Ugrás a tartalomhoz

„Physis” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
BinBot (vitalap | szerkesztései)
botok
191 039 szerkesztés
a AkH. 12. kiadás: -szerű kézi ellenőrzéssel
a Frissítés
13. sor: 13. sor:
A filozófiai használata nagyon korán elkezdődik a [[Szókratész előtti filozófusok|Szókratész előtti]] irományokban, ahol jelentése nagyon jól illeszkedik a mai magyar ''természet'' szóhoz.<ref>Guthrie, W. K. C., ''Presocratic Tradition from Parmenides to Democritus'' (volume 2 of his ''History of Greek Philosophy''), Cambridge UP, 1965.</ref><ref>Naddaf, Gerard ''The Greek Concept of Nature'', SUNY Press, 2006.</ref>
A filozófiai használata nagyon korán elkezdődik a [[Szókratész előtti filozófusok|Szókratész előtti]] irományokban, ahol jelentése nagyon jól illeszkedik a mai magyar ''természet'' szóhoz.<ref>Guthrie, W. K. C., ''Presocratic Tradition from Parmenides to Democritus'' (volume 2 of his ''History of Greek Philosophy''), Cambridge UP, 1965.</ref><ref>Naddaf, Gerard ''The Greek Concept of Nature'', SUNY Press, 2006.</ref>
A [[szofizmus]] hagyományában a fogalommal szemben a ''[[:wikt:nomos|nomosz]]'' ({{lang|grc|νόμος}}), "[[törvény]]" vagy "[[konvenció (norma)|szokás]]" állt, abban a vitában, hogy az emberi létezés mely részei természetesek, és melyek megszokás általiak.<ref>{{cite book |last1=Dunkie |first1=Roger |title=The Classical Origins of Western Culture: The Core Studies 1 Study Guide |url=http://depthome.brooklyn.cuny.edu/classics/dunkle/studyguide/studygde.htm |accessdate=30 January 2012 |series=Brooklyn College Core Curriculum Series |date=1986 |publisher=[[Brooklyn College]] |location=[[Brooklyn, NY]] |chapter=Philosophical background of the 5th Century B.C. |chapterurl=http://depthome.brooklyn.cuny.edu/classics/dunkle/studyguide/sophists.htm }}</ref> Ez az alapja a mai klasszikus, "természet kontra nevelés" biológiai vitának. A [[:wikt:nomos|nomosz]] a "nevelésre" hivatkozna, míg a physis a "természethez" közelítene. A görögök hite szerint a "physis" és a "[[:wikt:nomos|nomosz]]" a tudomány és filozófia számos szempontjával összefüggésben van, mint például a nemiség kérdése. A görögök a törvényre, rendre és észszerűségre [[:wikt:nomos|nomosz]]-ként hivatkoztak. "A nők általánosságban hajlamosabbak (a görög férfi szemében) a physis oldalán állni, míg a férfiak általában a [[:wikt:nomos|nomosz]] oldalán állnak: a férfiak kontrollálni tudják magukat, míg a nők hisztérikussá válnak (görög szó, jelentése szerint az anyaméh által ellenőrzött). A férfiak alkotják és tisztelik a törvényeket, de a nők azt teszik, ami természetszerűleg jön (ld. [[Phaidra]] vagy [[Médeia]])."<ref name="Deep">"DEEP ETHOLOGY - Determinism - Nomos/physis." DEEP ETHOLOGY - Determinism - Nomos/physis. N.p., 22 Feb. 2005. Web. 16 Feb. 2014. <https://notes.utk.edu/Bio/greenberg.nsf/0/3dbf9db5e278888385256e79000cc792?OpenDocument>.</ref> A [[:wikt:nomos|nomosz]] utalhat a matematika, zene és építészet gyakorlatára is, mely mind szigorú szabálykészletet követ, és megpróbál parancsolni a természetnek (ld. "nomosz"). "Az építészet a teret hajtja uralma alá, a zene a zajt, és a matematika pedig a végtelent. Ezért szerették a görög férfiak mindhárom művészetet oly nagyon."<ref name="Deep" />
A [[szofizmus]] hagyományában a fogalommal szemben a ''[[:wikt:nomos|nomosz]]'' ({{lang|grc|νόμος}}), "[[törvény]]" vagy "[[konvenció (norma)|szokás]]" állt, abban a vitában, hogy az emberi létezés mely részei természetesek, és melyek megszokás általiak.<ref>{{cite book |last1=Dunkie |first1=Roger |title=The Classical Origins of Western Culture: The Core Studies 1 Study Guide |url=http://depthome.brooklyn.cuny.edu/classics/dunkle/studyguide/studygde.htm |accessdate=30 January 2012 |series=Brooklyn College Core Curriculum Series |date=1986 |publisher=[[Brooklyn College]] |location=[[Brooklyn, NY]] |chapter=Philosophical background of the 5th Century B.C. |chapterurl=http://depthome.brooklyn.cuny.edu/classics/dunkle/studyguide/sophists.htm }}</ref> Ez az alapja a mai klasszikus, "természet kontra nevelés" biológiai vitának. A [[:wikt:nomos|nomosz]] a "nevelésre" hivatkozna, míg a physis a "természethez" közelítene. A görögök hite szerint a "physis" és a "[[:wikt:nomos|nomosz]]" a tudomány és filozófia számos szempontjával összefüggésben van, mint például a nemiség kérdése. A görögök a törvényre, rendre és észszerűségre [[:wikt:nomos|nomosz]]-ként hivatkoztak. "A nők általánosságban hajlamosabbak (a görög férfi szemében) a physis oldalán állni, míg a férfiak általában a [[:wikt:nomos|nomosz]] oldalán állnak: a férfiak kontrollálni tudják magukat, míg a nők hisztérikussá válnak (görög szó, jelentése szerint az anyaméh által ellenőrzött). A férfiak alkotják és tisztelik a törvényeket, de a nők azt teszik, ami természetszerűleg jön (ld. [[Phaidra]] vagy [[Médeia]])."<ref name="Deep">"DEEP ETHOLOGY - Determinism - Nomos/physis." DEEP ETHOLOGY - Determinism - Nomos/physis. N.p., 22 Feb. 2005. Web. 16 Feb. 2014. <https://notes.utk.edu/Bio/greenberg.nsf/0/3dbf9db5e278888385256e79000cc792?OpenDocument>.</ref> A [[:wikt:nomos|nomosz]] utalhat a matematika, zene és építészet gyakorlatára is, mely mind szigorú szabálykészletet követ, és megpróbál parancsolni a természetnek (ld. "nomosz"). "Az építészet a teret hajtja uralma alá, a zene a zajt, és a matematika pedig a végtelent. Ezért szerették a görög férfiak mindhárom művészetet oly nagyon."<ref name="Deep" />

==Bibliai használat==
Bár a φύσις-t gyakran használta a hellenisztikus filozófia, csak tizennégyszer használják az Újszövetségben (ebből tízszer Pál írásaiban.)<ref>{{cite book|last1=Balz|first1=Horst Robert|title=Exegetical dictionary of the New Testament|publisher=William B. Eerdmans Publishing Company|location=Michigan1994|isbn=9780802828033}}</ref> Jelentése Pál írásaiban változó. <ref>{{cite book|last1=Verbrugge|first1=Verlyn D.|title=New International Dictionary of New Testament Theology|date=2000|publisher=Zondervan}}</ref> Egyik használata a dolgok meghatározott vagy természetes rendjére vonatkozik, mint a ''Róm 2:14''-ben, ahol Pál azt írja, "Mert amikor a pogányok, akiknek nincsen törvényük, ''természet'' szerint a törvény dolgait cselekszik, akkor ők, törvényük nem lévén, önmaguknak törvényük,"<ref>{{cite book|last1=Danker|first1=Frederick W.|title=A Greek-English lexicon of the New Testament and other early Christian literature|date=2014|publisher=University of Chicago Press|location=Chicago}}</ref> A φύσις másik, a "természetes rend" értelmében való használata a ''Róm 1:26''-ban található, ahol azt írja, "ugyanígy a férfiak is elhagyták az asszonnyal való természetes élést, egymásra gerjedtek bujaságukban,"</ref><ref>{{cite book|last1=Danker|first1=Frederick W.|title=A Greek-English lexicon of the New Testament and other early Christian literature|date=2014|publisher=University of Chicago Press|location=Chicago}}</ref> A ''1Kor 11:14''-ben Pál azt kérdezi, "Nemde maga a természet is arra tanít-e titeket, hogy szégyen a férfinak, ha hosszú hajat növeszt?"<ref>{{cite book|last1=Balz|first1=Horst Robert|title=Exegetical dictionary of the New Testament|publisher=William B. Eerdmans Publishing Company|location=Michigan1994|isbn=9780802828033}}</ref>

A φύσις ilyen, egy "természetes rendre" utaló használata a ''Róm 1:26''-ban és a ''1Kor 11:14''-ben a [[sztoikus filozófia]] hatása lehetett.<ref>{{cite book|last1=Balz|first1=Horst Robert|title=Exegetical dictionary of the New Testament|publisher=William B. Eerdmans Publishing Company|location=Michigan1994|isbn=9780802828033}}</ref> A görög filozófusoknak, beleértve [[Arisztotelész]]t és a sztoikusokat, tulajdonítják az ember alkotta törvények és az egyetemes érvényességű [[természeti törvény]]ek megkülönböztetését,<ref>{{cite book|last1=Roberts|first1=John|title=Oxford Dictionary of the Classical World|date=2007|publisher=Oxford University Press|url=http://www.oxfordreference.com/view/10.1093/acref/9780192801463.001.0001/acref-9780192801463-e-1250.|accessdate=2 May 2017}}</ref> de [[Gerhard Kittel]] állítása szerint a sztoikus filozófusok a νόμος (törvény) és a φύσις (természet) elképzeléseinek kombinációjával nem voltak képesek létrehozni a "természeti törvény" elképzelését abban az értelemben, ahogy azt a [[judeo-keresztény]] teológia lehetővé tette.<ref>{{cite book|last1=Kittel|first1=Gerhard|title=Theological Dictionary of the New Testament|publisher=Eerdman's Publishing Company|location=Michigan}}</ref>

A [[kegyelem a kereszténységben|kegyelem]] általi [[üdvözülés a kereszténységben|üdvözülés]] [[Páli kereszténység|Páli teológiájának]] részeként az ''Ef 2:3''-ban Pál arról ír, hogy "Egykor mi mindnyájan ezek között forgolódtunk, követve testünk kívánságait, cselekedve a test és a gondolatok akaratát, és a ''természet'' szerint a harag fiai voltunk, mint mások is." A következő versben ezt írja, "kegyelemből van üdvösségetek".<ref>{{cite book|last1=Verbrugge|first1=Verlyn D.|title=New International Dictionary of New Testament Theology|date=2000|publisher=Zondervan}}</ref>


== Használata a patrisztikus teológiában ==
== Használata a patrisztikus teológiában ==
41. sor: 48. sor:


== Fordítás ==
== Fordítás ==
{{fordítás|en|physis|oldid=756732820}}
{{fordítás|en|physis|oldid=778437590}}

A lap 2017. július 25., 22:04-kori változata

A physis (görögül: φύσις) görög teológiai, filozófiai és tudományos kifejezés, amit általában "természet"-nek fordítunk.

Platón Törvényeiben

„Természeten nyilván azt a teremtő erőt értik, amely az első létezőket létrehozza: ha most már a lélek bizonyul elsőnek, s nem a tűz vagy a levegő, hanem a lélek keletkezett a legelsők között, akkor nyilván helyesen mondhatuk el róla, hogy ő igazán és kiváltképp természettől van. Így áll a dolog, ha az ember be tudja bizonyítani, hogy a lélek valóban régebbi és elsődlegesebb a testnél - különben azonban megdől egész felfogásunk.”

- Platón: Törvények, Tizedik Könyv (892c) - Kövendi Dénes fordítása

Arisztotelész

Atisztotelész a "physis" meghatározását annak okán kereste, hogy bebizonyítsa, egynél több meghatározása van a "physis"-nek, és egynél több módja a természet értelmezésének. "Bár Arisztotelész megtartja a "physis" ókori értelmét, mint növekedés, ragaszkodik hozzá, hogy a "physis" helyes meghatározásához szükség van az anyagi, cél-, formai és hatóok alkotta négy ok (aitia) különböző szempontjaira."[1] Arisztotelész hitt benne, hogy a természetben magában megvan a saját forrása az anyagnak (anyagi), erőnek/mozgásnak (ható-), formának és végnek (cél-). Arisztotelész "physis" meghatározásának egyedülálló tulajdonsága volt kapcsolata a művészet és a természet között. Arisztotelész azt mondta, hogy a "physis" (természet) függ a technétől (művészet). "A művészet és a természet közti kritikai megkülönböztetés különböző hatóokukhoz kapcsolódik: a természet a mozgás saját forrása, míg a technének mindig szüksége van a mozgáshoz egy önmagán kívüli forrásra."[1] Amit Arisztotelész megpróbált megvilágítani, az az volt, hogy a művészetben magában nincs meg a formája vagy mozgásának forrása. Gondoljunk a folyamatra, amint egy makkból tölgyfa lesz. Ez egy természetes folyamat, amelynek megvan a mögöttes hajtóereje. Nem létezik olyan külső erő, amely ezt a makkot a végső állapotába hajtaná, hanem fokozatosan fejlődik egy meghatározott cél felé (telosz).

Klasszikus használat

Homérosz a physis szót csak egyszer használta - az Odüsszeiában, egy bizonyos növényfaj növekedésének valóságos módjára utava.[6] Ez a legkorábbi ismert előfordulása.

A filozófiai használata nagyon korán elkezdődik a Szókratész előtti irományokban, ahol jelentése nagyon jól illeszkedik a mai magyar természet szóhoz.[7][8] A szofizmus hagyományában a fogalommal szemben a nomosz (νόμος), "törvény" vagy "szokás" állt, abban a vitában, hogy az emberi létezés mely részei természetesek, és melyek megszokás általiak.[9] Ez az alapja a mai klasszikus, "természet kontra nevelés" biológiai vitának. A nomosz a "nevelésre" hivatkozna, míg a physis a "természethez" közelítene. A görögök hite szerint a "physis" és a "nomosz" a tudomány és filozófia számos szempontjával összefüggésben van, mint például a nemiség kérdése. A görögök a törvényre, rendre és észszerűségre nomosz-ként hivatkoztak. "A nők általánosságban hajlamosabbak (a görög férfi szemében) a physis oldalán állni, míg a férfiak általában a nomosz oldalán állnak: a férfiak kontrollálni tudják magukat, míg a nők hisztérikussá válnak (görög szó, jelentése szerint az anyaméh által ellenőrzött). A férfiak alkotják és tisztelik a törvényeket, de a nők azt teszik, ami természetszerűleg jön (ld. Phaidra vagy Médeia)."[10] A nomosz utalhat a matematika, zene és építészet gyakorlatára is, mely mind szigorú szabálykészletet követ, és megpróbál parancsolni a természetnek (ld. "nomosz"). "Az építészet a teret hajtja uralma alá, a zene a zajt, és a matematika pedig a végtelent. Ezért szerették a görög férfiak mindhárom művészetet oly nagyon."[10]

Bibliai használat

Bár a φύσις-t gyakran használta a hellenisztikus filozófia, csak tizennégyszer használják az Újszövetségben (ebből tízszer Pál írásaiban.)[11] Jelentése Pál írásaiban változó. [12] Egyik használata a dolgok meghatározott vagy természetes rendjére vonatkozik, mint a Róm 2:14-ben, ahol Pál azt írja, "Mert amikor a pogányok, akiknek nincsen törvényük, természet szerint a törvény dolgait cselekszik, akkor ők, törvényük nem lévén, önmaguknak törvényük,"[13] A φύσις másik, a "természetes rend" értelmében való használata a Róm 1:26-ban található, ahol azt írja, "ugyanígy a férfiak is elhagyták az asszonnyal való természetes élést, egymásra gerjedtek bujaságukban,"</ref>[14] A 1Kor 11:14-ben Pál azt kérdezi, "Nemde maga a természet is arra tanít-e titeket, hogy szégyen a férfinak, ha hosszú hajat növeszt?"[15]

A φύσις ilyen, egy "természetes rendre" utaló használata a Róm 1:26-ban és a 1Kor 11:14-ben a sztoikus filozófia hatása lehetett.[16] A görög filozófusoknak, beleértve Arisztotelészt és a sztoikusokat, tulajdonítják az ember alkotta törvények és az egyetemes érvényességű természeti törvények megkülönböztetését,[17] de Gerhard Kittel állítása szerint a sztoikus filozófusok a νόμος (törvény) és a φύσις (természet) elképzeléseinek kombinációjával nem voltak képesek létrehozni a "természeti törvény" elképzelését abban az értelemben, ahogy azt a judeo-keresztény teológia lehetővé tette.[18]

A kegyelem általi üdvözülés Páli teológiájának részeként az Ef 2:3-ban Pál arról ír, hogy "Egykor mi mindnyájan ezek között forgolódtunk, követve testünk kívánságait, cselekedve a test és a gondolatok akaratát, és a természet szerint a harag fiai voltunk, mint mások is." A következő versben ezt írja, "kegyelemből van üdvösségetek".[19]

Használata a patrisztikus teológiában

A korai keresztény korszak teológusai különböztek ezen kifejezés használatában. Az antiochiai körökben ez jelentette Krisztus, konkrét jellegzetességek és tulajdonságok összességének vett emberségét és istenségét. Az alexandriai gondolkodásban egy konkrét egyént vagy független létezőt jelentett, és közelített a hiposztázishoz anélkül, hogy szinonímája lenne.[20] Míg többé-kevésbé ugyanarra a dologra utal mint az ousia, sokkal tapasztalatibb és leíróbb a funkcióra összpontosítva, míg az ousia metafizikai, és a valóságra összpontosít jobban.[21] Bár megtalálható a Szentháromság vita kontextusában is, Alexandriai Kürillosz krisztológiájában kiemelkedő jelentőségű.[21]

Modern használata

A "physis"-el általában a természetre utalunk. Régen, a szofizmus idejében a "fizika" szót (a természet tanulmányozása) Arisztotelész vezette le a "physis"-ből, ez az, amiből a mai fizika területe származik. A "fizikai" szó etimológiája a 15. század közepétől a "természetes" szinonímájaként mutatja.[22] Az orvostudományban a -physis elem növekmény értelemmel olyan összetételekben szerepel, mint a szimfízis, az epifízis és több más. A physis utal a "növekedési lemezre", vagy a hosszú csontok végén található növekedési helyre.

A "physis" szó változása

Arisztotelész óta a fizikai (a fizika tárgya, helyesen τὰ φυσικά "természetes dolgok") gyakran kerül szembeállításra a metafizikaival (a metafizika tárgya).[23] "A physis, a Kr.e. harmadik századtól "természetként" és ritkábban "lényegként" fordítva, mást jelent a Szókratész előtti filozófusoknak, és teljesen mást Platón számára."[24] A physis egy nagyszerű példája az olyan kulcszavaknak, amelyek nagyon fontosak voltak a klasszikus retorikában és segítettek kialakítani a görög nyelvet, de idővel a kulturális változásokkal egy kapcsolódó, de új szóvá alakultak.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek és hivatkozások

File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg φύσις physis címszót a Wikiszótárban!
  1. ↑ a b Atwill, Janet. "The Interstices of Nature, Spontaneity, and Chance." Rhetoric Reclaimed: Aristotle and the Liberal Arts Tradition. Ithaca, NY: Cornell UP, 1998. N. Print.
  2. ↑ Homérosz. Odüsszeia, ford. Devecseri Gábor, Budapest: Európa Könyvkiadó (1986) 
  3. ↑ Homérosz. Ulisszes, ford. Mészöly Gedeon, Budapest: Terra (1959) 
  4. ↑ Homérosz. Homeros Odysseiája, ford. Vértesy Jenő, Budapest: Révai és Salamon Könyvnyomdája (1909) 
  5. ↑ Homérosz. Ulissesnek, ama' híres, és nevezetes görög királynak csudálatos történetei, ford. Dugonics András, Pest: Royer Ferencz (1780) 
  6. ↑ Homérosz szövege: ὣς ἄρα φωνήσας πόρε φάρμακον ἀργεϊφόντης ἐκ γαίης ἐρύσας, καί μοι φύσιν αὐτοῦ ἔδειξε Devecseri Gábor fordításának módosításával: Így szólván; ideadta az Argoszölő [=Hermész] a növényt is; földből tépte ki, és megmutatta természetét. A fordítás eredeti szövege: mindent jól megmagyarázott,[2] a fellelhető magyar műfordítások egyike sem említi a természet szót, vö. Mészöly Gedeon fordításában: Előttem húzta ki a földből tövestül, Mutatta is nékem, milyen mindenestül.,[3] Vértesy Jenőnél: Szólt s id'adta a szert az Argos ölője, A földből tépte ki s megmondta, hogy használ.,[4] míg Dugonics András alapján: Ása egy gyökeret a' földnek gyomrábúl, Meg-étette velem tisztítván nagygyábúl.,[5] Odüsszeia 10.302-3.
  7. ↑ Guthrie, W. K. C., Presocratic Tradition from Parmenides to Democritus (volume 2 of his History of Greek Philosophy), Cambridge UP, 1965.
  8. ↑ Naddaf, Gerard The Greek Concept of Nature, SUNY Press, 2006.
  9. ↑ Philosophical background of the 5th Century B.C., The Classical Origins of Western Culture: The Core Studies 1 Study Guide, Brooklyn College Core Curriculum Series. Brooklyn, NY: Brooklyn College (1986. július 23.). Hozzáférés ideje: 2012. január 30. 
  10. ↑ a b "DEEP ETHOLOGY - Determinism - Nomos/physis." DEEP ETHOLOGY - Determinism - Nomos/physis. N.p., 22 Feb. 2005. Web. 16 Feb. 2014. <https://notes.utk.edu/Bio/greenberg.nsf/0/3dbf9db5e278888385256e79000cc792?OpenDocument>.
  11. ↑ Exegetical dictionary of the New Testament. Michigan1994: William B. Eerdmans Publishing Company. ISBN 9780802828033 
  12. ↑ New International Dictionary of New Testament Theology. Zondervan (2000. július 23.) 
  13. ↑ A Greek-English lexicon of the New Testament and other early Christian literature. Chicago: University of Chicago Press (2014. július 23.) 
  14. ↑ A Greek-English lexicon of the New Testament and other early Christian literature. Chicago: University of Chicago Press (2014. július 23.) 
  15. ↑ Exegetical dictionary of the New Testament. Michigan1994: William B. Eerdmans Publishing Company. ISBN 9780802828033 
  16. ↑ Exegetical dictionary of the New Testament. Michigan1994: William B. Eerdmans Publishing Company. ISBN 9780802828033 
  17. ↑ Oxford Dictionary of the Classical World. Oxford University Press (2007. július 23.). Hozzáférés ideje: 2017. május 2. 
  18. ↑ Theological Dictionary of the New Testament. Michigan: Eerdman's Publishing Company 
  19. ↑ New International Dictionary of New Testament Theology. Zondervan (2000. július 23.) 
  20. ↑ Kelly, J.N.D. Early Christian Doctrines A&C Black(1965) p.318
  21. ↑ a b Prestige, G.L. God in Patristic Thought, SPCK (1964), p.234
  22. ↑ Harper, Douglas: Physical. Online Etymology Dictionary. (Hozzáférés: 2006. szeptember 20.)
  23. ↑ Tárgyalva Arisztotelész ilyen című munkáiban, a Fizikában és a Metafizikában
  24. ↑ Welch, Kathleen Ethel. "Keywords from Classical Rhetoric: The Example of Physis." Rhetoric Society Quarterly 17.2 (1987): 193-204. Print.

Sablon:Ókori görög filozófiai elgondolások

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a physis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Physis&oldid=18951451”