„Heinrich Lenz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Észt fizikusok kategória hozzáadva (a HotCattel) |
a →Életpályája és munkássága: Betűhiba javítása. |
||
| (11 közbenső módosítás, amit 9 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{személy infobox |
{{személy infobox |
||
|típus = tudós |
|||
|kép=Emil Lenz.jpg}} |
|kép=Emil Lenz.jpg}} |
||
'''Heinrich Friedrich Emil Lenz''' ([[Tartu|Dorpat]], [[1804]]. [[február 12.]] – [[Róma]], [[1865]]. [[február 10.]]) balti-német fizikus. |
'''Heinrich Friedrich Emil Lenz''' ([[Tartu|Dorpat]], [[1804]]. [[február 12.]] – [[Róma]], [[1865]]. [[február 10.]]) balti-német fizikus. |
||
== Életpályája és munkássága == |
== Életpályája és munkássága == |
||
A gimnázium elvégzése után a [[Tartui Egyetem|dorpati egyetemen]] kémiát és fizikát tanult. Sokirányú érdeklődése kiteljesedett, amikor részt vett [[Otto von Kotzebue]] (1787–1846) világ körüli expedíciójában 1823 és 1826 között. Az expedíció alatt méréseket végzett a légnyomással, a tengervíz sótartalmával, hőmérsékletével és sűrűségével kapcsolatban. |
A gimnázium elvégzése után a [[Tartui Egyetem|dorpati egyetemen]] kémiát és fizikát tanult. Sokirányú érdeklődése kiteljesedett, amikor részt vett [[Otto von Kotzebue]]{{Wd|Q58828}} (1787–1846) világ körüli expedíciójában 1823 és 1826 között. Az expedíció alatt méréseket végzett a légnyomással, a tengervíz sótartalmával, hőmérsékletével és sűrűségével kapcsolatban. |
||
Visszatérése után a Szentpétervári Tudományos Akadémia tagja lett |
Visszatérése után a [[Heidelbergi Egyetem]]en doktorált és a Szentpétervári [[Orosz Tudományos Akadémia|Tudományos Akadémia]] tagja lett. 1840-től a Szentpétervári Egyetemen dolgozott, 1840 és 1863 között a matematikai és fizikai kar dékánja, majd haláláig rektor volt. |
||
1831-től érdeklődése az elektromágneses jelenségek felé fordult. Tanulmányozta [[Michael Faraday]] munkásságát, és eközben fedezte fel a később róla elnevezett [[Lenz-törvény]]t. Az [[elektrotípia]] is foglalkoztatta, ennek során az elsők között alkotott [[galvanoplasztika]]i szobrokat. |
1831-től érdeklődése az elektromágneses jelenségek felé fordult. Tanulmányozta [[Michael Faraday]] munkásságát, és eközben fedezte fel a később róla elnevezett [[Lenz-törvény]]t. Az [[elektrotípia]] is foglalkoztatta, ennek során az elsők között alkotott [[galvanoplasztika]]i szobrokat. |
||
| 17. sor: | 18. sor: | ||
== Források == |
== Források == |
||
* [http://www.museumstuff.com/learn/topics/Heinrich_Lenz Életrajza a Museum of Learning honlapján] |
* [http://www.museumstuff.com/learn/topics/Heinrich_Lenz Életrajza a Museum of Learning honlapján] |
||
* [http://www.kislexikon.hu/lenz.html Életrajza a Pallas nagylexikonban] |
* [http://www.kislexikon.hu/lenz.html Életrajza a Pallas nagylexikonban] {{Spam link|dátum=2019 októberéből}} |
||
* ''Magyar Larousse,'' Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992 |
* ''Magyar Larousse,'' Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992 |
||
* Peer Hempel: ''Deutschsprachige Physiker im alten St. Petersburg: Georg Parrot, Emil Lenz und Moritz Jacobi im Kontext von Wissenschaft und Politik'', Oldenbourg Wissenschaftsverlag, München 1999, {{ISBN|3-486-56446-3}}, (Schriften des Bundesinstituts für ostdeutsche Kultur und Geschichte, Band 14, Dissertation an der Universität Oldenburg 1998), |
|||
* Andreas W. Daum: ''German Naturalists in the Pacific around 1800: Entanglement, Autonomy and a Transnational Culture of Expertise.'' In: ''Explorations and Entanglements: Germans in Pacific Worlds from the Early Modern Period to World War I'', hg. von Hartmut Berghoff et al. Berghahn Books, New York 2019, S. 70‒102 (englisch). |
|||
* K. Jäger, F. Heilbronner (Hrsg.): ''Lexikon der Elektrotechniker'', VDE Verlag, 2. Auflage von 2010, Berlin/Offenbach, {{ISBN|978-3-8007-2903-6}}, S. 263 |
|||
* Olga A. Lezhneva: Lenz, Heinrich Friedrich Emil. In: Charles Coulston Gillispie (Hrsg.): Dictionary of Scientific Biography. Band 8: Jonathan Homer Lane – Pierre Joseph Macquer. Charles Scribner’s Sons, New York 1973, S. 187–189. |
|||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
||
| 29. sor: | 35. sor: | ||
[[Kategória:Balti németek]] |
[[Kategória:Balti németek]] |
||
[[Kategória:Észt fizikusok]] |
[[Kategória:Észt fizikusok]] |
||
[[Kategória:A Szentpétervári Tudományos Akadémia tagjai]] |
|||
A lap jelenlegi, 2023. november 2., 18:08-kori változata
| Heinrich Lenz | |
 | |
| Született | 1804. február 12.[1][2][3] Tartu[4][5][6][7] |
| Elhunyt | 1865. január 29. (60 évesen)[3] Róma[8][5][9] |
| Állampolgársága | orosz |
| Gyermekei | Robert Lenz |
| Szülei | Christian Heinrich Friedrich Lenz |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Császári Dorpati Egyetem |
| Halál oka | agyvérzés |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Heinrich Lenz témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Heinrich Friedrich Emil Lenz (Dorpat, 1804. február 12. – Róma, 1865. február 10.) balti-német fizikus.
Életpályája és munkássága
[szerkesztés]A gimnázium elvégzése után a dorpati egyetemen kémiát és fizikát tanult. Sokirányú érdeklődése kiteljesedett, amikor részt vett Otto von Kotzebue (1787–1846) világ körüli expedíciójában 1823 és 1826 között. Az expedíció alatt méréseket végzett a légnyomással, a tengervíz sótartalmával, hőmérsékletével és sűrűségével kapcsolatban.
Visszatérése után a Heidelbergi Egyetemen doktorált és a Szentpétervári Tudományos Akadémia tagja lett. 1840-től a Szentpétervári Egyetemen dolgozott, 1840 és 1863 között a matematikai és fizikai kar dékánja, majd haláláig rektor volt.
1831-től érdeklődése az elektromágneses jelenségek felé fordult. Tanulmányozta Michael Faraday munkásságát, és eközben fedezte fel a később róla elnevezett Lenz-törvényt. Az elektrotípia is foglalkoztatta, ennek során az elsők között alkotott galvanoplasztikai szobrokat.
Tudományos értekezései főként a Szentpétervári Tudományos Akadémia kiadványaiban és a Poggendorff-féle évkönyvekben jelentek meg.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
- ↑ www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 3.)
- ↑ a b Педагоги и психологи мира (orosz nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Ленц Эмилий Христианович, 2015. szeptember 28.
- ↑ www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 10.)
- ↑ 2140068
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 13.)
Források
[szerkesztés]- Életrajza a Museum of Learning honlapján
- Életrajza a Pallas nagylexikonban [Tiltott forrás?]
- Magyar Larousse, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992
- Peer Hempel: Deutschsprachige Physiker im alten St. Petersburg: Georg Parrot, Emil Lenz und Moritz Jacobi im Kontext von Wissenschaft und Politik, Oldenbourg Wissenschaftsverlag, München 1999, ISBN 3-486-56446-3, (Schriften des Bundesinstituts für ostdeutsche Kultur und Geschichte, Band 14, Dissertation an der Universität Oldenburg 1998),
- Andreas W. Daum: German Naturalists in the Pacific around 1800: Entanglement, Autonomy and a Transnational Culture of Expertise. In: Explorations and Entanglements: Germans in Pacific Worlds from the Early Modern Period to World War I, hg. von Hartmut Berghoff et al. Berghahn Books, New York 2019, S. 70‒102 (englisch).
- K. Jäger, F. Heilbronner (Hrsg.): Lexikon der Elektrotechniker, VDE Verlag, 2. Auflage von 2010, Berlin/Offenbach, ISBN 978-3-8007-2903-6, S. 263
- Olga A. Lezhneva: Lenz, Heinrich Friedrich Emil. In: Charles Coulston Gillispie (Hrsg.): Dictionary of Scientific Biography. Band 8: Jonathan Homer Lane – Pierre Joseph Macquer. Charles Scribner’s Sons, New York 1973, S. 187–189.
