Ugrás a tartalomhoz

„Georg Wittig” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
DEFAULTSORT a jó barátod - használd te is!
Kategóriák
 
(4 közbenső módosítás, amit 4 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
3. sor: 3. sor:


== Élete ==
== Élete ==
A [[kassel]]i Kunstgewerbeschule (művészeti iskola) professzorának fia volt, ezt a pozíciót később öccse, Gustav Wittig töltötte be. Anyja zenei tehetséggel rendelkezett. Georg mindkét szülő művészi érzékét örökölte, nagyon jól [[zongora|zongorázott]], remekül tudott [[zeneszerző|komponálni]] és [[festőművészet|festeni]]. A helyi Wilhelmsgymnasiumba járt, amíg le nem tette az [[érettségi vizsga|érettségit]], és 1916-ban, 19 évesen kezdett a [[Tübingeni Egyetem]]en [[kémia|kémiát]] tanulni. Nem sokkal ezután azonban behívták katonának, és [[Egyesült Királyság|angol]] [[hadifogoly|hadifogságba]] esett. 1919-től kémiát tanult [[Marburg]]ban. Ott dolgozott a vegyipari intézetben [[Karl Friedrich von Auwers]] vezetésével, s 1923. május 7-én le is doktorált.
A [[kassel]]i Kunstgewerbeschule (művészeti iskola) professzorának fia volt, ezt a pozíciót később öccse, Gustav Wittig töltötte be. Anyja zenei tehetséggel rendelkezett. Georg mindkét szülő művészi érzékét örökölte, nagyon jól [[zongora|zongorázott]], remekül tudott [[zeneszerző|komponálni]] és [[festőművészet|festeni]]. A helyi Wilhelmsgymnasiumba járt, amíg le nem tette az [[érettségi vizsga|érettségit]], és 1916-ban, 19 évesen kezdett a [[Tübingeni Egyetem]]en [[kémia|kémiát]] tanulni. Nem sokkal ezután azonban behívták katonának, és [[Egyesült Királyság|angol]] [[hadifogoly|hadifogságba]] esett. 1919-től kémiát tanult [[Marburg]]ban. Ott dolgozott a vegyipari intézetben [[Karl Friedrich von Auwers]]{{Wd|Q70500}} vezetésével, s 1923. május 7-én le is doktorált.


Ugyanebben az évben tanársegédi állást kapott a [[Marburgi Egyetem]]en. Feleségül vette Waltraut Ernstet. 1926-os habilitációja után [[Hans Meerwein]]nél dolgozott vezető asszisztensként. 1932-ben a [[Braunschweigi Műszaki Főiskola]] tanszékvezetője és adjunktusa lett .
Ugyanebben az évben tanársegédi állást kapott a [[Marburgi Egyetem]]en. Feleségül vette Waltraut Ernstet. 1926-os habilitációja után [[Hans Meerwein]]nél{{Wd|Q99052}} dolgozott vezető asszisztensként. 1932-ben a [[Braunschweigi Műszaki Főiskola]] tanszékvezetője és adjunktusa lett.


1933-ban az [[Sturmabteilung|SA]] tagja lett.<ref>Ernst Klee: ''Das Personenlexikon zum Dritten Reich. Wer war was vor und nach 1945.'' Fischer Taschenbuch Verlag, második, átdolgozott kiadás, [[Frankfurt am Main]], 2005 {{ISBN|978-3-596-16048-8}}, 683. o.</ref> [[1937]]-ben [[Hermann Staudinger]] felvette [[Freiburg im Breisgau]]-i intézetébe; ugyanebben az évben Wittig csatlakozott az [[Nemzetiszocialista Német Munkáspárt|NSDAP-hoz]].<ref>Sibylle Wieland (szerk.): ''Heinrich Wieland: Naturforscher, Nobelpreisträger und Willstätters Uhr.'' Wiley-VCH-Verlag, Weinheim, 2008, 91. o.</ref> 1939-ben köztisztviselő, 1944-től pedig a [[Tübingeni Egyetem]] professzora lett. 1956-tól a [[Heidelbergi Egyetem]] Szerves Kémiai Intézetének igazgatója volt.
1933-ban az [[Sturmabteilung|SA]] tagja lett.<ref>Ernst Klee: ''Das Personenlexikon zum Dritten Reich. Wer war was vor und nach 1945.'' Fischer Taschenbuch Verlag, második, átdolgozott kiadás, [[Frankfurt am Main]], 2005 {{ISBN|978-3-596-16048-8}}, 683. o.</ref> [[1937]]-ben [[Hermann Staudinger]] felvette [[Freiburg im Breisgau]]-i intézetébe; ugyanebben az évben Wittig csatlakozott az [[Nemzetiszocialista Német Munkáspárt|NSDAP-hoz]].<ref>Sibylle Wieland (szerk.): ''Heinrich Wieland: Naturforscher, Nobelpreisträger und Willstätters Uhr.'' Wiley-VCH-Verlag, Weinheim, 2008, 91. o.</ref> 1939-ben köztisztviselő, 1944-től pedig a [[Tübingeni Egyetem]] professzora lett. 1956-tól a [[Heidelbergi Egyetem]] Szerves Kémiai Intézetének igazgatója volt.
12. sor: 12. sor:


== Tudományos eredményei ==
== Tudományos eredményei ==
Wittig kezdetben szerves gyökökkel foglalkozott. Hexafeniletánt állított elő, és kétgyökös szerkezetet feltételezett. Ezt a szerkezetet azonban nem sikerült megerősíteni. Fenil-lítiumot használt a fenilcsoportok bevezetésére. [[Karl Ziegler|1930-ban Karl Ziegler]] talált egy egyszerű módszert a fenil-lítium előállítására [[Brómbenzol|bróm-benzolból]] és butil-lítiumból. Az anionos fenil nagyon erős fenilező szernek bizonyult, és ezt a [[bifenil]]t a bróm-benzolból lehet előállítani. A szén-lítium kötés nagyon erősen polarizált. A rendelkezésre álló reakciók alapján Wittig [[Arin|dehidrobenzolt]] feltételezett (lásd a képet).
Wittig kezdetben szerves gyökökkel foglalkozott. Hexafeniletánt állított elő, és kétgyökös szerkezetet feltételezett. Ezt a szerkezetet azonban nem sikerült megerősíteni. Fenil-lítiumot használt a fenilcsoportok bevezetésére. [[Karl Ziegler|1930-ban Karl Ziegler]] talált egy egyszerű módszert a fenil-lítium előállítására [[Brómbenzol|brómbenzolból]] és butil-lítiumból. Az anionos fenil-lítium nagyon erős fenilező szernek bizonyult, melyből brómbenzollal reagálva bifenil állítható elő. A szén-lítium kötés nagyon erősen polarizált. A rendelkezésre álló reakciók alapján Wittig [[Arin|dehidrobenzolt]] feltételezett (lásd a képet).


[[Fájl:Dehydrobenzene_Formation_V.3.svg|keretnélküli|600px|Dehidrobenzol képződése és átalakulása]]
[[Fájl:Dehydrobenzene_Formation_V.3.svg|keretnélküli|600px|Dehidrobenzol képződése és átalakulása]]


Később érdeklődni kezdett más széncsoportok iránt, amelyek anionos pozitív töltéssel rendelkeznek. A tetrametil-ammóniumionokat fenil-lítiummal deprotonálta, és amin-ilideket kapott. Az ilid név a molekulában lévő iontöltést jelöli. Normális esetben a nitrogénnek csak három kötése van a szomszédos atomokhoz. A fenil-lítium feletti deprotonáció során egy negatív szénatom keletkezett a pozitív nitrogén mellett. Ezek az ilidek könnyen hozzáadódnak poláris kötésekhez. Az amin-ilidek benzofenon jelenlétében jól jellemzett sókat adnak, az ilid negatív töltésű szénatomja a pozitívan polarizált karbonilszénhez kapcsolódik. A foszfor nagyon hasonló a nitrogénhez. [[August Wilhelm von Hofmann]] folytatta az aminok foszfinokkal végzett sikeres vizsgálatait. Wittig is sikeresen alkalmazta a módszert.
Később érdeklődni kezdett más széncsoportok iránt, amelyek anionos pozitív töltéssel rendelkeznek. A tetrametil-ammóniumionokat fenil-lítiummal deprotonálta, és amin-ilideket kapott. Az ilid név a molekulában lévő iontöltést jelöli. Normális esetben a nitrogénnek csak három kötése van a szomszédos atomokhoz. A fenil-lítiummal végzett deprotonálás révén a pozitív nitrogénatom mellett egy negatív szénatom keletkezett. Ezek az ilidek könnyen addícionálnak poláris kötésekre. Az amin-ilidek [[benzofenon]] jelenlétében jól jellemzett sókat adnak, melyekben az ilid negatív töltésű szénatomja a pozitívan polarizált karbonilszénhez kapcsolódik. A foszfor nagyon hasonló a nitrogénhez. Már [[August Wilhelm von Hofmann]] is sikeres vizsgálatokat végzett aminokkal és foszfinokkal. Wittig is ezt az utat követte és sikerrel járt.


[[Fájl:N,O-Salt_Formation_V.2.svg|keretnélküli|600px|N,O só]]
[[Fájl:N,O-Salt_Formation_V.2.svg|keretnélküli|600px|N,O só]]


A [[trifenil-foszfin]] és a [[metil-jodid]] reakciója kvaterner foszfóniumsót eredményez. Ezt a sót fenil-lítiummal deprotonálhatjuk, így ilén-trifenil-foszfin-metilént kapunk. A nitrogénnel ellentétben a metiléncsoport és a foszfor között kettős kötéssel rendelkező rezonanciaszerkezet képződhet foszforral (ilénnel).
A [[trifenilfoszfin]] és a [[metil-jodid]] reakciója kvaterner foszfóniumsót eredményez. Ezt a sót fenil-lítiummal deprotonálhatjuk, így ilén-trifenil-foszfin-metilént kapunk. A nitrogénnel ellentétben a metiléncsoport és a foszfor között kettős kötéssel rendelkező rezonanciaszerkezet is felírható az ilénre.


[[Fájl:Wittig_Chemisty_Ylide_V.1.svg|keretnélküli|600px|Wittig kémia]]
[[Fájl:Wittig_Chemisty_Ylide_V.1.svg|keretnélküli|600px|Wittig kémia]]


Ezt követően, 1954-ben Wittig felfedezte a difenil-etén képződését és a trifenil-foszfin-oxid szétválását, amikor ezt az ilént benzofenonnal reagáltatják. Ennek eredményeként a karbonil-oxigént egy metiléncsoport helyettesítheti a deprotonált trifenil-foszfin-metilénnel. Egyszerű metiléncsoport helyett más ilidsók is helyettesíthetik a karbonilcsoport oxigénatomját bonyolult szénszerkezetekkel. 10 évvel Wittig felfedezése után már több mint 70 szabadalmat kértek a Wittig-reakciót alkalmazó anyagok átalakítására és természetes termékek szintézisére. Ő 57 évesen tette nagy felfedezését.
Ezt követően, 1954-ben Wittig felfedezte, hogy az ilént benzofenonnal reagáltatva difeniletén keletkezik, és trifenilfoszfin-oxid hasad ki. Ennek eredményeként a karbonil-oxigén helyébe a deprotonált trifenil-foszfin-metilén metiléncsoportja léphet. Más ilidsókat használva az egyszerű metiléncsoport helyett bonyolult szénszerkezetek is helyettesíthetik a karbonilcsoport oxigénatomját. 10 évvel Wittig felfedezése után már több mint 70 szabadalmat kértek a Wittig-reakciót alkalmazó anyagok átalakítására és természetes termékek szintézisére. Ő 57 évesen tette nagy felfedezését.


1950 körül, együtt a [[Disszertáció|doktoranduszával]], Ulrich Schöllkopffal, kifejlesztett egy általánosan alkalmazható [[Alkének|olefin]] szintézist, amelyet Wittig-reakciónak neveztek el róla; ezért 1979-ben megosztott kémiai Nobel-díjat kapott [[Herbert Charles Brown]]nal, aki a boránok területén dolgozott.
1950 körül [[doktorandusz]]ával, Ulrich Schöllkopffal együtt kifejlesztett egy általánosan alkalmazható [[Alkének|olefin]]szintézist, a róla elnevezett Wittig-reakciót; ezért 1979-ben megosztott kémiai Nobel-díjat kapott [[Herbert Charles Brown]]nal, aki a boránok területén dolgozott.


Többek között a retinolt ([[A-vitamin]]t) ipari méretekben a Wittig-reakció segítségével állítják elő. Laboratóriumi méretekben ez az egyik legfontosabb reakció a C=C kettős kötések létrehozására. A [[Karbonilcsoport|karbonilvegyületeket]] és a foszfor-ilideket addíciós-eliminációs sorrendben reagáltatják egymással.
A Wittig-reakció segítségével állítják elő ipari méretekben többek között a retinolt ([[A-vitamin]]t). Laboratóriumi méretekben ez az egyik legfontosabb reakció a C=C kettős kötések létrehozására. A [[Karbonilcsoport|karbonilvegyületeket]] és a foszfor-ilideket addíciós-eliminációs sorrendben reagáltatják egymással.


Róla nevezték el a Wittig-átrendeződést.
Az 1,2-es Wittig-átrendezést róla nevezték el.


== Elismerései ==
== Elismerései ==
36. sor: 36. sor:
* 1953: a Bajor Tudományos Akadémia levelező tagja
* 1953: a Bajor Tudományos Akadémia levelező tagja
* 1956: A Heidelbergi Tudományos Akadémia rendes tagja
* 1956: A Heidelbergi Tudományos Akadémia rendes tagja
* 1962: [[Leopoldina Német Természettudományos Akadémia]] tagja
* 1962: [[Leopoldina Német Természettudományos Akadémia]] tagja<ref>{{Cite web |url=https://www.leopoldina.org/mitgliederverzeichnis/mitglieder/member/Member/show/georg-wittig/ |title=Mitgliederverzeichnis |accessdate=2022-12-16}}</ref>
* 1967: Otto Hahn kémiai és fizikai díj
* 1967: Otto Hahn kémiai és fizikai díj
* 1969: a Francia Tudományos Akadémia levelező tagja (1972-től külső tag)
* 1969: a Francia Tudományos Akadémia levelező tagja (1972-től külső tag)
64. sor: 64. sor:
* Literatur von und über Georg Wittig
* Literatur von und über Georg Wittig
* Informationen [http://www.worldcat.org/identities/lccn-n83-1764 Wittig, Georg 1897–] a worldcat.org-on (kiadványok mutatója)
* Informationen [http://www.worldcat.org/identities/lccn-n83-1764 Wittig, Georg 1897–] a worldcat.org-on (kiadványok mutatója)

{{KémiaiNobelDíj}}


{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
69. sor: 71. sor:


{{DEFAULTSORT:Wittig Georg}}
{{DEFAULTSORT:Wittig Georg}}

[[Kategória:1897-ben született személyek]] 
[[Kategória:1897-ben született személyek]]
[[Kategória:1987-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:1987-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Németek]]
[[Kategória:Berliniek]]
[[Kategória:Német kémikusok]]
[[Kategória:NSDAP-tagok]]
[[Kategória:NSDAP-tagok]]
[[Kategória:A Francia Természettudományi Akadémia tagjai]]
[[Kategória:A Francia Természettudományi Akadémia tagjai]]
[[Kategória:A Leopoldina Német Természettudományos Akadémia tagjai]]
[[Kategória:Nobel-díjas kémikusok]]
[[Kategória:Nobel-díjas kémikusok]]
[[Kategória:Német egyetemi, főiskolai oktatók]]

A lap jelenlegi, 2022. december 16., 08:15-kori változata

Georg Wittig
Életrajzi adatok
Született1897. június 16.
Berlin
Elhunyt1987. augusztus 26. (90 évesen)
Heidelberg
Ismeretes mint
Iskolái
Szakmai kitüntetések
  • a Német Szövetségi Köztársaság nagy érdemrendje csillaggal és vállszárnnyal
  • kémiai Nobel-díj (1979, Herbert Charles Brown, 400 000 kr)
  • Otto Hahn (1967)
  • Dannie Heineman-díj (1965)
  • Adolf-von-Baeyer Gold Medal (1953)
  • Karl Ziegler Prize (1975)
  • Roger Adams Award in Organic Chemistry (1973)
  • Otto Hahn Prize for Chemistry and Physics (1967)
  • doctor honoris causa from the University of Paris (1957)
A Wikimédia Commons tartalmaz Georg Wittig témájú médiaállományokat.

Georg Friedrich Karl Wittig (Berlin, 1897. június 16. – Heidelberg, 1987. augusztus 26.) kémiai Nobel-díjas német vegyész, aki megtalálta a módját, hogy egy aldehid vagy keton karbonilcsoportját bármilyen szubsztituenst tartalmazó alkén szén-szén kettős kötésévé alakítsa.

Élete

[szerkesztés]

A kasseli Kunstgewerbeschule (művészeti iskola) professzorának fia volt, ezt a pozíciót később öccse, Gustav Wittig töltötte be. Anyja zenei tehetséggel rendelkezett. Georg mindkét szülő művészi érzékét örökölte, nagyon jól zongorázott, remekül tudott komponálni és festeni. A helyi Wilhelmsgymnasiumba járt, amíg le nem tette az érettségit, és 1916-ban, 19 évesen kezdett a Tübingeni Egyetemen kémiát tanulni. Nem sokkal ezután azonban behívták katonának, és angol hadifogságba esett. 1919-től kémiát tanult Marburgban. Ott dolgozott a vegyipari intézetben Karl Friedrich von Auwers(wd) vezetésével, s 1923. május 7-én le is doktorált.

Ugyanebben az évben tanársegédi állást kapott a Marburgi Egyetemen. Feleségül vette Waltraut Ernstet. 1926-os habilitációja után Hans Meerweinnél(wd) dolgozott vezető asszisztensként. 1932-ben a Braunschweigi Műszaki Főiskola tanszékvezetője és adjunktusa lett.

1933-ban az SA tagja lett.[1] 1937-ben Hermann Staudinger felvette Freiburg im Breisgau-i intézetébe; ugyanebben az évben Wittig csatlakozott az NSDAP-hoz.[2] 1939-ben köztisztviselő, 1944-től pedig a Tübingeni Egyetem professzora lett. 1956-tól a Heidelbergi Egyetem Szerves Kémiai Intézetének igazgatója volt.

Heidelberg városa díszpolgárává fogadta.

Tudományos eredményei

[szerkesztés]

Wittig kezdetben szerves gyökökkel foglalkozott. Hexafeniletánt állított elő, és kétgyökös szerkezetet feltételezett. Ezt a szerkezetet azonban nem sikerült megerősíteni. Fenil-lítiumot használt a fenilcsoportok bevezetésére. 1930-ban Karl Ziegler talált egy egyszerű módszert a fenil-lítium előállítására brómbenzolból és butil-lítiumból. Az anionos fenil-lítium nagyon erős fenilező szernek bizonyult, melyből brómbenzollal reagálva bifenil állítható elő. A szén-lítium kötés nagyon erősen polarizált. A rendelkezésre álló reakciók alapján Wittig dehidrobenzolt feltételezett (lásd a képet).

Dehidrobenzol képződése és átalakulása

Később érdeklődni kezdett más széncsoportok iránt, amelyek anionos pozitív töltéssel rendelkeznek. A tetrametil-ammóniumionokat fenil-lítiummal deprotonálta, és amin-ilideket kapott. Az ilid név a molekulában lévő iontöltést jelöli. Normális esetben a nitrogénnek csak három kötése van a szomszédos atomokhoz. A fenil-lítiummal végzett deprotonálás révén a pozitív nitrogénatom mellett egy negatív szénatom keletkezett. Ezek az ilidek könnyen addícionálnak poláris kötésekre. Az amin-ilidek benzofenon jelenlétében jól jellemzett sókat adnak, melyekben az ilid negatív töltésű szénatomja a pozitívan polarizált karbonilszénhez kapcsolódik. A foszfor nagyon hasonló a nitrogénhez. Már August Wilhelm von Hofmann is sikeres vizsgálatokat végzett aminokkal és foszfinokkal. Wittig is ezt az utat követte és sikerrel járt.

N,O só

A trifenilfoszfin és a metil-jodid reakciója kvaterner foszfóniumsót eredményez. Ezt a sót fenil-lítiummal deprotonálhatjuk, így ilén-trifenil-foszfin-metilént kapunk. A nitrogénnel ellentétben a metiléncsoport és a foszfor között kettős kötéssel rendelkező rezonanciaszerkezet is felírható az ilénre.

Wittig kémia

Ezt követően, 1954-ben Wittig felfedezte, hogy az ilént benzofenonnal reagáltatva difeniletén keletkezik, és trifenilfoszfin-oxid hasad ki. Ennek eredményeként a karbonil-oxigén helyébe a deprotonált trifenil-foszfin-metilén metiléncsoportja léphet. Más ilidsókat használva az egyszerű metiléncsoport helyett bonyolult szénszerkezetek is helyettesíthetik a karbonilcsoport oxigénatomját. 10 évvel Wittig felfedezése után már több mint 70 szabadalmat kértek a Wittig-reakciót alkalmazó anyagok átalakítására és természetes termékek szintézisére. Ő 57 évesen tette nagy felfedezését.

1950 körül doktoranduszával, Ulrich Schöllkopffal együtt kifejlesztett egy általánosan alkalmazható olefinszintézist, a róla elnevezett Wittig-reakciót; ezért 1979-ben megosztott kémiai Nobel-díjat kapott Herbert Charles Brownnal, aki a boránok területén dolgozott.

A Wittig-reakció segítségével állítják elő ipari méretekben többek között a retinolt (A-vitamint). Laboratóriumi méretekben ez az egyik legfontosabb reakció a C=C kettős kötések létrehozására. A karbonilvegyületeket és a foszfor-ilideket addíciós-eliminációs sorrendben reagáltatják egymással.

Róla nevezték el a Wittig-átrendeződést.

Elismerései

[szerkesztés]
  • 1953: Adolf von Baeyer-emlékérme
  • 1953: a Bajor Tudományos Akadémia levelező tagja
  • 1956: A Heidelbergi Tudományos Akadémia rendes tagja
  • 1962: Leopoldina Német Természettudományos Akadémia tagja[3]
  • 1967: Otto Hahn kémiai és fizikai díj
  • 1969: a Francia Tudományos Akadémia levelező tagja (1972-től külső tag)
  • 1972: Paul Karrer előadás
  • 1979: Kémiai Nobel-díj
  • 1980: a Német Szövetségi Köztársaság Nagy Érdemkeresztje csillaggal és szalaggal

Művei

[szerkesztés]
  • Preparatív kémia. Springer, Berlin, 1976 ISBN 3-540-07932-7
  • Sztereokémia. Akadémiai Kiadóvállalat, Lipcse, 1930
  • Az ate komplexek mint reakciót irányító intermedierek. Westdeutsches Verlag, Köln, 1966
  • Tanulmányok az a-oxidifenilről és a difenokinonok képződéséről. Egyetemi disszertáció, Marburg, 1923
  • A benzo-gamma-piron kifejlesztése. Habilitációs dolgozat, Marburg, 1926
  • Ulrich Schöllkopffal: A trifenil-foszfin-metilénről mint olefinképző reagensről. Ber. d. Dt. Chem. Ges. 87(9): 1318-1330, 1954

Irodalom

[szerkesztés]
  • Hans J. Bestmann: Wittig-kémia. Springer, Berlin, 1983 ISBN 3-540-11907-8
  • Ulrich Schöllkopf : Georg Wittig. in: Kémia korunkban . 197–, 158. o.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Ernst Klee: Das Personenlexikon zum Dritten Reich. Wer war was vor und nach 1945. Fischer Taschenbuch Verlag, második, átdolgozott kiadás, Frankfurt am Main, 2005 ISBN 978-3-596-16048-8, 683. o.
  2. ↑ Sibylle Wieland (szerk.): Heinrich Wieland: Naturforscher, Nobelpreisträger und Willstätters Uhr. Wiley-VCH-Verlag, Weinheim, 2008, 91. o.
  3. ↑ Mitgliederverzeichnis. (Hozzáférés: 2022. december 16.)

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Georg Wittig című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
  • Literatur von und über Georg Wittig
  • Informationen Wittig, Georg 1897– a worldcat.org-on (kiadványok mutatója)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Georg_Wittig&oldid=25605645”