„Perovszkit (szerkezet)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2014. november 22., 06:43-kori változata

Elméleti, szennyezésmentes ABX₃ képletű perovszkit ábrája. A piros gömbök X iont, általában oxigént (O^2-), a kék gömbök B iont, általában kis átmérőjű fém kationt, például titánium iont (Ti⁴⁺) a zöld gömbök pedig A iont, nagyobb fém iont, például kalcium iont (Ca²⁺) ábrázolnak. Az ábra torzításmentes, szabályos (köbös) kristályrendszert mutat, de a szimmetria rend számos perovszkit esetében orto-rombossá, tetragonálissá vagy trigonális torzul ^[1]

A perovszkit szerkezet olyan ásványszerkezetet, ami nagyjából megegyezik a kalcium-titanát (CaTiO₃) szerkezetével. Ez a következő általános képlettel írható le: ^XIIA²⁺^VIB⁴⁺X²⁻₃, vagyis ahol az oxigén ion a szabályos (köbös) kristályrendszerben oldal-centrált helyzetben van.^[2]

Jegyzetek

Források

↑ A. Navrotsky (1998). „Energetics and Crystal Chemical Systematics among Ilmenite, Lithium Niobate, and Perovskite Structures”. Chem. Mater. 10 (10), 2787. o. DOI:10.1021/cm9801901.
↑ Minerals: Their Constitution and Origin. New York, NY: Cambridge University Press (2004). ISBN 978-0-521-52958-7

[1] A. Navrotsky (1998). „Energetics and Crystal Chemical Systematics among Ilmenite, Lithium Niobate, and Perovskite Structures”. Chem. Mater. 10 (10), 2787. o. DOI:10.1021/cm9801901.

[Min-2] Minerals: Their Constitution and Origin. New York, NY: Cambridge University Press (2004). ISBN 978-0-521-52958-7

[1]

[2]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-[[File:Perovskite.jpg|thumb|Perovskite|Elméleti (''szennyezésmentes''), ABX<sub>3</sub> képletű perovszkit ábrája. A piros gömb az ''X'' iont (általában az oxigént), a kék gömb a ''B'' iont (általában egy kis átmérőjű fémkationt, például titániont (Ti<sup>4+</sup>)), a zöld gömb pedig az ''A'' iont (nagyobb fémiont, például kalcium- (Ca<sup>2+</sup>)-iont) jelöli. A kép egy torzításmentes, szabályos (köbös) kristályrendszert mutat, az ábrán lecsökkent szimmetriarenddel, ami itt orto-rombossá, tetragonálissá vagy triagonálissá válik számos perovszkit esetében<ref>{{cite journal| title = Energetics and Crystal Chemical Systematics among Ilmenite, Lithium Niobate, and Perovskite Structures| author = A. Navrotsky| journal = Chem. Mater.| year = 1998|volume = 10| issue = 10|page =2787| doi =10.1021/cm9801901}}</ref>]]
+[[File:Perovskite.jpg|thumb|Perovskite|Elméleti, szennyezésmentes ABX<sub>3</sub> képletű perovszkit ábrája. A piros gömbök ''X'' iont, általában oxigént (O<sup>2-</sup>), a kék gömbök ''B'' iont, általában kis átmérőjű fém kationt, például titánium iont (Ti<sup>4+</sup>) a zöld gömbök pedig ''A'' iont, nagyobb fém iont, például kalcium iont (Ca<sup>2+</sup>) ábrázolnak. Az ábra torzításmentes, szabályos (köbös) kristályrendszert mutat, de a szimmetria rend számos perovszkit esetében orto-rombossá, tetragonálissá vagy trigonális torzul <ref>{{cite journal| title = Energetics and Crystal Chemical Systematics among Ilmenite, Lithium Niobate, and Perovskite Structures| author = A. Navrotsky| journal = Chem. Mater.| year = 1998|volume = 10| issue = 10|page =2787| doi =10.1021/cm9801901}}</ref>]]
-A '''perovszkit szerkezet''' olyan ásványszerkezetet jelent, ami a [[kalcium-titanát]] (CaTiO<sub>3</sub>) szerkezetével megegyezik és a következő általános képlettel írható le:  <sup>XII</sup>A<sup>2+</sup><sup>VI</sup>B<sup>4+</sup>X<sup>2−</sup><sub>3</sub>, vagyis ahol az oxigénion szabályos (köbös) [[kristályrendszer]]ben ''oldal-centrált'' helyzetben van.<ref name="Min">{{cite book |title=Minerals: Their Constitution and Origin  |first1=Hans-Rudolf |last1=Wenk |first2=Andrei |last2=Bulakh |publisher=Cambridge University Press |year=2004 |isbn=978-0-521-52958-7 |location=New York, NY}}</ref>
+A '''perovszkit szerkezet''' olyan ásványszerkezetet, ami nagyjából megegyezik a [[kalcium-titanát]] (CaTiO<sub>3</sub>) szerkezetével. Ez a következő általános képlettel írható le:  <sup>XII</sup>A<sup>2+</sup><sup>VI</sup>B<sup>4+</sup>X<sup>2−</sup><sub>3</sub>, vagyis ahol az oxigén ion a szabályos (köbös) [[kristályrendszer]]ben ''oldal-centrált'' helyzetben van.<ref name="Min">{{cite book |title=Minerals: Their Constitution and Origin  |first1=Hans-Rudolf |last1=Wenk |first2=Andrei |last2=Bulakh |publisher=Cambridge University Press |year=2004 |isbn=978-0-521-52958-7 |location=New York, NY}}</ref>
 == Jegyzetek ==