Ugrás a tartalomhoz

„Mérés” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a GUM hivatalos forrása
Stb. előtti vesszőt töröltem.
 
(22 közbenső módosítás, amit 14 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
A '''mérés''' során a mért [[mennyiség]]et jellemző [[mérőszám]] meghatározása a cél, melyhez megfelelő [[mérőeszköz]] megválasztása szükséges. A mérésnél előzetesen egyeztetni kell a számérték kifejezéséhez alapul vett [[mértékegység]]et.
A '''mérés''' során a mért [[mennyiség]]et jellemző [[mérőszám]] meghatározása a cél, melyhez megfelelő [[mérőeszköz]] megválasztása szükséges. A mérésnél előzetesen egyeztetni kell a számérték kifejezéséhez alapul vett [[mértékegység]]et.

Hivatalos megfogalmazása szerint: ''Műveletek összessége, amelyek célja egy mennyiség értékének a meghatározása''.<ref name="DIN 1319_a">DIN 1319-1:1995; Nr. 2.1</ref>


== A mérés fogalma, feladata ==
== A mérés fogalma, feladata ==
A mérés a természet jelenségeiről való ismeretek megszerzésének egyik alapvető módszere. A mérés tervszerűen végrehajtott gyakorlati tevékenységek összessége, amelyekkel valamely fizikai, kémiai, csillagászati, statisztikai, stb. mennyiség nagyságának, arányának, stb. jellemzésére alkalmas. A mérés eredményéül a választott mértékegységben kifejezett értéket kapjuk. Ebben az esetben bukkan elő közvetlen mérési tevékenységként a számolás, (darabok, vagy események számolása, vagyis a természetes számsor tagjainak nullától kezdődő felsorolása). A mérőszám csak egy nála nagyobb, és egy nála kisebb korlátérték közé határolható be.
A mérés a természet jelenségeiről való ismeretek megszerzésének egyik alapvető módszere. A mérés tervszerűen végrehajtott gyakorlati tevékenységek összessége, amelyekkel valamely fizikai, kémiai, csillagászati, statisztikai stb. mennyiség nagyságának, arányának stb. jellemzésére alkalmas. A mérés eredményéül a választott mértékegységben kifejezett értéket kapjuk. Ebben az esetben bukkan elő közvetlen mérési tevékenységként a számolás, (darabok, vagy események számolása, vagyis a természetes számsor tagjainak nullától kezdődő felsorolása). A mérőszám csak egy nála nagyobb, és egy nála kisebb korlátérték közé határolható be.
A mérésre vonatkozó ismeretek összességét metrológiának nevezzük. A méréstechnika a [[Metrológia|metrológiának]] a mérés gyakorlati megvalósításával foglalkozó része. A mérés a kutatás, a termelés, az üzemeltetés, az elosztás nélkülözhetetlen eleme. A mérésüggyel kapcsolatos elnevezéseket a VIM (Vocabulaire international de métrologie; Nemzetközi Mérésügyi Szótár)<ref name="VIM">{{Cite web|url=http://www.muszeroldal.hu/metrology/vim.pdf|title=Nemzetközi Mérésügyi Szótár|accessdate=2017-09-14|publisher=Műszeroldal|work=OMH}} fordította: Bölöni Péter</ref> tartalmazza
A mérésre vonatkozó ismeretek összességét metrológiának nevezzük. A méréstechnika a [[Metrológia|metrológiának]] a mérés gyakorlati megvalósításával foglalkozó része. A mérés a kutatás, a termelés, az üzemeltetés, az elosztás nélkülözhetetlen eleme. A mérésüggyel kapcsolatos elnevezéseket a VIM (Vocabulaire international de métrologie; Nemzetközi Mérésügyi Szótár)<ref name="VIM">{{Cite web|url=http://www.muszeroldal.hu/metrology/vim.pdf|title=Nemzetközi Mérésügyi Szótár|accessdate=2017-09-14|publisher=Műszeroldal|work=OMH}} fordította: Bölöni Péter</ref> tartalmazza


== A mérőeszköz megválasztása ==
== A mérőeszköz megválasztása ==
A mérésnél a mérés számszerűsítéséhez [[mérőeszköz]]t használunk. '''A mérőeszköz kiválasztása már elvileg helyes kell, hogy legyen!''' A helyes mérés előfeltétele a mérés (és a mértékegység) reprodukálhatósága! A mérési eredmények azonban a használt mérőeszközöktől, illetve a mértékegységtől függően különbözőek lesznek.
A mérésnél a mérés számszerűsítéséhez [[mérőeszköz]]t használunk. A mérőeszköz kiválasztásának már eleve helyesnek kell lennie. A mérőeszköz beállítását kalibrálásnak nevezik. A helyes mérés előfeltétele a mérés (és a mértékegység) reprodukálhatósága. A mérési eredmények azonban a használt mérőeszközöktől, illetve a mértékegységtől függően különbözőek lesznek.


== A mérés bizonytalansága ==
== A mérés bizonytalansága ==
12. sor: 14. sor:


== Hibátlan számolás az adatok feldolgozása során ==
== Hibátlan számolás az adatok feldolgozása során ==
A műszerek, eszközök helyes használata (esetleg működésük) külső körülményektől is függnek, ezek a körülmények többnyire akaratunktól függetlenek, hatásukat nem sikerül mindig elhárítani. '''A jó mérés sok előkészületet, előtanulmányt, megfontolást igényel!'''
A műszerek, eszközök helyes használata (esetleg működésük) külső körülményektől is függnek, ezek a körülmények többnyire akaratunktól függetlenek, hatásukat nem sikerül mindig elhárítani. A jó mérés sok előkészületet, előtanulmányt, megfontolást igényel.<ref name=GUM/>

== Határesetek ==
== Határesetek ==
Vannak mérhető és nem mérhető dolgok (inponderábiliák), illetve vannak összemérhető és össze nem mérhető dolgok (inkomparabiliák). Léteznek mérhetetlenül kicsiny és mérhetetlenül nagy (végtelenhez tartó számosságú) dolgok is. A tudományok így az általa vizsgált tárgyak mérhetősége szempontjából nem azonos fajsúlyúak, de minden tudomány igyekszik megfelelő mérési technikát, tudományos módszert alkalmazni.
Vannak mérhető és nem mérhető dolgok (inponderábiliák), illetve vannak összemérhető és össze nem mérhető dolgok (inkomparabiliák). Léteznek mérhetetlenül kicsiny és mérhetetlenül nagy (végtelenhez tartó számosságú) dolgok is. A tudományok így az általa vizsgált tárgyak mérhetősége szempontjából nem azonos fajsúlyúak, de minden tudomány igyekszik megfelelő mérési technikát, tudományos módszert alkalmazni.
22. sor: 25. sor:
A mértékegységek története a tudomány- és technikatörténet része.
A mértékegységek története a tudomány- és technikatörténet része.


Az erre vonatkozó magyar jogszabály az ''1991. évi XLV. törvény'' '''a mérésügyről'''. Ez a törvény a mértékegységek tekintetében és a mérésügyi eljárásjogban jelenleg is hatályos. A mérésügyi hatóság neve: [[Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal]]
Az erre vonatkozó magyar jogszabály az ''1991. évi XLV. törvény'' '''a mérésügyről'''. Ez a törvény a mértékegységek tekintetében és a mérésügyi eljárásjogban jelenleg is hatályos. A mérésügyi hatóság neve: [[Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal]]<ref name="MKEH">{{Cite web|url=http://mkeh.gov.hu/meresugy|title=Magyar kereskedelmi engedélyezési kormányhivatal|accessdate=2017-09-14}} Budapest Főváros Kormányhivatala, Metrológiai és Műszaki Felügyeleti Főosztály</ref>


== További mérési témák ==
== További mérési témák ==
38. sor: 41. sor:
* [[Méréstudomány]] (metrológia)
* [[Méréstudomány]] (metrológia)
* [[Nagyságrend]] és [[átváltás]]
* [[Nagyságrend]] és [[átváltás]]
* [[SI alapegység]]ek
* [[SI alapegység]]ek
* [[SI származtatott egység]]ek
* [[SI származtatott egység]]ek
* [[SI prefixumok]]
* [[SI prefixumok]]
* [[Szabványosítás]]
* [[Szabványosítás]]


== Jegyzetek ==
*
{{jegyzetek}}

⚫
* [http://www.unc.edu/~rowlett/units/ A Dictionary of Units of Measurement] {{Wayback|url=http://www.unc.edu/~rowlett/units/ |date=20181010153750 }}
== Források ==
{{források}}
⚫
* [http://www.unc.edu/~rowlett/units/ A Dictionary of Units of Measurement]
* [http://www.unit-conversion.info/ különféle mértékegységek átszámítása]
* [http://www.unit-conversion.info/ különféle mértékegységek átszámítása]
* [http://www.timezoneconverter.com/ időzónák átszámítása]
* [http://www.timezoneconverter.com/ időzónák átszámítása]
* [http://www.pbs.org/wgbh/nova/elegant/scale.html az univerzum léptéke]
* [http://www.pbs.org/wgbh/nova/elegant/scale.html az univerzum léptéke]
* http://vili.pmmf.hu/jegyzet/meres/21.html
* https://web.archive.org/web/20091228195704/http://vili.pmmf.hu/jegyzet/meres/21.html
* Tamás László: Analóg műszerek. Jegyzet. (Ganz Műszer ZRt. 2006)
* Tamás László: Analóg műszerek. Jegyzet. (Ganz Műszer Zrt. 2006)
{{Fizika}}
{{Fizika}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Fizika}}
{{Portál|Fizika}}

{{DEFAULTSORT:Meres}}
{{DEFAULTSORT:Meres}}
[[Kategória:Metrológia| ]]
[[Kategória:Metrológia| ]]

A lap jelenlegi, 2023. április 6., 16:28-kori változata

A mérés során a mért mennyiséget jellemző mérőszám meghatározása a cél, melyhez megfelelő mérőeszköz megválasztása szükséges. A mérésnél előzetesen egyeztetni kell a számérték kifejezéséhez alapul vett mértékegységet.

Hivatalos megfogalmazása szerint: Műveletek összessége, amelyek célja egy mennyiség értékének a meghatározása.[1]

A mérés fogalma, feladata

[szerkesztés]

A mérés a természet jelenségeiről való ismeretek megszerzésének egyik alapvető módszere. A mérés tervszerűen végrehajtott gyakorlati tevékenységek összessége, amelyekkel valamely fizikai, kémiai, csillagászati, statisztikai stb. mennyiség nagyságának, arányának stb. jellemzésére alkalmas. A mérés eredményéül a választott mértékegységben kifejezett értéket kapjuk. Ebben az esetben bukkan elő közvetlen mérési tevékenységként a számolás, (darabok, vagy események számolása, vagyis a természetes számsor tagjainak nullától kezdődő felsorolása). A mérőszám csak egy nála nagyobb, és egy nála kisebb korlátérték közé határolható be. A mérésre vonatkozó ismeretek összességét metrológiának nevezzük. A méréstechnika a metrológiának a mérés gyakorlati megvalósításával foglalkozó része. A mérés a kutatás, a termelés, az üzemeltetés, az elosztás nélkülözhetetlen eleme. A mérésüggyel kapcsolatos elnevezéseket a VIM (Vocabulaire international de métrologie; Nemzetközi Mérésügyi Szótár)[2] tartalmazza

A mérőeszköz megválasztása

[szerkesztés]

A mérésnél a mérés számszerűsítéséhez mérőeszközt használunk. A mérőeszköz kiválasztásának már eleve helyesnek kell lennie. A mérőeszköz beállítását kalibrálásnak nevezik. A helyes mérés előfeltétele a mérés (és a mértékegység) reprodukálhatósága. A mérési eredmények azonban a használt mérőeszközöktől, illetve a mértékegységtől függően különbözőek lesznek.

A mérés bizonytalansága

[szerkesztés]

A mérendő mennyiség is tartalmaz zavaró jeleket vagyis zajt, amiket a forrásból való mintavétellel vagy szűréssel lehet csökkenteni. A mérésnél a mérőeszköznek van egy adott hibája, (az eszköz mindig pontosabb legyen, mint amit a méréstől elvárunk!) van a leolvasásnak is egy hibája, valamint a számolás során is követhetünk el hibát. A mérés bizonytalanságára vonatkozó útmutató angolul érhető el: Guide to the expression of uncertainty in measurement[3]

Hibátlan számolás az adatok feldolgozása során

[szerkesztés]

A műszerek, eszközök helyes használata (esetleg működésük) külső körülményektől is függnek, ezek a körülmények többnyire akaratunktól függetlenek, hatásukat nem sikerül mindig elhárítani. A jó mérés sok előkészületet, előtanulmányt, megfontolást igényel.[3]

Határesetek

[szerkesztés]

Vannak mérhető és nem mérhető dolgok (inponderábiliák), illetve vannak összemérhető és össze nem mérhető dolgok (inkomparabiliák). Léteznek mérhetetlenül kicsiny és mérhetetlenül nagy (végtelenhez tartó számosságú) dolgok is. A tudományok így az általa vizsgált tárgyak mérhetősége szempontjából nem azonos fajsúlyúak, de minden tudomány igyekszik megfelelő mérési technikát, tudományos módszert alkalmazni.

Nem mérhető, de összehasonlító dolgok, ugyanakkor a mérőeszköz szempontjából változó mérésénél standardokat, kalibrátorokat és kontroll eszközöket dolgoznak ki, vagy használnak (például az orvostudományban a laboratóriumi minták mérésénél, a pszichológiában az intelligencia mérésénél stb.

Törvények

[szerkesztés]

A mérést szabályozó törvényeket először a csalás megakadályozása érdekében hozták. Később azonban tudományos alapokon fejlődtek tovább és nemzetközi egyezmények tartják őket érvényben. Az Egyesült Államokban a kereskedelemben használatos mértékegységeket a NIST szabályozza. A mértékegységek története a tudomány- és technikatörténet része.

Az erre vonatkozó magyar jogszabály az 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről. Ez a törvény a mértékegységek tekintetében és a mérésügyi eljárásjogban jelenleg is hatályos. A mérésügyi hatóság neve: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal[4]

További mérési témák

[szerkesztés]
  • régi súlyok és mértékek
  • mérés a kvantummechanikában
  • hőmérséklet és nyomás mérés időskálája
  • bizonytalanság a mérésben
  • súlyok és mértékek
  • ökonometria

Lásd még

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ DIN 1319-1:1995; Nr. 2.1
  2. ↑ Nemzetközi Mérésügyi Szótár. OMH. Műszeroldal. (Hozzáférés: 2017. szeptember 14.) fordította: Bölöni Péter
  3. ↑ a b JGCM: Tájékoztató a mérési bizonytalanság értelmezésére vonatkozóan. BIPM. (Hozzáférés: 2017. szeptember 14.)
  4. ↑ Magyar kereskedelmi engedélyezési kormányhivatal. (Hozzáférés: 2017. szeptember 14.) Budapest Főváros Kormányhivatala, Metrológiai és Műszaki Felügyeleti Főosztály
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mérés&oldid=25994304”