„Veurne” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.2 |
|||
(14 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{építés alatt}} |
|||
{{település infobox}} |
{{település infobox}} |
||
'''Veurne''' (nemzetközileg ugyancsak használatos [[francia nyelv|francia nevén]] ''Furnes'') nyugat-[[flandria]]i város és [[község]] [[Belgium]]ban, tengerpart és a francia határ közelében. Magának a városnak a lakossága a 21. század elején 9200 fő, az alapfokú közigazgatási egység többi kis településével együtt a község lakossága 12000 fő körül van. |
'''Veurne''' (nemzetközileg ugyancsak használatos [[francia nyelv|francia nevén]] ''Furnes'') nyugat-[[flandria]]i város és [[község]] [[Belgium]]ban, tengerpart és a francia határ közelében. Magának a városnak a lakossága a 21. század elején 9200 fő, az alapfokú közigazgatási egység többi kis településével együtt a község lakossága 12000 fő körül van. |
||
6. sor: | 5. sor: | ||
==Története== |
==Története== |
||
A város területén korábban sót nyertek ki a tengervízből. A települése első írásos említése [[877]]-ből |
A város területén korábban sót nyertek ki a tengervízből. A települése első írásos említése [[877]]-ből származik, amikor ''Furnu'' néven említették mint az [[I. Balduin flamand gróf]] által a [[vikingek]] betörései ellen emelt helyi kis kerek erődítmény körül létrejött falut. A 10. században ténylegesen történt viking támadás, ami után az erődítményt kibővítették. A ''Sint-Walburgapark'' nevű városi parkban látható kis domb, valamint a városi utcán körkörös alaprajza az egykori várra utal. |
||
[[Fájl:Veurne - 1641.jpeg|bélyeg|bal|Veurne a 17. század első felében]] |
[[Fájl:Veurne - 1641.jpeg|bélyeg|bal|Veurne a 17. század első felében]] |
||
[[870]] körül hozták a városba [[Szent Valburga]] ereklyéit. [[1060]] körül már kereskedelmi valamint hivatali negyed is létezett a vár mellett. [[1100]] körül a [[jeruzsálem]]inek is nevezett [[II. Róbert flamand gróf]] [[Szent kereszt]] ereklyét is adományozott a településnek. |
[[870]] körül hozták a városba [[Szent Valburga]] ereklyéit. [[1060]] körül már kereskedelmi valamint hivatali negyed is létezett a vár mellett. [[1100]] körül a [[jeruzsálem]]inek is nevezett [[II. Róbert flamand gróf]] [[Szent kereszt]] ereklyét is adományozott a településnek. |
||
12. sor: | 11. sor: | ||
A [[14. század]]ban a várost fallal vették körül, és így a legjobban védett flandriai települések sorába került. A gazdaság alapja itt is a posztókereskedelem volt, mint általában a környéken, és ennek sikere az Anglia és Flandria közötti kapcsolatok alakulásának függvénye volt. E kapcsolatok megromlása, valamint a ma franciaországi [[Hondschoote]] település konkurenciája miatt a város fejlődése elakadt, lakosságának egy része vidékre költözött és mezőgazdasággal kezdett foglalkozni. |
A [[14. század]]ban a várost fallal vették körül, és így a legjobban védett flandriai települések sorába került. A gazdaság alapja itt is a posztókereskedelem volt, mint általában a környéken, és ennek sikere az Anglia és Flandria közötti kapcsolatok alakulásának függvénye volt. E kapcsolatok megromlása, valamint a ma franciaországi [[Hondschoote]] település konkurenciája miatt a város fejlődése elakadt, lakosságának egy része vidékre költözött és mezőgazdasággal kezdett foglalkozni. |
||
A [[reformáció]] során, 1566-ban és 1578-ban a város templomai és kolostorai [[képrombolás|képrombolók]] áldozatai lettek. 1586-tól a város új virágzásnak indult, ekkor alapozták meg a városi főtér, a ''Grote Markt'' (Nagypiac) kialakítását, építették első házait. 1621-ben építették az új Szent Miklós-apátságot ''(Sint-Niklaasabdij)''. 1644 körül járványok és háborúk vetettek véget a virágzásnak; új erődítményeket emeltek a város körül. Ebből a korból származik a városnak a 21. században is élő hagyománya, a helyi vezeklő körmenet ''(Boetprocessie)''. |
A [[reformáció]] során, 1566-ban és 1578-ban a város templomai és kolostorai [[képrombolás|képrombolók]] áldozatai lettek. 1586-tól a város új virágzásnak indult, ekkor alapozták meg a városi főtér, a ''Grote Markt'' (Nagypiac) kialakítását, építették első házait. 1621-ben építették az új Szent Miklós-apátságot ''(Sint-Niklaasabdij)''. A 17. századi spanyol uralom emlékét a város számos építészeti eleme őrzi.{{refhely|Pálfy|194–195. o.}} |
||
1644 körül járványok és háborúk vetettek véget a virágzásnak; új erődítményeket emeltek a város körül. Ebből a korból származik a városnak a 21. században is élő hagyománya, a helyi vezeklő körmenet ''(Boetprocessie)''. |
|||
1668–1713 között Veurne francia uralom alatt volt. A középkori erődítményeket elbontották és [[Sébastien Le Prestre de Vauban|Vauban]] építményeivel helyettesítették. Ezeket 1783-ban [[II. József magyar király|II. József császár]] szereltette le. |
1668–1713 között Veurne francia uralom alatt volt. A középkori erődítményeket elbontották és [[Sébastien Le Prestre de Vauban|Vauban]] építményeivel helyettesítették. Ezeket 1783-ban [[II. József magyar király|II. József császár]] szereltette le. |
||
[[1831]]-ben Veurne |
[[1831]]-ben Veurne az első belgiumi városként fogadta az országba érkező későbbi uralkodót, [[I. Lipót belga király|I. Lipótot]]. |
||
1906-ban [[Rainer Maria Rilke]] német költő hosszabb idő töltött a városban. Az [[első világháború]] idején a városban volt a belga hadsereg főhadiszállása. A harcok során sok épület elpusztult, ezeket 1920 és 1925 között historizáló stílusban állították helyre. A [[második világháború]]ban a kisváros csak csekély károkat szenvedett. |
1906-ban [[Rainer Maria Rilke]] német költő hosszabb idő töltött a városban. Az [[első világháború]] idején a városban volt a [[Belgium hadereje|belga hadsereg]] főhadiszállása. A harcok során sok épület elpusztult, ezeket 1920 és 1925 között historizáló stílusban állították helyre. A [[második világháború]]ban a kisváros csak csekély károkat szenvedett. |
||
<gallery class="center" widths=180 heights=200> |
<gallery class="center" widths="180" heights="200"> |
||
File:2008-06-29 in Veurne 03.jpg|A főtér részlete |
File:2008-06-29 in Veurne 03.jpg|A főtér részlete |
||
File:2008-06-29 in Veurne 15.jpg|Jellegzetes utcakép |
File:2008-06-29 in Veurne 15.jpg|Jellegzetes utcakép |
||
File:2008-06-29 in Veurne 13.jpg|Gyakori szokás az egész régióban |
File:2008-06-29 in Veurne 13.jpg|Gyakori szokás az egész régióban szobanövények kihelyezése a városi házak elé is |
||
File:2008-06-29 in Veurne 11.jpg|A Hoge Wacht nevű ház 1636-ból |
File:2008-06-29 in Veurne 11.jpg|A Hoge Wacht nevű ház 1636-ból |
||
</gallery> |
</gallery> |
||
==Veurne részközségeinek területe és lakossága== |
|||
{| border="0" style="border: 1px solid #999; background-color:#FFFFFF" |
|||
|- align="center" bgcolor="#CCCCCC" |
|||
! # !! Név !! Terület <small>km<sup>2</sup></small>!! Lakosság <small>(18/08/2015)</small> |
|||
|- align="right" bgcolor="#efefef" |
|||
|I || align="left" | Veurne || 22,67 || 8.635 |
|||
|- align="right" |
|||
|II || align="left" | [[Booitshoeke]] || 3,35 || 97 |
|||
|- align="right" bgcolor="#efefef" |
|||
|III || align="left" | [[Avekapelle]] || 4,58 || 313 |
|||
|- align="right" |
|||
|IV || align="left" | [[Zoutenaaie]] || 2,07 || 18 |
|||
|- align="right" bgcolor="#efefef" |
|||
|V || align="left" | [[Eggewaartskapelle]] || 4,90 || 163 |
|||
|- align="right" |
|||
|VI || align="left" | [[Steenkerke]] || 11,79 || 381 |
|||
|- align="right" bgcolor="#efefef" |
|||
|VII || align="left" | [[Bulskamp]] || 8,03 || 695 |
|||
|- align="right" |
|||
|VIII || align="left" | [[Wulveringem]] || 9,37 || 337 |
|||
|- align="right" bgcolor="#efefef" |
|||
|IX || align="left" | [[Vinkem]] || 5,27 || 320 |
|||
|- align="right" |
|||
|X || align="left" | [[Houtem]] || 12,71 || 636 |
|||
|- align="right" bgcolor="#efefef" |
|||
|XI || align="left" | [[De Moeren]] || 11,58 || 106 |
|||
|- align="right" |
|||
|} |
|||
:<small>Forrás: [http://www.veurne.be/product/351/aantal-inwoners-en-oppervlakte Veurne hivatalos honlapja] {{Wayback|url=http://www.veurne.be/product/351/aantal-inwoners-en-oppervlakte |date=20190325123825 }}</small> |
|||
{{Col-begin}} |
|||
{{Col-break}} |
|||
[[File:MapVeurne.svg|thumb|250px|none|Veurne városa és a község környező települései. A sárgával jelölt területek városi jellegűek]] |
|||
{{Col-break}} |
|||
Veurne a következő falvakkal és községekkel határos: |
|||
*a. [[Adinkerke]] (De Panne) |
|||
*b. [[Koksijde]] (Koksijde) |
|||
*c. [[Wulpen]] (Koksijde) |
|||
*d. [[Ramskapelle]] (Nieuwpoort, Belgium) |
|||
*e. [[Pervijze]] (Diksmuide) |
|||
*f. [[Lampernisse]] (Diksmuide) |
|||
*g. [[Alveringem]] (Alveringem) |
|||
*h. [[Oeren]] (Alveringem) |
|||
*i. [[Izenberge]] (Alveringem) |
|||
*j. [[Leisele]] (Alveringem) |
|||
*k. [[Hondschoote]] (Franciaország) |
|||
*l. [[Les Moëres (Nord)|Les Moëres]] (Franciaország) |
|||
*m. [[Ghyvelde]] (Franciaország) |
|||
{{col-end}} |
|||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
31. sor: | 83. sor: | ||
==Fordítás== |
==Fordítás== |
||
* {{fordítás|nl|Veurne|62372557}} |
* {{fordítás|nl|Veurne|62372557}} |
||
==Forrás== |
|||
*{{hely|Pálfy}}{{CitLib|szerző= [[Pálfy József (újságíró)|Pálfy József]]|cím= Benelux államok (nagyútikönyv)|hely=Budapest|kiadó= Panoráma|év=1980|sorozat=Panoráma nagyútikönyvek|isbn= 963 243 184 7}} |
|||
[[Kategória:Flandria települései]] |
[[Kategória:Flandria települései]] |
A lap jelenlegi, 2022. november 24., 07:01-kori változata
Veurne | |||
Városháza a harangtoronnyal és a Szent Valburga-templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Belgium | ||
Székhely | Veurne | ||
Polgármester | Peter Roose | ||
Irányítószám | 8630 | ||
Körzethívószám | 058 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 12 295 fő (2022. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 97,21 km² | ||
Időzóna | UTC+01:00 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 51° 04′ 20″, k. h. 2° 39′ 44″51.072200°N 2.662200°EKoordináták: é. sz. 51° 04′ 20″, k. h. 2° 39′ 44″51.072200°N 2.662200°E | |||
Veurne weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Veurne témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Veurne (nemzetközileg ugyancsak használatos francia nevén Furnes) nyugat-flandriai város és község Belgiumban, tengerpart és a francia határ közelében. Magának a városnak a lakossága a 21. század elején 9200 fő, az alapfokú közigazgatási egység többi kis településével együtt a község lakossága 12000 fő körül van.
Veurne a 21. század elején kis vidéki város, amely az egyik helyi igazgatási és közlekedési központ funkcióját látja el a Westhoek francia-belga régión belül. Jelentős a városba látogató turisták száma is.
Története
[szerkesztés]A város területén korábban sót nyertek ki a tengervízből. A települése első írásos említése 877-ből származik, amikor Furnu néven említették mint az I. Balduin flamand gróf által a vikingek betörései ellen emelt helyi kis kerek erődítmény körül létrejött falut. A 10. században ténylegesen történt viking támadás, ami után az erődítményt kibővítették. A Sint-Walburgapark nevű városi parkban látható kis domb, valamint a városi utcán körkörös alaprajza az egykori várra utal.
870 körül hozták a városba Szent Valburga ereklyéit. 1060 körül már kereskedelmi valamint hivatali negyed is létezett a vár mellett. 1100 körül a jeruzsáleminek is nevezett II. Róbert flamand gróf Szent kereszt ereklyét is adományozott a településnek.
A 14. században a várost fallal vették körül, és így a legjobban védett flandriai települések sorába került. A gazdaság alapja itt is a posztókereskedelem volt, mint általában a környéken, és ennek sikere az Anglia és Flandria közötti kapcsolatok alakulásának függvénye volt. E kapcsolatok megromlása, valamint a ma franciaországi Hondschoote település konkurenciája miatt a város fejlődése elakadt, lakosságának egy része vidékre költözött és mezőgazdasággal kezdett foglalkozni.
A reformáció során, 1566-ban és 1578-ban a város templomai és kolostorai képrombolók áldozatai lettek. 1586-tól a város új virágzásnak indult, ekkor alapozták meg a városi főtér, a Grote Markt (Nagypiac) kialakítását, építették első házait. 1621-ben építették az új Szent Miklós-apátságot (Sint-Niklaasabdij). A 17. századi spanyol uralom emlékét a város számos építészeti eleme őrzi.[2]
1644 körül járványok és háborúk vetettek véget a virágzásnak; új erődítményeket emeltek a város körül. Ebből a korból származik a városnak a 21. században is élő hagyománya, a helyi vezeklő körmenet (Boetprocessie).
1668–1713 között Veurne francia uralom alatt volt. A középkori erődítményeket elbontották és Vauban építményeivel helyettesítették. Ezeket 1783-ban II. József császár szereltette le.
1831-ben Veurne az első belgiumi városként fogadta az országba érkező későbbi uralkodót, I. Lipótot.
1906-ban Rainer Maria Rilke német költő hosszabb idő töltött a városban. Az első világháború idején a városban volt a belga hadsereg főhadiszállása. A harcok során sok épület elpusztult, ezeket 1920 és 1925 között historizáló stílusban állították helyre. A második világháborúban a kisváros csak csekély károkat szenvedett.
-
A főtér részlete
-
Jellegzetes utcakép
-
Gyakori szokás az egész régióban szobanövények kihelyezése a városi házak elé is
-
A Hoge Wacht nevű ház 1636-ból
Veurne részközségeinek területe és lakossága
[szerkesztés]# | Név | Terület km2 | Lakosság (18/08/2015) |
---|---|---|---|
I | Veurne | 22,67 | 8.635 |
II | Booitshoeke | 3,35 | 97 |
III | Avekapelle | 4,58 | 313 |
IV | Zoutenaaie | 2,07 | 18 |
V | Eggewaartskapelle | 4,90 | 163 |
VI | Steenkerke | 11,79 | 381 |
VII | Bulskamp | 8,03 | 695 |
VIII | Wulveringem | 9,37 | 337 |
IX | Vinkem | 5,27 | 320 |
X | Houtem | 12,71 | 636 |
XI | De Moeren | 11,58 | 106 |
- Forrás: Veurne hivatalos honlapja Archiválva 2019. március 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
Veurne a következő falvakkal és községekkel határos:
|
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Bevolking per gemeente op 1 januari 2022. Statbel
- ↑ Pálfy 194–195. o.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Veurne című holland Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Forrás
[szerkesztés]- ↑ Pálfy: Pálfy József: Benelux államok (nagyútikönyv). Budapest: Panoráma. 1980. = Panoráma nagyútikönyvek, ISBN 963 243 184 7