„Bussa” változatai közötti eltérés

	Bussa (Bušince)
	Bussa központja.
	; Bussa zászlaja
	; Bussa zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Nagykürtösi
Rang	község
Polgármester	Végh Zoltán
Irányítószám	991 22
Körzethívószám	047
Forgalmi rendszám	VK
	Népesség
Teljes népesség	1404 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	116 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	165 m
Terület	12,52 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 10′ 00″, k. h. 19° 30′ 00″48.166667°N 19.500000°EKoordináták: é. sz. 48° 10′ 00″, k. h. 19° 30′ 00″48.166667°N 19.500000°E
	Bussa weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bussa témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2024. február 7., 17:29-kori változata

Bussa (szlovákul: Bušince) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.

Fekvése

Nagykürtöstől 13 km-re délkeletre, az Ipoly jobb oldalán, a magyar határ mellett fekszik.

Élővilága

A faluban számos gólyafészket tartanak nyilván. 2013-ban legalább 4 fészekben költöttek a gólyák.^[2]

Története

A község területe már az őskorban lakott volt, a lengyeli kultúra településének maradványait tárták itt fel.

Bussát 1248-ban "Busa" néven említik először írásos dokumentumban. 1300-ban "Bussa" a neve. A 17. századig a divényi váruradalom része. A falunak egykor kisebb erődítménye volt, melyet a török 1552-ben megostromolt és miután teljesen szétlőtte, elfoglalt. A megmaradt védőket Szalmatercsi Mihály kapitány vezetésével hősiességük jutalmául szabadon bocsátotta. Ekkor a falu is elpusztult. 1595-ben újra elfoglalta a török és a szécsényi szandzsákhoz csatolta. A 17. század közepén megint elpusztult. 1720-ban 20 adózó portája volt. A község birtokosai a Balassa, majd a Zichy családok voltak. 1828-ban 86 házában 836 lakos élt, akik mezőgazdasággal foglalkoztak. A 20. század elején malmát gőzmalommá építették át.

Vályi András szerint "BUSA. Busincze. Magyar falu Nógrád Vármegyében, földes Urai Gróf Balassa, és G. Zichy Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Csalárnak szomszédságában, mellynek filiája, a’ Török háborúkban nevezetessé lett, Balassa Zsigmondnak vitézzei által, úgy mint Tertzy Mihály, Szuhay István, és Nagy András által, kik az itt építtetett tornyot Arszlán Török Vezér ellen, kevesed magokkal, mind addig óltalmazták, míg az erősség ágyúk által széjjel nem hányattatott, és még akkor sem adták fel magokat, mellyet a’ Török Vezér látván, ’s tsudálván illy rendkivül való vitézségeket, minden bántás nélkül szabadon eresztette el őket, az erösséget pedig földig elrontatta. Határja középszerű vagyonnyai külömbfélék." ^[3]

Fényes Elek szerint "Bussa, magyar falu, Nógrád vármegyében, 856 kath., 19 evang. lak. Kath. anyatemplom. Határja középszerű; rétjei jók az Ipoly mentiben. F. u. b. Balassa, gr. Zichy. 1552-ben volt itt egy magas toronnyal megerősittetett s bástyával keritett menedékhely, mellyet Tercsi Mihály vitéz bajtársaival a Hollókői törökök ellen mind addig védelmezett, mig csak ágyugolyók által halomra nem lövöldöztetett. Ut. p. Balassa-Gyarmat."^[4]

A trianoni békeszerződésig területe Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

Népessége

1910-ben 792, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 1379 lakosából 745 szlovák és 555 magyar (1991-ben még a magyarok voltak többségben).

2011-ben 1451 lakosából 813 szlovák, 429 magyar és 112 cigány.

2021-ben 1404 lakosából 1036 szlovák, 287 magyar (20,4%), 9 cigány, 7 cseh, 1 olasz, 1 egyéb, 63 ismeretlen nemzetiségű.^[5]

Nevezetességei

Római katolikus temploma 1789-ben épült barokk stílusban.
Plébániája 1795-ben épült barokk épület.
A második világháború áldozatainak emlékművét 1957-ben avatták.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ bociany.sk Bušince
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. május 6.)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Bussa témájú médiaállományokat.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] y.sk Bušince

[3] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[4] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[5] SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. május 6.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 {{Szlovák település infobox
 | név = Bussa
+| kép = Bussa.jpg
+| képaláírás = Bussa központja.
 | kerület = Besztercebányai
 | járás = Nagykürtösi
-| régió = Nógrád
 | rang = község
-| polgármester = Miroslav Gomola
+| polgármester = Végh Zoltán
-| népesség = 1438
+| népsűrűség = 116
-| népesség éve = 2005
-| népsűrűség = 115
 | magasság = 165
 | terület = 12,52
-| koordn_fok = 48
+| szélességi fok = 48
-| koordn_perc = 10
+| szélességi ívperc = 10
-| koorde_fok = 19
+| hosszúsági fok = 19
-| koorde_perc = 30
+| hosszúsági ívperc = 30
+|helyi név=Bušince}}
-}}
 '''Bussa''' ({{ny-sk|Bušince}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Besztercebányai kerület]]ben, a [[Nagykürtösi járás]]ban.
-[[2001]]-ben 1379 lakosából 745 szlovák és 555 magyar volt ([[1991]]-ben még  a magyarok voltak többségben).
-==Fekvése==
+== Fekvése ==
-[[Nagykürtös]]től 13 km-re délkeletre a magyar határ mellett fekszik.
+[[Nagykürtös]]től 13&nbsp;km-re délkeletre, az [[Ipoly]] jobb oldalán, a magyar határ mellett fekszik.
-==Története==
+==Élővilága==
+<gallery>
-A község területe már az őskorban lakott volt, a lengyeli kultúra településének maradványait tárták itt fel.
+Fájl:Ciconia ciconia nests Bušince 1a 2013.JPG
-Bussát [[1248]]-ban ''"Busa"'' néven említik először írásos dokumentumban. [[1300]]-ban ''"Bussa"'' a neve. A [[17. század]]ig a divényi váruradalom része. A falunak egykor kisebb erődítménye volt, melyet a török [[1552]]-ben megostromolt és miután teljesen szétlőtte, elfoglalt. A megmaradt védőket Szalmatercsi Mihály kapitány vezetésével hősiességük jutalmául szabadon bocsátotta. Ekkor a falu is elpusztult. [[1595]]-ben újra elfoglalta a török és a szécsényi szandzsákhoz csatolta. A [[17. század]] közepén újra elpusztult. [[1720]]-ban 20 adózó portája volt. A község birtokosai a Balassa, majd a Zichy családok voltak. [[1828]]-ban 86 házában 836 lakos élt, akik mezőgazdasággal foglalkoztak. A [[20. század]] elején malmát gőzmalommá építették át.
+Fájl:Ciconia ciconia nests Bušince 1b 2013.JPG
+Fájl:Ciconia ciconia nests Bušince 2a 2013.JPG
+Fájl:Ciconia ciconia nests Bušince 3a 2013.JPG
+Fájl:Ciconia ciconia nests Bušince 4-5 2013.JPG
+Fájl:Ciconia ciconia nests Bušince 5a 2013.JPG
+</gallery>
+A faluban számos gólyafészket tartanak nyilván. 2013-ban legalább 4 fészekben költöttek a gólyák.<ref>[http://bociany.sk/nestcards?city=Bu%C5%A1ince bociany.sk Bušince]</ref>
+== Története ==
-Vályi András szerint ''"BUSA. Busincze. Magyar falu Nógrád Vármegyében, földes Urai Gróf Balassa, és G. Zichy Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Csalárnak szomszédságában, mellynek filiája, a’ Török háborúkban nevezetessé lett, Balassa Zsigmondnak vitézzei által, úgy mint Tertzy Mihály, Szuhay István, és Nagy András által, kik az itt építtetett tornyot Arszlán Török Vezér ellen, kevesed magokkal, mind addig óltalmazták, míg az erősség ágyúk által széjjel 346nem hányattatott, és még akkor sem adták fel magokat, mellyet a’ Török Vezér látván, ’s tsudálván illy rendkivül való vitézségeket, minden bántás nélkül szabadon eresztette el őket, az erösséget pedig földig elrontatta. Határja középszerű vagyonnyai külömbfélék.
+A község területe már az őskorban lakott volt, a [[lengyeli kultúra]] településének maradványait tárták itt fel.
-"'' <ref>{{Vályi}}</ref>
+Bussát [[1248]]-ban ''"Busa"'' néven említik először írásos dokumentumban. [[1300]]-ban ''"Bussa"'' a neve. A [[17. század]]ig a [[divény]]i váruradalom része. A falunak egykor kisebb erődítménye volt, melyet a török [[1552]]-ben megostromolt és miután teljesen szétlőtte, elfoglalt. A megmaradt védőket Szalmatercsi Mihály kapitány vezetésével hősiességük jutalmául szabadon bocsátotta. Ekkor a falu is elpusztult. [[1595]]-ben újra elfoglalta a török és a szécsényi szandzsákhoz csatolta. A [[17. század]] közepén megint elpusztult. [[1720]]-ban 20 adózó portája volt. A község birtokosai a Balassa, majd a Zichy családok voltak. [[1828]]-ban 86 házában 836 lakos élt, akik mezőgazdasággal foglalkoztak. A [[20. század]] elején malmát gőzmalommá építették át.
-Fényes Elek szerint ''"Bussa, magyar falu, Nógrád vármegyében, 856 kath., 19 evang. lak. Kath. anyatemplom. Határja középszerű; rétjei jók az Ipoly mentiben. F. u. b. Balassa, gr. Zichy. 1552-ben volt itt egy magas toronnyal megerősittetett s bástyával keritett menedékhely, mellyet Tercsi Mihály vitéz bajtársaival a Hollókői törökök ellen mind addig védelmezett, mig csak ágyugolyók által halomra nem lövöldöztetett. Ut. p. Balassa-Gyarmat."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
+Vályi András szerint ''"BUSA. Busincze. Magyar falu Nógrád Vármegyében, földes Urai Gróf Balassa, és G. Zichy Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Csalárnak szomszédságában, mellynek filiája, a’ Török háborúkban nevezetessé lett, Balassa Zsigmondnak vitézzei által, úgy mint Tertzy Mihály, Szuhay István, és Nagy András által, kik az itt építtetett tornyot Arszlán Török Vezér ellen, kevesed magokkal, mind addig óltalmazták, míg az erősség ágyúk által széjjel nem hányattatott, és még akkor sem adták fel magokat, mellyet a’ Török Vezér látván, ’s tsudálván illy rendkivül való vitézségeket, minden bántás nélkül szabadon eresztette el őket, az erösséget pedig földig elrontatta. Határja középszerű vagyonnyai külömbfélék.''"'' <ref>{{Vályi}}</ref>''
-[[1910]]-ben 792, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig területe [[Nógrád vármegye]] [[Szécsényi járás]]ához tartozott. [[1938]] és [[1945]] között [[Magyarország]]hoz tartozott.
+Fényes Elek szerint ''"Bussa, magyar falu, Nógrád vármegyében, 856 kath., 19 evang. lak. Kath. anyatemplom. Határja középszerű; rétjei jók az Ipoly mentiben. F. u. b. Balassa, gr. Zichy. 1552-ben volt itt egy magas toronnyal megerősittetett s bástyával keritett menedékhely, mellyet Tercsi Mihály vitéz bajtársaival a Hollókői törökök ellen mind addig védelmezett, mig csak ágyugolyók által halomra nem lövöldöztetett. Ut. p. Balassa-Gyarmat."''<ref>{{Fényes}}</ref>
-==Nevezetességei==
-*Római katolikus temploma [[1789]]-ben épült [[barokk stílus]]ban.
-*Plébániája [[1795]]-ben épült barokk épület.
-*A [[II. világháború]] áldozatainak emlékművét [[1957]]-ben avatták.
+A [[trianoni békeszerződés]]ig területe [[Nógrád vármegye]] [[Szécsényi járás]]ához tartozott. [[1938]] és [[1945]] között újra [[Magyarország]] része.
-==Külső hivatkozások==
-*[http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=6&obec=389 Községinfó]
-*[http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-396120&pos_y=-1292490&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Bu%9Aince%2C%20Ve%BEk%FD%20Krt%ED%9A Bussa Szlovákia térképén]
-*[http://www.e-obce.sk/obec/busince/busince.html E-obce.sk]
-==Források==
+==Népessége==
+[[1910]]-ben 792, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
-<references/>
+[[2001]]-ben 1379 lakosából 745 szlovák és 555 magyar ([[1991]]-ben még a magyarok voltak többségben).
-{{Nagykürtösi járás}}
+[[2011]]-ben 1451 lakosából 813 szlovák, 429 magyar és 112 cigány.
-[[Kategória:Szlovákia települései|Bussa]]
+-ben 1404 lakosából 1036 szlovák, 287 magyar (20,4%), 9 cigány, 7 cseh, 1 olasz, 1 egyéb, 63 ismeretlen nemzetiségű.<ref>{{Cite web |title=SODB2021 - Population - Basic results |url=https://www.scitanie.sk/en/population/basic-results/structure-of-population-by-ethnicity/OK/SK032A/OB |work=www.scitanie.sk |accessdate=2022-05-06}}</ref>
+== Nevezetességei ==
+<gallery>
+Fájl:Bussa templom 1.JPG
+Fájl:Bussa községháza 1.JPG
+Fájl:Bussa szakr kisemlék 1.JPG
+</gallery>
+* Római katolikus temploma [[1789]]-ben épült [[barokk]] stílusban.
+* Plébániája [[1795]]-ben épült barokk épület.
+* A [[második világháború]] áldozatainak emlékművét [[1957]]-ben avatták.
+== Jegyzetek ==
+{{jegyzetek}}
+== További információk ==
+{{commonscat|Bušince}}
+* [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=6&obec=389 Községinfó]
+* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-396120&pos_y=-1292490&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Bu%9Aince%2C%20Ve%BEk%FD%20Krt%ED%9A Bussa Szlovákia térképén]
+* [http://www.e-obce.sk/obec/busince/busince.html E-obce.sk]
+{{Nagykürtösi járás}}
+{{Nemzetközi katalógusok}}
+{{portál|földrajz}}
+[[Kategória:A Nagykürtösi járás települései|Bussa]]
-[[en:Bušince]]
+[[Kategória:Nógrád vármegye települései]]
-[[eo:Bušince]]
-[[it:Bušince]]
-[[sk:Bušince]]

Sablon:Nagykürtösi járás m v sz A Nagykürtösi járás települései
Nagykürtös (Veľký Krtíš)
Alsóesztergály (Dolné Strháre) · Alsópalojta (Dolné Plachtince) · Alsósztregova (Dolná Strehová) · Alsózellő (Malé Zlievce) · Apafalva (Opava) · Apátújfalu (Opatovská Nová Ves) · Bátorfalu (Bátorová) · Borosznok (Brusník) · Bussa (Bušince) · Csáb (Čebovce) · Csalár (Čeláre) · Csall (Čelovce) · Dacsókeszi (Kosihovce) · Dacsólám (Dačov Lom) · Ebeck (Obeckov) · Erdőmeg (Záhorce) · Érújfalu (Závada) · Fehérkút (Príbelce) · Felsőesztergály (Horné Strháre) · Felsőpalojta (Horné Plachtince) · Felsősztregova (Horná Strehová) · Felsőzellő (Veľké Zlievce) · Galábocs (Glabušovce) · Gyürki (Ďurkovce) · Hartyán (Chrťany) · Inám (Dolinka) · Ipolybalog (Balog nad Ipľom) · Ipolyharaszti (Chrastince) · Ipolyhídvég (Ipeľské Predmostie) · Ipolykér (Kiarov) · Ipolykeszi (Kosihy nad Ipľom) · Ipolynagyfalu (Veľká Ves nad Ipľom) · Ipolynyék (Vinica) · Ipolyszécsényke (Sečianky) · Ipolyvarbó (Vrbovka) · Kékkő (Modrý Kameň) · Kelenye (Kleňany) · Kiscsalomja (Malá Čalomija) · Kishalom (Malé Straciny) · Kiskürtös (Malý Krtíš) · Kislibercse (Ľuboriečka) Kóvár (Koláre) · Kőkeszi (Kamenné Kosihy) · Középpalojta (Stredné Plachtince) · Kürtösújfalu (Nová Ves) · Leszenye (Lesenice) · Lukanénye (Nenince) · Magasmajtény (Hrušov) · Mikszáthfalva (Sklabiná) · Nagycsalomja (Veľká Čalomija) · Nagyhalom (Veľké Straciny) ·Nagylám (Veľký Lom) · Nógrádszenna (Senné) · Nógrádszentpéter (Pôtor) · Óvár (Olováry) · Paróca (Pravica) · Rárósmúlyad (Muľa) · Sirak (Širákov) · Süllye (Šuľa) · Száraznyírjes (Suché Brezovo) · Szécsénykovácsi (Kováčovce) · Szelény (Seľany) · Szuhány (Sucháň) · Terbegec (Trebušovce) · Tótgyarmat (Slovenské Ďarmoty) · Tótkelecsény (Slovenské Kľačany) · Tótkisfalu (Vieska) · Veres (Červeňany) · Zobor · Zsély (Želovce)