Ugrás a tartalomhoz

„Heinrich Lenz” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Észt fizikusok kategória hozzáadva (a HotCattel)
a Életpályája és munkássága: Betűhiba javítása.
 
(11 közbenső módosítás, amit 9 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{személy infobox
{{személy infobox
|típus = tudós
|kép=Emil Lenz.jpg}}
|kép=Emil Lenz.jpg}}
'''Heinrich Friedrich Emil Lenz''' ([[Tartu|Dorpat]], [[1804]]. [[február 12.]] – [[Róma]], [[1865]]. [[február 10.]]) balti-német fizikus.
'''Heinrich Friedrich Emil Lenz''' ([[Tartu|Dorpat]], [[1804]]. [[február 12.]] – [[Róma]], [[1865]]. [[február 10.]]) balti-német fizikus.


== Életpályája és munkássága ==
== Életpályája és munkássága ==
A gimnázium elvégzése után a [[Tartui Egyetem|dorpati egyetemen]] kémiát és fizikát tanult. Sokirányú érdeklődése kiteljesedett, amikor részt vett [[Otto von Kotzebue]] (1787–1846) világ körüli expedíciójában 1823 és 1826 között. Az expedíció alatt méréseket végzett a légnyomással, a tengervíz sótartalmával, hőmérsékletével és sűrűségével kapcsolatban.
A gimnázium elvégzése után a [[Tartui Egyetem|dorpati egyetemen]] kémiát és fizikát tanult. Sokirányú érdeklődése kiteljesedett, amikor részt vett [[Otto von Kotzebue]]{{Wd|Q58828}} (1787–1846) világ körüli expedíciójában 1823 és 1826 között. Az expedíció alatt méréseket végzett a légnyomással, a tengervíz sótartalmával, hőmérsékletével és sűrűségével kapcsolatban.


Visszatérése után a Szentpétervári Tudományos Akadémia tagja lett, és 1840-től a Szentpétervári Egyetemen dolgozott. 1840 és 1863 között a matematikai és fizikai kar dékánja, majd haláláig rektor volt.
Visszatérése után a [[Heidelbergi Egyetem]]en doktorált és a Szentpétervári [[Orosz Tudományos Akadémia|Tudományos Akadémia]] tagja lett. 1840-től a Szentpétervári Egyetemen dolgozott, 1840 és 1863 között a matematikai és fizikai kar dékánja, majd haláláig rektor volt.


1831-től érdeklődése az elektromágneses jelenségek felé fordult. Tanulmányozta [[Michael Faraday]] munkásságát, és eközben fedezte fel a később róla elnevezett [[Lenz-törvény]]t. Az [[elektrotípia]] is foglalkoztatta, ennek során az elsők között alkotott [[galvanoplasztika]]i szobrokat.
1831-től érdeklődése az elektromágneses jelenségek felé fordult. Tanulmányozta [[Michael Faraday]] munkásságát, és eközben fedezte fel a később róla elnevezett [[Lenz-törvény]]t. Az [[elektrotípia]] is foglalkoztatta, ennek során az elsők között alkotott [[galvanoplasztika]]i szobrokat.
17. sor: 18. sor:
== Források ==
== Források ==
* [http://www.museumstuff.com/learn/topics/Heinrich_Lenz Életrajza a Museum of Learning honlapján]
* [http://www.museumstuff.com/learn/topics/Heinrich_Lenz Életrajza a Museum of Learning honlapján]
* [http://www.kislexikon.hu/lenz.html Életrajza a Pallas nagylexikonban]
* [http://www.kislexikon.hu/lenz.html Életrajza a Pallas nagylexikonban] {{Spam link|dátum=2019 októberéből}}
* ''Magyar Larousse,'' Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992
* ''Magyar Larousse,'' Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992
* Peer Hempel: ''Deutschsprachige Physiker im alten St. Petersburg: Georg Parrot, Emil Lenz und Moritz Jacobi im Kontext von Wissenschaft und Politik'', Oldenbourg Wissenschaftsverlag, München 1999, {{ISBN|3-486-56446-3}}, (Schriften des Bundesinstituts für ostdeutsche Kultur und Geschichte, Band 14, Dissertation an der Universität Oldenburg 1998),
* Andreas W. Daum: ''German Naturalists in the Pacific around 1800: Entanglement, Autonomy and a Transnational Culture of Expertise.'' In: ''Explorations and Entanglements: Germans in Pacific Worlds from the Early Modern Period to World War I'', hg. von Hartmut Berghoff et al. Berghahn Books, New York 2019, S. 70‒102 (englisch).
* K. Jäger, F. Heilbronner (Hrsg.): ''Lexikon der Elektrotechniker'', VDE Verlag, 2. Auflage von 2010, Berlin/Offenbach, {{ISBN|978-3-8007-2903-6}}, S. 263
* Olga A. Lezhneva: Lenz, Heinrich Friedrich Emil. In: Charles Coulston Gillispie (Hrsg.): Dictionary of Scientific Biography. Band 8: Jonathan Homer Lane – Pierre Joseph Macquer. Charles Scribner’s Sons, New York 1973, S. 187–189.



{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
29. sor: 35. sor:
[[Kategória:Balti németek]]
[[Kategória:Balti németek]]
[[Kategória:Észt fizikusok]]
[[Kategória:Észt fizikusok]]
[[Kategória:A Szentpétervári Tudományos Akadémia tagjai]]

A lap jelenlegi, 2023. november 2., 18:08-kori változata

Heinrich Lenz
Született1804. február 12.[1][2][3]
Tartu[4][5][6][7]
Elhunyt1865. január 29. (60 évesen)[3]
Róma[8][5][9]
Állampolgárságaorosz
GyermekeiRobert Lenz
Szülei
Christian Heinrich Friedrich Lenz
Foglalkozása
IskoláiCsászári Dorpati Egyetem
Halál okaagyvérzés
A Wikimédia Commons tartalmaz Heinrich Lenz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Heinrich Friedrich Emil Lenz (Dorpat, 1804. február 12.Róma, 1865. február 10.) balti-német fizikus.

Életpályája és munkássága

[szerkesztés]

A gimnázium elvégzése után a dorpati egyetemen kémiát és fizikát tanult. Sokirányú érdeklődése kiteljesedett, amikor részt vett Otto von Kotzebue(wd) (1787–1846) világ körüli expedíciójában 1823 és 1826 között. Az expedíció alatt méréseket végzett a légnyomással, a tengervíz sótartalmával, hőmérsékletével és sűrűségével kapcsolatban.

Visszatérése után a Heidelbergi Egyetemen doktorált és a Szentpétervári Tudományos Akadémia tagja lett. 1840-től a Szentpétervári Egyetemen dolgozott, 1840 és 1863 között a matematikai és fizikai kar dékánja, majd haláláig rektor volt.

1831-től érdeklődése az elektromágneses jelenségek felé fordult. Tanulmányozta Michael Faraday munkásságát, és eközben fedezte fel a később róla elnevezett Lenz-törvényt. Az elektrotípia is foglalkoztatta, ennek során az elsők között alkotott galvanoplasztikai szobrokat.

Tudományos értekezései főként a Szentpétervári Tudományos Akadémia kiadványaiban és a Poggendorff-féle évkönyvekben jelentek meg.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 3.)
  3. a b Педагоги и психологи мира (orosz nyelven)
  4. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  5. a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Ленц Эмилий Христианович, 2015. szeptember 28.
  6. www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 10.)
  7. 2140068
  8. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  9. www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 13.)

Források

[szerkesztés]
  • Életrajza a Museum of Learning honlapján
  • Életrajza a Pallas nagylexikonban [Tiltott forrás?]
  • Magyar Larousse, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992
  • Peer Hempel: Deutschsprachige Physiker im alten St. Petersburg: Georg Parrot, Emil Lenz und Moritz Jacobi im Kontext von Wissenschaft und Politik, Oldenbourg Wissenschaftsverlag, München 1999, ISBN 3-486-56446-3, (Schriften des Bundesinstituts für ostdeutsche Kultur und Geschichte, Band 14, Dissertation an der Universität Oldenburg 1998),
  • Andreas W. Daum: German Naturalists in the Pacific around 1800: Entanglement, Autonomy and a Transnational Culture of Expertise. In: Explorations and Entanglements: Germans in Pacific Worlds from the Early Modern Period to World War I, hg. von Hartmut Berghoff et al. Berghahn Books, New York 2019, S. 70‒102 (englisch).
  • K. Jäger, F. Heilbronner (Hrsg.): Lexikon der Elektrotechniker, VDE Verlag, 2. Auflage von 2010, Berlin/Offenbach, ISBN 978-3-8007-2903-6, S. 263
  • Olga A. Lezhneva: Lenz, Heinrich Friedrich Emil. In: Charles Coulston Gillispie (Hrsg.): Dictionary of Scientific Biography. Band 8: Jonathan Homer Lane – Pierre Joseph Macquer. Charles Scribner’s Sons, New York 1973, S. 187–189.