Ugrás a tartalomhoz

„Adolf von Hildebrand” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
146 763 szerkesztés
Porribot (vitalap | szerkesztései)
botok
129 249 szerkesztés
a →‎Életpályája: link kékítés AWB
 
(40 közbenső módosítás, amit 24 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{személy infobox
[[File:Billdnis (1870).jpg|bélyegkép|jobbra|Arcképe (1870)]]
| halál dátuma = [[1921]]. [[január 18.]]
⚫
[[Fájl:Hildebrand's wife (1911, tondo).jpg|jobbra|Felesége]]
| kép = Billdnis (1870).jpg
⚫
Adolf von Hildebrand ([[Marburg]], [[1847]]. [[október 6]]. — [[München]], [[1921]]. [[január 18]].) német szobrász. A [[novecento]] egyik korai előfutára.
| képaláírás = [[Hans von Marées]] festménye (1870)}}
⚫
[[Fájl:Hildebrand's wife (1911, tondo).jpg|bélyegkép|jobbra|Hildebrand felesége (1911; [[tondo]])]]
⚫
'''Adolf von Hildebrand''' ([[Marburg]], [[1847]]. [[október 6.]] — [[München]], [[1921]]. [[január 18.]]) német szobrász. A [[novecento]] egyik korai előfutára.


== Életpályája ==
== Életpályája ==
[[File:Selbstbildnis mit Hildebrand und Grant (1873).jpg|bélyegkép|balra|Barátok (Fiedler balra szemben kalapban, Manrées középen, Hildebrand jobbra)]]
[[Fájl:Selbstbildnis mit Hildebrand und Grant (1873).jpg|bélyegkép|balra|Barátok (Marées balra szemben kalapban, Charles Grand középen, Hildebrand jobbra)]]
Svájcban nőtt fel, [[Bern]]ben, ahol az édesapja gazdasági feladatokat látott el. A [[nürnberg]]i Iparművészeti iskolában tanult, majd a müncheni akadémián folytatta tanulmányait. 1866-ban három hónapot [[Caspar von Zumbusch]] szobrászművész műhelyében dolgozott. 20 éves korában [[Róma|Rómába]] utazott, s számos ott alkotó művésszel összebarátkozott, köztük [[Hans von Manrées]] festővel, [[Konrad Fiedler]] esztétával, művészetfilozófussal.
Svájcban nőtt fel, [[Bern]]ben, ahol az édesapja gazdasági feladatokat látott el. A [[nürnberg]]i Iparművészeti iskolában tanult, majd a müncheni akadémián folytatta tanulmányait. 1866-ban három hónapot [[Caspar von Zumbusch]] szobrászművész műhelyében dolgozott. 20 éves korában [[Róma|Rómába]] utazott, s számos ott alkotó művésszel összebarátkozott, köztük [[Hans von Marées]] festővel, [[Konrad Fiedler]] esztétával, művészetfilozófussal.


1873 körül [[Firenze|Firenzében]] telepedett le, atyja segítségével Firenze közelében sikerült megvásárolnia egy elhagyott kolostort (San Francesco di Paola), 20 évre ez lett az otthona. Eleinte barátai is vele laktak, Hans Marées és Conrad Fiedler. 1885-ben megházasodott, Irene Schauffele lett a felesége. Házasságukból két leánygyermek született, két kislánygyermekéről egy dupla portrészobrot készített terrakottából 1889-ban. Felesége arcképét 1911-ben mintázta meg [[tondo]] formában. Majd húsz évet töltött Firenzében, Firenzéből, Nápolyból, Münchenből, s más városokból is vállalt megbízásokat, mintegy 15 domborművet, 84 portrészobrot és három síremléket alkotott Firenzében, a számok nem pontosak, csak megközelítőek.<ref>[http://www.adolf-von-hildebrand.de/seiten/index1.htm Külső hivatkozásokban i.m.]</ref>
1873 körül [[Firenze|Firenzében]] telepedett le, atyja segítségével Firenze közelében sikerült megvásárolnia egy elhagyott kolostort (San Francesco di Paola), 20 évre ez lett az otthona. Eleinte barátai is vele laktak, Hans Marées és Conrad Fiedler. 1885-ben megházasodott, Irene Schauffele lett a felesége. Házasságukból két leánygyermek született, két kislánygyermekéről egy dupla portrészobrot készített terrakottából 1889-ben. Felesége arcképét 1911-ben mintázta meg [[tondo]] formában. Majd húsz évet töltött Firenzében, Firenzéből, Nápolyból, Münchenből, s más városokból is vállalt megbízásokat, mintegy 15 domborművet, 84 portrészobrot és három síremléket alkotott Firenzében, a számok nem pontosak, csak megközelítőek.<ref>[http://www.adolf-von-hildebrand.de/seiten/index1.htm Külső hivatkozásokban i.m.]</ref>


1889-től a sok [[németország]]i megbízás miatt Münchenbe költözött családjával. A [[XIX. század]] végén a települések egészséges [[ivóvíz]]zel való ellátása igen általánossá vált [[Európa|Európában]], számos díszes köztéri ivókutat, szökőkutat terveztettek szobrászokkal, díszítő kovácsokkal. A [[XX. század]] elején már szinte minden nagyobb település rendelkezett köztéri ivókúttal. Ebbe a hullámba esett bele Hildebrand számos köztéri kút megalkotásának megbízása.
1889-től a sok [[németország]]i megbízás miatt Münchenbe költözött családjával. A [[19. század]] végén a települések egészséges [[ivóvíz]]zel való ellátása igen általánossá vált [[Európa|Európában]], számos díszes köztéri ivókutat, szökőkutat terveztettek szobrászokkal, díszítő kovácsokkal. A [[20. század]] elején már szinte minden nagyobb település rendelkezett köztéri ivókúttal. Ebbe a hullámba esett bele Hildebrand számos köztéri kút megalkotásának megbízása.


A XX. század második felében e kutak feleslegessé váltak, mert minden lakásba, házba bevezették a vezetékes ivóvizet. Legtöbb díszkutat elbontottak vagy elhanyagoltak. Sajnos például az elhanyagolás lett a sorsa a meiningeni Angol Parkban (Englischen Garten) a Hildebrand által emelt szoborkút együttesnek is, pedig az állított elsőnek emléket [[Johannes Brahms]]nak. Vannak természetesen kivételes helyek, például [[Róma|Rómában]] sok díszes köztéri ivókút üzemel ma is, [[Párizs]]ból viszont kivesztek.
A 20. század második felében e kutak feleslegessé váltak, mert minden lakásba, házba bevezették a vezetékes ivóvizet. Legtöbb díszkutat elbontottak vagy elhanyagoltak. Sajnos például az elhanyagolás lett a sorsa a meiningeni Angol Parkban (Englischen Garten) a Hildebrand által emelt szoborkút együttesnek is, pedig az állított elsőnek emléket [[Johannes Brahms]]nak. Vannak természetesen kivételes helyek, például [[Róma|Rómában]] sok díszes köztéri ivókút üzemel ma is, [[Párizs]]ból viszont kivesztek.


1906-tól már Hilbrand lett a szobor részleg vezetője a müncheni akadémián. Az ő [[szobrászat]]i, [[város]]tervezői és [[építés]]tervezői tevékenysége a korabeli Münchenben városképi jelentőségű volt.
1906-tól már Hilbrand lett a szobor részleg vezetője a müncheni akadémián. Az ő [[szobrászat]]i, [[város]]tervezői és [[építés]]tervezői tevékenysége a korabeli Münchenben városképi jelentőségű volt.
17. sor: 20. sor:
== Művészete ==
== Művészete ==
[[Fájl:Schiller emlékmű (részlet) Hildebrand által.jpg|bélyegkép|jobbra|[[Friedrich Schiller|Schiller]] emlékmű (részlet, [[relief]])]]
[[Fájl:Schiller emlékmű (részlet) Hildebrand által.jpg|bélyegkép|jobbra|[[Friedrich Schiller|Schiller]] emlékmű (részlet, [[relief]])]]
[[Fájl:Wittelsbacher Brunnen - Panorama.jpg|bélyegkép|jobbra|Wittelsbacher szoborkútegyüttes (1899; München, rekonstrukció (1952))]]
[[Fájl:Wittelsbacher Brunnen - Panorama.jpg|bélyegkép|jobbra|Wittelsbacher szoborkútegyüttes (1899; München, rekonstrukció (1952)]]
[[Fájl:Wittelsbacherbrunnen-3.jpg|bélyegkép|jobbra|Wittelsbacher szoborkútegyüttes (részlet)]]
[[Fájl:Wittelsbacherbrunnen-3.jpg|bélyegkép|jobbra|Wittelsbacher szoborkútegyüttes (részlet)]]
Szobrászati stílusa ellentétben állt az [[Akadémizmus|akadémikus]] realizmussal és [[Auguste Rodin]] impresszionista plasztikájával. A görög szobrászat hatása alatt a nyugodt szobrászi formát hangsúlyozta és juttatta érvényre műveiben. A [[XIX. század]] második felében nagy hatást gyakorolt a [[Németek|német]] és az [[európa]]i szobrászatra. [[Magyarország]]on kivált [[Vedres Márk]] munkássága tükrözi Adolf von Hildebrand hatását. Az [[1910-es évek]]ben már kivált kényelmetlen helyzetbe hozta az idősödő művészt az [[avantgárd]] stílus eluralkodása. Ő már nem tudott stílust váltani, 1912-ben érte egy strog is.
Szobrászati stílusa ellentétben állt az [[Akadémizmus|akadémikus]] realizmussal és [[Auguste Rodin]] impresszionista plasztikájával. A görög szobrászat hatása alatt a nyugodt szobrászi formát hangsúlyozta és juttatta érvényre műveiben. A [[19. század]] második felében nagy hatást gyakorolt a [[Németek|német]] és az [[európa]]i szobrászatra. [[Magyarország]]on kivált [[Vedres Márk]] munkássága tükrözi Adolf von Hildebrand hatását. Az [[1910-es évek]]ben már kivált kényelmetlen helyzetbe hozta az idősödő művészt az [[avantgárd]] stílus eluralkodása. Ő már nem tudott stílust váltani, 1910-ben érte egy kisebb [[Agyi érkatasztrófa|sztrók]] is, ezután már nem tudott kővel dolgozni.


Kitűnt a figurális ábrázolás terén, számos mellszobrot alkotott, díszkutakat, emlékműveket, síremlékeket. Mellőzte a felesleges részletezést, a túldíszítettséget, klasszikus [[mediterrán]] hatást sugároztak mind kisplasztikái, mind köztéri alkotásai. Igen foglalkoztatott szobrász volt. A [[XX. század]]i háborúk során számos köztéri műve megsérült vagy elpusztult, a [[II. világháború]]ban a müncheni Wittelsbach-kút megsemmisült, de helyreállították, 1952-ben már újra régi pompájában ragyogott a kútszobor-együttes, a helyreállításban nagy szerepe volt Hildebrand tanítványának és vejének, Theodor Georgij szobrásznak.
Kitűnt a figurális ábrázolás terén, számos mellszobrot alkotott, díszkutakat, emlékműveket, síremlékeket. Mellőzte a felesleges részletezést, a túldíszítettséget, klasszikus mediterrán hatást sugároztak mind kisplasztikái, mind köztéri alkotásai. Igen foglalkoztatott szobrász volt. A [[20. század]]i háborúk során számos köztéri műve megsérült vagy elpusztult, a [[második világháború]]ban a müncheni Wittelsbach-kút megsemmisült, de helyreállították, 1952-ben már újra régi pompájában ragyogott a kútszobor-együttes, a helyreállításban nagy szerepe volt Hildebrand tanítványának és vejének, Theodor Georgii szobrásznak.


Számos jeles múzeum őrzi alkotásait [[Németország]]ban, [[Olaszország]]ban, [[Ausztria|Ausztriában]], az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban.<ref>[http://www.adolf-von-hildebrand.de/seiten/index1.htm Adolf von Hildebrand szobrai múzeumokban.]</ref>
Számos jeles múzeum őrzi alkotásait [[Németország]]ban, [[Olaszország]]ban, [[Ausztria|Ausztriában]], az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban.<ref>[http://www.adolf-von-hildebrand.de/seiten/index1.htm Adolf von Hildebrand szobrai múzeumokban.]</ref>
28. sor: 31. sor:


== Művei (válogatás) ==
== Művei (válogatás) ==

* Ivó fiú (1870; Nationalgalerie, [[Berlin]])
* Ivó fiú (1870; Nationalgalerie, [[Berlin]])
* Ádám (1877; [[Lipcse]]i Múzeum)
* Ádám (1877; [[Lipcse (Németország)|lipcsei]] Múzeum)
* Ifjú márványszobra (1884; Nationalgalerie, Berlin)
* Ifjú márványszobra (1884; Nationalgalerie, Berlin)
* Philoktétész (1886; [[Neue Pinakothek]], München)
* Philoktétész (1886; [[Neue Pinakothek]], München)
39. sor: 41. sor:
* Schiller emlékmű (1890)
* Schiller emlékmű (1890)
* Dionysos-Relief (1890/1900; [[terrakotta]]; Alte Nationalgalerie, Berlin)
* Dionysos-Relief (1890/1900; [[terrakotta]]; Alte Nationalgalerie, Berlin)
* Bismarc portrészobra (1892)
* Bismarck portrészobra (1892)
* Johannes Brahms emlékszobra (1899; [[Meiningen]])
* Johannes Brahms emlékszobra (1899; [[Meiningen (Németország)|Meiningen]])
* Wittelsbach-kút (1899; Lenbachplatz, München)
* Wittelsbach-kút (1899; Lenbachplatz, München)
* Franz Ernst Schütte büsztje (1900; Bürgerpark, Bréma)
* Franz Ernst Schütte büsztje (1900; Bürgerpark, Bréma)
* Wilhelm von Bode (1901)
* Wilhelm von Bode (1901)
* Bismarc lovasszobra (1910; [[Bréma]])
* Bismarck lovasszobra (1910; [[Bréma (település)|Bréma]])
* Felesége (1911; [[tondo]])
* Felesége (1911; [[tondo]])
* Luitpold bajor régensherceg lovasszobra (1913; München)
* Luitpold bajor régensherceg lovasszobra (1913; München)


== Galéria ==
== Galéria ==
=== Kisplasztikák (válogatás)===
=== Kisplasztikák (válogatás) ===
<gallery>
<gallery class="center">
Fájl:Adolf von Hildebrand Drinking boy (1870).jpg|Ivó fiú (1870)
Fájl:Adolf von Hildebrand - Marie Louise Fiedler 1882-1.jpg|Fiedler felesége (1882)
Fájl:Adolf von Hildebrand - Marie Louise Fiedler 1882-1.jpg|Fiedler felesége (1882)
Fájl:Adolf von Hildebrand Philoktet 1886-1.jpg|[[Philoktétész]] (1886)
Fájl:Adolf von Hildebrand Philoktet 1886-1.jpg|[[Philoktétész]] (1886)
Fájl:Konrad Fiedler (1890).JPG|Konrad Fiedler (1890; [[dombormű]])
Fájl:Konrad Fiedler (1890).JPG|[[Konrad Fiedler]] (1890; [[dombormű]])
Fájl:Dionysos Hildebrand.JPG|Dionysos-[[relief]] (1890-1900)
Fájl:Dionysos Hildebrand.JPG|Dionysos-[[relief]] (1890-1900)
Fájl:ReliefOvBinGÖ.jpg|[[Otto von Bismarck|Bismarc]] portrészobra (1892)
Fájl:ReliefOvBinGÖ.jpg|[[Otto von Bismarck|Bismarck]] portrészobra (1892)
Fájl:Arnold Böcklin bust by Adolf von Hildebrand 1897.jpg|Arnold Böcklin büsztje (1897)
Fájl:Arnold Böcklin bust by Adolf von Hildebrand 1897.jpg|[[Arnold Böcklin]] büsztje (1897)
Fájl:Wilhelm von Bode mg 0048.jpg|[[Wilhelm von Bode]] (1901)
Fájl:Wilhelm von Bode mg 0048.jpg|[[Wilhelm von Bode]] (1901)
</gallery>
</gallery>


=== Amazonok triptychonja ===
=== Amazonok triptychonja ===
[[Fájl:Adolf Hildebrand Amazonok triptychonja (1887-88).jpg|Adolf Hildebrand Amazonok triptychonja (1887-88).jpg]]
<center>[[Fájl:Adolf Hildebrand Amazonok triptychonja (1887-88).jpg|Adolf Hildebrand Amazonok triptychonja (1887-88).jpg]]</center>


=== Köztéri szobrok (válogatás)===
=== Köztéri szobrok (válogatás) ===
<gallery>
<gallery class="center">
Fájl:Brahmsdenkmal.jpg|[[Johannes Brahms]] emlékmű<ref>Egy köztéri kútegyüttes középpontjában helyezték el a szobrot.</ref> Meiningenben (1899)
Fájl:Brahmsdenkmal.jpg|[[Johannes Brahms]] emlékmű<ref>Egy köztéri kútegyüttes középpontjában helyezték el a szobrot.</ref> Meiningenben (1899)
Fájl:Schüttebüste-Bremen.JPG|Franz Ernst Schütte<ref>Franz Ernst Schütte (1836-1911) brémai nagykereskedő, aki sokat tett [[Bréma]] városért.</ref> büsztje a [[bréma]]i Bürgerparkban<ref>Magyarul: Polgárpark.</ref> (1900)
Fájl:Schüttebüste-Bremen.JPG|Franz Ernst Schütte<ref>Franz Ernst Schütte (1836-1911) brémai nagykereskedő, aki sokat tett [[Bréma (település)|Bréma]] városért.</ref> büsztje a [[Bréma (település)|bréma]]i Bürgerparkban<ref>Magyarul: Polgárpark.</ref> (1900)
File:BismarckBremen-1.jpg|[[Otto von Bismarck|Bismarc]] lovasszobra a brémai dóm mellett (1910)
File:BismarckBremen-1.jpg|[[Otto von Bismarck|Bismarck]] lovasszobra a brémai dóm mellett (1910)
File:Reiterdenkmal für Luitpold von Bayern-1.jpg|[[Luitpold bajor herceg|Luitpold von Bayern régensherceg]] lovasszobra Münchenben (1913)
File:Reiterdenkmal für Luitpold von Bayern-1.jpg|[[Luitpold bajor herceg|Luitpold von Bayern régensherceg]] lovasszobra Münchenben (1913)
</gallery>
</gallery>

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}


== Források ==
== Források ==
⚫
{{commons|Category:Adolf von Hildebrand}}
{{források}}
Művészeti lexikon. 1. köt. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. Hildebrandt, Adolf lásd 460. p.
Művészeti lexikon. 1. köt. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. Hildebrandt, Adolf lásd 460. p.


== Külső hivatkozások ==
== További információk ==
⚫
{{commonskat|Adolf von Hildebrand}}

* [http://www.adolf-von-hildebrand.de/seiten/index1.htm Adolf von Hildebrand élete, munkássága, németül]
* [http://www.adolf-von-hildebrand.de/seiten/index1.htm Adolf von Hildebrand élete, munkássága, németül]
* [http://www.getty.edu/art/gettyguide/artObjectDetails?artobj=1349&handle=li Adolf von Hildebrand terrakotta szobra lányairól]
* [http://www.getty.edu/art/gettyguide/artObjectDetails?artobj=1349&handle=li Adolf von Hildebrand terrakotta szobra lányairól]
⚫
[[Kategória:Német szobrászok]]


{{Nemzetközi katalógusok}}
[[en:Adolf von Hildebrand]]
{{portál|művészet||Németország|-}}
[[de:Adolf von Hildebrand]]

[[es:Adolf von Hildebrand]]
{{DEFAULTSORT:Hildebrand Adolf}}
[[fr:Adolf von Hildebrand]]
⚫
[[Kategória:Német szobrászok]]
[[ko:아돌프 폰 힐데브란트]]
[[Kategória:Müncheniek]]
[[nl:Adolf von Hildebrand]]
[[Kategória:1847-ben született személyek]]
[[pt:Adolf von Hildebrand]]
[[Kategória:1921-ben elhunyt személyek]]
[[sv:Adolf von Hildebrand]]
[[tr:Adolf von Hildebrand]]

A lap jelenlegi, 2023. szeptember 13., 14:51-kori változata

Adolf von Hildebrand
Hans von Marées festménye (1870)
Hans von Marées festménye (1870)
SzületettAdolf Hildebrand
1847. október 6.[1][2][3][4][5]
Marburg[6]
Elhunyt1921. január 18.
München[7]
Állampolgárságanémet
GyermekeiDietrich von Hildebrand
SzüleiBruno Hildebrand
Foglalkozása
IskoláiAcademy of Fine Arts, Nuremberg
Kitüntetései
Sírhelye
A Wikimédia Commons tartalmaz Adolf von Hildebrand témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Hildebrand felesége (1911; tondo)

Adolf von Hildebrand (Marburg, 1847. október 6. — München, 1921. január 18.) német szobrász. A novecento egyik korai előfutára.

Életpályája[szerkesztés]

Barátok (Marées balra szemben kalapban, Charles Grand középen, Hildebrand jobbra)

Svájcban nőtt fel, Bernben, ahol az édesapja gazdasági feladatokat látott el. A nürnbergi Iparművészeti iskolában tanult, majd a müncheni akadémián folytatta tanulmányait. 1866-ban három hónapot Caspar von Zumbusch szobrászművész műhelyében dolgozott. 20 éves korában Rómába utazott, s számos ott alkotó művésszel összebarátkozott, köztük Hans von Marées festővel, Konrad Fiedler esztétával, művészetfilozófussal.

1873 körül Firenzében telepedett le, atyja segítségével Firenze közelében sikerült megvásárolnia egy elhagyott kolostort (San Francesco di Paola), 20 évre ez lett az otthona. Eleinte barátai is vele laktak, Hans Marées és Conrad Fiedler. 1885-ben megházasodott, Irene Schauffele lett a felesége. Házasságukból két leánygyermek született, két kislánygyermekéről egy dupla portrészobrot készített terrakottából 1889-ben. Felesége arcképét 1911-ben mintázta meg tondo formában. Majd húsz évet töltött Firenzében, Firenzéből, Nápolyból, Münchenből, s más városokból is vállalt megbízásokat, mintegy 15 domborművet, 84 portrészobrot és három síremléket alkotott Firenzében, a számok nem pontosak, csak megközelítőek.[8]

1889-től a sok németországi megbízás miatt Münchenbe költözött családjával. A 19. század végén a települések egészséges ivóvízzel való ellátása igen általánossá vált Európában, számos díszes köztéri ivókutat, szökőkutat terveztettek szobrászokkal, díszítő kovácsokkal. A 20. század elején már szinte minden nagyobb település rendelkezett köztéri ivókúttal. Ebbe a hullámba esett bele Hildebrand számos köztéri kút megalkotásának megbízása.

A 20. század második felében e kutak feleslegessé váltak, mert minden lakásba, házba bevezették a vezetékes ivóvizet. Legtöbb díszkutat elbontottak vagy elhanyagoltak. Sajnos például az elhanyagolás lett a sorsa a meiningeni Angol Parkban (Englischen Garten) a Hildebrand által emelt szoborkút együttesnek is, pedig az állított elsőnek emléket Johannes Brahmsnak. Vannak természetesen kivételes helyek, például Rómában sok díszes köztéri ivókút üzemel ma is, Párizsból viszont kivesztek.

1906-tól már Hilbrand lett a szobor részleg vezetője a müncheni akadémián. Az ő szobrászati, várostervezői és építéstervezői tevékenysége a korabeli Münchenben városképi jelentőségű volt.

Művészete[szerkesztés]

Schiller emlékmű (részlet, relief)
Wittelsbacher szoborkútegyüttes (1899; München, rekonstrukció (1952)
Wittelsbacher szoborkútegyüttes (részlet)

Szobrászati stílusa ellentétben állt az akadémikus realizmussal és Auguste Rodin impresszionista plasztikájával. A görög szobrászat hatása alatt a nyugodt szobrászi formát hangsúlyozta és juttatta érvényre műveiben. A 19. század második felében nagy hatást gyakorolt a német és az európai szobrászatra. Magyarországon kivált Vedres Márk munkássága tükrözi Adolf von Hildebrand hatását. Az 1910-es években már kivált kényelmetlen helyzetbe hozta az idősödő művészt az avantgárd stílus eluralkodása. Ő már nem tudott stílust váltani, 1910-ben érte egy kisebb sztrók is, ezután már nem tudott kővel dolgozni.

Kitűnt a figurális ábrázolás terén, számos mellszobrot alkotott, díszkutakat, emlékműveket, síremlékeket. Mellőzte a felesleges részletezést, a túldíszítettséget, klasszikus mediterrán hatást sugároztak mind kisplasztikái, mind köztéri alkotásai. Igen foglalkoztatott szobrász volt. A 20. századi háborúk során számos köztéri műve megsérült vagy elpusztult, a második világháborúban a müncheni Wittelsbach-kút megsemmisült, de helyreállították, 1952-ben már újra régi pompájában ragyogott a kútszobor-együttes, a helyreállításban nagy szerepe volt Hildebrand tanítványának és vejének, Theodor Georgii szobrásznak.

Számos jeles múzeum őrzi alkotásait Németországban, Olaszországban, Ausztriában, az Amerikai Egyesült Államokban.[9]

A budapesti Szépművészeti Múzeum is őriz tőle származó alkotásokat, Placci c. mellszobrát és az Ősz c. terrakotta domborművét. Hilldebrand művészetének alapjait írásban is összefoglalta, mely Das Problem der Form in der Bildenden Kunst (A forma problémája a képzőművészetben) címmel 1893-ban jelent meg Strasbourgban, a könyvet 1910-ben fordította magyar nyelvre Wilde János.[10]

Művei (válogatás)[szerkesztés]

  • Ivó fiú (1870; Nationalgalerie, Berlin)
  • Ádám (1877; lipcsei Múzeum)
  • Ifjú márványszobra (1884; Nationalgalerie, Berlin)
  • Philoktétész (1886; Neue Pinakothek, München)
  • Tékozló fiú (Drezda)
  • Léda és a hattyú (Albertinum)
  • Joachim-emlék (Zeneművészeti Főiskola, Berlin)
  • Amazonok triptychonja (1887-88; Neue Pinakothek, München)
  • Schiller emlékmű (1890)
  • Dionysos-Relief (1890/1900; terrakotta; Alte Nationalgalerie, Berlin)
  • Bismarck portrészobra (1892)
  • Johannes Brahms emlékszobra (1899; Meiningen)
  • Wittelsbach-kút (1899; Lenbachplatz, München)
  • Franz Ernst Schütte büsztje (1900; Bürgerpark, Bréma)
  • Wilhelm von Bode (1901)
  • Bismarck lovasszobra (1910; Bréma)
  • Felesége (1911; tondo)
  • Luitpold bajor régensherceg lovasszobra (1913; München)

Galéria[szerkesztés]

Kisplasztikák (válogatás)[szerkesztés]

Amazonok triptychonja[szerkesztés]

Adolf Hildebrand Amazonok triptychonja (1887-88).jpg

Köztéri szobrok (válogatás)[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 28.)
  2. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ Adolf von Hildebrand (holland nyelven)
  4. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
  7. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  8. ↑ Külső hivatkozásokban i.m.
  9. ↑ Adolf von Hildebrand szobrai múzeumokban.
  10. ↑ Das Problem der Form in der bildenden Kunst (magyar) A forma problémája a képzőművészetben / Adolf Hildebrand ; ford. Wilde János. Budapest : Politzer Zsigmond és Fia, 1910. 90 p. (Ser. Modern könyvtár ; 15.)
  11. ↑ Egy köztéri kútegyüttes középpontjában helyezték el a szobrot.
  12. ↑ Franz Ernst Schütte (1836-1911) brémai nagykereskedő, aki sokat tett Bréma városért.
  13. ↑ Magyarul: Polgárpark.

Források[szerkesztés]

Művészeti lexikon. 1. köt. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. Hildebrandt, Adolf lásd 460. p.

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Adolf von Hildebrand
A Wikimédia Commons tartalmaz Adolf von Hildebrand témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Adolf_von_Hildebrand&oldid=26441479”