Ugrás a tartalomhoz

„Veurne” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.2
 
(21 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{építés alatt}}
{{település infobox}}
{{település infobox}}
'''Veurne''' (nemzetközileg ugyancsak használatos [[francia nyelv|francia nevén]] ''Furnes'') nyugat-[[flandria]]i város és [[község]] [[Belgium]]ban, tengerpart és a francia határ közelében. Magának a városnak a lakossága a 21. század elején 9200 fő, az alapfokú közigazgatási egység többi kis településével együtt a község lakossága 12000 fő körül van.
'''Veurne''' (nemzetközileg ugyancsak használatos [[francia nyelv|francia nevén]] ''Furnes'') nyugat-[[flandria]]i város és [[község]] [[Belgium]]ban, tengerpart és a francia határ közelében. Magának a városnak a lakossága a 21. század elején 9200 fő, az alapfokú közigazgatási egység többi kis településével együtt a község lakossága 12000 fő körül van.


Veurne a 21. század elején kis vidéki város, amely az egyik helyi igazgatási és közlekedési központ funkcióját látja el a [[Westhoek]] francia-belga régión belül. Jelentős a városba látogató turisták száma is.
⚫
==Története==
⚫
A város területén korábban sót nyertek ki a tengervízből. A települése első írásos említése [[877]]-ből számazik, amikor ''Furnu'' néven említették mint az [[I. Balduin flamand gróf]] által a [[vikingek]] betörései ellen emelt helyi kis kerek erődítmény körül létrejött falut. A 10. században ténylegesen történt viking támadás, ami után az erődítményt kibővítették. A ''Sint-Walburgapark'' nevű városi parkban látható kis domb, valamint a városi utcán körkörös alaprajza az egykori várra utal.


⚫
==Története==
⚫
A város területén korábban sót nyertek ki a tengervízből. A települése első írásos említése [[877]]-ből származik, amikor ''Furnu'' néven említették mint az [[I. Balduin flamand gróf]] által a [[vikingek]] betörései ellen emelt helyi kis kerek erődítmény körül létrejött falut. A 10. században ténylegesen történt viking támadás, ami után az erődítményt kibővítették. A ''Sint-Walburgapark'' nevű városi parkban látható kis domb, valamint a városi utcán körkörös alaprajza az egykori várra utal.
⚫
[[Fájl:Veurne - 1641.jpeg|bélyeg|bal|Veurne a 17. század első felében]]
[[870]] körül hozták a városba [[Szent Valburga]] ereklyéit. [[1060]] körül már kereskedelmi valamint hivatali negyed is létezett a vár mellett. [[1100]] körül a [[jeruzsálem]]inek is nevezett [[II. Róbert flamand gróf]] [[Szent kereszt]] ereklyét is adományozott a településnek.
[[870]] körül hozták a városba [[Szent Valburga]] ereklyéit. [[1060]] körül már kereskedelmi valamint hivatali negyed is létezett a vár mellett. [[1100]] körül a [[jeruzsálem]]inek is nevezett [[II. Róbert flamand gróf]] [[Szent kereszt]] ereklyét is adományozott a településnek.


A [[14. század]]ban a várost fallal vették körül, és így a legjobban védett flandriai települések sorába került. A gazdaság alapja itt is a posztókereskedelem volt, mint általában a környéken, és ennek sikere az Anglia és Flandria közötti kapcsolatok alakulásának függvénye volt. E kapcsolatok megromlása, valamint a ma franciaországi [[Hondschoote]] település konkurenciája miatt a város fejlődése elakadt, lakosságának egy része vidékre költözött és mezőgazdasággal kezdett foglalkozni.
A [[14. század]]ban a várost fallal vették körül, és így a legjobban védett flandriai települések sorába került. A gazdaság alapja itt is a posztókereskedelem volt, mint általában a környéken, és ennek sikere az Anglia és Flandria közötti kapcsolatok alakulásának függvénye volt. E kapcsolatok megromlása, valamint a ma franciaországi [[Hondschoote]] település konkurenciája miatt a város fejlődése elakadt, lakosságának egy része vidékre költözött és mezőgazdasággal kezdett foglalkozni.


A [[reformáció]] során, 1566-ban és 1578-ban a város templomai és kolostorai [[képrombolás|képrombolók]] áldozatai lettek. 1586-tól a város új virágzásnak indult, ekkor alapozták meg a városi főtér, [[Grote Markt (Veurne)|Grote Markt]] kialakítását, építették első házait. 1621-ben építették az új Szent Miklós-apátságot ''(Sint-Niklaasabdij)''. 1644 körül járványok és háborúk vetettek véget a virágzásnak; új erődítményeket emeltek a város körül. Ebből a korból származik a városnak a 21. században is élő hagyománya, a helyi vezeklő körmenet ''(Boetprocessie)''.
A [[reformáció]] során, 1566-ban és 1578-ban a város templomai és kolostorai [[képrombolás|képrombolók]] áldozatai lettek. 1586-tól a város új virágzásnak indult, ekkor alapozták meg a városi főtér, a ''Grote Markt'' (Nagypiac) kialakítását, építették első házait. 1621-ben építették az új Szent Miklós-apátságot ''(Sint-Niklaasabdij)''. A 17. századi spanyol uralom emlékét a város számos építészeti eleme őrzi.{{refhely|Pálfy|194–195. o.}}
1644 körül járványok és háborúk vetettek véget a virágzásnak; új erődítményeket emeltek a város körül. Ebből a korból származik a városnak a 21. században is élő hagyománya, a helyi vezeklő körmenet ''(Boetprocessie)''.


1668–1713 között Veurne francia uralom alatt volt. A középkori erődítményeket elbontották és [[Sébastien Le Prestre de Vauban|Vauban]] építményeivel helyettesítették. Ezeket 1783-ban [[II. József magyar király|II. József császár]] szereltette le.
1668–1713 között Veurne francia uralom alatt volt. A középkori erődítményeket elbontották és [[Sébastien Le Prestre de Vauban|Vauban]] építményeivel helyettesítették. Ezeket 1783-ban [[II. József magyar király|II. József császár]] szereltette le.
⚫
[[Fájl:Veurne - 1641.jpeg|bélyeg|Veurne a 17. század első felében]]


[[1831]]-ben Veurne volt az első belgiumi város, amely fogadta az országba érkező későbbi uralkodót, [[I. Lipót belga király|Í. Lipótot]]. De 19e eeuw bracht weinig ontwikkeling. Vermeld kan worden dat de Duitse dichter [[Rainer Maria Rilke]] in 1906 in Veurne verbleef. Tijdens de [[Eerste Wereldoorlog]] was in de stad het hoofdkwartier van het Belgisch leger gevestigd. Een aantal gebouwen werden verwoest en van 1920-1925 in historiserende stijl hersteld. De schade tijdens de [[Tweede Wereldoorlog]] bleef beperkt.
[[1831]]-ben Veurne az első belgiumi városként fogadta az országba érkező későbbi uralkodót, [[I. Lipót belga király|I. Lipótot]].


1906-ban [[Rainer Maria Rilke]] német költő hosszabb idő töltött a városban. Az [[első világháború]] idején a városban volt a [[Belgium hadereje|belga hadsereg]] főhadiszállása. A harcok során sok épület elpusztult, ezeket 1920 és 1925 között historizáló stílusban állították helyre. A [[második világháború]]ban a kisváros csak csekély károkat szenvedett.
Thans is Veurne een kleine provinciestad, met een centrumfunctie voor de Noordelijke [[Westhoek (Frans-Belgische regio)|Westhoek]] en de Westkustgemeenten. Er is een station met elk uur een trein naar [[De Panne]] en naar [[Brussel (stad)|Brussel]]. Ook is Veurne een knooppunt van buslijnen. Daarnaast is er een Gerechtshof, een algemeen ziekenhuis en zijn er een aantal kleuter-, lagere en middelbare scholen aanwezig in de stad. Veurne heeft ook twee winkelstraten met een divers aanbod aan winkels. De wekelijkse markt op woensdag trekt nog altijd veel volk. Verder ontwikkelt Veurne zich steeds meer als toeristische uitvalsbasis in de Westhoek en Westkust.

<gallery class="center" widths="180" heights="200">
File:2008-06-29 in Veurne 03.jpg|A főtér részlete
File:2008-06-29 in Veurne 15.jpg|Jellegzetes utcakép
File:2008-06-29 in Veurne 13.jpg|Gyakori szokás az egész régióban szobanövények kihelyezése a városi házak elé is
File:2008-06-29 in Veurne 11.jpg|A Hoge Wacht nevű ház 1636-ból
</gallery>

==Veurne részközségeinek területe és lakossága==
{| border="0" style="border: 1px solid #999; background-color:#FFFFFF"
|- align="center" bgcolor="#CCCCCC"
! # !! Név !! Terület <small>km<sup>2</sup></small>!! Lakosság <small>(18/08/2015)</small>
|- align="right" bgcolor="#efefef"
|I || align="left" | Veurne || 22,67 || 8.635
|- align="right"
|II || align="left" | [[Booitshoeke]] || 3,35 || 97
|- align="right" bgcolor="#efefef"
|III || align="left" | [[Avekapelle]] || 4,58 || 313
|- align="right"
|IV || align="left" | [[Zoutenaaie]] || 2,07 || 18
|- align="right" bgcolor="#efefef"
|V || align="left" | [[Eggewaartskapelle]] || 4,90 || 163
|- align="right"
|VI || align="left" | [[Steenkerke]] || 11,79 || 381
|- align="right" bgcolor="#efefef"
|VII || align="left" | [[Bulskamp]] || 8,03 || 695
|- align="right"
|VIII || align="left" | [[Wulveringem]] || 9,37 || 337
|- align="right" bgcolor="#efefef"
|IX || align="left" | [[Vinkem]] || 5,27 || 320
|- align="right"
|X || align="left" | [[Houtem]] || 12,71 || 636
|- align="right" bgcolor="#efefef"
|XI || align="left" | [[De Moeren]] || 11,58 || 106
|- align="right"
|}
:<small>Forrás: [http://www.veurne.be/product/351/aantal-inwoners-en-oppervlakte Veurne hivatalos honlapja] {{Wayback|url=http://www.veurne.be/product/351/aantal-inwoners-en-oppervlakte |date=20190325123825 }}</small>

{{Col-begin}}
{{Col-break}}
[[File:MapVeurne.svg|thumb|250px|none|Veurne városa és a község környező települései. A sárgával jelölt területek városi jellegűek]]
{{Col-break}}
Veurne a következő falvakkal és községekkel határos:

*a. [[Adinkerke]] (De Panne)
*b. [[Koksijde]] (Koksijde)
*c. [[Wulpen]] (Koksijde)
*d. [[Ramskapelle]] (Nieuwpoort, Belgium)
*e. [[Pervijze]] (Diksmuide)
*f. [[Lampernisse]] (Diksmuide)
*g. [[Alveringem]] (Alveringem)
*h. [[Oeren]] (Alveringem)
*i. [[Izenberge]] (Alveringem)
*j. [[Leisele]] (Alveringem)
*k. [[Hondschoote]] (Franciaország)
*l. [[Les Moëres (Nord)|Les Moëres]] (Franciaország)
*m. [[Ghyvelde]] (Franciaország)
{{col-end}}


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
23. sor: 83. sor:
==Fordítás==
==Fordítás==
* {{fordítás|nl|Veurne|62372557}}
* {{fordítás|nl|Veurne|62372557}}

== Források ==
==Forrás==
== További információk ==
*{{hely|Pálfy}}{{CitLib|szerző= [[Pálfy József (újságíró)|Pálfy József]]|cím= Benelux államok (nagyútikönyv)|hely=Budapest|kiadó= Panoráma|év=1980|sorozat=Panoráma nagyútikönyvek|isbn= 963 243 184 7}}
== Kapcsolódó szócikkek ==


[[Kategória:Flandria települései]]
[[Kategória:Flandria települései]]

A lap jelenlegi, 2022. november 24., 07:01-kori változata

Veurne
Városháza a harangtoronnyal és a Szent Valburga-templom
Városháza a harangtoronnyal és a Szent Valburga-templom
Veurne címere
Veurne címere		 Veurne zászlaja
Veurne zászlaja
Közigazgatás
Ország Belgium
SzékhelyVeurne
PolgármesterPeter Roose
Irányítószám8630
Körzethívószám058
Népesség
Teljes népesség12 295 fő (2022. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Terület97,21 km²
IdőzónaUTC+01:00
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 51° 04′ 20″, k. h. 2° 39′ 44″51.072200°N 2.662200°EKoordináták: é. sz. 51° 04′ 20″, k. h. 2° 39′ 44″51.072200°N 2.662200°E
Veurne weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Veurne témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Veurne (nemzetközileg ugyancsak használatos francia nevén Furnes) nyugat-flandriai város és község Belgiumban, tengerpart és a francia határ közelében. Magának a városnak a lakossága a 21. század elején 9200 fő, az alapfokú közigazgatási egység többi kis településével együtt a község lakossága 12000 fő körül van.

Veurne a 21. század elején kis vidéki város, amely az egyik helyi igazgatási és közlekedési központ funkcióját látja el a Westhoek francia-belga régión belül. Jelentős a városba látogató turisták száma is.

Története

[szerkesztés]

A város területén korábban sót nyertek ki a tengervízből. A települése első írásos említése 877-ből származik, amikor Furnu néven említették mint az I. Balduin flamand gróf által a vikingek betörései ellen emelt helyi kis kerek erődítmény körül létrejött falut. A 10. században ténylegesen történt viking támadás, ami után az erődítményt kibővítették. A Sint-Walburgapark nevű városi parkban látható kis domb, valamint a városi utcán körkörös alaprajza az egykori várra utal.

Veurne a 17. század első felében

870 körül hozták a városba Szent Valburga ereklyéit. 1060 körül már kereskedelmi valamint hivatali negyed is létezett a vár mellett. 1100 körül a jeruzsáleminek is nevezett II. Róbert flamand gróf Szent kereszt ereklyét is adományozott a településnek.

A 14. században a várost fallal vették körül, és így a legjobban védett flandriai települések sorába került. A gazdaság alapja itt is a posztókereskedelem volt, mint általában a környéken, és ennek sikere az Anglia és Flandria közötti kapcsolatok alakulásának függvénye volt. E kapcsolatok megromlása, valamint a ma franciaországi Hondschoote település konkurenciája miatt a város fejlődése elakadt, lakosságának egy része vidékre költözött és mezőgazdasággal kezdett foglalkozni.

A reformáció során, 1566-ban és 1578-ban a város templomai és kolostorai képrombolók áldozatai lettek. 1586-tól a város új virágzásnak indult, ekkor alapozták meg a városi főtér, a Grote Markt (Nagypiac) kialakítását, építették első házait. 1621-ben építették az új Szent Miklós-apátságot (Sint-Niklaasabdij). A 17. századi spanyol uralom emlékét a város számos építészeti eleme őrzi.[2]

1644 körül járványok és háborúk vetettek véget a virágzásnak; új erődítményeket emeltek a város körül. Ebből a korból származik a városnak a 21. században is élő hagyománya, a helyi vezeklő körmenet (Boetprocessie).

1668–1713 között Veurne francia uralom alatt volt. A középkori erődítményeket elbontották és Vauban építményeivel helyettesítették. Ezeket 1783-ban II. József császár szereltette le.

1831-ben Veurne az első belgiumi városként fogadta az országba érkező későbbi uralkodót, I. Lipótot.

1906-ban Rainer Maria Rilke német költő hosszabb idő töltött a városban. Az első világháború idején a városban volt a belga hadsereg főhadiszállása. A harcok során sok épület elpusztult, ezeket 1920 és 1925 között historizáló stílusban állították helyre. A második világháborúban a kisváros csak csekély károkat szenvedett.

  • A főtér részlete
    A főtér részlete
  • Jellegzetes utcakép
    Jellegzetes utcakép
  • Gyakori szokás az egész régióban szobanövények kihelyezése a városi házak elé is
    Gyakori szokás az egész régióban szobanövények kihelyezése a városi házak elé is
  • A Hoge Wacht nevű ház 1636-ból
    A Hoge Wacht nevű ház 1636-ból

Veurne részközségeinek területe és lakossága

[szerkesztés]
# Név Terület km2 Lakosság (18/08/2015)
I Veurne 22,67 8.635
II Booitshoeke 3,35 97
III Avekapelle 4,58 313
IV Zoutenaaie 2,07 18
V Eggewaartskapelle 4,90 163
VI Steenkerke 11,79 381
VII Bulskamp 8,03 695
VIII Wulveringem 9,37 337
IX Vinkem 5,27 320
X Houtem 12,71 636
XI De Moeren 11,58 106
Forrás: Veurne hivatalos honlapja Archiválva 2019. március 25-i dátummal a Wayback Machine-ben

Veurne városa és a község környező települései. A sárgával jelölt területek városi jellegűek

Veurne a következő falvakkal és községekkel határos:

Jegyzetek

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Veurne című holland Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Forrás

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Veurne&oldid=25523737”