„Kérődzők” változatai közötti eltérés

Kérődzők
	Evolúciós időszak: Kora eocén - jelen, 50–0 Ma PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N
	Fehérfarkú szarvas (Odocoileus virginianus)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Ruminantiamorpha; Spaulding et al., 2009
Alrend:	Ruminantia; Scopoli, 1777
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kérődzők témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kérődzők témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2022. december 14., 10:50-kori változata

A kérődzők (Ruminantia) az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó alrend.

A Ruminantiamorpha nevű klád egyetlen alrendje.

Leírásuk

Jellemző táplálkozási módjuk, amiről a taxon a nevét kapta, a kérődzés. Ennek során az állatok a tápanyagok elfogyasztása után az élelmet visszaöklendezik (visszakérődzik), majd újra elfogyasztják. Így az eledelt tehát kétszer rágják meg.

E táplálkozási mód során a bélcsatorna átváltozott. A gyomor rendesen négy részből áll, azaz összetett. A nyelőcső után a bendő (rumen) található, utána következik a recésgyomor (reticulum). A harmadik rész a leveles- vagy százrétű gyomor (omasus). Végül az igazi, oltógyomor (abomasus).

Elnevezéseik

A kérődzők többségének hímjét, nőstényét, illetve kicsinyét a bika, tehén (még nem ellett egyedek esetében szarvasféléknél régiesen ünő, a szarvasmarhánál pedig üsző) és borjú szavakkal jelöljük. Kivételt képeznek a tülkösszarvúak és a szarvasfélék egyes fajai. A kecskeformáknál a bak, nőstény és gida (lásd: kecskék, havasi kecske, zerge, vadkecske), illetve a kos, nőstény és bárány (régiesen olykor jerke) nevek használatosak (vadjuhok és juh, féljuhok, sörényes juh). Az őzek hímje a bak, nősténye a suta és a fiatal egyedeinek neve a gida.

Rendszerezés

Az alrend számos családjából ma már csak az alábbi 6 tartalmaz élő fajokat:

kancsilfélék (Tragulidae) H. Milne-Edwards, 1864
tülkösszarvúak (Bovidae) J. E. Gray, 1821
szarvasfélék (Cervidae) Goldfuss, 1820
pézsmaszarvasfélék (Moschidae) J. E. Gray, 1821
villásszarvúantilop-félék (Antilocapridae) J. E. Gray, 1866
zsiráffélék (Giraffidae) J. E. Gray, 1821

Források

Brehm: Az állatok világa

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 {{Taxobox
 | name = Kérődzők
-| fossil_range = Kora [[eocén]] - jelen
+| fossil_range = Kora [[eocén]] - jelen, {{evolúciós időszak|50|0}}
 | image = White-tailed deer.jpg
 | image_caption = [[Fehérfarkú szarvas]] ''(Odocoileus virginianus)''
@@ 41. sor: / 41. sor: @@
 == Elnevezéseik ==
-A kérődzők többségének [[hímnem (biológia)|hímjét]], [[nőnem (biológia)|nőstényét]], illetve kicsinyét a ''bika'', ''tehén'' (még nem ellett egyedek esetében szarvasféléknél régiesen ''ünő'', a szarvasmarhánál pedig ''üsző'') és ''borjú'' szavakkal jelöljük. Kivételt képeznek a [[tülkösszarvúak]] és a [[szarvasfélék]] egyes [[faj]]ai. A [[kecskeformák]]nál a ''bak'', ''nőstény'' és ''gida'' (lásd: [[vadkecske|kecskék]], [[havasi kecske]], [[zerge]], [[vadkecske]]), illetve a ''kos'', ''nőstény'' és ''bárány'' (régiesen olykor ''jerke'') nevek használatosak ([[vadjuh]]ok és [[juh]], [[féljuh]]ok, [[sörényes juh]]). Az [[őzek]] hímje a ''bak'', nősténye a ''suta'' és a fiatal egyedeinek neve a ''gida''.
+A kérődzők többségének [[hímnem (biológia)|hímjét]], [[nőnem (biológia)|nőstényét]], illetve kicsinyét a ''bika'', ''tehén'' (még nem ellett egyedek esetében szarvasféléknél régiesen ''ünő'', a szarvasmarhánál pedig ''üsző'') és ''borjú'' szavakkal jelöljük. Kivételt képeznek a [[tülkösszarvúak]] és a [[szarvasfélék]] egyes [[faj]]ai. A [[kecskeformák]]nál a ''bak'', ''nőstény'' és ''gida'' (lásd: [[vadkecske|kecskék]], [[havasi kecske]], [[zerge]], [[vadkecske]]), illetve a ''kos'', ''nőstény'' és ''bárány'' (régiesen olykor ''jerke'') nevek használatosak ([[vadjuhok]] és [[juh]], [[féljuhok]], [[sörényes juh]]). Az [[őzek]] hímje a ''bak'', nősténye a ''suta'' és a fiatal egyedeinek neve a ''gida''.
 == Rendszerezés ==
 Az alrend számos családjából ma már csak az alábbi 6 tartalmaz [[recens élőlény|élő fajokat]]:
-*[[kancsilfélék]] ''(Tragulidae)''
+*[[kancsilfélék]] ''(Tragulidae)'' H. Milne-Edwards, 1864
-*[[szarvasfélék]] ''(Cervidae)''
+*[[tülkösszarvúak]] ''(Bovidae)'' J. E. Gray, 1821
-*[[pézsmaszarvasfélék]] ''(Moschidae)''
+*[[szarvasfélék]] ''(Cervidae)'' Goldfuss, 1820
-*[[tülkösszarvúak]] ''(Bovidae)''
+*[[pézsmaszarvasfélék]] ''(Moschidae)'' J. E. Gray, 1821
+*[[villásszarvúantilop-félék]] ''(Antilocapridae)'' J. E. Gray, 1866
-*[[zsiráffélék]] ''(Giraffidae)''
+*[[zsiráffélék]] ''(Giraffidae)'' J. E. Gray, 1821
-*[[villásszarvúantilop-félék]] ''(Antilocapridae)''
 == Források ==
@@ 58. sor: / 58. sor: @@
 {{Taxonbar}}
 {{Portál|Biológia}}
-{{DEFAULTSORT:Kero~dzo~k}}
 [[Kategória:Kérődzők| ]]