Ugrás a tartalomhoz

„Tenere fája” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ AWB
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.3
 
(22 közbenső módosítás, amit 9 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{hely infobox
{{hely infobox
| pozíciós térkép = Niger
| pozíciós térkép = Niger
| kép =
| kép =
| képaláírás =
| képaláírás =
}}
}}
[[Fájl:Arbre-du-tenere-1961.jpg|jobbra|300px|bélyegkép|Tenere fája [[1961]]-ben, az elpusztult fa élőhelyén a nappali átlaghőmérséklet 27,8 Celsius-fok, az átlagos éves csapadék 163 milliméter volt]]
[[Fájl:L'Arbre du Ténéré.jpg|jobbra|300px|bélyegkép|Tenere fája maradványa a [[niger]]i fővárosban, [[Niamey]]ben]]
[[Fájl:HenriLhote.jpg|jobbra|300px|bélyegkép|[[Henri Lhote]], francia [[felfedezés|felfedező]], [[néprajz|etnográfus]] kétszer is meglátogatta a fát]]
[[Fájl:HenriLhote.jpg|jobbra|300px|bélyegkép|[[Henri Lhote]], francia [[felfedezés|felfedező]], [[néprajz|etnográfus]] kétszer is meglátogatta a fát]]
A '''Tenere fája''' (franciául '''L'Arbre du Ténéré''') egy magányos [[akácia]] ([[ernyőakácia]], ''Acacia tortilis''<ref name="Le Roy">{{citlib |cím=Méhariste au Niger: souvenirs sahariens |szerző=Robert Le Roy |kiadó=Karthala Editions |év=1998 |oldal=108 |elér=2013-10-14 |isbn=2-86537-778-4 |url=https://books.google.com/books?id=beEsVfvm87wC&pg=PA108|language=French |nyelv=fr |quote=It avait fallu à cet ''acacia tortilis'' une belle vigueur et une fameuse chance pour subsister là, seul, jusqu'à élever son feuillage hors de portée des gazelles.}}</ref><ref name="153-2">{{citweb |url=http://www.the153club.org/tenere2.html |szerző= |cím=L'Arbre du Ténéré—(2) |weblap=the153club.org |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-11-01 }}</ref> vagy [[palesztin akácia]], ''Acacia raddiana''<ref name="Riedacker">{{citlib |cím=Physiologie des arbres et arbustes en zones arides et semi-arides: séminaire, Paris-Nancy, 20 mars-6 avril 1990|first=A.|last=Riedacker|publisher=John Libbey Eurotext |év=1993 |oldal=406 |isbn=2-7420-0019-4 |elér=2013-10-14 |url=https://books.google.com/books?id=mL62aLtlF2YC&pg=PA406 |nyelv=fr |quote=L'Hote (1961) note dans son article sur l'arbre du Ténéré (''Acacia raddiana'') que l'on aurait retrouvé ses racines à 30 métres de profondeur.}}</ref><ref name="153-1">{{citweb |url=http://www.the153club.org/tenere.html |szerző= |cím=L'Arbre du Ténéré—(1) |weblap=the153club.org |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-11-01 }}</ref>) volt a [[Niger (ország)|nigeri]] [[Tenere]] [[sivatag]]ban, amelyet a [[Föld]] legmagányosabb fájának tartottak az 1973-ban bekövetkezett elpusztításáig, mivel 400 kilométeres körzetén belül nem élt más fa a közelében. A társtalan akácia az életbenmaradásához szükséges vizet 36 méter mélyről nyerte.<ref>{{citweb |cím=Eastern Mali to Niger to Timbuktu - 2-19 September 06 |szerző=Eric Wagensonner |weblap=Border-Crossings |dátum=2007-01-15 |elér=2013-10-14 |url=http://www.border-crossings.net/site/journal/present/niger/1.html }}</ref>
A '''Tenere fája''' (franciául '''L'Arbre du Ténéré''') egy magányos [[akácia]] ([[ernyőakácia]], ''Acacia tortilis''<ref name="Le Roy">{{citlib |cím=Méhariste au Niger: souvenirs sahariens |szerző=Robert Le Roy |kiadó=Karthala Editions |év=1998 |oldal=108 |elér=2013-10-14 |isbn=2-86537-778-4 |url=https://books.google.com/books?id=beEsVfvm87wC&pg=PA108|nyelvkód=fr}}</ref><ref name="153-2">{{citweb |url=http://www.the153club.org/tenere2.html |szerző= |cím=L'Arbre du Ténéré—(2) |weblap=the153club.org |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-11-01 }}</ref> vagy [[palesztin akácia]], ''Acacia raddiana''<ref name="Riedacker">{{citlib |cím=Physiologie des arbres et arbustes en zones arides et semi-arides: séminaire, Paris-Nancy, 20 mars-6 avril 1990|szerző=A. Riedacker|kiadó=John Libbey Eurotext |év=1993 |oldal=406 |isbn=2-7420-0019-4 |elér=2013-10-14 |url=https://books.google.com/books?id=mL62aLtlF2YC&pg=PA406 |nyelvkód=fr}}</ref><ref name="153-1">{{citweb |url=http://www.the153club.org/tenere.html |szerző= |cím=L'Arbre du Ténéré—(1) |weblap=the153club.org |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-11-01 }}</ref>) volt a [[Niger (ország)|nigeri]] [[Tenere]] [[sivatag]]ban, amelyet a [[Föld]] legmagányosabb fájának tartottak 1973-ban bekövetkezett elpusztulásáig, mivel 400 kilométeres körzetén belül nem élt más fa a közelében. A társtalan akácia az életbenmaradásához szükséges vizet 36 méter mélyről nyerte.<ref>{{citweb |cím=Eastern Mali to Niger to Timbuktu - 2-19 September 06 |szerző=Eric Wagensonner |weblap=Border-Crossings |dátum=2007-01-15 |elér=2013-10-14 |url=http://www.border-crossings.net/site/journal/present/niger/1.html |aurl=https://web.archive.org/web/20131024110528/http://www.border-crossings.net/site/journal/present/niger/1.html |archd=2013-10-24 }}</ref> Az elpusztult fa élőhelyén a sivatag gyakran 50 Celsius fok fölé is felmelegszik, éjszaka pedig akár a fagypontig is lecsökken.<ref name=spiegel>[https://www.spiegel.de/einestages/akazie-in-der-sahara-der-einsamste-baum-der-welt-a-1115058.html Der einsamste Baum der Welt], spiegel.de {{de}}</ref>


==Eredete és élete==
==Eredete és élete==
A legutóbbi olyan időszak, amelyben a [[Szahara (sivatag)|Szahara]] éghajlata nedvesebb volt 7500-7000 évvel ezelőtt kezdődött és 3500-3000 évvel ezelőtt ért véget. Valószínűleg ez alatt az [[újkőkorszak|újkőkori]] [[pluviális]]{{jegyzet|Esős korszak trópusi és szubtrópusi területeken.}} kor alatt alakult ki az a facsoport, amelynek utolsó maradványa a Tenere fája volt. A fa életkora nem ismert, de tudományos kutatások szerint az ernyőakácok akár 200-650 éves kort is megérhetnek, a Szahara egy másik régiójában, az [[egyiptom]]i [[Keleti-sivatag]]ban élő nomád közösségek tanúsága szerint pedig még ennél idősebb példányaik is lehetnek.<ref>{{cite journal |author=Gidske L. Andersen & Knut Krzywinski |year=2007 |month=június |title=Longevity and growth of Acacia tortilis; insights from 14C content and anatomy of wood |journal=BMC Ecology |volume=7 |issue=4 |pages= |doi=10.1186/1472-6785-7-4 |id= |url=http://www.biomedcentral.com/1472-6785/7/4 |format= |accessdate=2013-10-14 }}</ref>
A legutóbbi olyan időszak, amelyben a [[Szahara (sivatag)|Szahara]] éghajlata nedvesebb volt, 7500-7000 évvel ezelőtt kezdődött és 3500-3000 évvel ezelőtt ért véget. Valószínűleg ez alatt az [[újkőkorszak|újkőkori]] [[pluviális]]{{jegyzet|Esős korszak trópusi és szubtrópusi területeken.}} kor alatt alakult ki az a facsoport, amelynek utolsó maradványa a Tenere fája volt. A fa életkora nem ismert, de tudományos kutatások szerint az ernyőakácok akár 200-650 éves kort is megérhetnek, a Szahara egy másik régiójában, az [[egyiptom]]i [[Keleti-sivatag]]ban élő nomád közösségek tanúsága szerint pedig még ennél idősebb példányaik is lehetnek.<ref>{{cite journal |author=Gidske L. Andersen & Knut Krzywinski |year=2007 |month=június |title=Longevity and growth of Acacia tortilis; insights from 14C content and anatomy of wood |journal=BMC Ecology |volume=7 |issue=4 |pages= |doi=10.1186/1472-6785-7-4 |id= |url=http://www.biomedcentral.com/1472-6785/7/4 |format= |accessdate=2013-10-14 }}</ref> Legenda szól arról, hogy a fát egykor egy muszlim szent sírján ültették és a hiedelem szerint bárki, aki megzavarta az akácot vagy levágta az ágakat, azt követően nemsokára megbetegedett és meghalt.<ref name=spiegel/>


Nem tudni, mikor pusztult el a fa utolsó társa, de az biztos, hogy több évtizeden keresztül állt magányosan az óriási homoklapály közepén, egy forgalmas sószállító [[karaván]]út mentén.<ref name="jennings">{{citweb |url=http://www.cntraveler.com/daily-traveler/2013/04/tree-of-tenere-niger-africa-maphead-ken-jennings |szerző=Ken Jennings |cím=The Tragic Story of the World's Most Isolated Tree |weblap=Condé Nast Traveler |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-14 |formátum= }}</ref> A Tenerét átszelő, főként sót szállító karavánok számára fontos tájékozódási pontként szolgált. A magányos Akácia élő világítótoronyként működött [[Agadez]] és az oázis város [[Bilma]] közötti úton. Az állattenyésztő nomád [[tuaregek]] szentnek tartották, a fa ágait nem használták tüzelőnek és nem engedték, hogy tevéik megegyék a leveleit.<ref name="jennings" /><ref>{{citweb |url=http://www.atlasobscura.com/places/last-tree-tenere |szerző= |cím=Last Tree of Ténéré |weblap=Atlas Obscura |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-14 |formátum= }}</ref>
Nem tudni, mikor érte a vég a fa utolsó társát, de az biztos, hogy több évtizeden keresztül állt magányosan az óriási homoklapály közepén, egy forgalmas sószállító [[karaván]]út mentén.<ref name="jennings">{{citweb |url=http://www.cntraveler.com/daily-traveler/2013/04/tree-of-tenere-niger-africa-maphead-ken-jennings |szerző=Ken Jennings |cím=The Tragic Story of the World's Most Isolated Tree |weblap=Condé Nast Traveler |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-14 |formátum= |archívurl=https://web.archive.org/web/20131014173818/http://www.cntraveler.com/daily-traveler/2013/04/tree-of-tenere-niger-africa-maphead-ken-jennings |archívdátum=2013-10-14 }}</ref> A Tenerét átszelő, főként sót szállító karavánok számára fontos tájékozódási pontként szolgált. A magányos Akácia élő világítótoronyként működött [[Agadez]] és az oázis város [[Bilma]] közötti úton. Az állattenyésztő nomád [[tuaregek]] szentnek tartották, a fa ágait nem használták tüzelőnek és nem engedték, hogy tevéik megegyék a leveleit.<ref name="jennings" /><ref>{{citweb |url=http://www.atlasobscura.com/places/last-tree-tenere |szerző= |cím=Last Tree of Ténéré |weblap=Atlas Obscura |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-14 |formátum= }}</ref>


[[1938]]-[[1939|39]] telén a francia katonaság kutat ásatott a közelében. A munkálatokat vezető Lamotte őrmester szerint a víztartó réteg 33 méter mélyen kezdődött és legalább 36 méterig nyúlt le, a fa gyökerei 35 méter mélyre értek.<ref name="153-1" /><ref name="jennings" />
[[1938]]-[[1939|39]] telén a francia katonaság kutat ásatott a közelében. A munkálatokat vezető Lamotte őrmester szerint a víztartó réteg 33 méter mélyen kezdődött és legalább 36 méterig nyúlt le, a fa gyökerei 35 méter mélyre értek.<ref name="153-1" /><ref name="jennings" />


==Pusztulása és emlékezete==
==Pusztulása és emlékezete==
[[Fájl:Arbre-neu1.jpg|jobbra|300px|bélyegkép|Az elpusztult fa helyét [[1985]] óta egy fémépítmény jelzi]]
[[Fájl:Arbre-neu1.jpg|jobbra|300px|bélyegkép|A néhai fa helyét [[1985]] óta egy fémépítmény jelzi]]
[[Henri Lhote]], francia [[felfedezés|felfedező]], [[néprajz|etnográfus]] kétszer is meglátogatta a fát. [[1934]]-ben „szép zöld levelei és néhány sárga virága” ellenére már betegesnek, törzse elkorcsosultnak tűnt. Huszonöt évvel később, [[1959]]-ben még rosszabb állapotban volt: két ága közül az egyik letört, a másik levéltelen nyúlt az ég felé. Lhote tudomása szerint egy [[Bilma|Bilmába]] tartó teherautó ütközött neki,<ref name="153-1" /> [[Raymond Mauny]] francia történész értesülése szerint azonban egy katonai teherautó tolatott neki az ágnak, ami eltörött, és így le kellett vágni.<ref name="153-2" />
[[Henri Lhote]], francia [[felfedezés|felfedező]], [[néprajz|etnográfus]] kétszer is meglátogatta a fát. [[1934]]-ben „szép zöld levelei és néhány sárga virága” ellenére már betegesnek, törzse elkorcsosultnak tűnt. Huszonöt évvel később, [[1959]]-ben még rosszabb állapotban volt: két ága közül az egyik letört, a másik levéltelen nyúlt az ég felé. Lhote tudomása szerint egy [[Bilma|Bilmába]] tartó teherautó ütközött neki,<ref name="153-1" /> [[Raymond Mauny]] francia történész értesülése szerint azonban egy katonai teherautó tolatott neki az ágnak, ami eltörött, és így le kellett vágni.<ref name="153-2" />
A még élő fáról az egyik utolsó fényképet 1972. augusztusában Pierre Destruel készítette.<ref>[http://www.panoramio.com/map/#lt=17.745105&ln=10.080589&z=-2&k=1&a=1&tab=1&pl=all Arbre du Ténéré], panoramio.com</ref>
A még élő fáról az egyik utolsó fényképet 1972. augusztusában Pierre Destruel készítette.<ref>[http://www.panoramio.com/map/#lt=17.745105&ln=10.080589&z=-2&k=1&a=1&tab=1&pl=all Arbre du Ténéré] {{Wayback|url=http://www.panoramio.com/map/#lt=17.745105&ln=10.080589&z=-2&k=1&a=1&tab=1&pl=all |date=20140119111506 }}, panoramio.com</ref>
A fa [[1973]]-ban pusztult el, amikor egy [[líbia]]i kamionsofőr – állítólag részegen – nekihajtott és kidöntötte. Az akácia fa maradványait 1973. [[november 8.|november 8]]-án a [[niamey]]i [[Nigeri Nemzeti Múzeum]]ba szállították és egy külön pavilonban állították ki.<ref>[http://www.pbase.com/bmcmorrow/image/78501964 Arbre du Ténéré pavillon, Musée Nationale du Niger, Niamey], pbase.com</ref><ref>[https://www.flickr.com/photos/62878116@N00/1438069714 A fa maradványa a múzeumban], flickr.com</ref> A fa helyén egy fémből készült, fát formázó emlékművet emeltek.<ref name="153-2" /><ref name="jennings" />
A fa [[1973]]-ban pusztult el, amikor egy [[líbia]]i kamionsofőr – állítólag részegen – nekihajtott és kidöntötte. Az akácia maradványait 1973. [[november 8.|november 8]]-án a [[niamey]]i [[Nigeri Nemzeti Múzeum]]ba szállították és egy külön pavilonban állították ki.<ref>[http://www.pbase.com/bmcmorrow/image/78501964 Arbre du Ténéré pavillon, Musée Nationale du Niger, Niamey], pbase.com</ref><ref>[https://www.flickr.com/photos/62878116@N00/1438069714 A fa maradványa a múzeumban], flickr.com</ref> Eredeti helyén egy fémből készült, fát formázó emlékművet emeltek.<ref name="153-2" /><ref name="jennings" />


A világ legmagányosabb sivatagban elpusztult fáját még egyes 1:4&nbsp;000&nbsp;000 [[méretarány|léptékű]] térképeken is feltüntetik.<ref name="153-1" />
A világ legmagányosabb fáját még egyes 1:4&nbsp;000&nbsp;000 [[méretarány|léptékű]] térképeken is feltüntették.<ref name="153-1" />


==Irodalom==
==Irodalom==
33. sor: 33. sor:


==További információk==
==További információk==
* [http://www.panoramio.com/photo/51609776 L'Arbre du Ténéré Pierre Destruel fotója, 1972. augusztus], panoramio.com
* [https://web.archive.org/web/20140104204523/http://www.panoramio.com/photo/51609776 L'Arbre du Ténéré Pierre Destruel fotója, 1972. augusztus], panoramio.com
* [http://www.agadez-niger.com/page-arbre-tenere.html L'arbre du Ténéré, symbole de la survie dans le Sahara], agadez-niger.com {{fr}}
* [https://web.archive.org/web/20140104213245/http://www.agadez-niger.com/page-arbre-tenere.html L'arbre du Ténéré, symbole de la survie dans le Sahara], agadez-niger.com {{fr}}
* [http://www.agadez-niger.com/forum/viewtopic.php?t=627 Album photo de l'Arbre du Ténéré], agadez-niger.com {{fr}}
* [https://web.archive.org/web/20110707093724/http://www.agadez-niger.com/forum/viewtopic.php?t=627 Album photo de l'Arbre du Ténéré], agadez-niger.com {{fr}}
* [http://www.the153club.org/tenere.html L'Arbre du Ténéré], the153club.org {{en}}
* [http://www.the153club.org/tenere.html L'Arbre du Ténéré], the153club.org {{en}}
* [https://www.youtube.com/watch?v=WH8FvOMa0c0 L'Arbre du Ténéré], youtube.com
* [https://www.youtube.com/watch?v=WH8FvOMa0c0 L'Arbre du Ténéré], youtube.com
* [http://beszelo.c3.hu/cikkek/niger-tulelni-a-mat-megerni-a-holnapot Pál Attila: Niger: túlélni a mát, megérni a holnapot], beszelo.c3.hu
* [http://beszelo.c3.hu/cikkek/niger-tulelni-a-mat-megerni-a-holnapot Pál Attila: Niger: túlélni a mát, megérni a holnapot], beszelo.c3.hu


{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Földrajz}}
{{portál|Földrajz}}


A lap jelenlegi, 2023. április 18., 10:51-kori változata

Tenere fája
Tenere fája 1961-ben
Tenere fája 1961-ben
Ország Niger
TelepülésTabelot
Elhelyezkedése
Tenere fája (Niger)
Tenere fája
Tenere fája
Pozíció Niger térképén
é. sz. 17° 45′, k. h. 10° 04′17.750000°N 10.066667°EKoordináták: é. sz. 17° 45′, k. h. 10° 04′17.750000°N 10.066667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Tenere fája témájú médiaállományokat.
Tenere fája maradványa a nigeri fővárosban, Niameyben
Henri Lhote, francia felfedező, etnográfus kétszer is meglátogatta a fát

A Tenere fája (franciául L'Arbre du Ténéré) egy magányos akácia (ernyőakácia, Acacia tortilis[1][2] vagy palesztin akácia, Acacia raddiana[3][4]) volt a nigeri Tenere sivatagban, amelyet a Föld legmagányosabb fájának tartottak 1973-ban bekövetkezett elpusztulásáig, mivel 400 kilométeres körzetén belül nem élt más fa a közelében. A társtalan akácia az életbenmaradásához szükséges vizet 36 méter mélyről nyerte.[5] Az elpusztult fa élőhelyén a sivatag gyakran 50 Celsius fok fölé is felmelegszik, éjszaka pedig akár a fagypontig is lecsökken.[6]

Eredete és élete

[szerkesztés]

A legutóbbi olyan időszak, amelyben a Szahara éghajlata nedvesebb volt, 7500-7000 évvel ezelőtt kezdődött és 3500-3000 évvel ezelőtt ért véget. Valószínűleg ez alatt az újkőkori pluviális[7] kor alatt alakult ki az a facsoport, amelynek utolsó maradványa a Tenere fája volt. A fa életkora nem ismert, de tudományos kutatások szerint az ernyőakácok akár 200-650 éves kort is megérhetnek, a Szahara egy másik régiójában, az egyiptomi Keleti-sivatagban élő nomád közösségek tanúsága szerint pedig még ennél idősebb példányaik is lehetnek.[8] Legenda szól arról, hogy a fát egykor egy muszlim szent sírján ültették és a hiedelem szerint bárki, aki megzavarta az akácot vagy levágta az ágakat, azt követően nemsokára megbetegedett és meghalt.[6]

Nem tudni, mikor érte a vég a fa utolsó társát, de az biztos, hogy több évtizeden keresztül állt magányosan az óriási homoklapály közepén, egy forgalmas sószállító karavánút mentén.[9] A Tenerét átszelő, főként sót szállító karavánok számára fontos tájékozódási pontként szolgált. A magányos Akácia élő világítótoronyként működött Agadez és az oázis város Bilma közötti úton. Az állattenyésztő nomád tuaregek szentnek tartották, a fa ágait nem használták tüzelőnek és nem engedték, hogy tevéik megegyék a leveleit.[9][10]

1938-39 telén a francia katonaság kutat ásatott a közelében. A munkálatokat vezető Lamotte őrmester szerint a víztartó réteg 33 méter mélyen kezdődött és legalább 36 méterig nyúlt le, a fa gyökerei 35 méter mélyre értek.[4][9]

Pusztulása és emlékezete

[szerkesztés]
A néhai fa helyét 1985 óta egy fémépítmény jelzi

Henri Lhote, francia felfedező, etnográfus kétszer is meglátogatta a fát. 1934-ben „szép zöld levelei és néhány sárga virága” ellenére már betegesnek, törzse elkorcsosultnak tűnt. Huszonöt évvel később, 1959-ben még rosszabb állapotban volt: két ága közül az egyik letört, a másik levéltelen nyúlt az ég felé. Lhote tudomása szerint egy Bilmába tartó teherautó ütközött neki,[4] Raymond Mauny francia történész értesülése szerint azonban egy katonai teherautó tolatott neki az ágnak, ami eltörött, és így le kellett vágni.[2] A még élő fáról az egyik utolsó fényképet 1972. augusztusában Pierre Destruel készítette.[11] A fa 1973-ban pusztult el, amikor egy líbiai kamionsofőr – állítólag részegen – nekihajtott és kidöntötte. Az akácia maradványait 1973. november 8-án a niameyi Nigeri Nemzeti Múzeumba szállították és egy külön pavilonban állították ki.[12][13] Eredeti helyén egy fémből készült, fát formázó emlékművet emeltek.[2][9]

A világ legmagányosabb fáját még egyes 1:4 000 000 léptékű térképeken is feltüntették.[4]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Henri Lhote. L'épopée du Ténéré. Paris: Gallimard, impr. (1961) 

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Robert Le Roy: Méhariste au Niger: souvenirs sahariens. (franciául) (hely nélkül): Karthala Editions. 1998. 108. o. ISBN 2-86537-778-4 Hozzáférés: 2013. október 14.  
  2. ↑ a b c L'Arbre du Ténéré—(2). the153club.org (angolul) (Hozzáférés: 2013. november 1.)
  3. ↑ A. Riedacker: Physiologie des arbres et arbustes en zones arides et semi-arides: séminaire, Paris-Nancy, 20 mars-6 avril 1990. (franciául) (hely nélkül): John Libbey Eurotext. 1993. 406. o. ISBN 2-7420-0019-4 Hozzáférés: 2013. október 14.  
  4. ↑ a b c d L'Arbre du Ténéré—(1). the153club.org (angolul) (Hozzáférés: 2013. november 1.)
  5. ↑ Eric Wagensonner: Eastern Mali to Niger to Timbuktu - 2-19 September 06. Border-Crossings (2007. január 15.) (Hozzáférés: 2013. október 14.) arch
  6. ↑ a b Der einsamste Baum der Welt, spiegel.de (németül)
  7. ↑ Esős korszak trópusi és szubtrópusi területeken.
  8. ↑ Gidske L. Andersen & Knut Krzywinski (2007. június). „Longevity and growth of Acacia tortilis; insights from 14C content and anatomy of wood”. BMC Ecology 7 (4). DOI:10.1186/1472-6785-7-4. (Hozzáférés: 2013. október 14.)  
  9. ↑ a b c d Ken Jennings: The Tragic Story of the World's Most Isolated Tree. Condé Nast Traveler (angolul) (Hozzáférés: 2013. október 14.) arch
  10. ↑ Last Tree of Ténéré. Atlas Obscura (angolul) (Hozzáférés: 2013. október 14.)
  11. ↑ Arbre du Ténéré Archiválva 2014. január 19-i dátummal a Wayback Machine-ben, panoramio.com
  12. ↑ Arbre du Ténéré pavillon, Musée Nationale du Niger, Niamey, pbase.com
  13. ↑ A fa maradványa a múzeumban, flickr.com

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Arbre du Ténéré című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tenere_fája&oldid=26035326”