus Krisztus
Egyházfő	III. Károly brit király
Szent iratok	Biblia
Államvallás	ma sehol sem
Korábban	Angol Királyság
Fő vallás	Egyesült Királyság
Követők száma	kb. 80 000 000 fő
Teológusok	Thomas Cranmer (†1556); Lancelot Andrewes (†1626); Richard Hooker (†1600); John Cosin (†1672)

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2024. május 29., 03:11-kori változata

Az Anglikán Közösség (angol: Anglican Communion) egy világméretű keresztény egyházi közösség, a nemzeti anglikán egyházak nemzetközi társulása. Főleg az Egyesült Királyságban és az angol nyelvű országokban van jelen.

Nem létezik egy „Anglikán Egyház” a nemzeti vagy regionális egyházak felett, amelyek teljes autonómiát élveznek. „Anglikán Egyház” alatt magyarul a Church of Englandet szokták érteni, „anglikán egyház” kisbetűkkel azonban az Anglikán Közösség bármely tagja lehet.

Mint a neve is sugallja, tagjai teljes kommunióban élnek a Church of Englanddel, az első anglikán egyházzal, amely anyaegyházuknak is tekinthető, illetve annak főpapjával, Canterbury érsekével.^[1] A teljes kommunió azt jelenti, hogy kölcsönösen egyetértenek bizonyos alapvető doktrínákban és a Közösség egyházainak tagjai részt vehetnek a többi egyház rítusaiban.

Több mint 80 millió tagjával az egyik legnagyobb keresztény közösség.^[2]^[3] Egyes tagegyházai nevükben is őrzik anglikán eredetüket, mások, mint az Amerikai Egyesült Államok Episzkopális Egyháza, a Skót Episzkopális Egyház vagy a Church of Ireland („Írország Egyháza”) más neveket választottak. Minden tagegyháznak megvan a maga dogmatikája és liturgiája, a legtöbb esetben a Church of England hagyományaira támaszkodva. Minden egyháznak saját döntéshozó folyamatai és püspöki hierarchiája van, saját főpapjuk vezetése alatt.

Canterbury érseke, az anyaegyház feje nem rendelkezik hivatalos hatalommal saját egyházán kívül, a Közösség azonban szimbolikus vezetőjének tekinti. A többi főpap közt primus inter pares, „első az egyenlők közt”.

Az Anglikán Közösség az Egy, Szent, Katolikus és Apostoli Egyház (Notae ecclesiae) részének tekinti magát, egyszerre katolikusnak és reformáltnak. Követői egy része pápa nélküli katolicizmusként tekint rá, mások számára egy fajta protestantizmus, de domináns alapító alak nélkül, mint amilyen Luther, Knox, Kálvin, Zwingli vagy Wesley voltak.^[4] Megint mások számára az anglikanizmus a kettő egyfajta ötvözete. Mindenesetre a gondolkodások és gyakorlatok széles skáláját öleli fel, az evangelicizmustól és a liberális kereszténységtől az anglokatolicizmusig.

Ekkléziológia, struktúra, ethosz

Jogi értelemben nem létezik Anglikán Közösség, nincsenek vezetői sem, akik hatalmat gyakorolhatnának a tagegyházak felett. A canterburyi érsek égisze alatt van egy Anglikán Közösségi Iroda Londonban, de ennek csak támogató, szervező szerepe van. A Közösséget nem szervezeti struktúra, hanem a közös örökség tartja össze, amely az ekkléziológiában, a belső szervezetben, az ethoszban és a nemzetközi konzultációs szervezetekben való együttműködésben nyilvánul meg.

A kommunió összetartásában három közös alapelv viszi a főszerepet. Az egyik a tagegyházak hasonló struktúrája, amely az episzkopális (püspöki) hierarchiára, az apostoli utódlás elvére és a zsinati kormányzásra épül. A második az Isten imádásában kifejeződő vetett hit, amely fontosságot tulajdonít az elfogadott imakönyveknek és szövegeiknek. A harmadik elem a Közösség ethoszát befolyásoló dokumentumok és teológiai művek összessége.

A Rómától való elszakadást követően hamar az Anglikán Egyház angol nyelvű imakönyvet fejlesztett ki (Book of Common Prayer), amely nagy jelentőségre tett szert. Más tradícióktól eltérően, az anglikán egyházat nem irányította tanítóhivatal, alapító teológus, vagy a Credo feletti dogmagyűjtemény, mint a Presbiteriánus Egyház Westminsteri Hitvallása. Ehelyett az anglikánok a teológiát és vallásgyakorlatot illetően tipikusan a Book of Common Prayerre és utódaira támaszkodnak. Emiatt visszatérő eleme az anglikán identitásnak és hitvallásnak a lex orandi, lex credendi elve („az imádság törvénye a hit törvénye”).

A 17. században az egyik oldalon a radikálisabb protestánsokkal, a másik oldalon a pápát elismerő katolikusokkal való elhúzódó konfliktusok közelebb vonták egymáshoz azokat az egyházakat, amelyek szándékosan nem voltak dogmatikailag szigorúak, ugyanakkor bátrak voltak a megengedhető eltérések paramétereinek kidolgozásában. Ezeket artikulálták az egymást követő imakönyvek kiemelései és az 1563-as Harminckilenc Cikkely a Vallásról. A Cikkelyek, bár sosem voltak kötelezőek, jelentős hatást gyakoroltak a Közösség ethoszára és erre ráerősítettek értelmezéseik és kiterjesztésük olyan befolyásos korai teológusok által, mint Richard Hooker, Lancelot Andrewes, John Cosin és mások.

A Brit Birodalom növekedésével az anglikanizmus Nagy-Britannián és Írországon kívül is egyre több helyen vert gyökeret, így a Közösség az egység új eszközeinek megteremtésén fáradozott. E törekvés első jelentős kifejeződése volt a püspökök lambethi konferenciáinak hagyománya, amely a Charles Longley canterburyi érsek által először 1867-ben összehívott találkozóval vette kezdetét. E találkozók kezdettől nem a megjelenő új anglikán tartományok alávetését célozták, hanem a közös gondolkodás platformjának megteremtését.

A Chicago-Lambeth-négyszög

E konferenciák korai határozatai közül az egyik tartós hatású a Chicago-Lambeth-négyszög volt. Az eredeti szándék szerint a Római Katolikusokkal és az ortodox egyházakkal való újraegyesüléshez adott volna alapokat, valójában azonban az anglikán identitás paramétereit alkotta meg. A négy elv:

A Szentírás, az Ó- és Újtestamentum, amely 'mindent tartalmaz, ami szükséges az üdvözüléshez', a hit szabálya és végső sztenderdje.
Az apostoli hitvallás, mint keresztelési szimbólum; a niceai hitvallás, mint a keresztény hit elegendő megvallása.
A két maga Krisztus által megszentelt szentség – a keresztelés és az úrvacsora –, Krisztus szavainak és az általa megszentelt elemekkel alkalmazva.
A történelmi episzkopátus az Isten által egyháza egységébe hívott nemzetek és népek helyi igényeihez alkalmazva.

A Kommunió eszközei

A Közösségnek jogilag nincs nemzetközi szervezete. A canterburyi érsek személye egyesítő, de csak szigorúan szimbolikus értelemben. A Közösség három nemzetközi szervezete konzultációs jellegű, határozataiknak nincs kötelező érvénye a Közösség tartományaira. E négy a Közösség „eszközeiként” szolgál, mivel valami tagegyház részt vesz bennük. Időrendi sorrendben az eszközök a következők:

Canterbury érseke (ab origine) a Közösség szellemi vezetője. Ő az egység fókuszpontja, mivel nincs olyan egyház, amely a Közösség tagjának tartaná magát anélkül, hogy vele is kommunióban lenne. A jelenlegi érsek Justin Welby.
A lambethi konferenciák (az első 1867-ben) a legrégebbi anglikán nemzetközi konzultáció. A Közösség püspökei vesznek benne részt hogy megerősítsék az egységet és a kollegialitást az episzkopátus manifesztálásával, és hogy irányelvül szolgáló határozatokat hozzon. Körülbelül tízévente tartják, a canterburyi érsek meghívására.
Az Anglikán Konzultációs Tanácsot (először 1971-ben) az 1968-as lambethi konferencia határozata hívta életre és általában háromévente ülésezik. A 38 provinciaban választott képviselőkből – püspökökből, papokból és világiakból – áll. Állandó titkársága van, az Anglikán Közösségi Iroda (Anglican Communion Office), amelynek Canterbury érseke az elnöke.
Az Anglikán Közösség Főpapi Találkozója (először 1979-ben) a nemzetközi egyeztetés legfiatalabb fóruma, amelyet először Donald Coggan érsek hívott össze „a könnyed gondolkodásra, imára és mély konzultációra”.

Mivel a Közösségen belül nincs kötelező tekintély, e nemzetközi szervezetek a konzultáció és a meggyőzés terepei. Az utóbbi években a meggyőzés komoly vitáknak adta át a helyét az alkalmazkodásról a dogmák, a fegyelem, a hitgyakorlat és az etika bizonyos területein. A legismertebb példa a Közösség több tartományának (főként Afrikáé és Ázsiáé) tiltakozása a homoszexuálisok szerepének változása ellen az észak-amerikai egyházakban (pl. az azonos nemű párok megáldása), illetve az ellen, ahogy e változások történtek. A tiltakozók a Szentírással ellenkezőnek, egyoldalúnak mondták ezeket, olyan lépéseknek, amelyek a Közösség előzetes egyeztetése nélkül történtek. Az Egyesült Államok Episzkopális Egyháza és a Kanadai Anglikán Egyház válasza e kritikákra az volt, hogy e változásokra a Szentírás és a teológia alapos tanulmányozása után került sor, az érintett egyházak kánonjoga alapján és a Közösség tartományaival való kiterjedt konzultációt követően.

Jegyzetek

↑ The Archbishop of Canterbury is the Focus for Unity. [2015. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 13.)
↑ Analysis: Damage done to Episcopal church - USATODAY.com
↑ Major Branches of Religions. [2019. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 13.)
↑ Avis, Paul.szerk.: S. Sykes and J. Booty (eds): What is 'Anglicanism'?, The Study of Anglicanism. London: SPCK, 417–19. o. (1988)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Anglican Communion című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Official website
Anglicans Online
Decentralised nature of worldwide Anglicanism
Erdős Károly: Az anglikán egyház ismertetése főbb vonásokban; Hoffmann–Kronovitz Ny., Debrecen, 1912
Dér Iván: A malinesi megbeszélések. Mercier bíboros kísérletei az anglikán és a katolikus egyház egyesítése érdekében, 1921–1925; s.n., Budapest, 1941
Nagybaczoni Nagy Lajos: Anglikán lelkésztípusok a XVIII. és XIX. század angol regényeiben; Hungária Ny., Budapest, 1943
Szántó György Tibor: Anglikán reformáció, angol forradalom; Európa, Budapest, 2000
Az anglikán kereszténység évszázada. A történelmi és a teológiai arculat változásai a 16. századtól a 21. századig; szerk. Fabiny Tibor, Faludy Alexander; Hermeneutikai Kutatóközpont Alapítvány–Luther, Budapest, 2014
Ray Ortlund: Az evangélium. Az egyház, Krisztus szépségének tükre; ford. J. Füstös Erika; Paulus Alapítvány, Diósd, 2022

Vallásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] The Archbishop of Canterbury is the Focus for Unity. [2015. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 13.)

[2] Analysis: Damage done to Episcopal church - USATODAY.com

[3] Major Branches of Religions. [2019. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 13.)

[4] Avis, Paul.szerk.: S. Sykes and J. Booty (eds): What is 'Anglicanism'?, The Study of Anglicanism. London: SPCK, 417–19. o. (1988)

[1]

[2]

[3]

[4]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+{{részben nincs forrás}}
 {{vallás infobox
 |vallás=kereszténység
-|név=Anglikanizmus<br><small>[vagy ''Anglikán Közösség'']</small>
+|név=Anglikán Közösség
 |saját név=
-|vallás felekezetnél=[[kereszténység]] → [[protestantizmus]]
+|vallás felekezetnél=[[kereszténység]]
 |jelkép=
 |jelkép mérete=100px
@@ 12. sor: / 13. sor: @@
 |kialakulásának ideje =[[16. század]]
 |alapító =[[VIII. Henrik angol király]]
-|fő próféta =
+|fő próféta =[[Jézus Krisztus]]
-|vallási vezető tisztsége=
+|vallási vezető tisztsége= Egyházfő
-|vallási vezető neve =
+|vallási vezető neve = [[III. Károly brit király]]
 |szent iratok=[[Biblia]]
 |felekezetek=
@@ 26. sor: / 27. sor: @@
 |követők százalékban forrása=
 |főbb tanok =
 |személyiségek nevei 1 =
 |személyiség megnevezése 1 =
+|személyiségek nevei 2 = [[Thomas Cranmer]] (†[[1556]])<br>[[Lancelot Andrewes]] (†[[1626]])<br>[[Richard Hooker (teológus)|Richard Hooker]] (†[[1600]])<br>[[John Cosin]] (†[[1672]])
-|személyiségek nevei 2 =
-|személyiség megnevezése 2 =
+|személyiség megnevezése 2 = [[teológia|Teológusok]]
 |főbb események =
 }}
 [[Fájl:Canterbury Cathedral - Portal Nave Cross-spire.jpeg|thumb|right|300px|A [[canterburyi katedrális]]]]
+<span lang="en" dir="ltr">Az</span> '''Anglikán Közösség''' (''[[Angol nyelv|angol]]: Anglican Communion'')  egy világméretű [[Kereszténység|keresztény]] egyházi közösség, a nemzeti anglikán egyházak nemzetközi társulása. Főleg az [[Egyesült Királyság]]ban és az angol nyelvű országokban van jelen.
-Az '''Anglikán Közösség''' a nemzeti anglikán egyházak nemzetközi társulása. Nem létezik egy „Anglikán Egyház” a nemzeti vagy regionális egyházak felett, amelyek teljes autonómiát élveznek. „Anglikán Egyház” alatt magyarul a [[Church of England]]et szokták érteni, „anglikán egyház” kisbetűkkel azonban az Anglikán Közösség bármely tagja lehet.
+Nem létezik egy „Anglikán Egyház” a nemzeti vagy regionális egyházak felett, amelyek teljes [[Autonómia (szociológia)|autonómiá]]t élveznek. „Anglikán Egyház” alatt magyarul a [[Church of England]]et szokták érteni, „anglikán egyház” kisbetűkkel azonban az Anglikán Közösség bármely tagja lehet.
-Mint a neve is sugallja, tagjai [[teljes kommunió]]ban élnek a [[Church of England]]del, az első anglikán egyházzal, amely anyaegyházuknak is tekinthető, illetve annak főpapjával, [[Canterbury érseke|Canterbury érsekével]].<ref>[http://www.aco.org/communion/abc/index.cfm The Archbishop of Canterbury is the Focus for Unity]</ref> A teljes kommunió azt jelenti, hogy kölcsönösen egyetértenek bizonyos alapvető doktrínákban és a Közösség egyházainak tagjai részt vehetnek a többi egyház rítusaiban.
+Mint a neve is sugallja, tagjai [[teljes kommunió]]ban élnek a [[Church of England]]del, az első anglikán egyházzal, amely anyaegyházuknak is tekinthető, illetve annak főpapjával, [[Canterbury érseke|Canterbury érsekével]].<ref>{{Cite web |url=http://www.aco.org/communion/abc/index.cfm |title=The Archbishop of Canterbury is the Focus for Unity |accessdate=2009-02-13 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150310074242/http://www.aco.org/communion/abc/index.cfm |archivedate=2015-03-10 }}</ref> A teljes kommunió azt jelenti, hogy kölcsönösen egyetértenek bizonyos alapvető doktrínákban és a Közösség egyházainak tagjai részt vehetnek a többi egyház rítusaiban.
-Több mint 80 millió tagjával az egyik legnagyobb keresztény közösség.<ref>[http://www.usatoday.com/news/religion/2007-09-23-episcopal-bishops_N.htm Analysis: Damage done to Episcopal church - USATODAY.com<!-- Bot generated title -->]</ref><ref>[http://www.adherents.com/adh_branches.html#Christianity Major Branches of Religions]</ref>
+Több mint 80 millió tagjával az egyik legnagyobb keresztény közösség.<ref>[http://www.usatoday.com/news/religion/2007-09-23-episcopal-bishops_N.htm Analysis: Damage done to Episcopal church - USATODAY.com<!-- Bot generated title -->]</ref><ref>{{Cite web |url=http://www.adherents.com/adh_branches.html#Christianity |title=Major Branches of Religions |accessdate=2009-02-13 |archívurl=https://web.archive.org/web/20150315022054/http://www.adherents.com/adh_branches.html#Christianity |archívdátum=2015-03-15 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20190106014508/http://www.adherents.com/adh_branches.html#Christianity |archivedate=2019-01-06 }}</ref>
 Egyes tagegyházai nevükben is őrzik anglikán eredetüket, mások, mint az [[Amerikai Egyesült Államok]] [[Episzkopális Egyház]]a, a [[Skót Episzkopális Egyház]] vagy a [[Church of Ireland]] („Írország Egyháza”) más neveket választottak. Minden tagegyháznak megvan a maga dogmatikája és liturgiája, a legtöbb esetben a Church of England hagyományaira támaszkodva. Minden egyháznak saját döntéshozó folyamatai és püspöki hierarchiája van, saját főpapjuk vezetése alatt.
 Canterbury érseke, az anyaegyház feje nem rendelkezik hivatalos hatalommal saját egyházán kívül, a Közösség azonban szimbolikus vezetőjének tekinti. A többi főpap közt ''[[primus inter pares]]'', „első az egyenlők közt”.
-Az Anglikán Közösség az [[Egy, Szent, Katolikus és Apostoli Egyház]] részének tekinti magát, egyszerre katolikusnak és reformáltnak. Követői egy része pápa nélküli katolicizmusként tekint rá, mások számára egy fajta [[protestantizmus]], de domináns alapító alak nélkül, mint amilyen [[Luther Márton|Luther]], [[John Knox|Knox]], [[Kálvin János|Kálvin]], [[Ulrich Zwingli|Zwingli]] vagy [[John Wesley|Wesley]] voltak.<ref>{{cite book|last=Avis|first=Paul|chapter=What is 'Anglicanism'?|title=The Study of Anglicanism|editor=S. Sykes and J. Booty (eds)|location=London|publisher=SPCK|year=1988|pages=417–19}}</ref> Megint mások számára az anglikanizmus a kettő egyfajta ötvözete. Mindenesetre a gondolkodások és gyakorlatok széles skáláját öleli fel, az [[evangelicizmus]]tól és a [[liberális kereszténység]]től az [[anglokatolicizmus]]ig.
+Az Anglikán Közösség az ''Egy, Szent, Katolikus és Apostoli Egyház'' (''Notae ecclesiae'') részének tekinti magát, egyszerre katolikusnak és reformáltnak. Követői egy része pápa nélküli katolicizmusként tekint rá, mások számára egy fajta [[protestantizmus]], de domináns alapító alak nélkül, mint amilyen [[Luther Márton|Luther]], [[John Knox|Knox]], [[Kálvin János|Kálvin]], [[Ulrich Zwingli|Zwingli]] vagy [[John Wesley (lelkész)|Wesley]] voltak.<ref>{{cite book|last=Avis|first=Paul|chapter=What is 'Anglicanism'?|title=The Study of Anglicanism|editor=S. Sykes and J. Booty (eds)|location=London|publisher=SPCK|year=1988|pages=417–19}}</ref> Megint mások számára az anglikanizmus a kettő egyfajta ötvözete. Mindenesetre a gondolkodások és gyakorlatok széles skáláját öleli fel, az [[evangelicizmus]]tól és a [[liberális kereszténység]]től az [[anglokatolicizmus]]ig.
 ==Ekkléziológia, struktúra, ethosz==
-Jogi értelemben nem létezik Anglikán Közösség, nincsenek vezetői sem, akik hatalmat gyakorolhatnának a tagegyházak felett. A Canterburyi érsek égisze alatt van egy Anglikán Közösségi Iroda [[London]]ban, de ennek csak támogató, szervező szerepe van. A Közösséget nem szervezeti struktúra, hanem a közös örökség tartja össze, amely az ekkléziológiában, a belső szervezetben, az ethoszban és a nemzetközi konzultációs szervezetekben való együttműködésben nyilvánul meg.
+Jogi értelemben nem létezik Anglikán Közösség, nincsenek vezetői sem, akik hatalmat gyakorolhatnának a tagegyházak felett. A canterburyi érsek égisze alatt van egy Anglikán Közösségi Iroda [[London]]ban, de ennek csak támogató, szervező szerepe van. A Közösséget nem szervezeti struktúra, hanem a közös örökség tartja össze, amely az ekkléziológiában, a belső szervezetben, az ethoszban és a nemzetközi konzultációs szervezetekben való együttműködésben nyilvánul meg.
 A kommunió összetartásában három közös alapelv viszi a főszerepet. Az egyik a tagegyházak hasonló struktúrája, amely az episzkopális ([[püspök]]i) hierarchiára, az [[apostoli utódlás]] elvére és a [[zsinat]]i kormányzásra épül. A második az Isten imádásában kifejeződő vetett hit, amely fontosságot tulajdonít az elfogadott imakönyveknek és szövegeiknek. A harmadik elem a Közösség [[ethosz]]át befolyásoló dokumentumok és teológiai művek összessége.
@@ 61. sor: / 64. sor: @@
 # A [[Biblia|Szentírás]], az [[Ótestamentum|Ó-]] és [[Újtestamentum]], amely 'mindent tartalmaz, ami szükséges az üdvözüléshez', a hit szabálya és végső sztenderdje.
 # Az [[apostoli hitvallás]], mint keresztelési szimbólum; a [[niceai hitvallás]], mint a keresztény hit elegendő megvallása.
-# A két maga [[Krisztus]] által megszentelt [[szentség]] - a [[keresztelés]] és az [[úrvacsora]] -, Krisztus szavainak és az általa megszentelt elemekkel alkalmazva.
+# A két maga [[Krisztus]] által megszentelt [[szentség]] – a [[keresztelés]] és az [[úrvacsora]] –, Krisztus szavainak és az általa megszentelt elemekkel alkalmazva.
 # A történelmi [[püspök|episzkopátus]] az Isten által egyháza egységébe hívott nemzetek és népek helyi igényeihez alkalmazva.
 ==A Kommunió eszközei==
 A Közösségnek jogilag nincs nemzetközi szervezete. A canterburyi érsek személye egyesítő, de csak szigorúan szimbolikus értelemben. A Közösség három nemzetközi szervezete konzultációs jellegű, határozataiknak nincs kötelező érvénye a Közösség tartományaira. E négy a Közösség „eszközeiként” szolgál, mivel valami tagegyház részt vesz bennük. Időrendi sorrendben az eszközök a következők:
-# [[Canterbury érseke]] ''(ab origine)'' a Közösség szellemi vezetője. Ő az egység fókuszpontja, mivel nincs olyan egyház, amely a Közösség tagjának tartaná magát anélkül, hogy vele is kommunióban lenne. A jelenlegi érsek Dr [[Rowan Williams]].  <!-- 2013. január elsején távozott Rowan Williams az érseki székből. 2002 óta töltötte be ezt a tisztséget. Forrás: http://hvg.hu/vilag/20121231_Tavozik_hivatalabol_Canterbury_erseke. -->
+# [[Canterbury érseke]] ''(ab origine)'' a Közösség szellemi vezetője. Ő az egység fókuszpontja, mivel nincs olyan egyház, amely a Közösség tagjának tartaná magát anélkül, hogy vele is kommunióban lenne. A jelenlegi érsek [[Justin Welby]].  <!-- 2013. január elsején távozott Rowan Williams az érseki székből. 2002 óta töltötte be ezt a tisztséget. Forrás: http://hvg.hu/vilag/20121231_Tavozik_hivatalabol_Canterbury_erseke.
+ -->
 # A [[lambethi konferenciák]] (az első [[1867]]-ben) a legrégebbi anglikán nemzetközi konzultáció. A Közösség püspökei vesznek benne részt hogy megerősítsék az egységet és a kollegialitást az [[episzkopátus]] manifesztálásával, és hogy irányelvül szolgáló határozatokat hozzon. Körülbelül tízévente tartják, a canterburyi érsek meghívására.
-# Az [[Anglikán Konzultációs Tanács]]ot (először [[1971]]-ben) az [[1968]]-as lambethi konferencia határozata hívta életre és általában háromévente ülésezik. A 38 provinciaban választott képviselőkből - püspökökből, papokból és világiakból - áll. Állandó titkársága van, az Anglikán Közösségi Iroda (Anglican Communion Office), amelynek Canterbury érseke az elnöke.
+# Az [[Anglikán Konzultációs Tanács]]ot (először [[1971]]-ben) az [[1968]]-as lambethi konferencia határozata hívta életre és általában háromévente ülésezik. A 38 provinciaban választott képviselőkből – püspökökből, papokból és világiakból – áll. Állandó titkársága van, az Anglikán Közösségi Iroda (Anglican Communion Office), amelynek Canterbury érseke az elnöke.
 # Az [[Anglikán Közösség Főpapi Találkozója]] (először [[1979]]-ben) a nemzetközi egyeztetés legfiatalabb fóruma, amelyet először [[Donald Coggan]] érsek hívott össze „a könnyed gondolkodásra, imára és mély konzultációra”.
-Mivel a Közösségen belül nincs kötelező tekintély, e nemzetközi szervezetek a konzultáció és a meggyőzés terepei. Az utóbbi években a meggyőzés komoly vitáknak adta át a helyét az alkalmazkodásról a dogmák, a fegyelem, a hitgyakorlat és az etika bizonyos területein. A legismertebb példa a Közösség több tartományának (főként Afrikáé és Ázsiáé) tiltakozása a [[Homoszexualitás|homoszexuálisok]] szerepének változása ellen az észak-amerikai egyházakban (pl. az azonos nemű párok megáldása), illetve az ellen, ahogy e változások történtek. A tiltakozók a Szentírással ellenkezőnek, egyoldalúnak mondták ezeket, olyan lepéseknek, amelyek a Közösség előzetes egyeztetése nélkül történtek. Az [[Egyesült Államok Episzkopális Egyház]]a és a [[Kanadai Anglikán Egyház]] válasza e kritikákra az volt, hogy e változásokra a Szentírás és a teológia alapos tanulmányozása után került sor, az érintett egyházak [[kánonjog]]a alapján és a Közösség tartományaival való kiterjedt konzultációt követően.
+Mivel a Közösségen belül nincs kötelező tekintély, e nemzetközi szervezetek a konzultáció és a meggyőzés terepei. Az utóbbi években a meggyőzés komoly vitáknak adta át a helyét az alkalmazkodásról a dogmák, a fegyelem, a hitgyakorlat és az etika bizonyos területein. A legismertebb példa a Közösség több tartományának (főként Afrikáé és Ázsiáé) tiltakozása a [[Homoszexualitás|homoszexuálisok]] szerepének változása ellen az észak-amerikai egyházakban (pl. az azonos nemű párok megáldása), illetve az ellen, ahogy e változások történtek. A tiltakozók a Szentírással ellenkezőnek, egyoldalúnak mondták ezeket, olyan lépéseknek, amelyek a Közösség előzetes egyeztetése nélkül történtek. Az [[Egyesült Államok Episzkopális Egyház]]a és a [[Kanadai Anglikán Egyház]] válasza e kritikákra az volt, hogy e változásokra a Szentírás és a teológia alapos tanulmányozása után került sor, az érintett egyházak [[kánonjog]]a alapján és a Közösség tartományaival való kiterjedt konzultációt követően.
 ==Jegyzetek==
-{{források}}
+{{jegyzetek}}
 == Fordítás ==
@@ 85. sor: / 89. sor: @@
 * [http://www.anglicansonline.org/ Anglicans Online]
 * [http://anglican.org/church/NoCentral.html Decentralised nature of worldwide Anglicanism]
+* Erdős Károly: ''Az anglikán egyház ismertetése főbb vonásokban''; Hoffmann–Kronovitz Ny., Debrecen, 1912
+* Dér Iván: ''A malinesi megbeszélések. Mercier bíboros kísérletei az anglikán és a katolikus egyház egyesítése érdekében, 1921–1925''; s.n., Budapest, 1941
+* Nagybaczoni Nagy Lajos: ''Anglikán lelkésztípusok a XVIII. és XIX. század angol regényeiben''; Hungária Ny., Budapest, 1943
+* Szántó György Tibor: ''Anglikán reformáció, angol forradalom''; Európa, Budapest, 2000
+* ''Az anglikán kereszténység évszázada. A történelmi és a teológiai arculat változásai a 16. századtól a 21. századig''; szerk. Fabiny Tibor, Faludy Alexander; Hermeneutikai Kutatóközpont Alapítvány–Luther, Budapest, 2014
+* Ray Ortlund: ''Az evangélium. Az egyház, Krisztus szépségének tükre''; ford. J. Füstös Erika; Paulus Alapítvány, Diósd, 2022
 {{Kereszténység}}
@@ 90. sor: / 100. sor: @@
 {{Nemzetközi katalógusok}}
 {{Portál|Vallás}}
-{{DEFAULTSORT:Anglikanko~zo~sseg}}
+{{DEFAULTSORT:Anglikanközösseg}}
 [[Kategória:Anglikán egyház]]