Ugrás a tartalomhoz

„Gunaras” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ezeket miért törölted ki?
aNincs szerkesztési összefoglaló
 
(26 közbenső módosítás, amit 14 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
2. sor: 2. sor:
| név = Gunaras
| név = Gunaras
| helyi név = Гунарош / Gunaroš
| helyi név = Гунарош / Gunaroš
| kép = Profilkép.jpg
| kép = Gunaras üdvözlőtáblája.jpg
| képméret =
| képméret = 250px
| képaláírás =
| képaláírás = Gunaras üdvözlőtáblája
| címer =
| címer =
| zászló =
| zászló =
15. sor: 15. sor:
| mottó =
| mottó =
| becenév =
| becenév =
| tartomány = Vajdaság
| körzet = Észak-bácskai
| körzet = Észak-bácskai
| község = Topolya
| rang = Falu
| rang = Falu
| kerületei =
| kerületei =
| alapítás éve = Mohol-Gunaras
| alapítás éve =
| alapítás éve forrás =
| alapítás éve forrás =
| polgármester = Csorba Ottó
| polgármester = Csorba Ottó
| jegyző =
| jegyző =
| irányítószám = 24312
| irányítószám = 24312
| körzethívószám = +381 24
| körzethívószám = +381 24 4726
| testvértelepülései =
| testvértelepülései =
| magyar lakosság = 1401
| magyar lakosság = 1401
| népsűrűség = 60
| népsűrűség = 60
| népsűrűség forrás =
| népsűrűség forrás =
38. sor: 40. sor:
| szöveg pozíciója =
| szöveg pozíciója =
| weboldal =www.gunaras.tarhely.biz/web
| weboldal =www.gunaras.tarhely.biz/web
|Polgármester helyettes=Kovács Viktor}}
}}
{{egyért2|Gunarasról|Zentagunaras}}
'''Gunaras''' ([[1950]]-ig ''Moholgunaras'', [[Szerb nyelv|szerbül]] ''Гунарош / Gunaroš'') település a [[Délvidék]]en, [[Szerbia|Szerbiában]], a [[Vajdaság Autonóm Tartomány|Vajdaságban]], az [[Észak-bácskai körzet]]ben, [[Topolya]] községben. Közigazgatásilag hozzá tartozik még két kisebb település, [[Brazília (Szerbia)|Brazília]] és [[Bogaras (Topolya)|Bogaras]] is.
'''Gunaras''' ([[1950]]-ig ''Moholgunaras'', [[Szerb nyelv|szerbül]] ''Гунарош / Gunaroš'') település a [[Délvidék]]en, [[Szerbia|Szerbiában]], a [[Vajdaság Autonóm Tartomány|Vajdaságban]], az [[Észak-bácskai körzet]]ben, [[Topolya]] községben. Közigazgatásilag hozzá tartozik még két kisebb település, [[Brazília (település)|Brazília]] és [[Bogaras (Topolya)|Bogaras]] is.


== Fekvése ==
== Fekvése ==
Gunaras [[Topolya]] községben a [[Csík-ér]]től nyugatra eső [[löszfennsík]]on helyezkedik el, rövid bekötőúttal csatlakozik a Topolya-Becse főúthoz. A települést nyugati irányból alacsony fekvésű, nedves talajú [[sztyepp]] határolja, nedvességet kedvelő növényzettel. Ez a löszfennsík alacsonyabb része, tengerszint feletti magassága 94-96 m. A felszínt tágas, sekély, zárt, kör, vagy ovális alakú mélyedések tarkítják, melyek közül a mélyebbek alján összegyűlik a víz. A keleti oldal szárazabb és magasabban fekszik. Itt található a Csík-ér mély völgye. A talaj termékeny [[karbonát]]os [[feketeföld]], és löszös [[Gley-rög]]ök képződésének jeleit viselő feketeföld és [[réti talajok]] jellemzik. A földrajzi adottságok kiváló lehetőséget nyújtanak a [[mezőgazdaság]] és az [[állattenyésztés]] számára.
[[Topolya|Topolyától]]
Topolya községben a Csík-értől nyugati irányba eső löszfennsíkon helyezkedik el, rövid bekötőúttal csatlakozik a Topolya-Becse főúthoz. A Település határa kér részből áll. A határ nyugati és középső részén alacsonyabb, nedvesebb a talaj, sztyeppei füvekkel és nedvességet kedvelő növényzettel. Az említett terület a löszfennsík alacsonyabb szintjéhez tartozik, tengerszint feletti magassága megközelítőleg 94–96 m. Itt tágas, sekély, zárt, kör, vagy ovális alakú mélyedések jellemzőek. A talajvíz magas szintje miatt az említett mélyedések alja nedves, a mélyebb gödrökben pedig víz van. A határ keleti része magasabb, szárazabb talajjal rendelkezik. A határrész viszonylag mély völgye a Csík-ér völgy. A föld termékeny – karbonátos feketeföld, löszös Gley-rögök képződésének jeleit viselő feketeföld és rétföld jellemzi. A földrajzi elhelyezkedés kedvező feltételeket nyújt a mezőgazdasághoz és állattenyésztéshez.


== A név eredete ==
== A név eredete ==
Ez a kis település 1950-ig Moholi Gunaras néven futott, majd később Gunarasra változtatták. Az elnevezést a házi lúd tömeges tenyésztése miatt kapta.
A települést 1950-ig Moholi Gunarasnak hívták, s ekkor változtatták Gunarasra. Az elnevezést a [[házi lúd]] tömeges tenyésztése miatt kapta.


== Története ==
== Története ==
A múlt század közepéig a terület legelői állattartásra alkalmas, felszántatlan gyep volt. A lakosság tömegesebb, főleg [[Bánát]]ból történő betelepülése a közös legelők felosztásával történt. A megvásárolt földeken a szegényparasztok földműves szállásokat alakítottak ki, ezért a moholi határ legnyugatibb részét hamar sűrű tanyahálózat fedte le, s ily módon a nagybirtokosok gazdaságainak lakossága is növekedett.
{{csonk-szakasz}}

A múlt század közepéig a terület legelői állattartásra alkalmas, felszántatlan gyep volt. A lakosság tömegesebb, főleg Bánátból történő betelepülése a közös legelők felosztásával történt. A megvásárolt földeken a szegényparasztok földműves szállásokat alakítottak ki, ezért a moholi határ legnyugatibb részét hamar sűrű tanyahálózat fedte le, s ily módon a nagybirtokosok gazdaságainak lakossága is növekedett.
A szállások, igazgatási és gazdasági épületek csoportosulása a Szabadka–Csantavér–Szenttamás kocsiút és a Kishegyest Mohollal összekötő utak kereszteződésében történt. A XIX. század végére elkészült a szélmalom, csárdát nyitottak, csendőrlakot alakítottak, és1887-re megépült az első iskola. 1925-ben római katolikus templomot emeltek, 1946-ban Topolyához csatolták. A település fejlődésének ez volt az első szakasza. A második szakasz a szocializmus idején, a falu új részének tervszerű kiépítésével következett. Vízvezetéket, villamosvezetéket, postát, egészségházat és tornatermet kapott.
A szállások, igazgatási és gazdasági épületek csoportosulása a [[Szabadka]]–[[Csantavér]]–[[Szenttamás (Szerbia)|Szenttamás]] kocsiút és a [[Kishegyes]]t [[Mohol]]lal összekötő utak kereszteződésében történt. A 19. század végére megépült a szélmalom, csárdát nyitottak, [[csendőrség|csendőrlakot]] alakítottak, és 1887-re megépült az első iskola. 1925-ben római katolikus templomot emeltek, 1946-ban Topolyához csatolták. A település fejlődésének ez volt az első szakasza. A második szakasz a szocializmus idején, a falu új részének tervszerű kiépítésével következett, amikor kiépült a víz- és villamoshálózat, s postát, egészségházat és tornatermet kapott.


== Gazdaság ==
== Gazdaság ==
A falu háztartásai közül 514-nek vagyis 83,2%-nak van parasztgazdasága. A növénytermelésre leginkább jellemző a búza, kukorica és a cukorrépa. A háztáji gyümölcs- és zöldségtermesztéshez feltételek mutatkoznak, bár ez a tevékenység nem eléggé elterjedt a falu gazdaságai között. Az egy földműves gazdaságra eső sertések és szarvasmarhák száma jelentősen felülmúlja a vajdasági átlagot. A szomszédos településektől eltérően, Gunarason fejlett a juhászat, hiszen az állatállomány növekedést mutat. A háziszárnyasok nevelése szintén a tartományi átlag felett van.
A faluban jelentős állattartás és növénytermesztés folyik. 514 háztartás (ez 83,2%) rendelkezik parasztgazdasággal. Jellemző takarmánynövények a [[búza]], a [[kukorica]] és a [[cukorrépa]]. A háztáji gyümölcs- és zöldségtermesztés a kedvező körülmények ellenére nem túl elterjedt a falu gazdaságaiban. Az egy földműves gazdaságra eső [[Házi sertés|sertések]] és [[szarvasmarha|szarvasmarhák]] száma jelentősen felülmúlja a [[Vajdaság Autonóm Tartomány|vajdasági]] átlagot. A szomszédos településektől eltérően, Gunarason fejlett a [[juh]]ászat folyik, az állatállomány folyamatosan nő, a [[baromfi|háziszárnyasok]] nevelése szintén a tartományi átlag felett van.


Az iparnak nem akad képviselője. Korábban a malomipar közeledett a mindentől távol eső tanyavilághoz a szélmalmok által. Kisebb téglagyár épült, a helyi igények kielégítésére. A településen léteznek elsődleges szolgáltatást végző iparosműhelyek.
Az ipar nem túl fejlett, korábban a [[malomipar]] közeledett a tanyavilághoz szélmalmok által. Egy kisebb téglagyár is épült a helyi igények kielégítésére, illetve léteznek elsődleges szolgáltatást végző iparosműhelyek is.
Gunaras közigazgatási feladatokat is ellát, helyi központ lévén. A helyi közösség még két települést magába foglal — Braziliát (Bagremovo) és Bogarast. A helyi iroda Gunarason található. Művelődési – tanügyi feladatokat lát el vonzáskörében a korszerűen felszerelt általános iskola és a helyi könyvtár. A településnek ezenkívül egészségháza, postahivatala, vegyesboltja és rendőrállomása van. Ennek alapján, Gunaras, az alaptevékenységeket tekintve jól lefedett helyi központ.


Gunaras a [[Brazília (település)|Brazíliát]] és [[Bogaras (Topolya)|Bogarast]] is magában foglaló helyi közösség központja, itt található az iroda is. A művelődési feladatokat az általános iskola és a helyi könyvtár látja el. A településnek ezenkívül egészségháza, postahivatala, vegyesboltja és rendőrállomása van.
== Demográfiai változások ==


== Demográfiai változások ==
{{dem|
{{dem|
1948=568|
1948=568|
90. sor: 92. sor:
| align="right" | 0,41
| align="right" | 0,41
|-
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Bunjevácok]]
| style="background:#f3fff3;" | [[Bunyevácok]]
| align="right" | 3
| align="right" | 3
| align="right" | 0,20
| align="right" | 0,20
110. sor: 112. sor:
{{források}}
{{források}}


== Hivatkozások ==
== További információk ==
* [http://gunaras.tarhely.biz/web Gunaras Hivatalos Honlapja]
*[https://web.archive.org/web/20180117181147/http://gunaras.rs/ Gunaras hivatalos honlapja]
* [http://vajdasag.rs/Gunaras Gunaras története]
* [http://vajdasag.rs/Gunaras Gunaras története] {{Wayback|url=http://vajdasag.rs/Gunaras |date=20110622174933 }}
{{Észak-bácskai_körzet_települései}}
{{Észak-bácskai körzet települései}}
{{portál|Vajdaság|-}}
{{portál|Vajdaság|-}}

[[Kategória:Vajdaság]]
[[Kategória:Az Észak-bácskai körzet települései]]
[[Kategória:Az Észak-bácskai körzet települései]]

[[en:Gunaroš]]
[[eo:Gunaroŝ]]
[[fr:Gunaroš]]
[[hr:Gunaroš]]
[[it:Gunaroš]]
[[ru:Гунарош]]
[[sl:Gunaroš]]
[[sr:Гунарош]]

A lap jelenlegi, 2023. október 18., 21:00-kori változata

Gunaras (Гунарош / Gunaroš)
Gunaras üdvözlőtáblája
Gunaras üdvözlőtáblája
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetÉszak-bácskai
KözségTopolya
RangFalu
PolgármesterCsorba Ottó
Irányítószám24312
Körzethívószám+381 24 4726
Népesség
Teljes népesség1441 fő (2002)
Magyar lakosság1401 fő
Népsűrűség60 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság109 m
Terület38,74 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 45′ 33″, k. h. 19° 49′ 45″45.759167°N 19.829167°EKoordináták: é. sz. 45° 45′ 33″, k. h. 19° 49′ 45″45.759167°N 19.829167°E
Gunaras weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gunaras témájú médiaállományokat.

Gunaras (1950-ig Moholgunaras, szerbül Гунарош / Gunaroš) település a Délvidéken, Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben, Topolya községben. Közigazgatásilag hozzá tartozik még két kisebb település, Brazília és Bogaras is.

Fekvése

[szerkesztés]

Gunaras Topolya községben a Csík-értől nyugatra eső löszfennsíkon helyezkedik el, rövid bekötőúttal csatlakozik a Topolya-Becse főúthoz. A települést nyugati irányból alacsony fekvésű, nedves talajú sztyepp határolja, nedvességet kedvelő növényzettel. Ez a löszfennsík alacsonyabb része, tengerszint feletti magassága 94-96 m. A felszínt tágas, sekély, zárt, kör, vagy ovális alakú mélyedések tarkítják, melyek közül a mélyebbek alján összegyűlik a víz. A keleti oldal szárazabb és magasabban fekszik. Itt található a Csík-ér mély völgye. A talaj termékeny karbonátos feketeföld, és löszös Gley-rögök képződésének jeleit viselő feketeföld és réti talajok jellemzik. A földrajzi adottságok kiváló lehetőséget nyújtanak a mezőgazdaság és az állattenyésztés számára.

A név eredete

[szerkesztés]

A települést 1950-ig Moholi Gunarasnak hívták, s ekkor változtatták Gunarasra. Az elnevezést a házi lúd tömeges tenyésztése miatt kapta.

Története

[szerkesztés]

A múlt század közepéig a terület legelői állattartásra alkalmas, felszántatlan gyep volt. A lakosság tömegesebb, főleg Bánátból történő betelepülése a közös legelők felosztásával történt. A megvásárolt földeken a szegényparasztok földműves szállásokat alakítottak ki, ezért a moholi határ legnyugatibb részét hamar sűrű tanyahálózat fedte le, s ily módon a nagybirtokosok gazdaságainak lakossága is növekedett.

A szállások, igazgatási és gazdasági épületek csoportosulása a SzabadkaCsantavérSzenttamás kocsiút és a Kishegyest Mohollal összekötő utak kereszteződésében történt. A 19. század végére megépült a szélmalom, csárdát nyitottak, csendőrlakot alakítottak, és 1887-re megépült az első iskola. 1925-ben római katolikus templomot emeltek, 1946-ban Topolyához csatolták. A település fejlődésének ez volt az első szakasza. A második szakasz a szocializmus idején, a falu új részének tervszerű kiépítésével következett, amikor kiépült a víz- és villamoshálózat, s postát, egészségházat és tornatermet kapott.

Gazdaság

[szerkesztés]

A faluban jelentős állattartás és növénytermesztés folyik. 514 háztartás (ez 83,2%) rendelkezik parasztgazdasággal. Jellemző takarmánynövények a búza, a kukorica és a cukorrépa. A háztáji gyümölcs- és zöldségtermesztés a kedvező körülmények ellenére nem túl elterjedt a falu gazdaságaiban. Az egy földműves gazdaságra eső sertések és szarvasmarhák száma jelentősen felülmúlja a vajdasági átlagot. A szomszédos településektől eltérően, Gunarason fejlett a juhászat folyik, az állatállomány folyamatosan nő, a háziszárnyasok nevelése szintén a tartományi átlag felett van.

Az ipar nem túl fejlett, korábban a malomipar közeledett a tanyavilághoz szélmalmok által. Egy kisebb téglagyár is épült a helyi igények kielégítésére, illetve léteznek elsődleges szolgáltatást végző iparosműhelyek is.

Gunaras a Brazíliát és Bogarast is magában foglaló helyi közösség központja, itt található az iroda is. A művelődési feladatokat az általános iskola és a helyi könyvtár látja el. A településnek ezenkívül egészségháza, postahivatala, vegyesboltja és rendőrállomása van.

Demográfiai változások

[szerkesztés]
Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002
568 1333 1301 1219 1617 1531 1441[1]

Etnikai összetétel

[szerkesztés]
Nemzetiség Szám %
Magyarok 1401 97,22
Szerbek 18 1,24
Jugoszlávok 6 0,41
Bunyevácok 3 0,20
Horvátok 2 0,13
Montenegróiak 1 0,06
Németek 1 0,06[2]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]