Ugrás a tartalomhoz

„Csang-o–3” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a 2013 az űrkutatásban kategória hozzáadva (a HotCattel)
 
(43 közbenső módosítás, amit 14 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{pinjin és magyaros}}
{{kínaiátír|1=}}
{{Űrszonda infobox
{{Űrszonda infobox
|név =Chang’e-3
|név =Csang-o-3<br />嫦娥三号
|kép =
|kép = Yutu rover.jpg
|képméret =
|képméret =
|képaláírás =
|képaláírás =
9. sor: 9. sor:
|összköltség =
|összköltség =
|nssdc id =2013-070A
|nssdc id =2013-070A
|küldetés típusa =leszálló egység
|küldetés típusa =leszállóegység
|célégitest =[[Hold]]
|célégitest =[[Hold]]
|hordozórakéta =[[CZ–2F|Hosszú Menetelés–2F]]
|hordozórakéta =[[CZ–2F|Hosszú Menetelés–2F]]
26. sor: 26. sor:
|periapszis =
|periapszis =
}}
}}
A '''Chang’e–3''' (''Csang-o ji-hao 3'', vagyis ''Holdistennő-3'') a harmadik [[kína]]i [[Űrszonda|holdszonda]], és a [[Chang'e-program|Chang’e-program]] harmadik [[űrszonda|űrszondája]]. Az első két műhold technikai előkészítést biztosított Hold körüli pályára állásával.
A '''Csang-o–3''' (kínaiul: 嫦娥三号, [[pinjin|hanjü pinjin]] átírással: Cháng'é Sānhào, magyaros átírással: ''Csang-o szan-hao'', vagyis ''Holdistennő-3'') a harmadik [[kína]]i [[Űrszonda|holdszonda]], és a [[Csang-o-program]] harmadik [[űrszonda|űrszondája]]. Az első két műhold technikai előkészítést biztosított [[Hold]] körüli pályára állásával.


== Küldetés ==
== Küldetés ==
A szondát helyi idő szerint [[2013]]. [[december 2.|december 2-án]] 01:30-kor [[Kína|Délnyugat-Kínából]] egy [[CZ–2F|Hosszú Menetelés–2F]] [[hordozórakéta|hordozórakétával]] indították útnak. Az {{szám|1200}} kilogramm össztömegű kínai holdszonda egy 120 kilogramm tömegű rovert vitt magával. Az űrszonda 112 órás utazás után [[december 6.|december 6-án]] állt Hold körüli pályára. [[December 14.|December 14-én]] körpályájából kilépve 12 perc alatt puhán elérte a Hold felszínét a [[Mare Imbrium]] északnyugati részén, a Sinus Iridum középpontjában, a Laplace A kráter közelében. Leszállását kamerái segítségével élőben közvetítette. 37 év után az első sima leszállás koordinátái: nyugati hosszúság{{szám|19.51}} fok, északi szélesség {{szám|44.12}} fok. A sima leszállást követően a négylábú robot aktivizálta a [[napelem]]eket, hogy a lebocsátáshoz üzemkész állapotba hozza a Yutu nevű (jelentése: Holdi nyuszi) rovert, amely legördülve elindult a holdfelszín vizsgálatára.
A szondát helyi idő szerint [[2013]]. [[december 2.|december 2-án]] 01:30-kor [[Kína|Délnyugat-Kínából]] egy [[CZ–2F|Hosszú Menetelés–2F]] [[hordozórakéta|hordozórakétával]] indították útnak. Az 1200 [[kilogramm]] össztömegű kínai holdszonda egy 120 kilogramm tömegű rovert vitt magával. Az űrszonda 112 órás utazás után [[december 6.|december 6-án]] állt Hold körüli pályára. [[December 14.|December 14-én]] körpályájából kilépve 12 perc alatt puhán elérte a Hold felszínét a [[Mare Imbrium]] északnyugati részén, a Sinus Iridum középpontjában, a Laplace A kráter közelében.<ref>[http://www.urvilag.hu/kina_a_vilagurben/20131214_gyorshir_kina_a_holdon A leszállás híre az űrvilág portálon.]</ref>


Ezzel Kína a világ harmadik országa, amelynek sikerült épségben űrszondát a Hold felszínére juttatnia. A kínai holdprogram hosszabb távú célja emberes holdutazás végrehajtása. [[2017]]-ig kőzetmintákat hoznának a Földre, [[2024]] körül emberes programot hajtanának végre.
Ezzel Kína a világ harmadik országa, amelynek sikerült épségben űrszondát a Hold felszínére juttatnia. A kínai holdprogram hosszabb távú célja emberes holdutazás végrehajtása. [[2017]]-ig kőzetmintákat hoznának a [[Föld]]re, [[2024]] körül emberes programot hajtanának végre.


== Program ==
== Program ==
[[File:Chang'e-3 lunar landing site.jpg|thumb|<!--The planned landing site was [[Sinus Iridum]], a lava-filled crater 249 km in diameter. The actual landing took place on--> [[Mare Imbrium]]]]
[[Fájl:Chang'e-3 lunar landing site.jpg|thumb|A tervezett leszállási hely egy 249&nbsp;km átmérőjű kráter lett volna a ''Sinus Iridum''-ban, de a szonda végül a Laplace A kráter közelében szállt le]]

⚫
A tervek szerint a Chang’e–3 ''Yutu'' nevű hatkerekes, kamerákkal felszerelt, napenergiával hajtott holdautója a robotkarján lévő műszerekkel megvizsgálja az útjában található érdekesebb kőzeteket. Közeli fényképező és felszínt megmunkáló eszközökkel is föl van szerelve a robotkar. Olyan teleszkópot is telepítenek vele, amely egyszerre alkalmas a Föld magnetoszférájának és a Hold felszínének vizsgálatára. A hordozó egységre felszerelt műszerek adatátvitelt segítenek, biztosítják a Föld- és a csillagok megfigyelését
=== A tervezett program ===
⚫
A tervek szerint a {{kínai|Chang'e Sanhao|Csang-o-szan-hao}} ''Yutu'' nevű hatkerekes, kamerákkal felszerelt, [[napenergia|napenergiával]] hajtott holdautója a robotkarján lévő műszerekkel megvizsgálja az útjában található érdekesebb [[kőzet]]eket. Közeli fényképező és felszínt megmunkáló eszközökkel is föl van szerelve a robotkar. Olyan teleszkópot is telepítenek vele, amely egyszerre alkalmas a Föld [[magnetoszféra|magnetoszférájának]] és a Hold felszínének vizsgálatára. A hordozó egységre felszerelt műszerek adatátvitelt segítenek, biztosítják a Föld- és a [[csillag]]ok megfigyelését.

=== A megvalósult program ===
A {{kínai|Chang'e Sanhao|Csang-o-szan-hao}} [[2013]]. [[december 14.]]-én Hold körüli pályáról kilépve 12 perc alatt a Laplace A kráter közelében elérte a Hold felszínét a Mare Imbrium északnyugati részén. Leszállását kamerái segítségével élőben közvetítette. 37 év után az első sima leszállás koordinátái: nyugati hosszúság {{szám|19.51}} fok, északi szélesség {{szám|44.12}} fok. A sima leszállást követően a négylábú robot aktivizálta a [[napelem]]eket, hogy a lebocsátáshoz üzemkész állapotba hozza a Yutu nevű (jelentése: Holdi nyuszi) rovert, amely legördülve elindult a holdfelszín vizsgálatára. Sajnos a felmerült problémák miatt a szonda csak kevesebb mint 100 métert tudott megtenni a Holdon.

Az ultraibolya 15&nbsp;cm-es átmérőjű távcsöve a Hold felszínén két évig működött.<ref>[http://www.urvilag.hu/tavoli_vilagok_kutatoi/20151118_kinai_tavcso_a_holdon Cikk az UV távcsőről.]</ref> Egyik felfedezése volt, hogy a Hold felszínén található kőzetek annál is változatosabbak, mint amit az amerikai [[Apollo-program|Apollo]] és a szovjet [[Luna-program|Luna]] programok eredményei mutattak.<ref>[http://www.urvilag.hu/kina_a_vilagurben/20151228_ujfajta_holdkozetet_talalt_a_kinai_rover Cikk az ürvilág.hu-n.]</ref> 2016 nyarán a szondával végleg megszakadt a kapcsolat. Ezzel a kínai holdrover több mint tízszeresen élte túl a tervezett három hónapos élettartamát.<ref>[http://www.urvilag.hu/kina_a_vilagurben/20160806_kimult_a_nyul Kimúlt a nyúl.] urvilag.hu</ref>

== Jegyzetek ==
{{Jegyzetek}}


== Források ==
== Források ==
*{{cite web|url=http://www.space.com/23968-china-moon-rover-historic-lunar-landing.html|title=Csang'o–3|accessdate=2013-12-15|publisher=space.com}}
*{{cite web|url=http://www.space.com/23968-china-moon-rover-historic-lunar-landing.html|title=Csang'o–3|accessdate=2013-12-15|publisher=space.com|archiveurl=https://web.archive.org/web/20131220210245/http://www.space.com/23968-china-moon-rover-historic-lunar-landing.html|archivedate=2013-12-20}}
*{{cite web|url=http://index.hu/tudomany/2013/12/14/kina_landolt_a_holdon/|title=Csang'o–3|accessdate=2013-12-15|publisher=index.hu}}
*{{cite web|url=https://index.hu/tudomany/2013/12/14/kina_landolt_a_holdon/|title=Csang'o–3|accessdate=2013-12-15|publisher=[[Index.hu]]}}
*{{cite web|url=http://www.space.com/23786-china-moon-rover-mission-photos-change3-lander.html|title=Csang'o–3|accessdate=2013-12-15|publisher=space.com}}
*{{cite web|url=http://www.space.com/23786-china-moon-rover-mission-photos-change3-lander.html|title=Csang'o–3|accessdate=2013-12-15|publisher=space.com}}

== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Kaguja]]
* [[Csandrajáan–1]]
* [[Luna-program|Luna]]
* [[Chang’e–1]]
* [[Chang’e–2]]


{{holdszonda}}
{{holdszonda}}
{{Nemzetközi katalógusok}}

{{Portál|Csillagászat||Kína|-}}
{{Portál|Csillagászat||Kína|-}}


[[Kategória:Űrszondák]]
[[Kategória:Csang-o űrszondák]]
[[Kategória:Kínai űrprogram]]
[[Kategória:2013 az űrkutatásban]]

A lap jelenlegi, 2023. november 19., 18:01-kori változata

 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Csang-o-3
嫦娥三号
Ország Kína
ŰrügynökségKínai Nemzeti Űrügynökség Kínai Nemzeti Űrügynökség
Küldetés típusaleszállóegység
NSSDC ID2013-070A
Küldetés
CélégitestHold
Indítás dátuma2013. december 1. 17:30 UTC
Indítás helyeHszicsangi Űrközpont
HordozórakétaHosszú Menetelés–2F
Megérkezés2013. december 14. 13:11 UTC
Időtartam1 év (lander), 3 hónap (rover)
Az űrszonda
Tömeg1200 kg (lander), 120 kg (rover)
Energiaellátásnapelem
A Wikimédia Commons tartalmaz Csang-o-3
嫦娥三号 témájú médiaállományokat.

A Csang-o–3 (kínaiul: 嫦娥三号, hanjü pinjin átírással: Cháng'é Sānhào, magyaros átírással: Csang-o szan-hao, vagyis Holdistennő-3) a harmadik kínai holdszonda, és a Csang-o-program harmadik űrszondája. Az első két műhold technikai előkészítést biztosított Hold körüli pályára állásával.

Küldetés[szerkesztés]

A szondát helyi idő szerint 2013. december 2-án 01:30-kor Délnyugat-Kínából egy Hosszú Menetelés–2F hordozórakétával indították útnak. Az 1200 kilogramm össztömegű kínai holdszonda egy 120 kilogramm tömegű rovert vitt magával. Az űrszonda 112 órás utazás után december 6-án állt Hold körüli pályára. December 14-én körpályájából kilépve 12 perc alatt puhán elérte a Hold felszínét a Mare Imbrium északnyugati részén, a Sinus Iridum középpontjában, a Laplace A kráter közelében.[1]

Ezzel Kína a világ harmadik országa, amelynek sikerült épségben űrszondát a Hold felszínére juttatnia. A kínai holdprogram hosszabb távú célja emberes holdutazás végrehajtása. 2017-ig kőzetmintákat hoznának a Földre, 2024 körül emberes programot hajtanának végre.

Program[szerkesztés]

A tervezett leszállási hely egy 249 km átmérőjű kráter lett volna a Sinus Iridum-ban, de a szonda végül a Laplace A kráter közelében szállt le

A tervezett program[szerkesztés]

A tervek szerint a Csang-o-szan-hao Yutu nevű hatkerekes, kamerákkal felszerelt, napenergiával hajtott holdautója a robotkarján lévő műszerekkel megvizsgálja az útjában található érdekesebb kőzeteket. Közeli fényképező és felszínt megmunkáló eszközökkel is föl van szerelve a robotkar. Olyan teleszkópot is telepítenek vele, amely egyszerre alkalmas a Föld magnetoszférájának és a Hold felszínének vizsgálatára. A hordozó egységre felszerelt műszerek adatátvitelt segítenek, biztosítják a Föld- és a csillagok megfigyelését.

A megvalósult program[szerkesztés]

A Csang-o-szan-hao 2013. december 14.-én Hold körüli pályáról kilépve 12 perc alatt a Laplace A kráter közelében elérte a Hold felszínét a Mare Imbrium északnyugati részén. Leszállását kamerái segítségével élőben közvetítette. 37 év után az első sima leszállás koordinátái: nyugati hosszúság 19,51 fok, északi szélesség 44,12 fok. A sima leszállást követően a négylábú robot aktivizálta a napelemeket, hogy a lebocsátáshoz üzemkész állapotba hozza a Yutu nevű (jelentése: Holdi nyuszi) rovert, amely legördülve elindult a holdfelszín vizsgálatára. Sajnos a felmerült problémák miatt a szonda csak kevesebb mint 100 métert tudott megtenni a Holdon.

Az ultraibolya 15 cm-es átmérőjű távcsöve a Hold felszínén két évig működött.[2] Egyik felfedezése volt, hogy a Hold felszínén található kőzetek annál is változatosabbak, mint amit az amerikai Apollo és a szovjet Luna programok eredményei mutattak.[3] 2016 nyarán a szondával végleg megszakadt a kapcsolat. Ezzel a kínai holdrover több mint tízszeresen élte túl a tervezett három hónapos élettartamát.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csang-o–3&oldid=26613890”