Ugrás a tartalomhoz

„Gunaras” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Vajdaság –> Vajdaság Autonóm Tartomány
aNincs szerkesztési összefoglaló
 
(43 közbenső módosítás, amit 18 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
2. sor: 2. sor:
| név = Gunaras
| név = Gunaras
| helyi név = Гунарош / Gunaroš
| helyi név = Гунарош / Gunaroš
| kép =
| kép = Gunaras üdvözlőtáblája.jpg
| képméret =
| képméret = 250px
| képaláírás =
| képaláírás = Gunaras üdvözlőtáblája
| címer =
| címer =
| zászló =
| zászló =
15. sor: 15. sor:
| mottó =
| mottó =
| becenév =
| becenév =
| tartomány = Vajdaság
| körzet = Észak-bácskai
| körzet = Észak-bácskai
| rang = falu
| község = Topolya
| rang = Falu
| kerületei =
| kerületei =
| alapítás éve =
| alapítás éve =
| alapítás éve forrás =
| alapítás éve forrás =
| polgármester =
| polgármester = Csorba Ottó
| jegyző =
| jegyző =
| irányítószám = 24312
| irányítószám = 24312
| körzethívószám = +381 24
| körzethívószám = +381 24 4726
| testvértelepülései =
| testvértelepülései =
| magyar lakosság = 1401
| népsűrűség = 60
| népsűrűség = 60
| népsűrűség forrás =
| népsűrűség forrás =
36. sor: 39. sor:
| hosszúsági ívmásodperc = 27
| hosszúsági ívmásodperc = 27
| szöveg pozíciója =
| szöveg pozíciója =
| weboldal =
| weboldal =www.gunaras.tarhely.biz/web
|Polgármester helyettes=Kovács Viktor}}
}}
{{egyért2|Gunarasról|Zentagunaras}}
'''Gunaras''' ([[1950]]-ig ''Moholgunaras'', [[Szerb nyelv|szerbül]] ''Гунарош / Gunaroš'') település a [[Délvidék]]en, [[Szerbia|Szerbiában]], a [[Vajdaság Autonóm Tartomány|Vajdaságban]], az [[Észak-bácskai körzet]]ben, [[Topolya]] községben. Közigazgatásilag hozzá tartozik még két kisebb település, [[Brazília (Szerbia)|Brazília]] és [[Bogaras (Topolya)|Bogaras]] is.
'''Gunaras''' ([[1950]]-ig ''Moholgunaras'', [[Szerb nyelv|szerbül]] ''Гунарош / Gunaroš'') település a [[Délvidék]]en, [[Szerbia|Szerbiában]], a [[Vajdaság Autonóm Tartomány|Vajdaságban]], az [[Észak-bácskai körzet]]ben, [[Topolya]] községben. Közigazgatásilag hozzá tartozik még két kisebb település, [[Brazília (település)|Brazília]] és [[Bogaras (Topolya)|Bogaras]] is.


== Fekvése ==
== Fekvése ==
Gunaras [[Topolya]] községben a [[Csík-ér]]től nyugatra eső [[löszfennsík]]on helyezkedik el, rövid bekötőúttal csatlakozik a Topolya-Becse főúthoz. A települést nyugati irányból alacsony fekvésű, nedves talajú [[sztyepp]] határolja, nedvességet kedvelő növényzettel. Ez a löszfennsík alacsonyabb része, tengerszint feletti magassága 94-96 m. A felszínt tágas, sekély, zárt, kör, vagy ovális alakú mélyedések tarkítják, melyek közül a mélyebbek alján összegyűlik a víz. A keleti oldal szárazabb és magasabban fekszik. Itt található a Csík-ér mély völgye. A talaj termékeny [[karbonát]]os [[feketeföld]], és löszös [[Gley-rög]]ök képződésének jeleit viselő feketeföld és [[réti talajok]] jellemzik. A földrajzi adottságok kiváló lehetőséget nyújtanak a [[mezőgazdaság]] és az [[állattenyésztés]] számára.
[[Topolya|Topolyától]] délkeletre, a Csík-értől nyugatra eső löszfennsíkon fekszik, 109 m tengerszint feletti magasságon.

== A név eredete ==
A települést 1950-ig Moholi Gunarasnak hívták, s ekkor változtatták Gunarasra. Az elnevezést a [[házi lúd]] tömeges tenyésztése miatt kapta.


== Története ==
== Története ==
A múlt század közepéig a terület legelői állattartásra alkalmas, felszántatlan gyep volt. A lakosság tömegesebb, főleg [[Bánát]]ból történő betelepülése a közös legelők felosztásával történt. A megvásárolt földeken a szegényparasztok földműves szállásokat alakítottak ki, ezért a moholi határ legnyugatibb részét hamar sűrű tanyahálózat fedte le, s ily módon a nagybirtokosok gazdaságainak lakossága is növekedett.
{{csonk-szakasz}}


A szállások, igazgatási és gazdasági épületek csoportosulása a [[Szabadka]]–[[Csantavér]]–[[Szenttamás (Szerbia)|Szenttamás]] kocsiút és a [[Kishegyes]]t [[Mohol]]lal összekötő utak kereszteződésében történt. A 19. század végére megépült a szélmalom, csárdát nyitottak, [[csendőrség|csendőrlakot]] alakítottak, és 1887-re megépült az első iskola. 1925-ben római katolikus templomot emeltek, 1946-ban Topolyához csatolták. A település fejlődésének ez volt az első szakasza. A második szakasz a szocializmus idején, a falu új részének tervszerű kiépítésével következett, amikor kiépült a víz- és villamoshálózat, s postát, egészségházat és tornatermet kapott.
== Népesség ==
* [[1948]]-ban 568 lakos
* [[1953]]-ban 1333 lakos
* [[1961]]-ben 1301 lakos
* [[1971]]-ben 1219 lakos
* [[1981]]-ben 1617 lakos
* [[1991]]-ben 1531 lakos
* [[2002]]-ben 1441 lakosa volt, ebből: 1401 (97,22%) [[Magyarok|magyar]], 18 (1,24%) [[Szerbek|szerb]], 6 (0,41%) [[Jugoszlávok|jugoszláv]], 3 (0,20%) [[Bunyevácok|bunyevác]], 2 (0,13%) [[Horvátok|horvát]], 1 (0,06%) [[Montenegróiak|montenegrói]] és 1 (0,06%) [[Németek|német]].


== Gazdaság ==
A falunak 1153 nagykorú polgára van, a lakosság átlagéletkora 41,3 év (a férfiaké 39,9, a nőké 42,6). A településen 582 háztartás van, háztartásonként 2,48 taggal.
A faluban jelentős állattartás és növénytermesztés folyik. 514 háztartás (ez 83,2%) rendelkezik parasztgazdasággal. Jellemző takarmánynövények a [[búza]], a [[kukorica]] és a [[cukorrépa]]. A háztáji gyümölcs- és zöldségtermesztés a kedvező körülmények ellenére nem túl elterjedt a falu gazdaságaiban. Az egy földműves gazdaságra eső [[Házi sertés|sertések]] és [[szarvasmarha|szarvasmarhák]] száma jelentősen felülmúlja a [[Vajdaság Autonóm Tartomány|vajdasági]] átlagot. A szomszédos településektől eltérően, Gunarason fejlett a [[juh]]ászat folyik, az állatállomány folyamatosan nő, a [[baromfi|háziszárnyasok]] nevelése szintén a tartományi átlag felett van.


Az ipar nem túl fejlett, korábban a [[malomipar]] közeledett a tanyavilághoz szélmalmok által. Egy kisebb téglagyár is épült a helyi igények kielégítésére, illetve léteznek elsődleges szolgáltatást végző iparosműhelyek is.
Gunaras Észak-Bácska legmagyarabb településeihez tartozik.


Gunaras a [[Brazília (település)|Brazíliát]] és [[Bogaras (Topolya)|Bogarast]] is magában foglaló helyi közösség központja, itt található az iroda is. A művelődési feladatokat az általános iskola és a helyi könyvtár látja el. A településnek ezenkívül egészségháza, postahivatala, vegyesboltja és rendőrállomása van.
== Hivatkozások ==

* [http://vajdasag.rs/Gunaras Gunaras története]
== Demográfiai változások ==
{{dem|
1948=568|
1953=1333|
1961=1301|
1971=1219|
1981=1617|
1991=1531|
2002=1441<ref name="stats9"> {{SK9}} </ref>|
}}


== Etnikai összetétel ==
{{csonk-Szerb település}}
{| border=1 cellpadding=4 cellspacing=0 class="toccolours" style="align: left; margin: 0.5em 0 0 0; border-style: solid; border: 1px solid #999; border-right-width: 2px; border-bottom-width: 2px; border-collapse: collapse; font-size: 100%;"
|-
| style="background:#ddffdd;" | '''Nemzetiség'''
| colspan=1 style="background:#ddffdd;" align="center" | '''Szám'''
| colspan=1 style="background:#ddffdd;" align="center" | '''%'''
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Magyarok]]
| align="right" | 1401
| align="right" | 97,22
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Szerbek]]
| align="right" | 18
| align="right" | 1,24
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Jugoszlávok]]
| align="right" | 6
| align="right" | 0,41
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Bunyevácok]]
| align="right" | 3
| align="right" | 0,20
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Horvátok]]
| align="right" | 2
| align="right" | 0,13
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Montenegróiak]]
| align="right" | 1
| align="right" | 0,06
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Németek]]
| align="right" | 1
| align="right" | 0,06<ref name="stats1"> {{SK1}} </ref>
|}


== Források ==
[[Kategória:Vajdaság]]
{{források}}


== További információk ==
[[Kategória:A Vajdaság települései]]
*[https://web.archive.org/web/20180117181147/http://gunaras.rs/ Gunaras hivatalos honlapja]
* [http://vajdasag.rs/Gunaras Gunaras története] {{Wayback|url=http://vajdasag.rs/Gunaras |date=20110622174933 }}
{{Észak-bácskai körzet települései}}
{{portál|Vajdaság|-}}


[[Kategória:Az Észak-bácskai körzet települései]]
[[en:Gunaroš]]
[[eo:Gunaroŝ]]
[[fr:Gunaroš]]
[[hr:Gunaroš]]
[[it:Gunaroš]]
[[ru:Гунарош]]
[[sr:Гунарош]]

A lap jelenlegi, 2023. október 18., 21:00-kori változata

Gunaras (Гунарош / Gunaroš)
Gunaras üdvözlőtáblája
Gunaras üdvözlőtáblája
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetÉszak-bácskai
KözségTopolya
RangFalu
PolgármesterCsorba Ottó
Irányítószám24312
Körzethívószám+381 24 4726
Népesség
Teljes népesség1441 fő (2002)
Magyar lakosság1401 fő
Népsűrűség60 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság109 m
Terület38,74 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 45′ 33″, k. h. 19° 49′ 45″45.759167°N 19.829167°EKoordináták: é. sz. 45° 45′ 33″, k. h. 19° 49′ 45″45.759167°N 19.829167°E
Gunaras weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gunaras témájú médiaállományokat.

Gunaras (1950-ig Moholgunaras, szerbül Гунарош / Gunaroš) település a Délvidéken, Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben, Topolya községben. Közigazgatásilag hozzá tartozik még két kisebb település, Brazília és Bogaras is.

Fekvése

[szerkesztés]

Gunaras Topolya községben a Csík-értől nyugatra eső löszfennsíkon helyezkedik el, rövid bekötőúttal csatlakozik a Topolya-Becse főúthoz. A települést nyugati irányból alacsony fekvésű, nedves talajú sztyepp határolja, nedvességet kedvelő növényzettel. Ez a löszfennsík alacsonyabb része, tengerszint feletti magassága 94-96 m. A felszínt tágas, sekély, zárt, kör, vagy ovális alakú mélyedések tarkítják, melyek közül a mélyebbek alján összegyűlik a víz. A keleti oldal szárazabb és magasabban fekszik. Itt található a Csík-ér mély völgye. A talaj termékeny karbonátos feketeföld, és löszös Gley-rögök képződésének jeleit viselő feketeföld és réti talajok jellemzik. A földrajzi adottságok kiváló lehetőséget nyújtanak a mezőgazdaság és az állattenyésztés számára.

A név eredete

[szerkesztés]

A települést 1950-ig Moholi Gunarasnak hívták, s ekkor változtatták Gunarasra. Az elnevezést a házi lúd tömeges tenyésztése miatt kapta.

Története

[szerkesztés]

A múlt század közepéig a terület legelői állattartásra alkalmas, felszántatlan gyep volt. A lakosság tömegesebb, főleg Bánátból történő betelepülése a közös legelők felosztásával történt. A megvásárolt földeken a szegényparasztok földműves szállásokat alakítottak ki, ezért a moholi határ legnyugatibb részét hamar sűrű tanyahálózat fedte le, s ily módon a nagybirtokosok gazdaságainak lakossága is növekedett.

A szállások, igazgatási és gazdasági épületek csoportosulása a SzabadkaCsantavérSzenttamás kocsiút és a Kishegyest Mohollal összekötő utak kereszteződésében történt. A 19. század végére megépült a szélmalom, csárdát nyitottak, csendőrlakot alakítottak, és 1887-re megépült az első iskola. 1925-ben római katolikus templomot emeltek, 1946-ban Topolyához csatolták. A település fejlődésének ez volt az első szakasza. A második szakasz a szocializmus idején, a falu új részének tervszerű kiépítésével következett, amikor kiépült a víz- és villamoshálózat, s postát, egészségházat és tornatermet kapott.

Gazdaság

[szerkesztés]

A faluban jelentős állattartás és növénytermesztés folyik. 514 háztartás (ez 83,2%) rendelkezik parasztgazdasággal. Jellemző takarmánynövények a búza, a kukorica és a cukorrépa. A háztáji gyümölcs- és zöldségtermesztés a kedvező körülmények ellenére nem túl elterjedt a falu gazdaságaiban. Az egy földműves gazdaságra eső sertések és szarvasmarhák száma jelentősen felülmúlja a vajdasági átlagot. A szomszédos településektől eltérően, Gunarason fejlett a juhászat folyik, az állatállomány folyamatosan nő, a háziszárnyasok nevelése szintén a tartományi átlag felett van.

Az ipar nem túl fejlett, korábban a malomipar közeledett a tanyavilághoz szélmalmok által. Egy kisebb téglagyár is épült a helyi igények kielégítésére, illetve léteznek elsődleges szolgáltatást végző iparosműhelyek is.

Gunaras a Brazíliát és Bogarast is magában foglaló helyi közösség központja, itt található az iroda is. A művelődési feladatokat az általános iskola és a helyi könyvtár látja el. A településnek ezenkívül egészségháza, postahivatala, vegyesboltja és rendőrállomása van.

Demográfiai változások

[szerkesztés]
Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002
568 1333 1301 1219 1617 1531 1441[1]

Etnikai összetétel

[szerkesztés]
Nemzetiség Szám %
Magyarok 1401 97,22
Szerbek 18 1,24
Jugoszlávok 6 0,41
Bunyevácok 3 0,20
Horvátok 2 0,13
Montenegróiak 1 0,06
Németek 1 0,06[2]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]