Ugrás a tartalomhoz

„Keleti katolikus egyházak” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
sorrend javítása
a 1 link kékítés
 
(41 közbenső módosítás, amit 23 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{nincs forrás}}
[[Kép:mariapocsi kegykep.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A máriapócsi „Könnyező Szűzanya”]]
A '''keleti katolikus egyházak''' a [[keleti keresztény egyházak]] egyik csoportja. Más néven ''unitus'', ''uniátus'' vagy ''uniata egyházak'', akik az Ortodox Egyháztól különböző időkben elszakadtak, a [[pápa (egyházfő)|római pápával]] mint [[Péter apostol|Szent Péter]] utódával teljes egységben lévő önálló ([[latin nyelv|latin]] szóval ''sui iuris'', azaz „sajátjogú”) keleti keresztény részegyházak. A nyugati ([[Latin rítusú katolikus egyház|latin rítusú]]) részegyháztól elsősorban a [[liturgia|liturgikus]] életük (és az arra épülő lelkiségük, [[teológia|teológiájuk]], [[egyházjog]]uk) különbözteti meg őket. Hagyományosan [[Kelet-Európa|Kelet-Európában]], a [[Közel-Kelet]]en, [[Észak-Afrika|Észak-Afrikában]] és [[India|Indiában]] találhatóak, de manapság már a [[Föld]] számos más pontján is vannak ilyen közösségek, amelyek általában a helyi latin rítusú hierarchia alá rendelődnek.

[[Kép:Mariapocsi.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A máriapócsi „Könnyező Szűzanya”]]
A '''keleti katolikus egyházak''' a [[keleti keresztény egyházak]] egyik csoportja. Más néven ''unitus'', ''uniátus'' vagy ''uniata egyházak'', a [[pápa (egyházfő)|római pápával]], mint [[Szent Péter]] utódával teljes egységben lévő önálló ([[latin nyelv|latin]] szóval ''sui iuris'', azaz „sajátjogú”) keleti keresztény részegyházak. A nyugati (latin rítusú) részegyháztól elsősorban a [[liturgia|liturgikus]] életük (és az arra épülő lelkiségük, [[teológia|teológiájuk]], [[egyházjog]]uk) különbözteti meg őket. Hagyományosan [[Kelet-Európa|Kelet-Európában]], a [[Közel-Kelet]]en, [[Észak-Afrika|Észak-Afrikában]] és [[India|Indiában]] találhatóak, de manapság már a [[Föld]] számos más pontján is vannak ilyen [[közösség]]ek, amelyek általában a helyi latin rítusú hierarchia alá rendelődnek.


==Történelem==
==Történelem==
A [[Ókeresztény egyház|korai keresztény egyház]] az [[apostoli hagyomány]]t megőrizve, de a helyi viszonyokhoz igazítva különböző lelkiségi, teológiai, liturgikus közösségeket alakított ki, amelyek a [[4. század]]ra egy-egy [[pátriárka|patriarchális szék]] köré csoportosultak. A legkorábbi időktől (pl. [[Antiochiai Szent Ignác]]tól 110 körül) vannak már arra vonatkozó adatok, hogy Róma egyházának az összes egyház között elsőbbséget tulajdonítottak, ami egyfajta tekintélyt jelentett, de természetesen itt még nem arról az egyetemes pápai hatalomról van szó, amely csak később, fokozatosan alakult ki. Ahogyan az elsőbbség egyre inkább vezetői jogok igényét is jelentette, úgy jelent meg ezekkel a törekvésekkel szemben az ellenállás is, és legfőképp ez vezetett a későbbi szakadásokhoz, amelyek idővel jelentős teológiai különbségekhez is vezettek.
{{csonk-dátum|csonk-szakasz|2006 januárjából}}

A korai keresztény egyház az [[apostoli hagyomány]]t megőrizve, de a helyi viszonyokhoz igazítva különböző lelkiségi, teológiai, liturgikus közösségeket alakított ki, amelyek a [[4. század]]ra egy-egy [[pátriárka|patriarchális szék]] köré csoportosultak. A [[katolikus egyház]] ez alapján osztható két nagy csoportra, a nyugati (latin) katolikus részegyházra és a keleti katolikus egyházakra. Ez utóbbiak többsége a korábbi [[egyházszakadás]]ok során létrejött keleti – elsősorban [[ortodox egyházak|ortodox]] és [[ókeleti egyházak|ókeleti]] – egyházak kis részének a nyugati egyházzal való egyesülése, uniója ([[latin nyelv]]en ''unio'') révén jött létre. Innét a sokszor használt ''uniátus'', ''unitus'', ''uniata'' elnevezések.
A [[katolikus egyház]] is a pátriárkai székek alapján osztható két nagy csoportra, a nyugati (latin) katolikus részegyházra és a keleti katolikus egyházakra. Ez utóbbiak többsége az [[egyházszakadás]]ok során létrejött keleti – elsősorban [[ortodox egyházak|ortodox]] és [[ókeleti egyházak|ókeleti]] – egyházak kis részének a nyugati egyházzal való egyesülése, uniója ([[latin nyelv]]en ''unio'') révén jött létre. Innét a sokszor használt ''uniátus'', ''unitus'', ''uniata'' elnevezések.

A római pápa többször tett kísérletet arra, hogy a keresztény egységet a saját egyházfősége alatt létrehozza. Az ezzel kapcsolatos legsikeresebb próbálkozás a [[firenzei unió]] megkötése volt Róma ([[IV. Jenő pápa]]) és Konstantinápoly ([[VIII. János bizánci császár|VIII. János császár]]) között [[1439]]-ben. A zsinat résztvevői elfogadták, hogy Róma püspöke, a pápa lesz az egész keresztény egyház feje. Az egyezményhez csatlakozott az [[orosz ortodox egyház|orosz egyház]], az [[örmény apostoli ortodox egyház|örmény egyház]] egy része, a [[kopt ortodox egyház|koptok]], a [[Szír Ortodox Egyház|szír jakobiták]] és [[Asszír keleti egyház|nesztoriánusok]] kisebb csoportjai stb. Az egység azonban röviddel a zsinat bezárása után felbomlott, az egyesülés további lépéseit megakadályozta az oszmán-török hódítás. A zsinati határozatot aláíró keletiek közül többen Rómába emigráltak, köztük volt [[Ióannész Bésszarion]], akinek jelentős szerepe volt a görög kéziratok megmentésében, Bizáncot elfoglalták a törökök (1453), az orosz és a keleti egyházak pedig újból szakítottak Rómával, már csak azért is, mert közéjük állt, földrajzi értelemben, az [[Oszmán Birodalom]].


A szerzetesrendi missziók (ebben a korban főként a [[Ferences rend|ferencesek]] és [[Domonkos-rend|domonkosok]]) továbbra is tettek kísérleteket a Rómától különálló keresztény közösségekkel kapcsolatos unió létrehozására. Elsőnek [[III. Gyula pápa]] (1549–1555) küldte a ferences rendet a Közel-Keletre, [[Moszul]]ba. A térítő missziók arra törekedtek, hogy a keleti keresztény egyházak egyik vagy másik kisebbségi csoportjának megnyerésével újra létrehozzák a – legalább és természetszerűleg részleges – egyházszervezeti egységet Rómával. (Hatalmi szempontból – ami azonban nem tekinthető tevékenységük egyedüli és feltétlen magyarázó elvének – ez úgy is értékelhető, hogy arra törekedtek, hogy kiterjesszék Róma befolyását). A keleti egyházak szempontjából nézve ez a tevékenység szakadások létrehozásának módszerével történt. Ilyen szakadások következtek be például a [[nesztoriánus]] és jakobita egyházakban.
A római pápa a keresztény egységet csak a saját egyházfősége alatt tudta elképzelni. A tervezett egység első lépése a [[firenzei unió]] megkötése volt Róma ([[IV. Jenő pápa]]) és Konstantinápoly ([[VIII. János bizánci császár|VIII. János császár]]) között. A zsinat résztvevői elfogadták, hogy Róma püspöke, a pápa lesz az egész keresztény egyház feje. Az egyezményhez csatlakozott az [[orosz ortodox egyház|orosz egyház]], az [[örmény apostoli ortodox egyház|örmény egyház]] egy része, a [[kopt ortodox egyház|koptok]], a [[Szír Ortodox Egyház|szír jakobiták]] és [[Asszír Keleti Egyház|nesztoriánusok]] kisebb csoportjai stb. (1439). Az egység azonban röviddel a zsinat bezárása után felbomlott, az egyesülés további lépéseit megakadályozta az oszmán-török hódítás. A zsinati határozatot aláíró keletiek közül többen Rómába emigráltak, köztük volt [[Ióannész Bésszarion]], akinek jelentős szerepe volt a görög kéziratok megmentésében, Bizáncot elfoglalták a törökök (1453), az orosz és a keleti egyházak szakítottak Rómával, már csak azért is, mert közéjük állt, földrajzi értelemben, az [[Oszmán Birodalom]].


A hagyománybeli különbségek áthidalása többnyire oly módon sikerült, hogy mindkét részről puszta félreértésekként kezelték őket (gyakran valóban azok is voltak): az addig dogmatikai ellentmondásnak vélt különbségeket liturgikus változatoknak, a latin és a görög vagy szír nyelvi formulák (teológiailag valóban nem feltétlenül kibékíthetetlen) tartalmi különbségeit fordítási eltéréseknek minősítették. Ezzel a módszerrel a keleti katolikus részegyházak betagozódtak a Katolikus Egyházba. Átvették a katolikus egyházjogot és a teológiát, mint például az ecclesiológiát, elfogadták a pápa főségét, majd később a tévedhetetlenségét is, valamint a katolikus krisztológiát és a kegyelemtant, a katolikus morálteológiát, az áteredő bűn tanát, a purgatóriumot, vagy Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának dogmáját is.
A pápaság most már nem adta fel terjeszkedő törekvéseit. Eszközei a szerzetesrendi missziók voltak, [[Ferences rend|ferencesek]], [[Domonkos-rend|domonkosok]]. Elsőnek [[III. Gyula pápa]] (1549–1555) küldte a ferences rendet a Közel-Keletre, [[Moszul]]ba. A térítő missziók arra törekedtek, hogy a keleti keresztény egyházak egyik vagy másik kisebbségi csoportjának megnyerésével, szakadár csoportok lehasításával kiterjesszék Róma befolyását. Működésük nyomán több szakadás is bekövetkezett a [[nesztoriánus]] és jakobita egyházakban. A hagyománybeli különbségek felszámolása többnyire csak oly módon sikerült, hogy mindkét részről puszta félreértésekként kezelték őket: a dogmatikai ellentmondásokat liturgikus változatoknak, a latin és a görög vagy szír nyelvi formulák tartalmi ellentmondásait nagyvonalúan fordítási eltéréseknek minősítették. A lényeg a Róma püspökének helyzetét meghatározó tan és a római szertartások átvétele volt.


==Rítus (szertartásrend)==
==Rítus (szertartásrend)==
20. sor: 23. sor:
*az antióchiai rítushoz a szír (vagy nyugati szír), a maronita, a malankár egyház
*az antióchiai rítushoz a szír (vagy nyugati szír), a maronita, a malankár egyház
*a káld rítushoz a hasonló nevű káld egyház, melyet hagyományosan keleti szír egyháznak is neveztek, valamint a malabár egyház
*a káld rítushoz a hasonló nevű káld egyház, melyet hagyományosan keleti szír egyháznak is neveztek, valamint a malabár egyház
*a konstantinápolyi rítus leágazásaiként ma mintegy tucatnyi egyházat tartunk számon, így a melkita, az ukrán, a rutén, a román, a szlovák, a magyar, az italo-albán, az albán, az orosz, a fehérorosz, a görög, a macedón és a bolgár egyházat
*a [[Bizánci rítus|konstantinápolyi rítus]] leágazásaiként ma mintegy tucatnyi egyházat tartunk számon, így a melkita, az ukrán, a rutén, a román, a szlovák, a magyar, az italo-albán, az albán, az orosz, a fehérorosz, a görög, a macedón és a bolgár egyházat
*az örmény rítusból egyedül az örmény egyház alakult ki
*az örmény rítusból egyedül az örmény egyház alakult ki


34. sor: 37. sor:
*Örmény rítus
*Örmény rítus
**[[Világosító Szent Gergely]] "az örmények apostola" liturgiája (óörmény)
**[[Világosító Szent Gergely]] "az örmények apostola" liturgiája (óörmény)
*Bizánci rítus
*[[Bizánci rítus]]
**Ifj. Szent Jakab apostol jeruzsálemi liturgiája (bizánci változat)
**Ifj. Szent Jakab apostol jeruzsálemi liturgiája (bizánci változat)
**[[Nagy Szent Vazul]] liturgiája (a Jakab-liturgiából)
**[[Nagy Szent Vazul]] liturgiája (a Jakab-liturgiából)
41. sor: 44. sor:


==Részegyházak==
==Részegyházak==
[[File:Eastern Catholic countries.svg|thumb|500px|Azok az országok, ahol a keleti katolikus részegyházak székhelye található (piros: bizánci szertartás, zöld: alexandriai rítus, sárga: egyéb, kék: Minden más ország, amelyre részben vagy egészben a keleti katolikus részegyházak előírásai vonatkoznak)]]
===Rítus szerinti csoportosítás===
===Rítus szerinti csoportosítás===
*Bizánci (konstantinápolyi) rítus (görög katolikus részegyházak)
*Bizánci (konstantinápolyi) rítus (görögkatolikus részegyházak)
**[[Albán bizánci katolikus egyház]] (apostoli [[exarchátus]])
**[[Albán görögkatolikus egyház]] (apostoli [[exarchátus]])
**[[Belarusz görög katolikus egyház]] (nincs kiépült hierarchia)
**[[Belarusz görögkatolikus egyház]] (nincs kiépült hierarchia)
**[[Bolgár görög katolikus egyház]] (apostoli exarchátus)
**[[Bolgár görögkatolikus egyház]] (apostoli exarchátus)
**[[Görög bizánci katolikus egyház]] (2 ap. exarchátus: Görögország, Törökország)
**[[Görög bizánci katolikus egyház]] (2 ap. exarchátus: Görögország, Törökország)
**[[Grúz bizánci katolikus egyház]] (apostoli exarchátus)
**[[Grúz bizánci katolikus egyház]] (apostoli exarchátus)
**[[Italo-albán bizánci katolikus egyház]] (sohasem szakadt el a nyugati egyháztól; 2 [[egyházmegye|püspökség]] + grottaferratai területi apátság)
**[[Italoalbán bizánci katolikus egyház]] (sohasem szakadt el a nyugati egyháztól; 2 [[egyházmegye|püspökség]] + grottaferratai területi apátság)
**[[Macedón bizánci katolikus egyház]] (apostoli exarchátus)
**[[Macedón bizánci katolikus egyház]] (apostoli exarchátus)
**[[Magyar görögkatolikus egyház]] (hajdúdorogi érsekség)
**[[Magyar görögkatolikus egyház]]
**[[Melkita bizánci katolikus egyház]] (antióchiai patriarchátus)
**[[Melkita bizánci katolikus egyház]] (antióchiai patriarchátus)
**[[Orosz bizánci katolikus egyház]] (két apostoli exarchátus: Oroszország, Kína)
**[[Orosz bizánci katolikus egyház]] (két apostoli exarchátus: Oroszország, Kína)
**[[Román görögkatolikus egyház]] ([[ Fogaras–gyulafehérvári görögkatolikus főegyházmegye]])
**[[Román görög katolikus egyház]] (fogarasi-gyulafehérvári nagyérsekség)
**[[Ruszin görög katolikus egyház]] (pittsburgh-i m. érsekség; munkácsi püspökség, csehországi ap. exarchátus)
**[[Ruszin görögkatolikus egyház]] (pittsburgh-i m. érsekség; [[Munkácsi görögkatolikus egyházmegye]], [[Csehországi görögkatolikus exarchátus]])
**[[Szlavóniai görög katolikus egyház]] (križevci püspökség és SCG-i ap. exarchátus)
**Szlavóniai görögkatolikus egyház ([[Kőrösi egyházmegye]] és [[Bácskeresztúri Szent Miklós-egyházmegye]])
**[[Szlovákiai görög katolikus egyház]] (eperjesi érsekség)
**[[Szlovákiai görögkatolikus egyház]] ([[Eperjesi görögkatolikus főegyházmegye]])
**[[Ukrán görög katolikus egyház]] (kijev-halicsi nagyérsekség)
**[[Ukrán görögkatolikus egyház]] ([[Kijev-Halicsi főegyházmegye]])


* Alexandriai rítus:
* Alexandriai rítus:
89. sor: 93. sor:
*[[Szír-malabár katolikus egyház]]
*[[Szír-malabár katolikus egyház]]
*[[Szír-malankár katolikus egyház]]
*[[Szír-malankár katolikus egyház]]
*[[Román görög katolikus egyház]]
*[[Román görögkatolikus egyház]]
*[[Ukrán görög katolikus egyház]]
*[[Ukrán görögkatolikus egyház]]


Metropolitai egyházak:
Metropolitai egyházak:
*[[Etióp katolikus egyház]]
*[[Etióp katolikus egyház]]
*[[Magyar görögkatolikus egyház]]<ref name=kurmegal>{{cite web |url=http://magyarkurir.hu/hirek/a-szentatya-megalapitotta-magyarorszagi-sajatjogu-metropolitai-egyhazat |title=A Szentatya megalapította a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyházat |accessdate=20150328 |date=20150320 |publisher=[[Magyar Kurír]] |language=magyar}}</ref>
*[[Magyar görögkatolikus egyház]]<ref name=kurmegal>{{cite web |url=http://magyarkurir.hu/hirek/a-szentatya-megalapitotta-magyarorszagi-sajatjogu-metropolitai-egyhazat |title=A Szentatya megalapította a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyházat |accessdate=20150328 |date=20150320 |publisher=[[Magyar Kurír]] |language=magyar}}</ref>
*[[Ruszin görög katolikus egyház]]
*[[Ruszin görögkatolikus egyház]]
*[[Szlovákiai görög katolikus egyház]]
*[[Szlovákiai görögkatolikus egyház]]


Egyéb sajátjogú egyházak:
Egyéb sajátjogú egyházak:
*[[Albán bizánci katolikus egyház]]
*[[Albán görögkatolikus egyház]]
*[[Belarusz görög katolikus egyház]]
*[[Belarusz görögkatolikus egyház]]
*[[Bolgár görög katolikus egyház]]
*[[Bolgár görögkatolikus egyház]]
*[[Görög bizánci katolikus egyház]]
*[[Görög bizánci katolikus egyház]]
*[[Grúz bizánci katolikus egyház]]
*[[Grúz bizánci katolikus egyház]]
*[[Italo-albán bizánci katolikus egyház]]
*[[Italoalbán bizánci katolikus egyház]]
*[[Kőrösi egyházmegye]] (Szlavónia)
*[[Macedón bizánci katolikus egyház]]
*[[Macedón bizánci katolikus egyház]]
*[[Orosz bizánci katolikus egyház]]
*[[Orosz bizánci katolikus egyház]]
*[[Szlavóniai görög katolikus egyház]]


==Hittételei, erkölcstana ==
==Hittételei, erkölcstana ==
117. sor: 121. sor:
== Kapcsolódó szócikkek ==
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Keleti keresztény egyházak]]
* [[Keleti keresztény egyházak]]
* [[Liturgia]]
* [[Bizánci rítus]]


== További információk ==
== További információk ==
* [http://byzantinohungarica.hu Byzantinohungarica] - a magyarországi bizánci szertartású katolikus egyházak történelméről és egyházi kultúrájáról
* [https://web.archive.org/web/20190222164039/http://byzantinohungarica.hu/ Byzantinohungarica] a magyarországi bizánci szertartású katolikus egyházak történelméről és egyházi kultúrájáról


{{Kereszténység}}
{{Vallással kapcsolatos témák}}
{{Vallással kapcsolatos témák}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Katolicizmus}}
{{Portál|Katolicizmus}}



A lap jelenlegi, 2024. április 5., 15:52-kori változata

A keleti katolikus egyházak a keleti keresztény egyházak egyik csoportja. Más néven unitus, uniátus vagy uniata egyházak, akik az Ortodox Egyháztól különböző időkben elszakadtak, a római pápával mint Szent Péter utódával teljes egységben lévő önálló (latin szóval sui iuris, azaz „sajátjogú”) keleti keresztény részegyházak. A nyugati (latin rítusú) részegyháztól elsősorban a liturgikus életük (és az arra épülő lelkiségük, teológiájuk, egyházjoguk) különbözteti meg őket. Hagyományosan Kelet-Európában, a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Indiában találhatóak, de manapság már a Föld számos más pontján is vannak ilyen közösségek, amelyek általában a helyi latin rítusú hierarchia alá rendelődnek.

A máriapócsi „Könnyező Szűzanya”

Történelem

[szerkesztés]

A korai keresztény egyház az apostoli hagyományt megőrizve, de a helyi viszonyokhoz igazítva különböző lelkiségi, teológiai, liturgikus közösségeket alakított ki, amelyek a 4. századra egy-egy patriarchális szék köré csoportosultak. A legkorábbi időktől (pl. Antiochiai Szent Ignáctól 110 körül) vannak már arra vonatkozó adatok, hogy Róma egyházának az összes egyház között elsőbbséget tulajdonítottak, ami egyfajta tekintélyt jelentett, de természetesen itt még nem arról az egyetemes pápai hatalomról van szó, amely csak később, fokozatosan alakult ki. Ahogyan az elsőbbség egyre inkább vezetői jogok igényét is jelentette, úgy jelent meg ezekkel a törekvésekkel szemben az ellenállás is, és legfőképp ez vezetett a későbbi szakadásokhoz, amelyek idővel jelentős teológiai különbségekhez is vezettek.

A katolikus egyház is a pátriárkai székek alapján osztható két nagy csoportra, a nyugati (latin) katolikus részegyházra és a keleti katolikus egyházakra. Ez utóbbiak többsége az egyházszakadások során létrejött keleti – elsősorban ortodox és ókeleti – egyházak kis részének a nyugati egyházzal való egyesülése, uniója (latin nyelven unio) révén jött létre. Innét a sokszor használt uniátus, unitus, uniata elnevezések.

A római pápa többször tett kísérletet arra, hogy a keresztény egységet a saját egyházfősége alatt létrehozza. Az ezzel kapcsolatos legsikeresebb próbálkozás a firenzei unió megkötése volt Róma (IV. Jenő pápa) és Konstantinápoly (VIII. János császár) között 1439-ben. A zsinat résztvevői elfogadták, hogy Róma püspöke, a pápa lesz az egész keresztény egyház feje. Az egyezményhez csatlakozott az orosz egyház, az örmény egyház egy része, a koptok, a szír jakobiták és nesztoriánusok kisebb csoportjai stb. Az egység azonban röviddel a zsinat bezárása után felbomlott, az egyesülés további lépéseit megakadályozta az oszmán-török hódítás. A zsinati határozatot aláíró keletiek közül többen Rómába emigráltak, köztük volt Ióannész Bésszarion, akinek jelentős szerepe volt a görög kéziratok megmentésében, Bizáncot elfoglalták a törökök (1453), az orosz és a keleti egyházak pedig újból szakítottak Rómával, már csak azért is, mert közéjük állt, földrajzi értelemben, az Oszmán Birodalom.

A szerzetesrendi missziók (ebben a korban főként a ferencesek és domonkosok) továbbra is tettek kísérleteket a Rómától különálló keresztény közösségekkel kapcsolatos unió létrehozására. Elsőnek III. Gyula pápa (1549–1555) küldte a ferences rendet a Közel-Keletre, Moszulba. A térítő missziók arra törekedtek, hogy a keleti keresztény egyházak egyik vagy másik kisebbségi csoportjának megnyerésével újra létrehozzák a – legalább és természetszerűleg részleges – egyházszervezeti egységet Rómával. (Hatalmi szempontból – ami azonban nem tekinthető tevékenységük egyedüli és feltétlen magyarázó elvének – ez úgy is értékelhető, hogy arra törekedtek, hogy kiterjesszék Róma befolyását). A keleti egyházak szempontjából nézve ez a tevékenység szakadások létrehozásának módszerével történt. Ilyen szakadások következtek be például a nesztoriánus és jakobita egyházakban.

A hagyománybeli különbségek áthidalása többnyire oly módon sikerült, hogy mindkét részről puszta félreértésekként kezelték őket (gyakran valóban azok is voltak): az addig dogmatikai ellentmondásnak vélt különbségeket liturgikus változatoknak, a latin és a görög vagy szír nyelvi formulák (teológiailag valóban nem feltétlenül kibékíthetetlen) tartalmi különbségeit fordítási eltéréseknek minősítették. Ezzel a módszerrel a keleti katolikus részegyházak betagozódtak a Katolikus Egyházba. Átvették a katolikus egyházjogot és a teológiát, mint például az ecclesiológiát, elfogadták a pápa főségét, majd később a tévedhetetlenségét is, valamint a katolikus krisztológiát és a kegyelemtant, a katolikus morálteológiát, az áteredő bűn tanát, a purgatóriumot, vagy Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának dogmáját is.

Rítus (szertartásrend)

[szerkesztés]

A keleti katolikus részegyházaknál öt nagy rítuscsaládot különböztethetünk meg. Ezek mindegyike a jeruzsálemi ősegyház rítusából fejlődött ki.

A kereszténység korai szakaszától egyes szociokulturális centrumok köré szerveződött. Az ezekben kikristályosodó és innen kisugárzó egyházi hagyománytípusokat öt nagy csoportra oszthatjuk. Ezek az alexandriai, antióchiai, káld, konstantinápolyi és örmény rítus. Az egyháztörténet során e tradíciókörök – az örmény kivételével – további alcsoportokra ágaztak szét. Ez utóbbi, a helyi adottságokhoz illeszkedő szerveződési egységeket, részegyház-csoportosulásokat az idők során különböző elnevezésekkel illették. A katolikus szóhasználat az utóbbi időkig a jogi értelemben vett rítus vagy alrítus kifejezést alkalmazta rájuk. A korábban rítusoknak titulált közösségeket ma már a keleti katolikus törvénykönyv is egyházaknak (ecclesia sui iuris) nevezi. Így a rítus szó ma már nem jelöli magukat a keleti közösségeket mint olyanokat, hanem csak azok rituális jellegzetességeit.

Jelenlegi rítusok:

  • az alexandriai rítushoz tartozik: a kopt és az etióp egyház
  • az antióchiai rítushoz a szír (vagy nyugati szír), a maronita, a malankár egyház
  • a káld rítushoz a hasonló nevű káld egyház, melyet hagyományosan keleti szír egyháznak is neveztek, valamint a malabár egyház
  • a konstantinápolyi rítus leágazásaiként ma mintegy tucatnyi egyházat tartunk számon, így a melkita, az ukrán, a rutén, a román, a szlovák, a magyar, az italo-albán, az albán, az orosz, a fehérorosz, a görög, a macedón és a bolgár egyházat
  • az örmény rítusból egyedül az örmény egyház alakult ki

Liturgia

[szerkesztés]

A keleti nagy rítusoknak vannak liturgiái (a bizáncinak több is), és ezeknek országok, illetve „nemzeti” egyházmegyék szerinti alváltozatai is. Tulajdonképpen minden keleti katolikus részegyháznak önálló liturgia-alváltozata van.

Részegyházak

[szerkesztés]
Azok az országok, ahol a keleti katolikus részegyházak székhelye található (piros: bizánci szertartás, zöld: alexandriai rítus, sárga: egyéb, kék: Minden más ország, amelyre részben vagy egészben a keleti katolikus részegyházak előírásai vonatkoznak)

Rítus szerinti csoportosítás

[szerkesztés]

Adminisztratív jogállás szerinti csoportosítás

[szerkesztés]

Megkülönböztetjük a pátriárkai, a nagyérseki, a metropolitai illetve az egyéb sajátjogú keleti katolikus egyházakat.

Pátriárkai egyházak:

Nagyérseki egyházak:

Metropolitai egyházak:

Egyéb sajátjogú egyházak:

Hittételei, erkölcstana

[szerkesztés]

Lásd: Katolikus egyház

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Szentatya megalapította a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyházat (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2015. március 20. (Hozzáférés: 2015. március 28.)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Byzantinohungarica – a magyarországi bizánci szertartású katolikus egyházak történelméről és egyházi kultúrájáról