Ugrás a tartalomhoz

„Perovszkit (szerkezet)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
linkelés meglévő cikkre
3. sor: 3. sor:
[[File:Perovskite.jpg|thumb|Perovskite|Elméleti, szennyezésmentes ABX<sub>3</sub> képletű perovszkit ábrája. A piros gömbök ''X'' iont, általában oxigént (O<sup>2-</sup>), a kék gömbök ''B'' iont, általában kis átmérőjű fém kationt, például titánium iont (Ti<sup>4+</sup>) a zöld gömbök pedig ''A'' iont, nagyobb fém iont, például kalcium iont (Ca<sup>2+</sup>) ábrázolnak. Az ábra torzításmentes, szabályos (köbös) kristályrendszert mutat, de a szimmetria rend számos perovszkit esetében orto-rombosra, tetragonálisra vagy trigonálisra torzul <ref>{{cite journal| title = Energetics and Crystal Chemical Systematics among Ilmenite, Lithium Niobate, and Perovskite Structures| author = A. Navrotsky| journal = Chem. Mater.| year = 1998|volume = 10| issue = 10|page =2787| doi =10.1021/cm9801901}}</ref>]]
[[File:Perovskite.jpg|thumb|Perovskite|Elméleti, szennyezésmentes ABX<sub>3</sub> képletű perovszkit ábrája. A piros gömbök ''X'' iont, általában oxigént (O<sup>2-</sup>), a kék gömbök ''B'' iont, általában kis átmérőjű fém kationt, például titánium iont (Ti<sup>4+</sup>) a zöld gömbök pedig ''A'' iont, nagyobb fém iont, például kalcium iont (Ca<sup>2+</sup>) ábrázolnak. Az ábra torzításmentes, szabályos (köbös) kristályrendszert mutat, de a szimmetria rend számos perovszkit esetében orto-rombosra, tetragonálisra vagy trigonálisra torzul <ref>{{cite journal| title = Energetics and Crystal Chemical Systematics among Ilmenite, Lithium Niobate, and Perovskite Structures| author = A. Navrotsky| journal = Chem. Mater.| year = 1998|volume = 10| issue = 10|page =2787| doi =10.1021/cm9801901}}</ref>]]


A '''perovszkit szerkezet''' olyan ásvány [[kristályszerkezet]]e, ami nagyjából megegyezik a [[kalcium-titanát]], CaTiO<sub>3</sub> szerkezetével és a következő általános képlettel írható le: <sup>XII</sup>A<sup>2+</sup><sup>VI</sup>B<sup>4+</sup>X<sup>2−</sup><sub>3</sub>, vagyis ahol az oxigén ion a szabályos (köbös) [[kristályrendszer]]ben ''oldal-centrált'' helyzetben van.<ref name="Min">{{cite book |title=Minerals: Their Constitution and Origin |first1=Hans-Rudolf |last1=Wenk |first2=Andrei |last2=Bulakh |publisher=Cambridge University Press |year=2004 |isbn=978-0-521-52958-7 |location=New York, NY}}</ref>
A '''perovszkit szerkezet''' olyan ásvány [[kristályszerkezet]]e, ami nagyjából megegyezik a [[perovszkit|kalcium-titanát]] (CaTiO<sub>3</sub>) szerkezetével és a következő általános képlettel írható le: <sup>XII</sup>A<sup>2+</sup><sup>VI</sup>B<sup>4+</sup>X<sup>2−</sup><sub>3</sub>, vagyis ahol az oxigén ion a szabályos (köbös) [[kristályrendszer]]ben ''oldal-centrált'' helyzetben van.<ref name="Min">{{cite book |title=Minerals: Their Constitution and Origin |first1=Hans-Rudolf |last1=Wenk |first2=Andrei |last2=Bulakh |publisher=Cambridge University Press |year=2004 |isbn=978-0-521-52958-7 |location=New York, NY}}</ref>


== Forrás ==
== Forrás ==

A lap 2015. február 9., 14:01-kori változata


Elméleti, szennyezésmentes ABX3 képletű perovszkit ábrája. A piros gömbök X iont, általában oxigént (O2-), a kék gömbök B iont, általában kis átmérőjű fém kationt, például titánium iont (Ti4+) a zöld gömbök pedig A iont, nagyobb fém iont, például kalcium iont (Ca2+) ábrázolnak. Az ábra torzításmentes, szabályos (köbös) kristályrendszert mutat, de a szimmetria rend számos perovszkit esetében orto-rombosra, tetragonálisra vagy trigonálisra torzul [1]

A perovszkit szerkezet olyan ásvány kristályszerkezete, ami nagyjából megegyezik a kalcium-titanát (CaTiO3) szerkezetével és a következő általános képlettel írható le: XIIA2+VIB4+X2−3, vagyis ahol az oxigén ion a szabályos (köbös) kristályrendszerben oldal-centrált helyzetben van.[2]

Forrás

Ez a csonk az angol wikipédia cikkje alapján készült.

Lásd még

Perovszkit

Perovszkit napelemek


Perovszkit ásvány (Kálcium titanát) minta Kuszából (Oroszország). A kép a Harvard Museum of Natural History, USA Harvard-i Természttudományi Múzeum felvétele.)

Jegyzetek

Források

  1. A. Navrotsky (1998). „Energetics and Crystal Chemical Systematics among Ilmenite, Lithium Niobate, and Perovskite Structures”. Chem. Mater. 10 (10), 2787. o. DOI:10.1021/cm9801901.  
  2. Minerals: Their Constitution and Origin. New York, NY: Cambridge University Press (2004). ISBN 978-0-521-52958-7