„Kuntapolca” változatai közötti eltérés

	Kuntapolca (Kunova Teplica)
	A templom
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Rozsnyói
Rang	község
Első írásos említés	1243
Polgármester	Gyenes Éva
Irányítószám	049 33
Körzethívószám	058
Forgalmi rendszám	RV
	Népesség
Teljes népesség	730 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	78 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	256 m
Terület	8,42 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 37′, k. h. 20° 23′48.616667°N 20.383333°EKoordináták: é. sz. 48° 37′, k. h. 20° 23′48.616667°N 20.383333°E
	Kuntapolca weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kuntapolca témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2023. szeptember 24., 15:40-kori változata

Ez a szócikk Kuntapolcáról szól. Hasonló címmel lásd még: Tapolca (egyértelműsítő lap).

Kuntapolca (szlovákul: Kunova Teplica) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Fekvése

Rozsnyótól 23 km-re délnyugatra, Pelsőctől 8 km-re északra, a Csetneki-patak völgyében fekszik.

Története

Nevét melegvízű forrásáról kapta. 1243-ban „Toplucha" alakban említik először, az Ákos nemzetség tulajdona volt. Ezután a 16. század közepéig a Bebekek tulajdona, akiknek 1427-ben 24 portája állt a településen. 1318-ban „Thoploca", 1320-ban „Topolcha", 1336-ban „Tapolcha" alakban szerepel az írott forrásokban.

A 18. században vasolvasztók működtek területén, ahol 1830-ban nagyolvasztó is épült. A pestisjárvány következtében 1710-re 7-re csökkent a lakosság száma.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TAPLÓCZ. Kún Taplócz, és Jólsva Taplócz. Két magyar falu Gömör Várm. földes Ura a’ Csetneki Uradal. Ura, fekszik Pelsőcz hegye alatt, Csetnekhez 1 órányira, és annak filiája; ennek pedig földes Ura Gr. Koháry Uraság, és más Urak, ez fekszik Süvethének szomszédságában, mellynek filiája; lakosaik többfélék, földgyeik közép termésűek, határjoknak egy része hegyes, réttyeiket a’ víz áradások járják; a’ vas műhelyeknél van módgyok a’ keresetre."^[2]

1828-ban 54 házában 694 lakos élt. Lakói a helyi vasolvasztóban dolgoztak, szénégetéssel, fuvarozással foglalkoztak.^[3]

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Taplocza (Csetnek), Kun Taplocza, magyar falu, Gömör és Kis-Hont egyesült vmegyékben, Csetnekhez délre 1 1/2 órányira: 136 kathol., 558 evang. lak. Evang. anyaszentegyház. Határa hegyekből és 3 völgyekből áll. Van itt a helységben egy meleg forrás, melly soha be nem fagy, s illyenek a határbeli mészsziklákból még két helyen fakadnak. A csetneki urad. tartozik."^[4]

Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Kuntaplócza, a csetneki völgyben fekvő magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 105 házzal és 629, nagyobbára ág. ev. h. vallású lakossal. 1351-ben Tapolcha és Thopolcha alakban szerepel, mint a csetneki uradalomhoz tartozó község. Későbbi birtokosai a Gömöry, Czékus, Perényi, Bekény, Szontágh, Kerepesy és Czibur családok. A községben három úrilak van. Az egyiket még a Gömöryek építtették, ez most Hevessy Eleméré, a másikat a Czékus család építtette, ez Rozinay Istváné; a Czibur-féle úrilakot pedig a Concordia vasgyár bányatársulat bírja, melynek itt nagyobb vasgyára és öntődéje van. Azelőtt a községet Csetnek-Taplóczának is nevezték, de Kunova-Teplicze tót neve is ismeretes volt. A községben levő ág. h. ev. templom 1805-ben épült. Ide tartoznak a Concordia vasgyár és az Alsóhámor telepek is. A községben van posta és távíró, vasúti állomása pedig Pelsőcz."^[5]

1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az első bécsi döntés következtében – ismét Magyarország, azon belül pedig Gömör és Kishont vármegye része.

Népessége

1910-ben 831-en, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 653 lakosából 366 szlovák, 269 magyar.

2011-ben 655 lakosából 322 szlovák és 199 magyar.

Nevezetességei

Evangélikus temploma 1805-ben épült klasszicista stílusban. Oltára 19. századi.
Vasöntöde a 18. század elejéről.
Melegvízforrás a falu közepén.

Neves személyek

Itt született 1772-ben Bilnitza Pál evangélikus lelkész, püspök.
Itt született 1797-ben Madarász András magyar vasiparos, Madarász Viktor festőművész apja.
Itt született 1949. június 16-án Madarász László kibernetikus, egyetemi tanár.

Képgaléria

A falu látképe a taploci dombról
A taploci gyár a Nagy-hegy lábánál
A Nap és a Hold a tornyon
Első világháborús emlékmű
Hősök névsora
Községi hivatal
Általános (alap) iskola
Utcakép
Utcakép
Melegvizű forrás

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Jozef Drenko: Kunova Teplica (monografia) - A 184 oldalas, gazdagon illusztrált (szlovák nyelvű, de latin és magyar forrásokat is bemutató) mű a község és környékének részletes földrajzi - történeti ábrázolását tartalmazza (.pdf) Archiválva 2012. március 1-i dátummal a Wayback Machine-ben(2006), ISBN 80-89168-16-7.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. május 24.)

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Jozef Drenko: Kunova Teplica (monografia) - A 184 oldalas, gazdagon illusztrált (szlovák nyelvű, de latin és magyar forrásokat is bemutató) mű a község és környékének részletes földrajzi - történeti ábrázolását tartalmazza (.pdf) Archiválva 2012. március 1-i dátummal a Wayback Machine-ben(2006), ISBN 80-89168-16-7.

[4] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[5] Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. május 24.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+{{egyért2|Kuntapolcáról|Tapolca (egyértelműsítő lap)}}
 {{Szlovák település infobox
 |név                 = Kuntapolca
 |helyi név           = Kunova Teplica
-|kép                 =
+|kép                 = Kuntapolca_templom1.JPG
-|képaláírás          =
+|képaláírás          = A templom
-|régió               = Gömör
 |kerület             = Kassai
 |járás               = Rozsnyói
@@ 10. sor: / 10. sor: @@
 |rang                = község
 |alapítás éve        = 1243
-|polgármester        = Michal Bársony
+|polgármester        = Gyenes Éva
 |irányítószám        = 049 33
 |körzethívószám      = 058
@@ 27. sor: / 27. sor: @@
 }}
-'''Kuntapolca''' ({{ny-sk|Kunova Teplica}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Kassai kerület]] [[Rozsnyói járás]]ában.
+'''Kuntapolca''' ({{ny-sk|Kunova Teplica}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Kassai kerület]] [[Rozsnyói járás]]ában.
--ben 653 lakosából 366 szlovák, 269 magyar volt.
 == Fekvése ==
@@ 34. sor: / 33. sor: @@
 == Története ==
-Nevét melegvízű forrásáról kapta. [[1243]]-ban ''"Toplucha"'' alakban említik először, az Ákos nemzetség tulajdona volt.  Ezután a  [[16. század]] közepéig a Bebekek tulajdona, akiknek [[1427]]-ben 24 portájuk volt a településen. [[1318]]-ban ''"Thoploca"'', [[1320]]-ban ''"Topolcha"'', [[1336]]-ban ''"Tapolcha"'' alakban szerepel az írott forrásokban. A [[18. század]]ban vasolvasztók működtek területén, ahol [[1830]]-ban nagyolvasztó is épült. A pestisjárvány következtében  [[1710]]-re 7-re csökkent a lakosság száma. [[1828]]-ban 54 házában 694 lakos élt. Lakói a helyi vasolvasztóban dolgoztak, szénégetéssel, fuvarozással foglalkoztak <ref>[http://www.kunovateplica.ocu.sk/sk/File/material.pdf '''Jozef Drenko''': ''Kunova Teplica'' (monografia) - A 184 oldalas, gazdagon illusztrált (szlovák nyelvű, de latin és magyar forrásokat is bemutató) mű a község és környékének részletes földrajzi - történeti ábrázolását tartalmazza (.pdf)](2006), ISBN 80-89168-16-7.</ref>
+Nevét melegvízű forrásáról kapta. [[1243]]-ban „''Toplucha''" alakban említik először, az Ákos nemzetség tulajdona volt.  Ezután a [[16. század]] közepéig a Bebekek tulajdona, akiknek [[1427]]-ben 24 portája állt a településen. [[1318]]-ban „''Thoploca''", [[1320]]-ban „''Topolcha''", [[1336]]-ban „''Tapolcha''" alakban szerepel az írott forrásokban.
+A [[18. század]]ban vasolvasztók működtek területén, ahol [[1830]]-ban nagyolvasztó is épült. A pestisjárvány következtében  [[1710]]-re 7-re csökkent a lakosság száma.
-Vályi András szerint ''"TAPLÓCZ. Kún Taplócz, és Jólsva Taplócz. Két magyar falu Gömör Várm. földes Ura a’ Csetneki Uradal. Ura, fekszik Pelsõcz hegye alatt, Csetnekhez 1 órányira, és annak filiája; ennek pedig földes Ura Gr. Koháry Uraság, és más Urak, ez fekszik Süvethének szomszédságában, mellynek filiája; lakosaik többfélék, földgyeik közép termésûek, határjoknak egy része hegyes, réttyeiket a’ víz áradások járják; a’ vas mûhelyeknél van módgyok a’ keresetre."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
+A 18. század végén [[Vályi András]] így ír róla: „''TAPLÓCZ. Kún Taplócz, és Jólsva Taplócz. Két magyar falu Gömör Várm. földes Ura a’ Csetneki Uradal. Ura, fekszik Pelsőcz hegye alatt, Csetnekhez 1 órányira, és annak filiája; ennek pedig földes Ura Gr. Koháry Uraság, és más Urak, ez fekszik Süvethének szomszédságában, mellynek filiája; lakosaik többfélék, földgyeik közép termésűek, határjoknak egy része hegyes, réttyeiket a’ víz áradások járják; a’ vas műhelyeknél van módgyok a’ keresetre.''"<ref>{{Vályi}}</ref>
-Fényes Elek szerint ''"Taplocza (Csetnek), Kun Taplocza, magyar falu, Gömör és Kis-Hont egyesült vmegyékben, Csetnekhez délre 1 1/2 órányira: 136 kathol., 558 evang. lak. Evang. anyaszentegyház. Határa hegyekből és 3 völgyekből áll. Van itt a helységben egy meleg forrás, melly soha be nem fagy, s illyenek a határbeli mészsziklákból még két helyen fakadnak. A csetneki urad. tartozik."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
+[[1828]]-ban 54 házában 694 lakos élt. Lakói a helyi vasolvasztóban dolgoztak, szénégetéssel, fuvarozással foglalkoztak.<ref>[http://www.kunovateplica.ocu.sk/sk/File/material.pdf '''Jozef Drenko''': ''Kunova Teplica'' (monografia) - A 184 oldalas, gazdagon illusztrált (szlovák nyelvű, de latin és magyar forrásokat is bemutató) mű a község és környékének részletes földrajzi - történeti ábrázolását tartalmazza (.pdf)] {{Wayback|url=http://www.kunovateplica.ocu.sk/sk/File/material.pdf |date=20120301110809 }}(2006), {{ISBN|80-89168-16-7}}.</ref>
-[[1910]]-ben 831, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. [[1920]]-ig [[Gömör és Kis-Hont vármegye]] [[Rozsnyói járás]]ához tartozott.
-[[1938]] és [[1944]] között – az [[I. bécsi döntés]] következtében – ismét Magyarországhoz, [[Gömör és Kishont vármegye|Gömör és Kishont vármegyéhez]] tartozott.
+A 19. század közepén [[Fényes Elek]] eképpen írja le: „''Taplocza (Csetnek), Kun Taplocza, magyar falu, Gömör és Kis-Hont egyesült vmegyékben, Csetnekhez délre 1 1/2 órányira: 136 kathol., 558 evang. lak. Evang. anyaszentegyház. Határa hegyekből és 3 völgyekből áll. Van itt a helységben egy meleg forrás, melly soha be nem fagy, s illyenek a határbeli mészsziklákból még két helyen fakadnak. A csetneki urad. tartozik.''"<ref>{{Fényes}}</ref>
+[[Borovszky Samu|Borovszky]] monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „''Kuntaplócza, a csetneki völgyben fekvő magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 105 házzal és 629, nagyobbára ág. ev. h. vallású lakossal. 1351-ben Tapolcha és Thopolcha alakban szerepel, mint a csetneki uradalomhoz tartozó község. Későbbi birtokosai a Gömöry, Czékus, Perényi, Bekény, Szontágh, Kerepesy és Czibur családok. A községben három úrilak van. Az egyiket még a Gömöryek építtették, ez most Hevessy Eleméré, a másikat a Czékus család építtette, ez Rozinay Istváné; a Czibur-féle úrilakot pedig a Concordia vasgyár bányatársulat bírja, melynek itt nagyobb vasgyára és öntődéje van. Azelőtt a községet Csetnek-Taplóczának is nevezték, de Kunova-Teplicze tót neve is ismeretes volt. A községben levő ág. h. ev. templom 1805-ben épült. Ide tartoznak a Concordia vasgyár és az Alsóhámor telepek is. A községben van posta és távíró, vasúti állomása pedig Pelsőcz.''"<ref>{{Cite web|url=http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0008/0.html|title=Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai|accessdate=2017-05-24|work=mek.oszk.hu}}</ref>
+[[1920]]-ig [[Gömör és Kis-Hont vármegye|Gömör-Kishont vármegye]] [[Rozsnyói járás]]ához tartozott. [[1938]] és [[1944]] között – az [[első bécsi döntés]] következtében – ismét Magyarország, azon belül pedig [[Gömör és Kishont vármegye]] része.
+==Népessége==
+[[1910]]-ben 831-en, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.
+-ben 653 lakosából 366 szlovák, 269 magyar.
+-ben 655 lakosából 322 szlovák és 199 magyar.
 == Nevezetességei ==
-* Evangélikus temploma [[1805]]-ben épült [[klasszicista stílus]]ban. Oltára [[19. század]]i.
+* Evangélikus temploma [[1805]]-ben épült [[Klasszicizmus|klasszicista stílusban]]. Oltára [[19. század]]i.
 * Vasöntöde a 18. század elejéről.
 * Melegvízforrás a falu közepén.
-==Híres emberek==
+==Neves személyek==
-* Itt született [[1949]]. [[június 16]]-án ''Madarász László'' kibernetikus, egyetemi tanár.
+* Itt született 1772-ben [[Bilnitza Pál]] evangélikus lelkész, püspök.
+* Itt született 1797-ben [[Madarász András]] magyar vasiparos, Madarász Viktor festőművész apja.
+* Itt született [[1949]]. [[június 16.|június 16]]-án [[Madarász László (villamosmérnök)|Madarász László]] kibernetikus, egyetemi tanár.
 == Képgaléria ==
@@ 55. sor: / 68. sor: @@
 Fájl:Kuntapolca_látkép.JPG|A falu látképe a taploci dombról
 Fájl:Kuntapolca_gyár.JPG|A taploci gyár a Nagy-hegy lábánál
-Fájl:Kuntapolca_templom1.JPG|Templom
 Fájl:Kuntapolca_templom2.JPG|A Nap és a Hold a tornyon
 Fájl:Kuntapolca_hősök1.JPG|Első világháborús emlékmű
@@ 64. sor: / 76. sor: @@
 Fájl:Kuntapolca_utcakép2.JPG|Utcakép
 Fájl:Kuntapolca melegvizű forrás.JPG|Melegvizű forrás
-Fájl:Kuntapolca_menetrend.JPG|Autóbusz-menetrend
 </gallery>
-== Külső hivatkozások ==
+== Jegyzetek ==
+{{jegyzetek}}
-* [http://www.kunovateplica.ocu.sk/ Hivatalos oldal]
+== További információk ==
+* [https://web.archive.org/web/20080315091835/http://www.kunovateplica.ocu.sk/ Hivatalos oldal]
 * [http://www.retep.sk/okolie/kunova/kunovah.php Kuntapolca – Kunova Teplica /magyar/]
 * [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=8&obec=877 Községinfó]
 * [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-327850&pos_y=-1248530&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Kunova%20Teplica%2C%20Ro%9E%F2ava Kuntapolca Szlovákia térképén]
 * [http://www.e-obce.sk/obec/kunovateplica/kunova-teplica.html E-obce.sk]
-== Jegyzetek ==
-{{források}}
 {{Rozsnyói járás}}
+{{portál|földrajz}}
 [[Kategória:A Rozsnyói járás települései|Kuntapolca]]
+[[Kategória:Gömör és Kis-Hont vármegye települései]]
-[[en:Kunova Teplica]]
-[[eo:Kunova Teplica]]
-[[fr:Kunova Teplica]]
-[[sk:Kunova Teplica]]
-[[war:Kunova Teplica]]

Kuntapolca (Kunova Teplica)

A templom
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Rozsnyói
Rang	község
Első írásos említés	1243
Polgármester	Gyenes Éva
Irányítószám	049 33
Körzethívószám	058
Forgalmi rendszám	RV
Népesség
Teljes népesség	730 fő (2021. jan. 1.)^[1]
Népsűrűség	78 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	256 m
Terület	8,42 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése

é. sz. 48° 37′, k. h. 20° 23′48.61666667, 20.3833333348.616667°N 20.383333°EKoordináták: é. sz. 48° 37′, k. h. 20° 23′48.61666667, 20.3833333348.616667°N 20.383333°E
Kuntapolca weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kuntapolca témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sablon:Rozsnyói járás m v sz A Rozsnyói járás települései
Rozsnyó (Rožňava)
Alsósajó (Nižná Slaná) · Andrási (Pača) · Annafalva (Hanková) · Barka (Bôrka) · Berdárka (Brdárka) · Beretke (Bretka) · Berzéte (Brzotín) · Berzétekőrös (Kružná) · Betlér (Betliar) · Csetnek (Štítnik) · Csoltó (Čoltovo) · Csucsom (Čučma) · Dernő (Drnava) · Dobsina (Dobšiná) · Felsősajó (Vyšná Slaná) · Gacsalk (Gočaltovo) · Gecelfalva (Koceľovce) · Gócs (Gočovo) · Gömörhosszúszó (Dlhá Ves) · Gömörpanyit (Gemerská Panica) · Hámosfalva (Rozložná) · Hárskút (Lipovník) · Henckó (Henckovce) · Imrikfalva (Dedinky) · Jablonca (Silická Jablonica) · Jólész (Jovice) · Kecső (Kečovo) · Kisfeketepatak (Kobeliarovo) · Kisgencs (Honce) · Kiskovácsvágása (Kováčová) · Kisszabos (Slavoška) · Körtvélyes (Hrušov) · Krasznahorkaváralja (Krásnohorské Podhradie) · Kuntapolca (Kunova Teplica) · Lekenye (Bohúňovo) · Lucska (Lúčka) · Márkuska (Markuška) · Martonháza (Ochtiná) · Melléte (Meliata) · Nagyszabos (Slavošovce) · Oláhpatak (Vlachovo) · Özörény (Gemerská Hôrka) · Páskaháza (Pašková) · Pelsőc (Plešivec) · Pelsőcardó (Ardovo) · Pétermány (Petrovo) · Rekenyeújfalu (Rakovnica) · Restér (Roštár) · Rozsfalva (Rochovce) · Rozsnyórudna (Rudná) · Sajóréde (Rejdová) · Sebespatak (Rožňavské Bystré) · Szabados (Čierna Lehota) · Szádalmás (Jablonov nad Turňou) · Szádvárborsa (Silická Brezová)· Szalóc (Slavec) · Szilice (Silica) · Sztracena (Stratená) · Tornagörgő (Hrhov) · Várhosszúrét (Krásnohorská Dlhá Lúka) · Veszverés (Gemerská Poloma)