Ugrás a tartalomhoz

„Palágykomoróc” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzés folyamatban]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kossuthzsuzsa (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
további információk
 
(22 közbenső módosítás, amit 14 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Ukrán település infobox
{{Ukrán település infobox
|ukrán név =Паладь Комарівці
|ukrán név = Паладь Комарівці
|magyar név =Palágykomoróc
|magyar név = Palágykomoróc
|kép =
|képméret =
|képaláírás =
|címer =
|zászló =
|közigazgatási terület = Kárpátalja
|járás = Ungvári járás
|rang = falu
|rang = falu
|alapítás éve =
|polgármester = Illár József
|polgármester =
|testvértelepülések =
|testvértelepülések =
|irányítószám =
|körzethívószám =
|magyar lakosság =
|magyar lakosság =
|népsűrűség =
|népsűrűség =
|népsűrűség forrás =
|népsűrűség forrás =
|tengerszint feletti magasság =
|terület =
|szélességi fok =
|szélességi ívperc =
|szélességi ívmásodperc =
|hosszúsági fok =
|hosszúsági ívperc =
|hosszúsági ívmásodperc =
|szöveg pozíciója =
|szöveg pozíciója =
|weboldal =
}}
}}
'''Palágykomoróc''' ({{ukránul|Паладь Комарівці [Palagy Komarivci]}}, [[1995]]-ig Комарівці [Komarivci], {{oroszul|Комаровци [Komarovci]}}) falu [[Ukrajna|Ukrajnában]], [[Kárpátalja|Kárpátalján]], az [[Ungvári járás]]ban.


== Fekvése ==
[[Ungvár]]tól 16 km-re délnyugatra fekszik.


== Nevének eredete ==
'''Palágykomoróc''' ([[ukrán nyelv|ukránul]] ''Паладь Комарівці (Palagy Komarivci / Palad' Komarivtsi),'' [[1995]]-ig ''Комарівці (Komarivci / Komarivtsi),'' [[orosz nyelv|oroszul]] ''Комаровци (Komarovci)''): falu [[Ukrajna|Ukrajnában]] [[Kárpátalja|Kárpátalján]] [[Ungvári járás]]ban.
Nevének első része személynévi eredetű, ez a Pál személynév -d helynévképzős változatából származik. Második része a [[szláv nyelvek|szláv]] ''komár'' (= szúnyog) főnévből való.


==Fekvése==
== Története ==
Nevét [[1325]]-ben ''Polad'' néven említik először. A [[13. század]]ban az [[Aba nemzetség]] Amadé ágából származó ''Finta'' [[nádor]] kapta királyi adományként a falut. [[1436]]-ban a Palágyiak lettek a helység kizárólagos birtokosai. Majd a család férfiágának kihalta után a birtok egy része a kincstárra szállt, míg másik része a [[Bercsényi család]]é lett Répássy Mária révén, aki a [[Palágyi család]] utolsó tagjának özvegye volt.
[[Ungvár]]tól 16 km-re délnyugatra fekszik. Közös falusi tanácsa van [[Kisszelmenc]]cel.<ref>[http://gska2.rada.gov.ua:7777/pls/z7502/A008?rdat1=11.06.2009&rf7571=11691 Az Ungvári járás közigazgatási beosztásának adatai az Ukrán Legfelsőbb Tanács portálján]</ref>


A mai település [[középkor]]i Palágy és a mellette levő Komoróc egyesítéséből keletkezett. A [[19. század]]ban a falu egy része [[Buttler János]] [[gróf]] birtoka volt, aki a [[templom]] sírboltjában nyugszik. Itt játszódnak [[Mikszáth Kálmán (író)|Mikszáth]]: [[Különös házasság (regény)|Különös házasság]] című regényének egyes részletei. [[1910]]-ben 342, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A [[trianoni béke]]diktátumig [[Ung vármegye]] [[Nagykapos]]i járásához tartozott.
==Nevének eredete==
Nevének első része személynévi erededű, ez a Pál személynév d helynévképzős változatából származik. Második része a [[szláv nyelvek|szláv]] ''komár'' (= szúnyog) főnévből való.


2020-ig közös falusi tanácsa volt [[Kisszelmenc]]cel.<ref>[http://gska2.rada.gov.ua:7777/pls/z7502/A008?rdat1=11.06.2009&rf7571=11691 Az Ungvári járás közigazgatási beosztásának adatai az Ukrán Legfelsőbb Tanács portálján]{{Halott link|url=http://gska2.rada.gov.ua:7777/pls/z7502/A008?rdat1=11.06.2009&rf7571=11691 |date=2019-04 }}</ref>
==Története==
Nevét [[1325]]-ben ''Polad'' néven említik először. A [[13. század]]ban az [[Aba nemzetség]] Amadé ágából származó '''Finta''' nádor kapta királyi adományként a falut.


== Népessége ==
[[1436]]-ban a Palágyiak lettek a helység kizárólagos birtokosai. Majd a család férfi ágának kihalta után a birtok egy része a kincstárra szált, míg másik része a Bercsényi családé lett Répássy Mária révén, aki a Palágyi család utolsó tagjának özvegye volt.
Ma 927 lakosából 747 (80%) a magyar.
{{népességdiagram}}


== Látnivalók ==
A mai település középkori Palágy és a mellette levő Komoróc egyesítéséből keletkezett. A 19. században a falu egy része Butler János gróf birtoka volt, aki a templom sírboltjában nyugszik. Itt játszódnak [[Mikszáth Kálmán|Mikszáth]]: Különös házasság c. regényének egyes részletei.
A falu közepén emelkedő dombon álló [[kálvinizmus|református]] [[templom]]ot a [[13. század]]ban a birtokos Palágyi család építtette Szent [[Mihály arkangyal]] tiszteletére. A [[15. század]]ban [[gótika|gótikus stílusban]] bővítették. [[1575]] óta a református egyházé, 1617, 1650, 1729, 1791 és 1895 években renoválták.
[[1910]]-ben 342, túlnyomórészt magyar lakosa volt, ma 927 lakosából
747 (80%) a magyar. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Ung vármegye]] [[Nagykaposi járás]]ához tartozott.


== Híres emberek ==
==Látnivalók==
* [[Buttler János]] [[gróf]] utolsó éveiben itt élt, s hunyt el 1845-ben
A falu közepén emelkedő dombon álló [[reformátusok|református]] templomot a [[13. század]]ban a birtokos Palágyi család építtette Szent Mihály tiszteletére. A [[15. század]]ban [[gótikus stílus]]ban bővítették. [[1575]] óta a református egyházé, 1617, 1650, 1729, 1791 és 1895-ben renoválták.

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}


== Források ==
== Források ==
* Németh Adél: Kárpátalja (Panoráma 1991) ISBN 963 243 7241
* Németh Adél: Kárpátalja (Panoráma, 1991) {{ISBN|963 243 7241}}
* A történelmi Magyarország atlasza és adattára, 1914 {{ISBN|963 85683 3 X}}
{{források}}

== További információk ==
* [https://kmmi.org.ua/regiok/telepulesek/ungvari-jaras/palagykomoroc Palagykomoróc] a kmmi.org.ua-n


{{Ungvári járás}}
{{Ungvári járás}}
{{Ungvári járás (1946–2020)}}
{{Ung}}
{{portál|Kárpátalja|-}}
{{portál|Kárpátalja|-}}


{{DEFAULTSORT:Palagykomoroc}}
{{DEFAULTSORT:Palagykomoroc}}
[[Kategória:Az Ungvári járás települései]]
[[Kategória:Az Ungvári járás települései]]
[[Kategória:Ung vármegye települései]]

[[eo:Paladj-Komarivci]]
[[uk:Паладь-Комарівці]]

A lap jelenlegi, 2024. március 15., 06:47-kori változata

Palágykomoróc (Паладь Комарівці)
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás
KözségSzürte község
Rangfalu
Alapítás éve11. század
PolgármesterIllár József
Irányítószám89431
Népesség
Teljes népesség834 fő (2001) +/-
Népsűrűség410,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület2,03 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 31′ 28″, k. h. 22° 10′ 32″48.524444°N 22.175556°EKoordináták: é. sz. 48° 31′ 28″, k. h. 22° 10′ 32″48.524444°N 22.175556°E
Palágykomoróc (Kárpátalja)
Palágykomoróc
Palágykomoróc
Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Palágykomoróc témájú médiaállományokat.

Palágykomoróc (ukránul: Паладь Комарівці [Palagy Komarivci], 1995-ig Комарівці [Komarivci], oroszul: Комаровци [Komarovci]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Ungvártól 16 km-re délnyugatra fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevének első része személynévi eredetű, ez a Pál személynév -d helynévképzős változatából származik. Második része a szláv komár (= szúnyog) főnévből való.

Története

[szerkesztés]

Nevét 1325-ben Polad néven említik először. A 13. században az Aba nemzetség Amadé ágából származó Finta nádor kapta királyi adományként a falut. 1436-ban a Palágyiak lettek a helység kizárólagos birtokosai. Majd a család férfiágának kihalta után a birtok egy része a kincstárra szállt, míg másik része a Bercsényi családé lett Répássy Mária révén, aki a Palágyi család utolsó tagjának özvegye volt.

A mai település középkori Palágy és a mellette levő Komoróc egyesítéséből keletkezett. A 19. században a falu egy része Buttler János gróf birtoka volt, aki a templom sírboltjában nyugszik. Itt játszódnak Mikszáth: Különös házasság című regényének egyes részletei. 1910-ben 342, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békediktátumig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott.

2020-ig közös falusi tanácsa volt Kisszelmenccel.[1]

Népessége

[szerkesztés]

Ma 927 lakosából 747 (80%) a magyar.

Látnivalók

[szerkesztés]

A falu közepén emelkedő dombon álló református templomot a 13. században a birtokos Palágyi család építtette Szent Mihály arkangyal tiszteletére. A 15. században gótikus stílusban bővítették. 1575 óta a református egyházé, 1617, 1650, 1729, 1791 és 1895 években renoválták.

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]