„Kérődzők” változatai közötti eltérés

Kérődzők
	Evolúciós időszak: Kora eocén - jelen, 50–0 Ma PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N
	Fehérfarkú szarvas (Odocoileus virginianus)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Ruminantiamorpha; Spaulding et al., 2009
Alrend:	Ruminantia; Scopoli, 1777
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kérődzők témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kérődzők témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2022. december 14., 10:50-kori változata

A kérődzők (Ruminantia) az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó alrend.

A Ruminantiamorpha nevű klád egyetlen alrendje.

Leírásuk

Jellemző táplálkozási módjuk, amiről a taxon a nevét kapta, a kérődzés. Ennek során az állatok a tápanyagok elfogyasztása után az élelmet visszaöklendezik (visszakérődzik), majd újra elfogyasztják. Így az eledelt tehát kétszer rágják meg.

E táplálkozási mód során a bélcsatorna átváltozott. A gyomor rendesen négy részből áll, azaz összetett. A nyelőcső után a bendő (rumen) található, utána következik a recésgyomor (reticulum). A harmadik rész a leveles- vagy százrétű gyomor (omasus). Végül az igazi, oltógyomor (abomasus).

Elnevezéseik

A kérődzők többségének hímjét, nőstényét, illetve kicsinyét a bika, tehén (még nem ellett egyedek esetében szarvasféléknél régiesen ünő, a szarvasmarhánál pedig üsző) és borjú szavakkal jelöljük. Kivételt képeznek a tülkösszarvúak és a szarvasfélék egyes fajai. A kecskeformáknál a bak, nőstény és gida (lásd: kecskék, havasi kecske, zerge, vadkecske), illetve a kos, nőstény és bárány (régiesen olykor jerke) nevek használatosak (vadjuhok és juh, féljuhok, sörényes juh). Az őzek hímje a bak, nősténye a suta és a fiatal egyedeinek neve a gida.

Rendszerezés

Az alrend számos családjából ma már csak az alábbi 6 tartalmaz élő fajokat:

kancsilfélék (Tragulidae) H. Milne-Edwards, 1864
tülkösszarvúak (Bovidae) J. E. Gray, 1821
szarvasfélék (Cervidae) Goldfuss, 1820
pézsmaszarvasfélék (Moschidae) J. E. Gray, 1821
villásszarvúantilop-félék (Antilocapridae) J. E. Gray, 1866
zsiráffélék (Giraffidae) J. E. Gray, 1821

Források

Brehm: Az állatok világa

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 {{Taxobox
 | name = Kérődzők
-| fossil_range = Késő [[eocén]] - jelenkor
+| fossil_range = Kora [[eocén]] - jelen, {{evolúciós időszak|50|0}}
 | image = White-tailed deer.jpg
-| image_caption = ''Odocoileus virginianus''
+| image_caption = [[Fehérfarkú szarvas]] ''(Odocoileus virginianus)''
 | regnum = [[Állatok]] ''(Animalia)''
 | phylum = [[Gerinchúrosok]] ''(Chordata)''
@@ 10. sor: / 10. sor: @@
 | classis = [[Emlősök]] ''(Mammalia)''
 | subclassis = [[Elevenszülő emlősök]] ''(Theria)''
-| infraclassis+ = [[Eutheria]]
+| infraclassis+ = ''[[Eutheria]]''
 | infraclassis = [[Méhlepényesek]] ''(Placentalia)''
-| superordo = [[Laurasiatheria]]
+| superordo = ''[[Laurasiatheria]]''
-| ordo+ = [[Cetartiodactyla]]
+| ordo+++ = ''[[Scrotifera]]''
+| ordo++ = ''[[Ferungulata]]''
+| ordo+ = [[Patások]] ''(Ungulata)''
 | ordo = [[Párosujjú patások]] ''(Artiodactyla)''
-| subordo = '''Kérődzők''' ''(Ruminantia)''
+| subordo+++ = ''[[Artiofabula]]''
+| subordo++ = ''[[Cetruminantia]]''
-| subdivision_ranks = [[Család (rendszertan)|Családok]]
+| subordo+ = '''''Ruminantiamorpha'''''
-| subdivision =
+| subordo+_authority = Spaulding et al., 2009
-*''[[Bovidae]]''
+| subordo = '''''Ruminantia'''''
-*''[[Cervidae]]''
+| subordo_authority = [[Giovanni Antonio Scopoli|Scopoli]], 1777
-*''[[Moschidae]]''
+| synonyms =
-*''[[Tragulidae]]''
+| range_map =
-*''[[Giraffidae]]''
+| range_map_caption = Elterjedési területük
-*''[[Antilocapridae]]''
 | wikispecies = Ruminantia
 | wikicommonscat = Ruminantia
 }}
+A '''kérődzők''' ''(Ruminantia)'' az [[emlősök]] ''(Mammalia)'' [[osztály (rendszertan)|osztályába]] és a [[párosujjú patások]] ''(Artiodactyla)'' [[rend (rendszertan)|rendjébe]] tartozó [[rend (rendszertan)|alrend]].
+A ''Ruminantiamorpha'' nevű klád egyetlen alrendje.
-A '''kérődzők azok közé tartoznak mint például Morzsa Rómeó aki minden órán szokott kérődzni.'''
-==Leírásuk==
+== Leírásuk ==
 [[Kép:Abomasum-en.svg|balra|bélyegkép|200px|Szarvasmarha gyomra]]
-Jellemző táplálkozási módjuk, amiről a [[taxon]] a nevét kapta, a ''kérődzés''. Ennek során az [[állatok]] a tápanyagok elfogyasztása után az élelmet visszaöklendezik (visszakérődzik), majd újra elfogyasztják. Így az eledelt tehát kétszer rágják meg.
+Jellemző táplálkozási módjuk, amiről a [[taxon]] a nevét kapta, a ''kérődzés''. Ennek során az állatok a tápanyagok elfogyasztása után az élelmet visszaöklendezik (visszakérődzik), majd újra elfogyasztják. Így az eledelt tehát kétszer rágják meg.
 E táplálkozási mód során a [[Emésztőrendszer|bélcsatorna]] átváltozott. A gyomor rendesen négy részből áll, azaz összetett. A [[nyelőcső]] után a [[bendő]] ''(rumen)'' található, utána következik a [[recésgyomor]] ''(reticulum)''. A harmadik rész a leveles- vagy [[százrétű gyomor]] ''(omasus)''. Végül az igazi, [[oltógyomor]] ''(abomasus)''.
-==Elnevezéseik==
+== Elnevezéseik ==
-A kérődzők többségének [[hímnem (biológia)|hímjét]], [[nőnem (biológia)|nőstényét]], illetve kicsinyét a ''bika'', ''tehén'' (még nem ellett egyedek esetében szarvasféléknél régiesen ''ünő'', a szarvasmarhánál pedig ''üsző'') és ''borjú'' szavakkal jelöljük. Kivételt képeznek a [[tülkösszarvúak]] és a [[szarvasfélék]] egyes [[faj]]ai. A [[kecskeformák]]nál a ''bak'', ''nőstény'' és ''gida'' (lásd: [[kecskék]], [[havasi kecske]], [[zerge]], [[vadkecske]]), illetve a ''kos'', ''nőstény'' és ''bárány'' (régiesen olykor ''jerke'') nevek használatosak ([[vadjuh]]ok és [[juh]], [[féljuh]]ok, [[sörényes juh]]). Az [[őz]]ek hímje a ''bak'', nősténye a ''suta'' és a fiatal egyedeinek neve a ''gida''.
+A kérődzők többségének [[hímnem (biológia)|hímjét]], [[nőnem (biológia)|nőstényét]], illetve kicsinyét a ''bika'', ''tehén'' (még nem ellett egyedek esetében szarvasféléknél régiesen ''ünő'', a szarvasmarhánál pedig ''üsző'') és ''borjú'' szavakkal jelöljük. Kivételt képeznek a [[tülkösszarvúak]] és a [[szarvasfélék]] egyes [[faj]]ai. A [[kecskeformák]]nál a ''bak'', ''nőstény'' és ''gida'' (lásd: [[vadkecske|kecskék]], [[havasi kecske]], [[zerge]], [[vadkecske]]), illetve a ''kos'', ''nőstény'' és ''bárány'' (régiesen olykor ''jerke'') nevek használatosak ([[vadjuhok]] és [[juh]], [[féljuhok]], [[sörényes juh]]). Az [[őzek]] hímje a ''bak'', nősténye a ''suta'' és a fiatal egyedeinek neve a ''gida''.
 == Rendszerezés ==
+Az alrend számos családjából ma már csak az alábbi 6 tartalmaz [[recens élőlény|élő fajokat]]:
-Az alrendbe az alábbi családok tartoznak
+*[[kancsilfélék]] ''(Tragulidae)'' H. Milne-Edwards, 1864
-* [[Tülkösszarvúak]] vagy antilopfélék ''(Bovidae)'', 140 faj
-* [[Szarvasfélék]] ''(Cervidae)'', 55 faj
+*[[tülkösszarvúak]] ''(Bovidae)'' J. E. Gray, 1821
-* [[Pézsmaszarvasfélék]] ''(Moschidae)'', 7 faj
+*[[szarvasfélék]] ''(Cervidae)'' Goldfuss, 1820
-* [[Kancsilfélék]] ''(Tragulidae)'', 8 faj
+*[[pézsmaszarvasfélék]] ''(Moschidae)'' J. E. Gray, 1821
+*[[villásszarvúantilop-félék]] ''(Antilocapridae)'' J. E. Gray, 1866
-* [[Zsiráffélék]] ''(Giraffidae)'', 2 faj
+*[[zsiráffélék]] ''(Giraffidae)'' J. E. Gray, 1821
-* [[Villásszarvúantilop-félék]] ''(Antilocapridae)'', 1 faj
-==Forrás==
+== Források ==
 *[http://mek.oszk.hu/03400/03408/html/168a.html Brehm: Az állatok világa]
+{{Taxonbar}}
-{{DEFAULTSORT:Kero~dzo~k}}
+{{Portál|Biológia}}
-[[Kategória:Párosujjú patások| ]]
+[[Kategória:Kérődzők| ]]
 [[Kategória:Emlősalrendek]]