„Zsurzs Éva” változatai közötti eltérés

	Zsurzs Éva
Született	Steinhercz Éva; 1925. szeptember 29.; Budapest
Elhunyt	1997. szeptember 6. (71 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Zsurzs Ágoston (1922?–1988) (h. 1945–?)
Gyermekei	Zsurzs Mária (1946–1979); Zsurzs Kati (1955– )
Szülei	Steinhercz Tóbiás (Székely Antal) ; Karikás Emma
Foglalkozása	filmrendező; forgatókönyvíró;
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1954)
Kitüntetései	Jászai Mari-díj (1963); SZOT-díj (1966); Magyarország Érdemes Művésze díj (1970); Kossuth-díj (1973); Magyarország Kiváló Művésze díj (1983); Erzsébet-díj (1987);
	IMDb; PORT.hu;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Zsurzs Éva témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2024. május 27., 13:31-kori változata

Zsurzs Éva (születési neve: Steinhercz Éva^[3]) (Budapest, 1925. szeptember 29. – Budapest, 1997. szeptember 6.), Kossuth-díjas magyar filmrendező, érdemes és kiváló művész.

Elsősorban irodalmi filmadaptációival aratott sikereket. A Magyar Televíziónak alapításától tagja volt. Kisebbik lánya Zsurzs Kati színésznő.

Élete

Székely Antal (Steinhercz Tóbiás, 1895–1960)^[4] és Karikás Emma gyermekeként született Budapesten.^[5] Fiatalkorában Csepelen lakott, a csepeli Munkásotthonban lépett fel a Csepel Művek munkás színjátszókörének keretében, ahol együtt játszott Suka Sándorral, Donát Lilivel és Baksa-Soós Lászlóval.

1950-ben került a Magyar Rádióhoz, az akkor létesült Stúdió osztályra, ahol olyan rendezők mellett sajátította el a szakmai ismereteket, mint Cserés Miklós dr., Horváth Tibor, Ispánki János, Képessy József, Lányi Andor, László Endre, Molnár Mihály, Németh Adél, Rácz György, Török Tamás. Sokat tanult a műsorban közreműködő külső személyektől is (Apáthi Imre, Dienes Ferenc, Szász Károly, Várkonyi Zoltán).

A Magyar Rádióban a kéthetenként adásba menő „Művészest” című egyórás adásának egyik rendezője volt; az adásokat többek között Halda Alíz, Lehel Judit, Gonda Mária, Kékvölgyi Vilmos, Éger Zsuzsa szerkesztették.

1957-ben alakult meg az MTV, és akkor „átigazolt”; első munkája egy Várkonyi Zoltánnal készített tévéjáték volt.

1962-ben nemzetközi sikert is elért: a Romain Gary kisregénye alapján rendezett Nő a barakkban című filmje, melynek Palotai Boris volt a forgatókönyvírója, a monte-carlói filmfesztiválon Arany Nimfa-díjat kapott. Legsikeresebb tévéjátéka A fekete város, A koppányi aga testamentuma, valamint Szabó Magda regényének folytatásos sorozata, az Abigél.

A Magyar Televízió főrendezője és a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének alelnöke volt.

Utolsó filmje az 1993-ban készült A csikós.

Tevékenységét 1966-ban SZOT-díjjal, 1970-ben Érdemes művész díjjal, 1973-ban Kossuth-díjjal jutalmazták.

Csaknem 72 éves korában, 1997-ben Budapesten hunyt el.

Filmjei

Vitézek és hősök (1959)
Aranyfácán (1959)
Brávó, emberke (1959)
Zsuzsi (1960)
Nő a barakkban (1960)
Urak és emberek (1961)
Az Epeios-akció (1962)
A házasságok a földön köttetnek (1962)
Élektra (1962)
Ne éljek, ha nem igaz (1962)
A felhők fölött mindig süt a nap (1962)
Férjhez menni tilos! (1963)
Egy pár papucs (1964)
Kreutzer-szonáta (1964)
Példázat 1–3. (1964)
A helység kalapácsa (1965)
Kristóf, a magánzó (1965)
Othello Gyulaházán (1966)
Barbárok (1966)
Vidám vasárnap (1966)
Mondd a neved (1967)
Úton (1967)
A koppányi aga testamentuma (1967)
Sárga rózsa (1968)
Irány Mexikó! (1968)
Legenda a páncélvonatról (1968)
Só Mihály kalandjai (1969)
A revizor (1969)
Danaida (1970)
Üvegkalitka (1970)
Pályakorrekció (1971)
A fekete város 1–7. (1971)
Vargabetű (1971)
Öt férfi komoly szándékkal (1972)
Zrínyi 1–3. (1973)
A törökfejes kopja (1973)
Csalódások (1973)
Felelet 1–8. (1975)
Daruszegi vasárnapok (1975)
A méla Tempefői (1975)
Őszi versenyek (1975)
Beszterce ostroma 1–3. (1976)
Csongor és Tünde (1976)
Abigél 1–4. (1978)
Fent a Spitzbergáknál (1978)
Csupajóvár (1980)
A névtelen vár 1–6. (1981)
A Filozófus (1981)
Glória (1982)
Leányvásár (1982)
Egy lócsiszár virágvasárnapja (1983)
Különös házasság 1–4. (1984)
A falu jegyzője 1–4. (1985)
Rómeó, Júlia és a sötétség (1985)
Csongor és Tünde 1–2. (1986)
Kreutzer szonáta (1987)
Família Kft. (1991)
A Csikós (1993)

Díjai, elismerései ^[6]

Jászai Mari-díj (1963)
SZOT-díj (1966)
Érdemes művész (1970)
Kossuth-díj (1973)
Kiváló művész (1983)
Erzsébet-díj (1987)
A Magyar Televízió nívódíja (1995)

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d Freebase-adatdump
↑ BnF források (francia nyelven)
↑ ZS&ZS Bt (ügyvezető: Zsurzs Katalin) (magyar nyelven). Nemzeti Cégtár. [2017. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 9.)
↑ Halotti bejegyzése a IX. kerületi polgári halotti akv. 1332/1960. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. április 18.)
↑ Házasságkötésük a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 896/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. április 18.)
↑ https://papageno.hu/featured/2020/09/a-magyar-televiziozas-alapjainak-megteremtoje-zsurzs-evara-emlekezunk/

További információk

Zsurzs Éva a PORT.hu-n (magyarul)
Zsurzs Éva az Internet Movie Database oldalon (angolul)
Zsurzs Éva - Televíziós Művészek Társasága
In memoriam Zsurzs Éva - beszélgetés a Filmes Házban

Filmművészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[cfc3fc925ddc31f71c67244753346f9fca7ab7d7-1] Freebase-adatdump

[c914e16f7c7cef5ec3c5401a1889e66e5bfb77c8-2] BnF források (francia nyelven)

[3] ZS&ZS Bt (ügyvezető: Zsurzs Katalin) (magyar nyelven). Nemzeti Cégtár. [2017. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 9.)

[4] Halotti bejegyzése a IX. kerületi polgári halotti akv. 1332/1960. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. április 18.)

[5] Házasságkötésük a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 896/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. április 18.)

[6] ttps://papageno.hu/featured/2020/09/a-magyar-televiziozas-alapjainak-megteremtoje-zsurzs-evara-emlekezunk/

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 | képméret = 200px
 | képaláírás =
-| születési név =
+| születési név = Steinhercz Éva
 | születési dátum =
 | születési hely =
@@ 12. sor: / 12. sor: @@
 | nemzetiség =
 | házastárs = Zsurzs Ágoston (1922?–1988) <small>({{eszközleírás|h.|házasok}} 1945–?)</small>
-| gyermekei = 1. Zsurzs Mária (1946–?)<br>2. [[Zsurzs Kati]] (1955–&nbsp;)
+| gyermekei = Zsurzs Mária (1946–1979)<br>[[Zsurzs Kati]] (1955–&nbsp;)
 | szülei = Steinhercz Tóbiás (Székely Antal) <br> Karikás Emma
-| szakma = filmrendező
+| szakma =
+| iskolái =
-| iskolái = [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|Színház- és Filmművészeti Főiskola]] (1954)
 | művésznév =
 | becenév =
 | munkái =
+| kitüntetései =
-| kitüntetései = [[SZOT-díj]] ([[1966]]) <br> [[Magyarország Érdemes Művésze díj|Érdemes művész]] ([[1970]]) <br> [[Kossuth-díj]] ([[1973]])
 | hivatalos oldala =
 | alsablon =
 | blog =
-| IMDb = 0958189
+| IMDb =
 }}
-'''Zsurzs Éva''' (születési neve: ''Steinhercz Éva'',<ref>{{hiv-web |url= https://www.nemzeticegtar.hu/zszs-bt-c0106215181.html |cím= ZS&ZS Bt (ügyvezető: Zsurzs Katalin)|elérés=2017-8-9 |családnév=|keresztnév= |munka= Nemzeti Cégtár |nyelv= magyar }}</ref>) ([[Budapest]], [[1925]]. [[szeptember 29.]] – [[Budapest]], [[1997]]. [[szeptember 6.]]),  [[Kossuth-díj]]as [[Magyarok|magyar]] filmrendező, [[érdemes művész]].
+'''Zsurzs Éva''' (születési neve: ''Steinhercz Éva''<ref>{{hiv-web |url= https://www.nemzeticegtar.hu/zszs-bt-c0106215181.html |cím= ZS&ZS Bt (ügyvezető: Zsurzs Katalin) |elérés= 2017-8-9 |családnév= |keresztnév= |munka= Nemzeti Cégtár |nyelv= magyar |archívurl= https://web.archive.org/web/20170809090449/https://www.nemzeticegtar.hu/zszs-bt-c0106215181.html |archívdátum= 2017-08-09 }}</ref>) ([[Budapest]], [[1925]]. [[szeptember 29.]] – [[Budapest]], [[1997]]. [[szeptember 6.]]), [[Kossuth-díj]]as [[Magyarok|magyar]] [[filmrendező]], [[Magyarország Érdemes Művésze díj|érdemes]] és [[Magyarország Kiváló Művésze díj|kiváló művész]].
-Elsősorban irodalmi filmadaptációival aratott sikereket. A [[Magyar Televízió]]nak alapításától tagja volt. Kisebbik lánya, [[Zsurzs Kati]] színésznő.
+Elsősorban irodalmi filmadaptációival aratott sikereket. A [[Magyar Televízió]]nak alapításától tagja volt. Kisebbik lánya [[Zsurzs Kati]] [[színész]]nő.
-==Élete==
+== Élete ==
+Székely Antal (Steinhercz Tóbiás, 1895–1960)<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D4X9-SZQ?i=57&cc=1452460 |title=Halotti bejegyzése a IX. kerületi polgári halotti akv. 1332/1960. folyószáma alatt |accessdate=2019-04-18}}</ref> és Karikás Emma gyermekeként született Budapesten.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DW23-XKQ?i=124&cc=1452460 |title=Házasságkötésük a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 896/1924. folyószáma alatt |accessdate=2019-04-18}}</ref> Fiatalkorában [[Budapest XXI. kerülete|Csepelen]] lakott, a csepeli Munkásotthonban lépett fel a Csepel Művek munkás színjátszókörének keretében, ahol együtt játszott [[Suka Sándor]]ral, [[Donát Lili]]vel és [[Baksa-Soós László]]val.
+-ben került a [[Magyar Rádió]]hoz, az akkor létesült Stúdió osztályra, ahol olyan rendezők mellett sajátította el a szakmai ismereteket, mint [[Cserés Miklós]] dr., Horváth Tibor, Ispánki János, [[Képessy József (színművész)|Képessy József]], Lányi Andor, [[László Endre (rendező)|László Endre]], Molnár Mihály, Németh Adél, Rácz György, [[Török Tamás (rendező)|Török Tamás]]. Sokat tanult a műsorban közreműködő külső személyektől is ([[Apáthi Imre]], Dienes Ferenc, Szász Károly, [[Várkonyi Zoltán (színművész)|Várkonyi Zoltán]]).
-Steinhercz Tóbiás (1895-1960)<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D4X9-SZQ?i=57&cc=1452460 |title=Halotti bejegyzése a IX. kerületi polgári halotti akv. 1332/1960. folyószáma alatt |accessdate=2019-04-18}}</ref> és Karikás Emma gyermekeként született Budapesten.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DW23-XKQ?i=124&cc=1452460 |title=Házasságkötésük a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 896/1924. folyószáma alatt |accessdate=2019-04-18}}</ref> Fiatal korában [[Budapest XXI. kerülete|Csepelen]] lakott, a csepeli Munkásotthonban lépett fel a Csepel Művek munkás színjátszókörének keretében, ahol együtt játszott [[Suka Sándor]]ral, [[Donát Lili]]vel és [[Baksa-Soós László]]val.
--ben került a [[Magyar Rádió]]hoz, az akkor létesült Stúdió osztályra, ahol olyan rendezők mellett sajátította el a szakmai ismereteket, mint Cserés Miklós, Horváth Tibor, Ispánki János, [[Képessy József (színművész)|Képessy József]], Lányi Andor, László Endre, Molnár Mihály, Németh Adél, Rácz György, Török Tamás. Sokat tanult a műsorban közreműködő külső személyektől is ([[Apáthi Imre]], Dienes Ferenc, Szász Károly, [[Várkonyi Zoltán (színművész)|Várkonyi Zoltán]]).
 A Magyar Rádióban a kéthetenként adásba menő „Művészest” című egyórás adásának egyik rendezője volt; az adásokat többek között [[Halda Alíz]], Lehel Judit, Gonda Mária, Kékvölgyi Vilmos, Éger Zsuzsa szerkesztették.
@@ 39. sor: / 38. sor: @@
 -ben alakult meg az [[Magyar Televízió|MTV]], és akkor „átigazolt”; első munkája egy Várkonyi Zoltánnal készített tévéjáték volt.
--ben nemzetközi sikert is elért: a [[Romain Gary]] kisregénye alapján rendezett ''Nő a barakkban'' című film, melyért [[Palotai Boris]] a monte-carlói filmfesztiválon Arany Nimfa-díjat kapott a legjobb eredeti forgatókönyvért. Legsikeresebb tévéjátékai ''A fekete város'', ''A koppányi aga testamentuma'', vagy az ''[[Abigél (film)|Abigél]]'' – [[Szabó Magda]] regényének folytatásos sorozata.
+-ben nemzetközi sikert is elért: a [[Romain Gary]] kisregénye alapján rendezett ''Nő a barakkban'' című filmje, melynek [[Palotai Boris]] volt a forgatókönyvírója, a monte-carlói filmfesztiválon Arany Nimfa-díjat kapott. Legsikeresebb tévéjátéka ''A fekete város'', ''A koppányi aga testamentuma'', valamint [[Szabó Magda]] regényének folytatásos sorozata, az ''[[Abigél (film)|Abigél]]''.
 A [[Magyar Televízió]] főrendezője és a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének alelnöke volt.
-Utolsó filmje az 1993-ban készült ''A csikós'' volt.
+Utolsó filmje az 1993-ban készült ''A csikós''.
 Tevékenységét 1966-ban [[SZOT-díj]]jal, 1970-ben [[Magyarország Érdemes Művésze díj|Érdemes művész]] díjjal, 1973-ban [[Kossuth-díj]]jal jutalmazták.
+Csaknem 72 éves korában, 1997-ben Budapesten hunyt el.
-==Filmjei==
+== Filmjei ==
 {{Oszloplista|2|
 * Vitézek és hősök ([[1959]])
@@ 63. sor: / 64. sor: @@
 * Egy pár papucs ([[1964]])
 * Kreutzer-szonáta ([[1964]])
-* Példázat 1-3. ([[1964]])
+* Példázat 1–3. ([[1964]])
 * [[A helység kalapácsa (film)|A helység kalapácsa]] ([[1965]])
-* Kristóf, a magánzó ([[1965]])
+* [[Kristóf, a magánzó]] ([[1965]])
-* Othello Gyulaházán ([[1966]])
+* [[Othello Gyulaházán]] ([[1966]])
 * [[Barbárok (film, 1966)|Barbárok]] ([[1966]])
 *[[Vidám vasárnap (tévéjáték)|Vidám vasárnap]] ([[1966]])
@@ 80. sor: / 81. sor: @@
 * Üvegkalitka ([[1970]])
 * Pályakorrekció ([[1971]])
-* [[A fekete város (televíziós sorozat)|A fekete város]] 1-7. ([[1971]])
+* [[A fekete város (televíziós sorozat)|A fekete város]] 1–7. ([[1971]])
 * Vargabetű ([[1971]])
+* Öt férfi komoly szándékkal (1972)
-* Zrínyi 1-3. ([[1973]])
+* Zrínyi 1–3. ([[1973]])
 * [[A törökfejes kopja (film)|A törökfejes kopja]] ([[1973]])
 * Csalódások ([[1973]])
-* Felelet 1-8. ([[1975]])
+* Felelet 1–8. ([[1975]])
 * Daruszegi vasárnapok ([[1975]])
 * [[A méla Tempefői (film)|A méla Tempefői]] ([[1975]])
 * [[Őszi versenyek]] ([[1975]])
-* Beszterce ostroma 1-3. ([[1976]])
+* Beszterce ostroma 1–3. ([[1976]])
 * [[Csongor és Tünde (film)|Csongor és Tünde]] ([[1976]])
-* [[Abigél (film)|Abigél 1-4.]] ([[1978]])
+* [[Abigél (film)|Abigél]] 1–4. ([[1978]])
 * [[Fent a Spitzbergáknál]] (1978)
 * [[Csupajóvár]] ([[1980]])
-* [[A névtelen vár|A névtelen vár 1-6.]] ([[1981]])
+* [[A névtelen vár]] 1–6. ([[1981]])
 * [[A Filozófus]] ([[1981]])
-* [[Glória (film)|Glória]] ([[1982]])
+* [[Glória (film, 1982)|Glória]] ([[1982]])
 * [[Leányvásár (film, 1982)|Leányvásár]] ([[1982]])
 * [[Egy lócsiszár virágvasárnapja]] ([[1983]])
-* [[Különös házasság (televíziós sorozat)|Különös házasság]] 1-4. ([[1984]])
+* [[Különös házasság (televíziós sorozat)|Különös házasság]] 1–4. ([[1984]])
-* [[A falu jegyzője (film)|A falu jegyzője 1-4.]] ([[1985]])
+* [[A falu jegyzője (televíziós sorozat)|A falu jegyzője]] 1–4. ([[1985]])
-* [[Csongor és Tünde (film)|Csongor és Tünde 1-2.]] ([[1986]])
+* [[Rómeó, Júlia és a sötétség (magyar film, 1985)|Rómeó, Júlia és a sötétség]] (1985)
+* [[Csongor és Tünde (film)|Csongor és Tünde]] 1–2. ([[1986]])
 * [[Kreutzer szonáta]] ([[1987]])
 * [[Família Kft.]] ([[1991]])
 * A Csikós ([[1993]])
 }}
+==Díjai, elismerései <ref>https://papageno.hu/featured/2020/09/a-magyar-televiziozas-alapjainak-megteremtoje-zsurzs-evara-emlekezunk/</ref>==
+* [[Jászai Mari-díj]] (1963)
+* [[SZOT-díj]] (1966)
+* [[Magyarország Érdemes Művésze díj|Érdemes művész]] (1970)
+* [[Kossuth-díj]] (1973)
+* [[Magyarország Kiváló Művésze díj|Kiváló művész]] (1983)
+* [[Erzsébet-díj]] (1987)
+* A [[Magyar Televízió]] nívódíja (1995)
 ==Jegyzetek==
-{{források}}
+{{jegyzetek}}
 == További információk ==
 * {{PORT.hu-person|1686|Zsurzs Éva}}
 * {{Imdb name|0958189}}
-* [http://www.mtv.hu/arckepcsarnok/index.php?_page=adatlap&_id=131 Zsurzs Éva a Magyar Televízió Arcképcsarnokában]
+* [http://www.tvmt.hu/Zsurzs%20%C3%89va.htm Zsurzs Éva - Televíziós Művészek Társasága]
 *[https://www.youtube.com/watch?v=FDRvOydea70 In memoriam Zsurzs Éva - beszélgetés a Filmes Házban]
+{{Zsurzs Éva}}
+{{A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1954-ben oklevelet szerzett hallgatói}}
 {{Nemzetközi katalógusok}}
 {{Portál|Filmművészet|}}
-{{A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1954-ben oklevelet szerzett hallgatói}}
 {{DEFAULTSORT:Zsurzs Eva}}
@@ 125. sor: / 138. sor: @@
 [[Kategória:Magyar nők]]
 [[Kategória:Kossuth-díjasok]]
+[[Kategória:Jászai Mari-díjasok]]
 [[Kategória:1925-ben született személyek]]
 [[Kategória:1997-ben elhunyt személyek]]
 [[Kategória:SZOT-díjasok]]
+[[Kategória:Erzsébet-díjasok]]
 [[Kategória:A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok]]
 [[Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok]]

Zsurzs Éva

Született	Steinhercz Éva 1925. szeptember 29.^[1] Budapest^[1]
Elhunyt	1997. szeptember 6. (71 évesen)^[1]^[2] Budapest^[1]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Zsurzs Ágoston (1922?–1988) (h. 1945–?)
Gyermekei	Zsurzs Mária (1946–1979) Zsurzs Kati (1955– )
Szülei	Steinhercz Tóbiás (Székely Antal) Karikás Emma
Foglalkozása	filmrendező forgatókönyvíró
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1954)
Kitüntetései	Jászai Mari-díj (1963) SZOT-díj (1966) Magyarország Érdemes Művésze díj (1970) Kossuth-díj (1973) Magyarország Kiváló Művésze díj (1983) Erzsébet-díj (1987)

IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsurzs Éva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

m v sz A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1954-ben oklevelet szerzett hallgatói
Színészek	Avar István Bányász Ilona Bíró József Bocskay Izabella Domján Edit Dömötör Erzsi Erdei Irén Gelley Kornél Hajdú Endre Herczik Bertalan (Hollay Bertalan) Kaló Flórián Kovács Iby Labancz Borbála Lente Ilona Lombi Jenő Máthé Éva Simon Erika Süle Géza Stozicky Vilma Szabó Gyula Szirmai Jenő Szoboszlai Sándor Tánczos Tibor Varga Gyula Osztályvezető tanár: Olthy Magda
Színházrendezők	Bende Miklós Bikárdy Gyula Kalmár Tibor Kazán István Krencsei Mariann Marton Frigyes Nagy Judit Sallós Gábor Tatár Eszter Tordai Géza Osztályvezető tanár: Marton Endre
Filmoperatőrök	Fifilina József Gyurikó László Herczenik Miklós Mátray Mihály Soós Imre Száz Nándor Tóth János
Filmrendezők	Bán Róbert Huszárik Zoltán Palásthy György Rényi Tamás Osztályvezető tanár: Gertler Viktor
Táncpedagógusok	Báthory Mária Bodrogi Zoltán Csizi Gyula Hubay Győző Jankovits Erzsébet Kerekes Antal Kiss Ilona Pungor Ervin Simon Antal Somlai István Tomcsányi Éva Wünsch László
Évfolyamok 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 Kategória