Ugrás a tartalomhoz

„Parzival (verses regény)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
helyesbítés terjedelem tekintetében
1. sor: 1. sor:
'''Parsifal''' (ejtsd: parszifál, németül Parzival), [[Wolfram von Eschenbach]] verses regénye, mely valószínűleg a [[13. század|XIII. század]] első [[évtized]]ében keletkezett.
'''Parsifal''' (ejtsd: parszifál, németül Parzival), [[Wolfram von Eschenbach]] verses regénye, mely valószínűleg a [[13. század|XIII. század]] első [[évtized]]ében keletkezett.


A mű Parsifal és [[Gawain]] [[lovag]]ok történetét meséli el. 25 000 versszakból áll, és modern kiadásban is 16 kötetben jelent meg. A történet a [[szent Grál]]lal foglalkozó művek közé tartozik, és kialakulásukban szerepet tulajdonítanak a [[templomosok]] [[szentföld]]i jelenlétének. Képzőművészeket és zenészeket is megihletett. Közöttük az egyik legismertebb [[Richard Wagner]] adaptációja [[1882]]-ből.
A mű Parsifal és [[Gawain]] [[lovag]]ok történetét meséli el. 25 000 versszakból áll. A művet hagyományosan 16 ún. könyvre szokás felosztani, ami mai értelmezés szerint fejezetnek felel meg. A történet a [[szent Grál]]lal foglalkozó művek közé tartozik, és kialakulásukban szerepet tulajdonítanak a [[templomosok]] [[szentföld]]i jelenlétének. Képzőművészeket és zenészeket is megihletett. Közöttük az egyik legismertebb [[Richard Wagner]] adaptációja [[1882]]-ből.


[[Kategória:Német irodalmi művek]]
[[Kategória:Német irodalmi művek]]

A lap 2012. július 19., 13:43-kori változata

Parsifal (ejtsd: parszifál, németül Parzival), Wolfram von Eschenbach verses regénye, mely valószínűleg a XIII. század első évtizedében keletkezett.

A mű Parsifal és Gawain lovagok történetét meséli el. 25 000 versszakból áll. A művet hagyományosan 16 ún. könyvre szokás felosztani, ami mai értelmezés szerint fejezetnek felel meg. A történet a szent Grállal foglalkozó művek közé tartozik, és kialakulásukban szerepet tulajdonítanak a templomosok szentföldi jelenlétének. Képzőművészeket és zenészeket is megihletett. Közöttük az egyik legismertebb Richard Wagner adaptációja 1882-ből.