Ugrás a tartalomhoz

„Burleszk” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Film kategória hozzáadva (a HotCattel)
→‎Források: Kategória:Színpadi műfajok
 
(20 közbenső módosítás, amit 18 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
A '''burleszk''' vagy burlesque az [[Olasz nyelv|olasz]] ''burla'' („tréfa, móka”) szóból származik többjelentésű fogalom, de ma leginkább olyan bohózatfajtát jelöl, amely képtelen helyzetekre, torzításokra, kiélezett helyzetkomikumokra épít. A hősök esetlenek, irreálisan viselkednek és ebből bonyodalmak adódnak. A burleszkelemek végigkísérik az európai irodalmat, de csak a 19. század második felében terjedt el műfaji értelemben. A filmművészet – főként a némafilm korszakában– egyik leghatásosabb kifejezési formáját találta meg a filmburleszkben (Chaplin, B. Keaton, Max fivérek).
A '''burleszk''' vagy burlesque az [[Olasz nyelv|olasz]] ''burla'' („tréfa, móka”) szóból származó többjelentésű fogalom, de ma leginkább olyan bohózatfajtát jelöl, amely képtelen helyzetekre, torzításokra, kiélezett helyzetkomikumokra épít. A hősök esetlenek, irreálisan viselkednek és ebből bonyodalmak adódnak. A burleszkelemek végigkísérik az európai irodalmat, de csak a 19. század második felében terjedt el műfaji értelemben. A filmművészet – főként a némafilm korszakában – egyik leghatásosabb kifejezési formáját találta meg a filmburleszkben ([[Charlie Chaplin|Chaplin]], [[Buster Keaton]], [[Marx fivérek]]).


==A szó eredete==
{{csonk}}
A 'gúnyolódás, tréfa; bohózat' jelentésű [[olasz nyelv|olasz]] ''burlesco'' szó a [[magyar nyelv]]ben a 18. század vége óta ismert, legkorábbi előfordulását [[Kazinczy Ferenc]] levelezésében találni.{{refhely|Büky 2011}} Kazinczy 1788-89 körül a [[Magyar Museum]] lapjain is használta, még ''burlesque'' alakban, a [[Barczafalvi Szabó Dávid]] ''Szigvart klastromi története'' című művéről ([[Johann Martin Miller]] ''Siegwart, eine Klostergeschichte'' című regényének magyarításáról) írott recenziójában.{{refhely|Kazinczy 1790}}


==Jegyzetek==
[[Kategória:Film]]
{{jegyzetek}}
[[en:Burlesque]]

==Források==
*{{hely|Büky 2011}} {{cite journal |author=Büky László |year=2011 |month=október |title="Piktoreszk" helyesírás |journal=Édes Anyanyelvünk |volume=XXXIII |issue=4 |pages=8 |doi= |id= |url=http://edesanyanyelvunk.anyanyelvapolo.hu/pdf/ea1110.pdf |format=PDF |accessdate=2011-12-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20111101165118/http://edesanyanyelvunk.anyanyelvapolo.hu/pdf/ea1110.pdf# |archivedate=2011-11-01 }}
*{{hely|Kazinczy 1790}} {{cite journal |author=Kazinczy Ferenc |year=1788-1789 / megj. 1790 |title=Szigvart klastromi története. Fordítódott németből magyarra Bartzafalvi Szabó Dávid által |journal=Magyar Museum |volume=I |issue=2 |pages=178-187 |url=http://fulltext.lib.unideb.hu/journals/bin/tibi.cgi?fi=mmuseum&ev=1788-1789-02&sz=%202.%20Negyed |accessdate=2011-12-07 }}

{{Filmes műfajok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Filmművészet}}
{{csonk-kultúra}}

[[Kategória:Filmműfajok]]
[[Kategória:Humor]]
[[Kategória:Színpadi műfajok]]

A lap jelenlegi, 2023. április 27., 15:53-kori változata

A burleszk vagy burlesque az olasz burla („tréfa, móka”) szóból származó többjelentésű fogalom, de ma leginkább olyan bohózatfajtát jelöl, amely képtelen helyzetekre, torzításokra, kiélezett helyzetkomikumokra épít. A hősök esetlenek, irreálisan viselkednek és ebből bonyodalmak adódnak. A burleszkelemek végigkísérik az európai irodalmat, de csak a 19. század második felében terjedt el műfaji értelemben. A filmművészet – főként a némafilm korszakában – egyik leghatásosabb kifejezési formáját találta meg a filmburleszkben (Chaplin, Buster Keaton, Marx fivérek).

A szó eredete[szerkesztés]

A 'gúnyolódás, tréfa; bohózat' jelentésű olasz burlesco szó a magyar nyelvben a 18. század vége óta ismert, legkorábbi előfordulását Kazinczy Ferenc levelezésében találni.[1] Kazinczy 1788-89 körül a Magyar Museum lapjain is használta, még burlesque alakban, a Barczafalvi Szabó Dávid Szigvart klastromi története című művéről (Johann Martin Miller Siegwart, eine Klostergeschichte című regényének magyarításáról) írott recenziójában.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]