„Mérés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
MKEH utódja |
Stb. előtti vesszőt töröltem. |
||
| (17 közbenső módosítás, amit 13 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A '''mérés''' során a mért [[mennyiség]]et jellemző [[mérőszám]] meghatározása a cél, melyhez megfelelő [[mérőeszköz]] megválasztása szükséges. A mérésnél előzetesen egyeztetni kell a számérték kifejezéséhez alapul vett [[mértékegység]]et. |
A '''mérés''' során a mért [[mennyiség]]et jellemző [[mérőszám]] meghatározása a cél, melyhez megfelelő [[mérőeszköz]] megválasztása szükséges. A mérésnél előzetesen egyeztetni kell a számérték kifejezéséhez alapul vett [[mértékegység]]et. |
||
Hivatalos megfogalmazása szerint: ''Műveletek összessége, amelyek célja egy mennyiség értékének a meghatározása''. |
Hivatalos megfogalmazása szerint: ''Műveletek összessége, amelyek célja egy mennyiség értékének a meghatározása''.<ref name="DIN 1319_a">DIN 1319-1:1995; Nr. 2.1</ref> |
||
== A mérés fogalma, feladata == |
== A mérés fogalma, feladata == |
||
A mérés a természet jelenségeiről való ismeretek megszerzésének egyik alapvető módszere. A mérés tervszerűen végrehajtott gyakorlati tevékenységek összessége, amelyekkel valamely fizikai, kémiai, csillagászati, statisztikai |
A mérés a természet jelenségeiről való ismeretek megszerzésének egyik alapvető módszere. A mérés tervszerűen végrehajtott gyakorlati tevékenységek összessége, amelyekkel valamely fizikai, kémiai, csillagászati, statisztikai stb. mennyiség nagyságának, arányának stb. jellemzésére alkalmas. A mérés eredményéül a választott mértékegységben kifejezett értéket kapjuk. Ebben az esetben bukkan elő közvetlen mérési tevékenységként a számolás, (darabok, vagy események számolása, vagyis a természetes számsor tagjainak nullától kezdődő felsorolása). A mérőszám csak egy nála nagyobb, és egy nála kisebb korlátérték közé határolható be. |
||
A mérésre vonatkozó ismeretek összességét metrológiának nevezzük. A méréstechnika a [[Metrológia|metrológiának]] a mérés gyakorlati megvalósításával foglalkozó része. A mérés a kutatás, a termelés, az üzemeltetés, az elosztás nélkülözhetetlen eleme. A mérésüggyel kapcsolatos elnevezéseket a VIM (Vocabulaire international de métrologie; Nemzetközi Mérésügyi Szótár)<ref name="VIM">{{Cite web|url=http://www.muszeroldal.hu/metrology/vim.pdf|title=Nemzetközi Mérésügyi Szótár|accessdate=2017-09-14|publisher=Műszeroldal|work=OMH}} fordította: Bölöni Péter</ref> tartalmazza |
A mérésre vonatkozó ismeretek összességét metrológiának nevezzük. A méréstechnika a [[Metrológia|metrológiának]] a mérés gyakorlati megvalósításával foglalkozó része. A mérés a kutatás, a termelés, az üzemeltetés, az elosztás nélkülözhetetlen eleme. A mérésüggyel kapcsolatos elnevezéseket a VIM (Vocabulaire international de métrologie; Nemzetközi Mérésügyi Szótár)<ref name="VIM">{{Cite web|url=http://www.muszeroldal.hu/metrology/vim.pdf|title=Nemzetközi Mérésügyi Szótár|accessdate=2017-09-14|publisher=Műszeroldal|work=OMH}} fordította: Bölöni Péter</ref> tartalmazza |
||
== A mérőeszköz megválasztása == |
== A mérőeszköz megválasztása == |
||
A mérésnél a mérés számszerűsítéséhez [[mérőeszköz]]t használunk. A mérőeszköz kiválasztásának már eleve helyesnek kell lennie. A helyes mérés előfeltétele a mérés (és a mértékegység) reprodukálhatósága. A mérési eredmények azonban a használt mérőeszközöktől, illetve a mértékegységtől függően különbözőek lesznek. |
A mérésnél a mérés számszerűsítéséhez [[mérőeszköz]]t használunk. A mérőeszköz kiválasztásának már eleve helyesnek kell lennie. A mérőeszköz beállítását kalibrálásnak nevezik. A helyes mérés előfeltétele a mérés (és a mértékegység) reprodukálhatósága. A mérési eredmények azonban a használt mérőeszközöktől, illetve a mértékegységtől függően különbözőek lesznek. |
||
== A mérés bizonytalansága == |
== A mérés bizonytalansága == |
||
| 25. sor: | 25. sor: | ||
A mértékegységek története a tudomány- és technikatörténet része. |
A mértékegységek története a tudomány- és technikatörténet része. |
||
Az erre vonatkozó magyar jogszabály az ''1991. évi XLV. törvény'' '''a mérésügyről'''. Ez a törvény a mértékegységek tekintetében és a mérésügyi eljárásjogban jelenleg is hatályos. A mérésügyi hatóság neve: [[Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal]]<ref name="MKEH">{{Cite web|url=http://mkeh.gov.hu/meresugy|title=Magyar |
Az erre vonatkozó magyar jogszabály az ''1991. évi XLV. törvény'' '''a mérésügyről'''. Ez a törvény a mértékegységek tekintetében és a mérésügyi eljárásjogban jelenleg is hatályos. A mérésügyi hatóság neve: [[Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal]]<ref name="MKEH">{{Cite web|url=http://mkeh.gov.hu/meresugy|title=Magyar kereskedelmi engedélyezési kormányhivatal|accessdate=2017-09-14}} Budapest Főváros Kormányhivatala, Metrológiai és Műszaki Felügyeleti Főosztály</ref> |
||
== További mérési témák == |
== További mérési témák == |
||
| 41. sor: | 41. sor: | ||
* [[Méréstudomány]] (metrológia) |
* [[Méréstudomány]] (metrológia) |
||
* [[Nagyságrend]] és [[átváltás]] |
* [[Nagyságrend]] és [[átváltás]] |
||
* [[SI alapegység]]ek |
* [[SI alapegység]]ek |
||
* [[SI származtatott egység]]ek |
* [[SI származtatott egység]]ek |
||
* [[SI prefixumok]] |
* [[SI prefixumok]] |
||
* [[Szabványosítás]] |
* [[Szabványosítás]] |
||
== Jegyzetek == |
|||
* |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
| ⚫ | |||
== Források == |
|||
{{források}} |
|||
| ⚫ | |||
* [http://www.unit-conversion.info/ különféle mértékegységek átszámítása] |
* [http://www.unit-conversion.info/ különféle mértékegységek átszámítása] |
||
* [http://www.timezoneconverter.com/ időzónák átszámítása] |
* [http://www.timezoneconverter.com/ időzónák átszámítása] |
||
* [http://www.pbs.org/wgbh/nova/elegant/scale.html az univerzum léptéke] |
* [http://www.pbs.org/wgbh/nova/elegant/scale.html az univerzum léptéke] |
||
* http://vili.pmmf.hu/jegyzet/meres/21.html |
* https://web.archive.org/web/20091228195704/http://vili.pmmf.hu/jegyzet/meres/21.html |
||
* Tamás László: Analóg műszerek. Jegyzet. (Ganz Műszer |
* Tamás László: Analóg műszerek. Jegyzet. (Ganz Műszer Zrt. 2006) |
||
{{Fizika}} |
{{Fizika}} |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
||
{{Portál|Fizika}} |
{{Portál|Fizika}} |
||
{{DEFAULTSORT:Meres}} |
{{DEFAULTSORT:Meres}} |
||
[[Kategória:Metrológia| ]] |
[[Kategória:Metrológia| ]] |
||
A lap jelenlegi, 2023. április 6., 16:28-kori változata
A mérés során a mért mennyiséget jellemző mérőszám meghatározása a cél, melyhez megfelelő mérőeszköz megválasztása szükséges. A mérésnél előzetesen egyeztetni kell a számérték kifejezéséhez alapul vett mértékegységet.
Hivatalos megfogalmazása szerint: Műveletek összessége, amelyek célja egy mennyiség értékének a meghatározása.[1]
A mérés fogalma, feladata
[szerkesztés]A mérés a természet jelenségeiről való ismeretek megszerzésének egyik alapvető módszere. A mérés tervszerűen végrehajtott gyakorlati tevékenységek összessége, amelyekkel valamely fizikai, kémiai, csillagászati, statisztikai stb. mennyiség nagyságának, arányának stb. jellemzésére alkalmas. A mérés eredményéül a választott mértékegységben kifejezett értéket kapjuk. Ebben az esetben bukkan elő közvetlen mérési tevékenységként a számolás, (darabok, vagy események számolása, vagyis a természetes számsor tagjainak nullától kezdődő felsorolása). A mérőszám csak egy nála nagyobb, és egy nála kisebb korlátérték közé határolható be. A mérésre vonatkozó ismeretek összességét metrológiának nevezzük. A méréstechnika a metrológiának a mérés gyakorlati megvalósításával foglalkozó része. A mérés a kutatás, a termelés, az üzemeltetés, az elosztás nélkülözhetetlen eleme. A mérésüggyel kapcsolatos elnevezéseket a VIM (Vocabulaire international de métrologie; Nemzetközi Mérésügyi Szótár)[2] tartalmazza
A mérőeszköz megválasztása
[szerkesztés]A mérésnél a mérés számszerűsítéséhez mérőeszközt használunk. A mérőeszköz kiválasztásának már eleve helyesnek kell lennie. A mérőeszköz beállítását kalibrálásnak nevezik. A helyes mérés előfeltétele a mérés (és a mértékegység) reprodukálhatósága. A mérési eredmények azonban a használt mérőeszközöktől, illetve a mértékegységtől függően különbözőek lesznek.
A mérés bizonytalansága
[szerkesztés]A mérendő mennyiség is tartalmaz zavaró jeleket vagyis zajt, amiket a forrásból való mintavétellel vagy szűréssel lehet csökkenteni. A mérésnél a mérőeszköznek van egy adott hibája, (az eszköz mindig pontosabb legyen, mint amit a méréstől elvárunk!) van a leolvasásnak is egy hibája, valamint a számolás során is követhetünk el hibát. A mérés bizonytalanságára vonatkozó útmutató angolul érhető el: Guide to the expression of uncertainty in measurement[3]
Hibátlan számolás az adatok feldolgozása során
[szerkesztés]A műszerek, eszközök helyes használata (esetleg működésük) külső körülményektől is függnek, ezek a körülmények többnyire akaratunktól függetlenek, hatásukat nem sikerül mindig elhárítani. A jó mérés sok előkészületet, előtanulmányt, megfontolást igényel.[3]
Határesetek
[szerkesztés]Vannak mérhető és nem mérhető dolgok (inponderábiliák), illetve vannak összemérhető és össze nem mérhető dolgok (inkomparabiliák). Léteznek mérhetetlenül kicsiny és mérhetetlenül nagy (végtelenhez tartó számosságú) dolgok is. A tudományok így az általa vizsgált tárgyak mérhetősége szempontjából nem azonos fajsúlyúak, de minden tudomány igyekszik megfelelő mérési technikát, tudományos módszert alkalmazni.
Nem mérhető, de összehasonlító dolgok, ugyanakkor a mérőeszköz szempontjából változó mérésénél standardokat, kalibrátorokat és kontroll eszközöket dolgoznak ki, vagy használnak (például az orvostudományban a laboratóriumi minták mérésénél, a pszichológiában az intelligencia mérésénél stb.
Törvények
[szerkesztés]A mérést szabályozó törvényeket először a csalás megakadályozása érdekében hozták. Később azonban tudományos alapokon fejlődtek tovább és nemzetközi egyezmények tartják őket érvényben. Az Egyesült Államokban a kereskedelemben használatos mértékegységeket a NIST szabályozza. A mértékegységek története a tudomány- és technikatörténet része.
Az erre vonatkozó magyar jogszabály az 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről. Ez a törvény a mértékegységek tekintetében és a mérésügyi eljárásjogban jelenleg is hatályos. A mérésügyi hatóság neve: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal[4]
További mérési témák
[szerkesztés]- régi súlyok és mértékek
- mérés a kvantummechanikában
- hőmérséklet és nyomás mérés időskálája
- bizonytalanság a mérésben
- súlyok és mértékek
- ökonometria
Lásd még
[szerkesztés]- Mérőeszköz
- Mértékegység
- Méréstudomány (metrológia)
- Nagyságrend és átváltás
- SI alapegységek
- SI származtatott egységek
- SI prefixumok
- Szabványosítás
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ DIN 1319-1:1995; Nr. 2.1
- ↑ Nemzetközi Mérésügyi Szótár. OMH. Műszeroldal. (Hozzáférés: 2017. szeptember 14.) fordította: Bölöni Péter
- ↑ a b JGCM: Tájékoztató a mérési bizonytalanság értelmezésére vonatkozóan. BIPM. (Hozzáférés: 2017. szeptember 14.)
- ↑ Magyar kereskedelmi engedélyezési kormányhivatal. (Hozzáférés: 2017. szeptember 14.) Budapest Főváros Kormányhivatala, Metrológiai és Műszaki Felügyeleti Főosztály
- A Dictionary of Units of Measurement Archiválva 2018. október 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
- különféle mértékegységek átszámítása
- időzónák átszámítása
- az univerzum léptéke
- https://web.archive.org/web/20091228195704/http://vili.pmmf.hu/jegyzet/meres/21.html
- Tamás László: Analóg műszerek. Jegyzet. (Ganz Műszer Zrt. 2006)
