Ugrás a tartalomhoz

„Guvatgém” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
(8 közbenső módosítás, amit 8 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
25. sor: 25. sor:
| species = '''''E. helias'''''
| species = '''''E. helias'''''
| binomial = Eurypyga helias
| binomial = Eurypyga helias
| binomial_authority = ([[Peter Simon Pallas|Pallas]], [[1781]])
| binomial_authority = ([[Peter Simon Pallas|Pallas]], 1781)
| synonyms =
| synonyms =
* Napmadár
* Napmadár
31. sor: 31. sor:
| wikicommonscat = Eurypyga helias
| wikicommonscat = Eurypyga helias
}}
}}

A '''guvatgém''' vagy '''napmadár''' ''(Eurypyga helias)'' a [[madarak]] ''(Aves)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] az [[Eurypygiformes]] [[rend (rendszertan)|rendjébe]], ezen belül a '''guvatgémfélék''' ''(Eurypygidae)'' [[család (rendszertan)|családjába]] tartozó egyetlen [[faj]].
A '''guvatgém''' vagy '''napmadár''' ''(Eurypyga helias)'' a [[madarak]] ''(Aves)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] az [[Eurypygiformes]] [[rend (rendszertan)|rendjébe]], ezen belül a '''guvatgémfélék''' ''(Eurypygidae)'' [[család (rendszertan)|családjába]] tartozó egyetlen [[faj]].


== Rendszertani besorolása ==
== Rendszertani besorolása ==
Ezt a madarat, korábban a [[darualakúak]] ''(Gruiformes)'' rendjébe sorolták be, de az újabb [[Morfológia (biológia)|alaktani]]- és [[Dezoxiribonukleinsav|DNS-vizsgálatok]] alapján, melyeket 2014-ben Jarvis és társai végeztek el, kitudódott, hogy a guvatgém és közeli rokonai a [[Kagufélék|kagufajok]] külön rendet alkotnak.<ref name="Jarvis">"[http://www.sciencemag.org/content/346/6215/1320.full Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds]", Erich D. Jarvis, ''et al''., ''Science'' 12 December 2014: Vol. 346 no. 6215 pp. 1320-1331, DOI: 10.1126/science.1253451.</ref><ref>{{cite journal
Ezt a madarat korábban a [[darualakúak]] ''(Gruiformes)'' rendjébe sorolták be, de az újabb [[Morfológia (biológia)|alaktani]]- és [[Dezoxiribonukleinsav|DNS-vizsgálatok]] alapján, melyeket 2014-ben Jarvis és társai végeztek el, kitudódott, hogy a guvatgém és közeli rokonai, a [[Kagufélék|kagufajok]] külön rendet alkotnak.<ref name="Jarvis">"[http://www.sciencemag.org/content/346/6215/1320.full Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds]", Erich D. Jarvis, ''et al''., ''Science'' 12 December 2014: Vol. 346 no. 6215 pp. 1320-1331, DOI: 10.1126/science.1253451.</ref><ref>{{cite journal
| last = Hackett
| last = Hackett
| first = Shannon J.
| first = Shannon J.
51. sor: 52. sor:
| doi = 10.1126/science.1157704
| doi = 10.1126/science.1157704
| id =
| id =
| accessdate = 2008-10-18}}</ref><ref>Fain, Matthew G. & Peter W. Houde|Houde, Peter (2004)"[http://biology-web.nmsu.edu/houde/Parallel_radiations.pdf Parallel radiations in the primary clades of birds."] ''Evolution (journal)|Evolution'' '''58'''(11): 2558-2573. {{doi|10.1554/04-235}} PMID 15612298</ref>
| accessdate = 2008-10-18}}</ref><ref>Fain, Matthew G. & Peter W. Houde|Houde, Peter (2004)"[http://biology-web.nmsu.edu/houde/Parallel_radiations.pdf Parallel radiations in the primary clades of birds."] {{Wayback|url=http://biology-web.nmsu.edu/houde/Parallel_radiations.pdf |date=20120719224951 }} ''Evolution (journal)|Evolution'' '''58'''(11): 2558-2573. {{doi|10.1554/04-235}} [[PMID:15612298|PMID 15612298]]</ref>


==Előfordulása==
==Előfordulása==
[[Mexikó]], [[Közép-Amerika]] és [[Dél-Amerika]] északi részén honos. Erdős hegyi patakok környékét kedveli.
[[Mexikó]], [[Közép-Amerika]] és [[Dél-Amerika]] északi részén honos. Erdős hegyi patakok környékét kedveli.


==Megjelenése==
==Megjelenése==
Testhossza 46-53 centiméter. Hosszú gázló lábai vannak. [[Szárny]]ukon szemnek látszó foltokkal el tudják ijeszteni a rájuk támadó [[ragadozók]]at, de szerepet kap a párválasztásnál is.
Testhossza 46-53 centiméter. Hosszú gázló lábai vannak. [[Szárny (biológia)|Szárny]]ukon szemnek látszó foltokkal el tudják ijeszteni a rájuk támadó [[ragadozók]]at, de szerepet kap a párválasztásnál is.


==Életmódja==
==Életmódja==
74. sor: 75. sor:
*{{Csodálatos állatvilág}}
*{{Csodálatos állatvilág}}


{{Taxonbar}}
{{DEFAULTSORT:Guvatgem}}
{{Portál|Madárportál}}


{{DEFAULTSORT:Guvatgem}}
[[Kategória:Eurypygiformes]]
[[Kategória:Eurypygiformes]]
[[Kategória:Madárfajok]]
[[Kategória:Madárfajok]]
94. sor: 97. sor:
[[Kategória:Ecuador madarai]]
[[Kategória:Ecuador madarai]]
[[Kategória:Bolívia madarai]]
[[Kategória:Bolívia madarai]]
[[Kategória:Monotipikus taxonok]]
[[Kategória:Monotipikus madárcsaládok]]

A lap 2022. november 9., 17:16-kori változata

Guvatgém
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Eurypgimorphae
Rend: Eurypygiformes
Hackett et al., 2008
Család: Guvatgémfélék (Eurypygidae)
Selby, 1840
Nem: Eurypyga
Illiger, 1811
Faj: E. helias
Tudományos név
Eurypyga helias
(Pallas, 1781)
Szinonimák
  • Napmadár
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Guvatgém témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Guvatgém témájú médiaállományokat és Guvatgém témájú kategóriát.

A guvatgém vagy napmadár (Eurypyga helias) a madarak (Aves) osztályának az Eurypygiformes rendjébe, ezen belül a guvatgémfélék (Eurypygidae) családjába tartozó egyetlen faj.

Rendszertani besorolása

Ezt a madarat korábban a darualakúak (Gruiformes) rendjébe sorolták be, de az újabb alaktani- és DNS-vizsgálatok alapján, melyeket 2014-ben Jarvis és társai végeztek el, kitudódott, hogy a guvatgém és közeli rokonai, a kagufajok külön rendet alkotnak.[1][2][3]

Előfordulása

Mexikó, Közép-Amerika és Dél-Amerika északi részén honos. Erdős hegyi patakok környékét kedveli.

Megjelenése

Testhossza 46-53 centiméter. Hosszú gázló lábai vannak. Szárnyukon szemnek látszó foltokkal el tudják ijeszteni a rájuk támadó ragadozókat, de szerepet kap a párválasztásnál is.

Életmódja

Magányosan, vagy párban keresgéli rovarokból, pókokból, rákokból és kisebb halakból álló táplálékát. Keskeny, hegyes csőrükkel felszúrják a zsákmányt.

Szárnyfoltjait mutogatja

Szaporodása

A költési időszak tavasszal van. Évente rendszerint egyszer költ. Fákra, vagy bokrokra, mohából, növényi anyagokból és sárból készíti fészkét. A fészekalj 2 vagy 3 ovális, vajszínű, barnán pettyezett tojásból áll. Ezeken mindkét szülő 27 napig kotlik. A fiatal madarak 21 napos korukban hagyják el a fészket, de csak néhány hét múlva válnak röpképessé.

Jegyzetek

  1. "Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds", Erich D. Jarvis, et al., Science 12 December 2014: Vol. 346 no. 6215 pp. 1320-1331, DOI: 10.1126/science.1253451.
  2. Hackett, Shannon J. (2008. június 27.). „A Phylogenomic Study of Birds Reveals Their Evolutionary History”. Science 320 (5884), 1763–1768. o. DOI:10.1126/science.1157704. PMID 18583609. (Hozzáférés: 2008. október 18.)  
  3. Fain, Matthew G. & Peter W. Houde|Houde, Peter (2004)"Parallel radiations in the primary clades of birds." Archiválva 2012. július 19-i dátummal a Wayback Machine-ben Evolution (journal)|Evolution 58(11): 2558-2573. doi:10.1554/04-235 PMID 15612298

Források