„Modellvasút” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bp. cseréje Budapestre |
|||
(26 közbenső módosítás, amit 21 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{kronológia}} |
{{kronológia}} |
||
{{összevon|Terepasztal|a}} |
|||
⚫ | |||
[[Fájl:Modelisme-ferroviaire-echangeur.jpg|bélyegkép|300px|Vasúti-terepasztal]] |
[[Fájl:Modelisme-ferroviaire-echangeur.jpg|bélyegkép|300px|Vasúti-terepasztal]] |
||
'''modellvasút''': A vasútüzem egészének, vagy egyes részeinek (vasúti járművek, vasúti pálya, üzemi berendezések) megfelelő léptékű modellje. |
'''modellvasút''': A ''vasútüzem'' egészének, vagy egyes részeinek (vasúti járművek, vasúti pálya, üzemi berendezések) ''megfelelő léptékű modellje''. |
||
A modellvasút a [[vasútmodellezés]] |
A modellvasút hobbitevékenységként a [[vasútmodellezés]] eszköze, végeredménye. |
||
== A modellvasút és a vasútmodellezés története == |
== A modellvasút és a vasútmodellezés története == |
||
8. sor: | 10. sor: | ||
[[Anglia|Angliában]] [[1823]]-ban megkezdi hódító útját a "tüzes gép" azaz a [[gőzmozdony]]. Megkezdődik a [[vasút|vasutak]] építése. [[1835]]-ben az európai kontinens első vasútjai már működnek [[Belgium]]ban, [[Németország]]ban. Ekkor már a gyerekek is vonatot húznak [[madzag]]on maguk után. |
[[Anglia|Angliában]] [[1823]]-ban megkezdi hódító útját a "tüzes gép" azaz a [[gőzmozdony]]. Megkezdődik a [[vasút|vasutak]] építése. [[1835]]-ben az európai kontinens első vasútjai már működnek [[Belgium]]ban, [[Németország]]ban. Ekkor már a gyerekek is vonatot húznak [[madzag]]on maguk után. |
||
* [[1879]]-ben volt az első játék-kiállítás, ahol számos cég mutatott be játékvasutat. |
* [[1879]]-ben volt az első játék-kiállítás, ahol számos cég mutatott be játékvasutat. |
||
* [[1891]]-től a [[vágány]]ok méretarányait a Märklin [[cég]] ajánlására egységesítik a játékgyártó cégek. A nemzetközi irodalom e dátumot tartja a vasútmodell születésnapjának, mivel ekkor kerül piacra az első olyan vasútmodell készlet, ami olyan méretarányos pályán gördül, melyet kompatibilis vágány-elemekkel eleve bővíthetőre terveztek. |
* [[1891]]-től a [[vágány]]ok méretarányait a Märklin [[cég]] ajánlására egységesítik a játékgyártó cégek. A nemzetközi irodalom e dátumot tartja a vasútmodell születésnapjának, mivel ekkor kerül piacra az első olyan vasútmodell készlet, ami olyan méretarányos pályán gördül, melyet kompatibilis vágány-elemekkel eleve bővíthetőre terveztek. |
||
* Az első hivatalos méretarány az 1:32 |
* Az első hivatalos méretarány az 1:32 – Spur1-es lépték. |
||
* Ebben az évben jelenik meg az első játékvasúti váltó<ref>hivatalosan kitérőnek nevezik, de a modellezésben így honosodott meg.</ref> |
* Ebben az évben jelenik meg az első játékvasúti váltó<ref>hivatalosan kitérőnek nevezik, de a modellezésben így honosodott meg.</ref> |
||
* [[1932]]-től kezdenek [[modellsín]]eket gyártani, addig különböző méretarányú, robusztus méretű, vasúti sínre csak funkciójában hasonlító pályát használtak. |
* [[1932]]-től kezdenek [[modellsín]]eket gyártani, addig különböző méretarányú, robusztus méretű, vasúti sínre csak funkciójában hasonlító pályát használtak. |
||
Az első játékmozdonyok hajtás nélküliek voltak. Később a modellek hajtásaként óraművet vagy spirituszégőt használtak. Utóbbiak a nyílt láng és a forró gőz miatt tűzveszélyesek voltak. A technika fejlődésével rövidesen megjelentek a villanymotor hajtotta játékvasutak is. Ezek eleinte váltó- később, az elektronika fejlődésével, egyenáramú kivitelben készültek. |
Az első játékmozdonyok hajtás nélküliek voltak. Később a modellek hajtásaként óraművet vagy spirituszégőt használtak. Utóbbiak a nyílt láng és a forró gőz miatt tűzveszélyesek voltak. A technika fejlődésével rövidesen megjelentek a villanymotor hajtotta játékvasutak is. Ezek eleinte váltó- később, az elektronika fejlődésével, egyenáramú kivitelben készültek. |
||
A korai vasútmodellek nem voltak léptékhelyesek, a méretarányok fokozatosan váltak egyre meghatározóbbá a vasútmodellezésben. |
A korai vasútmodellek nem voltak léptékhelyesek, a méretarányok fokozatosan váltak egyre meghatározóbbá a vasútmodellezésben. |
||
* A tüzeléssel működő játékmozdonyok az [[1920 |
* A tüzeléssel működő játékmozdonyok az [[1920-as évek]] végéig élték fénykorukat. Az utolsó HR 4921 típusú 2c1 tengelyelrendezésű, [[Heusinger-vezérlés]]ű, 1-es építésű nagyságú spirituszégős [[gőzmozdony]] [[1937]]-ben épült.(A közelmúltban a MARKLIN újra gyárt gőzüzemű mozdonyokat, ezek azonban áruk és kidolgozottságuk alapján nem annyira a játék- inkább a modellvasút kategóriájába tartoznak.) |
||
* A feljegyzések szerint már [[1850]]-ben voltak [[villamos áram]]mal működtetett játékvasutak. |
* A feljegyzések szerint már [[1850]]-ben voltak [[villamos áram]]mal működtetett játékvasutak. |
||
* [[1897]]-ben megkezdődött az un. [[erősáram]]ú táplálás. Ez életveszélyes volt. Hatóságilag csak [[hálózat]]ról [[feszültség átalakítás|feszültségátalakító]] közbeiktatásával, [[kisfeszültség]]ről engedélyezték üzemeltetését. |
* [[1897]]-ben megkezdődött az un. [[erősáram]]ú táplálás. Ez életveszélyes volt. Hatóságilag csak [[hálózat]]ról [[feszültség átalakítás|feszültségátalakító]] közbeiktatásával, [[kisfeszültség]]ről engedélyezték üzemeltetését. |
||
* [[1897]]-től MEISTER & MERTIG cég először alkalmazott szigetelt kereket. |
* [[1897]]-től MEISTER & MERTIG cég először alkalmazott szigetelt kereket. |
||
* A vontatott járművek (kocsik) fejlődése egyszerűbb volt. A kezdetekben a [[méretarány]] nélküli gyártás az [[1950 |
* A vontatott járművek (kocsik) fejlődése egyszerűbb volt. A kezdetekben a [[méretarány]] nélküli gyártás az [[1950-es évek]]ig megmaradt. A [[vasúti jelzők]] között az alakjelző egyeduralkodó volt. [[Méret]]eik nem voltak valósághűek. A játékvasutakhoz különféle [[építmény]]ek ([[felvételi épület]]ek, [[őrház]]ak, [[híd|hidak]], [[fűtőház]]ak) is épültek. |
||
Az 1950-es évekig a vasútmodellek elsősorban gyermekjátéknak készültek. A modellek |
Az 1950-es évekig a vasútmodellek elsősorban gyermekjátéknak készültek. A modellek külleme leegyszerűsített, stilizált volt.(Eddigiek alól kivételt jelentenek a vasúti tanműhelyek valóban kivételesen pontos, méretarányos, és néha működőképes járműmodelljei, melyek elsősorban oktatási célokat szolgáltak, vagy vizsgadarabok voltak. Pl: a Közlekedési Múzeum 1:5 léptékű mozdonygyűjteménye) |
||
=== A mai értelemben vett vasútmodellezés kezdete === |
=== A mai értelemben vett vasútmodellezés kezdete === |
||
29. sor: | 30. sor: | ||
A modellhűség is sokat javult. Megkezdődött a [[fényjelző]]k gyártása. |
A modellhűség is sokat javult. Megkezdődött a [[fényjelző]]k gyártása. |
||
Összefoglalva az [[1940 |
Összefoglalva az [[1940-es évek]] elejére a játékvasutakat már olyan [[minőség]]ben és [[választék]]ban gyártották, hogy velük a nagyvasúti [[üzem]] kicsinyített mása már megvalósítható volt. |
||
== Vasútmodellezés == |
== Vasútmodellezés == |
||
A [[vasútmodellezés]] olyan tevékenység, amelyet saját örömünkre, szórakozásként folytatunk |
A [[vasútmodellezés]] olyan tevékenység, amelyet saját örömünkre, szórakozásként folytatunk (vö:[[hobbi]]). Célja a [[vasút]]i üzem egészének, vagy valamely részletének a [[modellezés]]e saját mércénk szerinti [[tökéletesség]]gel és [[kompromisszum]]okkal, vagy modellező szervezetek által összeállított szabványok, ajánlások alapján. |
||
=== A vasútmodellezés részterületei === |
=== A vasútmodellezés részterületei === |
||
40. sor: | 41. sor: | ||
** [[pályaelem]]ek és [[jelző]]k közötti kapcsolat létrehozása,, a [[vonatbefolyásolás]] megvalósítása a nagyvasút szabályai alapján. |
** [[pályaelem]]ek és [[jelző]]k közötti kapcsolat létrehozása,, a [[vonatbefolyásolás]] megvalósítása a nagyvasút szabályai alapján. |
||
** Mindezek együttes megvalósítása a [[terepasztal]] építés, illetve a terepasztal vasútüzem szabályai szerinti működtetése. |
** Mindezek együttes megvalósítása a [[terepasztal]] építés, illetve a terepasztal vasútüzem szabályai szerinti működtetése. |
||
* '''vasútüzemi létesítmények modellezése''': [[vasút]]i [[épület]]ek, [[fűtőház]]ak, [[fordítókorong]]ok, [[jelző]]k, [[híd]] |
* '''vasútüzemi létesítmények modellezése''': [[vasút]]i [[épület]]ek, [[fűtőház]]ak, [[fordítókorong]]ok, [[jelző]]k, [[híd|hidak]], [[alagút|alagut]]ak, egyéb tereptárgyak és figurák készítése, építése. |
||
* '''járművek modellezése''': normál- és [[keskeny nyomtávolság]]ú [[mozdony]]ok, [[vagon|kocsik]] [[város]]i vasút modellek építése, átépítése, frizirozás(= gyári modellek kiegészítése további [[élethűség]]et követő [[alkatrész]]ekkel) |
* '''járművek modellezése''': normál- és [[keskeny nyomtávolság]]ú [[mozdony]]ok, [[vagon|kocsik]], [[város]]i vasút modellek építése, átépítése, frizirozás(= gyári modellek kiegészítése további [[élethűség]]et követő [[alkatrész]]ekkel) |
||
* '''virtuális vasút''': A fentiek megvalósítása teljes egészében számítógépes felületen, erre alkalmas szoftverek felhasználásával |
* '''virtuális vasút''': A fentiek megvalósítása teljes egészében számítógépes felületen, erre alkalmas szoftverek felhasználásával |
||
47. sor: | 48. sor: | ||
A vasútmodellek gyűjtése nem tartozik szorosan a vasútmodellezés [[témakör]]ébe. Minden vasútmodellező azonban potenciális gyűjtő is, mert előbb vagy utóbb lehetetlen lesz valamennyi modelljét a [[terepasztal]]ra helyezni, illetve üzemeltetni. |
A vasútmodellek gyűjtése nem tartozik szorosan a vasútmodellezés [[témakör]]ébe. Minden vasútmodellező azonban potenciális gyűjtő is, mert előbb vagy utóbb lehetetlen lesz valamennyi modelljét a [[terepasztal]]ra helyezni, illetve üzemeltetni. |
||
A gyűjtéshez nagyobb anyagi [[erőforrás]]ok kellenek. Az sem kizárt, hogy a [[szabadidő]] szűkössége miatt lesz valaki gyűjtő. Ez megalapozhatja a későbbi |
A gyűjtéshez nagyobb anyagi [[erőforrás]]ok kellenek. Az sem kizárt, hogy a [[szabadidő]] szűkössége miatt lesz valaki gyűjtő. Ez megalapozhatja a későbbi aktív modellező tevékenységet. A gyűjtő egy idő múlva modelltörténeti ritkaságok után kezd el kutatni. Manapság egy-egy ritkább játékmozdonyért vagy vasúti kocsikért kisebb [[vagyon]]okat is kifizetnek azok ritkasága miatt. |
||
== Lásd még == |
|||
== Kapcsolódó szócikkek == |
|||
* [[Vasútmodellezés]] |
* [[Vasútmodellezés]] |
||
* [[Vasútmodellezés (könyv)]] |
* [[Vasútmodellezés (könyv)]] |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
{{ |
{{jegyzetek}} |
||
== Források == |
== Források == |
||
* Gerhard Trost: Modellvasút Budapest, 1972. ETO: 689 :625 6251/2 |
* Gerhard Trost: Modellvasút Budapest, 1972. ETO: 689 :625 6251/2 |
||
* Gerhard Trost: Vasútmodellezés Budapest, 1975. ISBN |
* Gerhard Trost: Vasútmodellezés Budapest, 1975. {{ISBN|963 10 07928}} |
||
* Károly Imre: Vasútmodellezés Budapest, 1986. ISBN |
* Károly Imre: Vasútmodellezés Budapest, 1986. {{ISBN|963-11-5028-3}} |
||
* Linzbauer Tamás: Vasútmodellezés Budapest, 1986. ISBN |
* Linzbauer Tamás: Vasútmodellezés Budapest, 1986. {{ISBN|963-10-6824-2}} |
||
* Petrik Ottó: Vasútmodellezés(Járművek). /Modellezők Könyvtára/. |
* Petrik Ottó: Vasútmodellezés(Járművek). /Modellezők Könyvtára/. Budapest, 1969. |
||
== |
== További információk == |
||
* {{cite web |url=http://vasutmodellezes.lap.hu/ |title=Vasútmodellezés.lap.hu |publisher=vasutmodellezes.lap.hu |accessdate=2010-04-22 |
* {{cite web |url=http://vasutmodellezes.lap.hu/ |title=Vasútmodellezés.lap.hu |publisher=vasutmodellezes.lap.hu |accessdate=2010-04-22}} |
||
* {{cite web |url=http://szvk.fw.hu/ |title=Szekszárdi Vasútmodellező Klub oldala |publisher=szvk.fw.hu |accessdate=2010-04-22 |
* {{cite web |url=http://szvk.fw.hu/ |title=Szekszárdi Vasútmodellező Klub oldala |publisher=szvk.fw.hu |accessdate=2010-04-22}} |
||
* {{cite web |url=http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9130964&token=ef40cc2e6291c900a2ee9e637762180a |title=Modellvasút építés - Index Fórum |publisher=forum.index.hu |accessdate=2010-04-22 |
* {{cite web |url=http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9130964&token=ef40cc2e6291c900a2ee9e637762180a |title=Modellvasút építés - Index Fórum |publisher=forum.index.hu |accessdate=2010-04-22}} |
||
* {{cite web |url=http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9150665 |title=Vasútmodellező Klubok topikja - Index Fórum |publisher=forum.index.hu |accessdate=2010-04-22 |
* {{cite web |url=http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9150665 |title=Vasútmodellező Klubok topikja - Index Fórum |publisher=forum.index.hu |accessdate=2010-04-22}} |
||
* {{cite web |url=http://www.eagent.hu/terepasztal/ |title=Modellvasút terepasztal - Ritter Rudolf |publisher=www.eagent.hu |accessdate=2010-04-22 }} |
* {{cite web |url=http://www.eagent.hu/terepasztal/ |title=Modellvasút terepasztal - Ritter Rudolf |publisher=www.eagent.hu |accessdate=2010-04-22 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100111041107/http://www.eagent.hu/terepasztal/# |archivedate=2010-01-11 }} |
||
* {{cite web |url=http://trainmodeller.freeblog.hu/ |title=The Train Modeller's blog |publisher=trainmodeller.freeblog.hu |accessdate=2010-04-22 }} |
* {{cite web |url=http://trainmodeller.freeblog.hu/ |title=The Train Modeller's blog |publisher=trainmodeller.freeblog.hu |accessdate=2010-04-22 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090201080408/http://trainmodeller.freeblog.hu/# |archivedate=2009-02-01 }} |
||
{{portál|Vasút}} |
|||
⚫ | |||
[[Kategória:Vasútmodellezés]] |
|||
{{Link FA|fr}} |
|||
[[en:Rail transport modelling]] |
|||
[[bg:Жп моделизъм]] |
|||
[[cs:Modelová železnice]] |
|||
[[da:Modeltog]] |
|||
[[de:Modelleisenbahn]] |
|||
[[eo:Makettrajno]] |
|||
[[es:Tren eléctrico]] |
|||
[[fi:Pienoisrautatie]] |
|||
[[fr:Modélisme ferroviaire]] |
|||
[[he:דגמי רכבות]] |
|||
[[it:Modellismo ferroviario]] |
|||
[[ja:鉄道模型]] |
|||
[[mk:Железничко моделарство]] |
|||
[[nl:Modeltrein]] |
|||
[[nn:Modelljarnbane]] |
|||
[[no:Modelljernbane]] |
|||
[[pl:Modelarstwo kolejowe]] |
|||
[[pt:Ferromodelismo]] |
|||
[[ru:Железнодорожный моделизм]] |
|||
[[sr:Железничко моделарство]] |
|||
[[sv:Modelljärnväg]] |
|||
[[zh:鐵道模型]] |
A lap jelenlegi, 2022. december 4., 17:51-kori változata
|
Ez a szócikk vagy szakasz kronológiát használ folyó szöveg helyett. „A cikkek formája a természetes, folyamatos próza.” (Lásd Stilisztikai útmutató.) Kérjük, segíts átírni a szócikket folyó szöveggé! |
Ezt a szócikket össze kellene dolgozni a Terepasztal szócikkel. |
Ezt a szócikket össze kellene dolgozni a Vasútmodellezés szócikkel. |
modellvasút: A vasútüzem egészének, vagy egyes részeinek (vasúti járművek, vasúti pálya, üzemi berendezések) megfelelő léptékű modellje. A modellvasút hobbitevékenységként a vasútmodellezés eszköze, végeredménye.
A modellvasút és a vasútmodellezés története
[szerkesztés]Gyermekjátékból modellvasút
[szerkesztés]Angliában 1823-ban megkezdi hódító útját a "tüzes gép" azaz a gőzmozdony. Megkezdődik a vasutak építése. 1835-ben az európai kontinens első vasútjai már működnek Belgiumban, Németországban. Ekkor már a gyerekek is vonatot húznak madzagon maguk után.
- 1879-ben volt az első játék-kiállítás, ahol számos cég mutatott be játékvasutat.
- 1891-től a vágányok méretarányait a Märklin cég ajánlására egységesítik a játékgyártó cégek. A nemzetközi irodalom e dátumot tartja a vasútmodell születésnapjának, mivel ekkor kerül piacra az első olyan vasútmodell készlet, ami olyan méretarányos pályán gördül, melyet kompatibilis vágány-elemekkel eleve bővíthetőre terveztek.
- Az első hivatalos méretarány az 1:32 – Spur1-es lépték.
- Ebben az évben jelenik meg az első játékvasúti váltó[1]
- 1932-től kezdenek modellsíneket gyártani, addig különböző méretarányú, robusztus méretű, vasúti sínre csak funkciójában hasonlító pályát használtak.
Az első játékmozdonyok hajtás nélküliek voltak. Később a modellek hajtásaként óraművet vagy spirituszégőt használtak. Utóbbiak a nyílt láng és a forró gőz miatt tűzveszélyesek voltak. A technika fejlődésével rövidesen megjelentek a villanymotor hajtotta játékvasutak is. Ezek eleinte váltó- később, az elektronika fejlődésével, egyenáramú kivitelben készültek. A korai vasútmodellek nem voltak léptékhelyesek, a méretarányok fokozatosan váltak egyre meghatározóbbá a vasútmodellezésben.
- A tüzeléssel működő játékmozdonyok az 1920-as évek végéig élték fénykorukat. Az utolsó HR 4921 típusú 2c1 tengelyelrendezésű, Heusinger-vezérlésű, 1-es építésű nagyságú spirituszégős gőzmozdony 1937-ben épült.(A közelmúltban a MARKLIN újra gyárt gőzüzemű mozdonyokat, ezek azonban áruk és kidolgozottságuk alapján nem annyira a játék- inkább a modellvasút kategóriájába tartoznak.)
- A feljegyzések szerint már 1850-ben voltak villamos árammal működtetett játékvasutak.
- 1897-ben megkezdődött az un. erősáramú táplálás. Ez életveszélyes volt. Hatóságilag csak hálózatról feszültségátalakító közbeiktatásával, kisfeszültségről engedélyezték üzemeltetését.
- 1897-től MEISTER & MERTIG cég először alkalmazott szigetelt kereket.
- A vontatott járművek (kocsik) fejlődése egyszerűbb volt. A kezdetekben a méretarány nélküli gyártás az 1950-es évekig megmaradt. A vasúti jelzők között az alakjelző egyeduralkodó volt. Méreteik nem voltak valósághűek. A játékvasutakhoz különféle építmények (felvételi épületek, őrházak, hidak, fűtőházak) is épültek.
Az 1950-es évekig a vasútmodellek elsősorban gyermekjátéknak készültek. A modellek külleme leegyszerűsített, stilizált volt.(Eddigiek alól kivételt jelentenek a vasúti tanműhelyek valóban kivételesen pontos, méretarányos, és néha működőképes járműmodelljei, melyek elsősorban oktatási célokat szolgáltak, vagy vizsgadarabok voltak. Pl: a Közlekedési Múzeum 1:5 léptékű mozdonygyűjteménye)
A mai értelemben vett vasútmodellezés kezdete
[szerkesztés]A játékvasút valódi, részlethelyes modellvasúttá alakulásának lehetőségei az első világháború után nyíltak meg. A játékgyártók rájöttek, hogy a kisebb lakásokban a kisebb méretű játékok jobban elférnek, illetve ugyanazon a helyen több pályaelemet tudnak elhelyezni. Így jött létre az 1-es méret után a nullás (spur 0 M=1:45), majd 1935-ben – szintén MARKLIN kezdeményezésre – a fél nullás (spur Halb0 vagy ahogyan ma ismerik: H0) méretarány.
Matematikailag a H0 méretaránya M=1:90 lenne, de a korabeli gyártósorokkal kényelmesebb és gazdaságosabb volt az 1:87 léptékkel építeni, így a mai napig ez az érték a H0 méret hivatalos méretaránya. 1935-ben alkották meg az azóta is elterjedtebb egyenáramú táplálási rendszert is.
A modellhűség is sokat javult. Megkezdődött a fényjelzők gyártása. Összefoglalva az 1940-es évek elejére a játékvasutakat már olyan minőségben és választékban gyártották, hogy velük a nagyvasúti üzem kicsinyített mása már megvalósítható volt.
Vasútmodellezés
[szerkesztés]A vasútmodellezés olyan tevékenység, amelyet saját örömünkre, szórakozásként folytatunk (vö:hobbi). Célja a vasúti üzem egészének, vagy valamely részletének a modellezése saját mércénk szerinti tökéletességgel és kompromisszumokkal, vagy modellező szervezetek által összeállított szabványok, ajánlások alapján.
A vasútmodellezés részterületei
[szerkesztés]- vasúti üzem modellezése:
- pálya, üzemi berendezések építése, biztosító berendezések működésének modellezése
- pályaelemek és jelzők közötti kapcsolat létrehozása,, a vonatbefolyásolás megvalósítása a nagyvasút szabályai alapján.
- Mindezek együttes megvalósítása a terepasztal építés, illetve a terepasztal vasútüzem szabályai szerinti működtetése.
- vasútüzemi létesítmények modellezése: vasúti épületek, fűtőházak, fordítókorongok, jelzők, hidak, alagutak, egyéb tereptárgyak és figurák készítése, építése.
- járművek modellezése: normál- és keskeny nyomtávolságú mozdonyok, kocsik, városi vasút modellek építése, átépítése, frizirozás(= gyári modellek kiegészítése további élethűséget követő alkatrészekkel)
- virtuális vasút: A fentiek megvalósítása teljes egészében számítógépes felületen, erre alkalmas szoftverek felhasználásával
Vasútmodellek gyűjtése
[szerkesztés]A vasútmodellek gyűjtése nem tartozik szorosan a vasútmodellezés témakörébe. Minden vasútmodellező azonban potenciális gyűjtő is, mert előbb vagy utóbb lehetetlen lesz valamennyi modelljét a terepasztalra helyezni, illetve üzemeltetni.
A gyűjtéshez nagyobb anyagi erőforrások kellenek. Az sem kizárt, hogy a szabadidő szűkössége miatt lesz valaki gyűjtő. Ez megalapozhatja a későbbi aktív modellező tevékenységet. A gyűjtő egy idő múlva modelltörténeti ritkaságok után kezd el kutatni. Manapság egy-egy ritkább játékmozdonyért vagy vasúti kocsikért kisebb vagyonokat is kifizetnek azok ritkasága miatt.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ hivatalosan kitérőnek nevezik, de a modellezésben így honosodott meg.
Források
[szerkesztés]- Gerhard Trost: Modellvasút Budapest, 1972. ETO: 689 :625 6251/2
- Gerhard Trost: Vasútmodellezés Budapest, 1975. ISBN 963 10 07928
- Károly Imre: Vasútmodellezés Budapest, 1986. ISBN 963-11-5028-3
- Linzbauer Tamás: Vasútmodellezés Budapest, 1986. ISBN 963-10-6824-2
- Petrik Ottó: Vasútmodellezés(Járművek). /Modellezők Könyvtára/. Budapest, 1969.
További információk
[szerkesztés]- Vasútmodellezés.lap.hu. vasutmodellezes.lap.hu. (Hozzáférés: 2010. április 22.)
- Szekszárdi Vasútmodellező Klub oldala. szvk.fw.hu. (Hozzáférés: 2010. április 22.)
- Modellvasút építés - Index Fórum. forum.index.hu. (Hozzáférés: 2010. április 22.)
- Vasútmodellező Klubok topikja - Index Fórum. forum.index.hu. (Hozzáférés: 2010. április 22.)
- Modellvasút terepasztal - Ritter Rudolf. www.eagent.hu. [2010. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 22.)
- The Train Modeller's blog. trainmodeller.freeblog.hu. [2009. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 22.)