„Follinus János” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Élete |
→Élete: forma |
||
(9 közbenső módosítás, amit 6 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{ |
{{Személy infobox |
||
| típus= színész |
|||
| név = Follinus János |
| név = Follinus János |
||
| kép= <!--A WP:NEMSZABAD szerint nem helyezhető el jogvédett kép (filmkocka, poszter, stb) élő személy esetén --> |
|||
| kép = |
|||
| képaláírás |
| képaláírás = |
||
⚫ | |||
| születési dátum = [[1818]]. [[április 19.]] |
| születési dátum = [[1818]]. [[április 19.]] |
||
| születési hely = [[Szolnok]] |
| születési hely = [[Szolnok]] |
||
| halál dátuma = [[1881]]. [[május 29.]] {{életkor-holt|1818|4|19|1881|5|29}} |
| halál dátuma = [[1881]]. [[május 29.]] {{életkor-holt|1818|4|19|1881|5|29}} |
||
| halál helye = [[Budapest]] |
| halál helye = [[Budapest]] |
||
| művésznév |
| művésznév = |
||
⚫ | |||
| álnév = <!-- Wikidata: p742 --> |
|||
⚫ | |||
| élettárs= |
|||
| gyermekek száma = |
|||
| gyermekei = |
|||
| szülei = |
|||
| nemzetiség = [[magyarok|magyar]] |
|||
| weboldal = |
|||
| kitüntetései = <!-- Wikidata: p166 --> |
|||
| alsablon={{Személy infobox/Színész |
|||
| típus = színész |
|||
| becsukva= |
|||
| aktív évek = 1847 - ? |
| aktív évek = 1847 - ? |
||
| ügynökség =<!--Wikidatából --> |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
| honlap = |
|||
| tevékenység = színész, színházi rendező |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
| Oscar-díj = |
|||
⚫ | |||
| Tony-díj = |
|||
}} |
|||
| BAFTA-díj = |
|||
| Emmy-díj = |
|||
| Golden Globe-díj= |
|||
| César-díj = |
|||
| Goya-díj = |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
'''Follinus János''' |
[[Kiscserna]]i '''Follinus János''', ''Follinusz'' ([[Szolnok]], [[1818]]. [[április 19.]] – [[Budapest]], [[1881]]. [[május 29.]]<ref name="plex">{{Pécs Lexikon|1|238}}</ref>) színész, rendező, színigazgató, fordító. [[Lukácsy Antónia]] férje, [[Follinus Aurél]] apja. |
||
== Élete == |
== Élete == |
||
Iskoláit [[Pest (történelmi település)|Pest]]en végezte s ott hallgatta a gyógyszerészetet is; később atyja gyógyszertárában [[Nagyabony]]ban alkalmaztatott. Szép tenor hangja lévén, [[Bécs]]ben képezte ki magát az éneklésben; azután hazánk több városában mint kedvelt operaénekes szerepelt. [[1847]]-ben a Szabó és [[Havi Mihály|Havy]] társulatába lépett, mely bejárta [[Ausztria|Ausztriát]], [[Stájerország]]ot és [[Olaszország]] |
Iskoláit [[Pest (történelmi település)|Pest]]en végezte s ott hallgatta a gyógyszerészetet is; később atyja gyógyszertárában [[Nagyabony]]ban alkalmaztatott. Szép tenor hangja lévén, [[Bécs]]ben képezte ki magát az éneklésben; azután hazánk több városában mint kedvelt operaénekes szerepelt. [[1847]]-ben a Szabó és [[Havi Mihály|Havy]] társulatába lépett, mely bejárta [[Ausztria|Ausztriát]], [[Stájerország]]ot és [[Olaszország történelme|Itáliát]]. [[1848]]–[[1849]]-ben mint honvéd-százados vett részt a szabadságharcban. A szabadságharc után mint vándorszínész megfordult több vidéki városban, többek között [[Arad (Románia)|Arad]]on és [[Kolozsvár]]on, ahol 1860–1866 között a [[Farkas utcai színház]] igazgatójaként tevékenykedett,<ref name="plex"/> így Aradon is 1866–1873-ban; később még [[Pécs]]ett és [[Pozsony]]ban is működött. 1878-1881 között a Debrecen-nagyváradi társulat rendezője volt.<ref name="plex"/> |
||
== Fontosabb szerepei == |
|||
* Stradella (Flotow) |
|||
* Andorási Lajos (Császár Gy.: A kunok) |
|||
* Alamir (Donizetti: Belizár) |
|||
* Danilowitz (Meyerbeer: Észak csillaga) |
|||
== Működési adatai == |
|||
1844: Hevesi Imre; 1845: Szerdahelyi József, Havi Mihály, Szabó József; 1846: Havi Mihály, Szabó József; 1847: Kilényi Dávid; 1849–51: Gócs Ede, Havi Mihály; 1851–54: Kaczvinszky János, Laczkóczy Ferdinánd, Havi Mihály, Szabó József, Károlyi Lajos; 1955: Havi Mihály, Hegedüs Lajos; 1858–60: Havi Mihály. |
|||
Igazgatóként: 1854: Brassó; 1860–66: Kolozsvár; 1866–73: Arad; 1874: Pécs; 1875: Győr; 1876: Pozsony, Pécs; 1878–81: Debrecen, Nagyvárad. |
|||
== Munkái == |
== Munkái == |
||
Fordított németből verseket és vegyes cikkeket a Regélőbe (1837. 1840.); értekezése: Vélemény a |
Fordított németből verseket és vegyes cikkeket a Regélőbe (1837. 1840.); értekezése: Vélemény a vándorszínész-társaságokról (Honművész 1839. 94. sz.), Ál-Szigligeti című humoreszkje s Legouvé után fordított novellája (Aradi Hiradó 1859.) sat. |
||
Fordított színművei: Vörös haj, Nőm szolgája, Órás kalapja, Eljegyzés lámpafénynél (Offenbachtól 1859. Havyval együtt), Romeo és Julia (Storch) 1868., Arany Chignon (Jonas), Petaud király udvara (Delibes) és Száz szűz (Lecoque) 1873-ban; először Aradon kerültek színre. |
|||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||
== Források == |
== Források == |
||
* {{Szinnyei|3||toc/f.htm}} |
* {{Szinnyei|3||toc/f.htm}} |
||
⚫ | |||
* http://archiv.vfmk.hu/konyvtar/digitalizalas/1_sz_melleklet_1_0.pdf |
* http://archiv.vfmk.hu/konyvtar/digitalizalas/1_sz_melleklet_1_0.pdf |
||
== További információk == |
== További információk == |
||
* {{Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái}} |
|||
⚫ | |||
* Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
* Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. |
* Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. |
||
* Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010. |
* Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010. |
||
* Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-. |
* Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-. |
||
* Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. |
* Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. |
||
* Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. |
* Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. |
||
{{A kolozsvári magyar színház igazgatói}} |
{{A kolozsvári magyar színház igazgatói}} |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
|||
{{DEFAULTSORT:Follinus Janos}} |
{{DEFAULTSORT:Follinus Janos}} |
||
[[Kategória:Magyar színészek]] |
[[Kategória:Magyar színészek]] |
||
[[Kategória:Magyar újságírók]] |
[[Kategória:Magyar újságírók]] |
A lap jelenlegi, 2024. március 24., 02:09-kori változata
Follinus János | |
Született | 1818. április 19. Szolnok |
Elhunyt | 1881. május 29. (63 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Lukácsy Antónia |
Gyermekei | Follinus Aurél |
Foglalkozása |
|
Színészi pályafutása | |
Aktív évek | 1847 - ? |
Tevékenység | színész, színházi rendező |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kiscsernai Follinus János, Follinusz (Szolnok, 1818. április 19. – Budapest, 1881. május 29.[1]) színész, rendező, színigazgató, fordító. Lukácsy Antónia férje, Follinus Aurél apja.
Élete
[szerkesztés]Iskoláit Pesten végezte s ott hallgatta a gyógyszerészetet is; később atyja gyógyszertárában Nagyabonyban alkalmaztatott. Szép tenor hangja lévén, Bécsben képezte ki magát az éneklésben; azután hazánk több városában mint kedvelt operaénekes szerepelt. 1847-ben a Szabó és Havy társulatába lépett, mely bejárta Ausztriát, Stájerországot és Itáliát. 1848–1849-ben mint honvéd-százados vett részt a szabadságharcban. A szabadságharc után mint vándorszínész megfordult több vidéki városban, többek között Aradon és Kolozsváron, ahol 1860–1866 között a Farkas utcai színház igazgatójaként tevékenykedett,[1] így Aradon is 1866–1873-ban; később még Pécsett és Pozsonyban is működött. 1878-1881 között a Debrecen-nagyváradi társulat rendezője volt.[1]
Fontosabb szerepei
[szerkesztés]- Stradella (Flotow)
- Andorási Lajos (Császár Gy.: A kunok)
- Alamir (Donizetti: Belizár)
- Danilowitz (Meyerbeer: Észak csillaga)
Működési adatai
[szerkesztés]1844: Hevesi Imre; 1845: Szerdahelyi József, Havi Mihály, Szabó József; 1846: Havi Mihály, Szabó József; 1847: Kilényi Dávid; 1849–51: Gócs Ede, Havi Mihály; 1851–54: Kaczvinszky János, Laczkóczy Ferdinánd, Havi Mihály, Szabó József, Károlyi Lajos; 1955: Havi Mihály, Hegedüs Lajos; 1858–60: Havi Mihály.
Igazgatóként: 1854: Brassó; 1860–66: Kolozsvár; 1866–73: Arad; 1874: Pécs; 1875: Győr; 1876: Pozsony, Pécs; 1878–81: Debrecen, Nagyvárad.
Munkái
[szerkesztés]Fordított németből verseket és vegyes cikkeket a Regélőbe (1837. 1840.); értekezése: Vélemény a vándorszínész-társaságokról (Honművész 1839. 94. sz.), Ál-Szigligeti című humoreszkje s Legouvé után fordított novellája (Aradi Hiradó 1859.) sat.
Fordított színművei: Vörös haj, Nőm szolgája, Órás kalapja, Eljegyzés lámpafénynél (Offenbachtól 1859. Havyval együtt), Romeo és Julia (Storch) 1868., Arany Chignon (Jonas), Petaud király udvara (Delibes) és Száz szűz (Lecoque) 1873-ban; először Aradon kerültek színre.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- http://archiv.vfmk.hu/konyvtar/digitalizalas/1_sz_melleklet_1_0.pdf
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
- Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010.
- Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.