„Burleszk” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Források: Kategória:Színpadi műfajok |
|||
| (4 közbenső módosítás, amit 4 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A '''burleszk''' vagy burlesque az [[Olasz nyelv|olasz]] ''burla'' („tréfa, móka”) szóból származó többjelentésű fogalom, de ma leginkább olyan bohózatfajtát jelöl, amely képtelen helyzetekre, torzításokra, kiélezett helyzetkomikumokra épít. A hősök esetlenek, irreálisan viselkednek és ebből bonyodalmak adódnak. A burleszkelemek végigkísérik az európai irodalmat, de csak a 19. század második felében terjedt el műfaji értelemben. A filmművészet – főként a némafilm korszakában – egyik leghatásosabb kifejezési formáját találta meg a filmburleszkben (Chaplin, |
A '''burleszk''' vagy burlesque az [[Olasz nyelv|olasz]] ''burla'' („tréfa, móka”) szóból származó többjelentésű fogalom, de ma leginkább olyan bohózatfajtát jelöl, amely képtelen helyzetekre, torzításokra, kiélezett helyzetkomikumokra épít. A hősök esetlenek, irreálisan viselkednek és ebből bonyodalmak adódnak. A burleszkelemek végigkísérik az európai irodalmat, de csak a 19. század második felében terjedt el műfaji értelemben. A filmművészet – főként a némafilm korszakában – egyik leghatásosabb kifejezési formáját találta meg a filmburleszkben ([[Charlie Chaplin|Chaplin]], [[Buster Keaton]], [[Marx fivérek]]). |
||
==A szó eredete== |
==A szó eredete== |
||
A 'gúnyolódás, tréfa; bohózat' jelentésű [[olasz nyelv|olasz]] ''burlesco'' szó a [[magyar nyelv]]ben a 18. század vége óta ismert, legkorábbi előfordulását [[Kazinczy Ferenc]] levelezésében találni.{{refhely|Büky 2011}} Kazinczy 1788-89 körül a [[Magyar Museum]] lapjain is használta, még ''burlesque'' alakban, a [[Barczafalvi Szabó Dávid]] |
A 'gúnyolódás, tréfa; bohózat' jelentésű [[olasz nyelv|olasz]] ''burlesco'' szó a [[magyar nyelv]]ben a 18. század vége óta ismert, legkorábbi előfordulását [[Kazinczy Ferenc]] levelezésében találni.{{refhely|Büky 2011}} Kazinczy 1788-89 körül a [[Magyar Museum]] lapjain is használta, még ''burlesque'' alakban, a [[Barczafalvi Szabó Dávid]] ''Szigvart klastromi története'' című művéről ([[Johann Martin Miller]] ''Siegwart, eine Klostergeschichte'' című regényének magyarításáról) írott recenziójában.{{refhely|Kazinczy 1790}} |
||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
| 18. sor: | 18. sor: | ||
[[Kategória:Filmműfajok]] |
[[Kategória:Filmműfajok]] |
||
[[Kategória:Humor]] |
[[Kategória:Humor]] |
||
[[Kategória:Színpadi műfajok]] |
|||
A lap jelenlegi, 2023. április 27., 15:53-kori változata
A burleszk vagy burlesque az olasz burla („tréfa, móka”) szóból származó többjelentésű fogalom, de ma leginkább olyan bohózatfajtát jelöl, amely képtelen helyzetekre, torzításokra, kiélezett helyzetkomikumokra épít. A hősök esetlenek, irreálisan viselkednek és ebből bonyodalmak adódnak. A burleszkelemek végigkísérik az európai irodalmat, de csak a 19. század második felében terjedt el műfaji értelemben. A filmművészet – főként a némafilm korszakában – egyik leghatásosabb kifejezési formáját találta meg a filmburleszkben (Chaplin, Buster Keaton, Marx fivérek).
A szó eredete[szerkesztés]
A 'gúnyolódás, tréfa; bohózat' jelentésű olasz burlesco szó a magyar nyelvben a 18. század vége óta ismert, legkorábbi előfordulását Kazinczy Ferenc levelezésében találni.[1] Kazinczy 1788-89 körül a Magyar Museum lapjain is használta, még burlesque alakban, a Barczafalvi Szabó Dávid Szigvart klastromi története című művéről (Johann Martin Miller Siegwart, eine Klostergeschichte című regényének magyarításáról) írott recenziójában.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Büky 2011: Büky László (2011. október). „"Piktoreszk" helyesírás” (PDF). Édes Anyanyelvünk XXXIII (4), 8. o. [2011. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 7.)
- ↑ Kazinczy 1790: Kazinczy Ferenc (1788-1789 / megj. 1790). „Szigvart klastromi története. Fordítódott németből magyarra Bartzafalvi Szabó Dávid által”. Magyar Museum I (2), 178-187. o. (Hozzáférés: 2011. december 7.)
